“Today we finished the three-day Pannonia Reflections 2016 jury session. We would like to thank to the jury members – Eifert János, Stefi P. Borko, Vinko Šebrek –  for a very constructive work filled with lots of fun. Also Big thanks to support members – Nikolaj Bazika, Klaudija Dolenčić and Ivo Borko. Results will be out on Friday, December 23.” (Davor Dolenčić)

Olasz Ági, Ivo Borko és Eifert János felvételei

A Pannonia Fotográfiai Társaság (Photography Society Pannonia) a FIAP, a PSA és FZS védnökségével hirdette meg a 3. PANNON REFLECTIONS nemzetközi fotópályázatot, amelyre a világ 48 országából – Anglia, Ausztrália, Belgium, Belorusszia, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Csehország, Dánia, Dél-Korea, Franciaország, Görögország, Hollandia, Hong Kong, Horvátország, India, Irán, Írország, Kanada, Kína, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Makaó, Macedónia, Magyarország, Malaysia, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Oroszország, Katar, Románia, Spanyolország, Sri Lanka, Svájc, Svédország, Szaúd-Arábia, Szerbia, Szingapúr, Szlovénia, Tajvan, Törökország, Ukrajna, USA, Vietnam – összesen 4419 fotó érkezett. Kategóriánként megoszlásban: 1302 (Open color), 971 (Open monochrome), 952 (Portrait).

A zsűri – Stefi P. Borko, Eifert János, Vinko Šebrek – 2016. december 18-án, Lendván (Szlovénia) találkozott, ahol a szervezők – Nikolaj Bažika, Klaudija Dolenčić és Ivo Borko – előkészítették és levezényelték a 3. PANNON REFLECTIONS nemzetközi fotópályázatra érkezett 4419 fotóból a kiállításra és díjazásra kerülő képek kiválasztását.

A nyilvános „kihirdetés”, azaz a kiállításra elfogadott és díjazott fotók közzététele december 23-án történik majd. Addig a szervezők „kibontják” a zsűri által kiválasztott képek kódszámaiból a neveket és címeket, és közzéteszik az elfogadott, díjazott képek címét, szerzőjét.

Mint a zsűri elnöke, igen jó helyzetben érezhettem magam, hiszen zsűri társaim – Stefi P. Borko és Vinko Šebrek – hasonló szigorúsággal és hozzáértéssel kezelték a pályázatra elküldött képeket, és nem volt szükséges az ellentétes megítélések „kivasalására”, azaz a zsűri elnökének „mindent visz” szavazati jogára. Eredetileg a zsűri más összetételben lett „meghirdetve”, csakhogy az ománi fotográfus nem kapott vízumot, ezért ugrott be helyére Vinko Šebrek.
Vinko Šebrek-kel először 2000-ben, a 28. Zagreb Salon zsűrizésekor találkoztam először. Akkor, mint a 1892 óta működő Fotoklub Zagreb elnöke, felelős volt a nagy hagyományú pályázat és kiállítás megszervezéséért és megrendezéséért, beleértve a zsűri összeállítását, meghívását is. 2010-ben újra meghívást kaptam a 33. Zagreb Salon zsűri elnökként való közreműködésre. 2013-ban „Ars poetica” c. kiállításomat a Galerija Fotokluba Zagreb mutatta be, és Vinko Šebrek, mint a Fotoklub Zagreb tiszteletbeli elnöke, sokat tett azért, hogy egy nagyszerű kiállítást rendezhessek Zágrábban, aminek nagy híre még a jelen időkig elér. Nem „hálám jeléül”, hanem értéke miatt rendeztem meg 2011. januárjában, a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában Vinko Šebrek Küldd tovább / Pay It Forward c. kiállítását, majd 2013. júliusában A KÉPEK ÉS A KÉPZELET TÁRSÍTÁSA címmel a Zágrábi Fotóklub kiállítását. Másik zsűri társammal, Stefi P. Borko-val 2013. áprilisában, a szlovéniai Kranj-ban találkoztam, és volt alkalmam megtapasztalni értékítéletét az Ex Tempore pályázat anyagának elbírálásakor.

A közös zsűrizést megelőzően a különböző országokból érkező zsűritagok találkozóhelye a Lendvai Színház- és Hangversenyterem épülete volt. Itt egy jó kávé és süti után Nikolaj Bažika előkapta a kulcsokat, majd Klaudija Dolenčić, Olasz Ági és Davor Dolenčić társaságában „körbenéztem” az épületet. Hát egy csoda! A lendvai info szerint „a színházépület terveit Makovecz Imre magyarországi építész készítette. Az alkotó az organikus építészet híve volt. Ennek alapja a túlnyomórészt természetes anyagok használata, valamint az adott épület és környezetének összhangja. Az építész e stílust követte a lendvai »kulturális szentély« építésénél is. Az épület így magán viseli Makovecz építészetének jellegzetes jegyeit. Sokak számára talán ellentmondásos, a valóságban azonban rendkívül funkcionális, örökségünkkel átitatott modern remekmű. A nagy és szakszerűen felszerelt színpad, a gyönyörű színházterem, a tágas előtér és nem utolsósorban az impozáns külső megjelenítés mágnesként vonzza a városba látogató vendégeket, turistákat.”

Eifert János

A Lendvai Szíház- és Hangversenyterem

A lendvai színházépület terveit Makovecz Imre magyarországi építész készítette. Az alkotó az organikus építészet híve volt. Ennek alapja a túlnyomórészt természetes anyagok használata, valamint az adott épület és környezetének összhangja. Az építész e stílust követte a lendvai »kulturális szentély« építésénél is. Az épület így magán viseli Makovecz építészetének jellegzetes jegyeit. Sokak számára talán ellentmondásos, a valóságban azonban rendkívül funkcionális, örökségünkkel átitatott modern remekmű. A nagy és szakszerűen felszerelt színpad, a gyönyörű színházterem, a tágas előtér és nem utolsósorban az impozáns külső megjelenítés mágnesként vonzza a városba látogató vendégeket, turistákat.