A részleges napfogyatkozás Budapesten délelőtt 9.39-kor kezdődött és 11.59-ig tartott, csúcspontja a fővárosban 10.48-kor következett be, amikor a Hold majdnem 60 százalékban eltakarta a Napot. Fényképezőgépemmel kimentem a kertbe, és a hegesztésnél használt maszk sötétzöld-fekete üvegén át szemléltem az eseményt. Közben néhány felvételt is készítettem, de még véletlenül sem “tudományosat”. Kihasználva az objektív tökéletlenségét, a fénybeverődés látványát, és főleg az én ügyetlenségemet, meglehetősen szubjektív képeket improvizáltam. Jobbakat majd úgy is láthattok tehetségesebb kollégáimtól.

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül és árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete nagyjából egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja. Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Teljes napfogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot elfedi. Utóbbi sokkal kisebb területről látható – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján. A mostani teljes napfogyatkozás, a teljesség sávja azonban lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékén helyezkedik el. A Magyarországhoz legközelebbi szárazföld, ahonnan meg lehet figyelni a teljességet, a Feröer-szigetek. A jelenség Európa teljes területéről megfigyelhető: egyre nyugatabbra haladva egyre nagyobb mértékű részleges fogyatkozás látható.