Eifert János fotóművész és Csató Tamás festőművész kiállításának megnyitója 2017. szeptember 4-én 18 órakor
Megnyitja: Matiszlovics Tibor, a MANK szolgáltatási igazgatója, Közreműködik: Gyárfás István dzsesszgitáros
A kiállítás megtekinthető: az OTP Bank Nyrt. aulájában (Budapest XIII. Babér u. 9.) 2017 szeptember 30-ig hétköznap 08 órától 18 óráig

„Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket EIFERT JÁNOS fotóművész és CSATÓ TAMÁS festőművész közös kiállításának megnyitóján.

Két olyan alkotó művész munkáival találkozunk itt, aki nem erőszakos újító modorral, hanem szinte gyermeki hittel, jobbító szándékkal fogalmazza meg mondandóját.

Eifert János szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokféle irányban próbálkozik. Sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc- és aktfotói, természetképei és alkalmazott fotói egyaránt egyéni világot teremtenek.

Csató Tamás a művészettörténeti értelemben vett narratív festészettől a maga egyediségével és sajátos történeteivel tér el.

Végtelen ellentétes pólusokat forraszt egységbe mind Eifert, mind Csató Tamás tehetsége. A már-már hedonisztikus, magával ragadó érzékiség és a kíméletlen, éles tisztánlátás együtt él művészetükben.

Képeik minden részletének jelentősége van. Feltárják, megálmodják a lélek titkos rejtelmeit. A kép érzéki varázslatával ejtenek rabul minket. Ez a szépség nem a klasszikus harmónián alapul, hanem a látomás igazságán, lelki komplexitásán.

Csató feltűnően fejlett színérzéke, a képi felületet elrendező hajlama és nem utolsó sorban mondandójának tartalma, tematikai találékonysága, a különböző hangulatok, szituációk tolmácsolása avatja kiváló művésszé.  A festészet sok útja közül azt választotta, ahol emberközelben marad.

Figurális kompozíciói sorsokat hordozó momentumok. Elszigetelve a valós világtól, saját „személyes” térben jelennek meg. Mintha külön világban élnének, mintha valami időtlen lét megtestesítői volnának, melyben másként múlik az idő – ha egyáltalán múlik.

Ebben is rokonítható a két művész.

Eifert János művei egy végtelenül szenvedélyes nyelven, a mozgáson keresztül értelmezik a világot. Ez az ősi nyelv hihetetlen őszinteséggel tárja fel a legfájóbb és ugyanakkor legizgalmasabb tapasztalatunkat: azt, hogy minden mozgásban van, minden változik.

Nála a tárgyak is ugyanúgy mozognak, mint az emberi test vagy a természeti jelenségek. Alkotásain minden élővé és ezáltal elmúlóvá válik.

A képei azt a pillanatot ragadják meg, amiben egyszerre érzékeljük a múltat, a jelent és az előttünk álló pillanatot, ezért annyira összetettek és megmagyarázhatatlanok.

A stílus mindkét művésznél csak keret. Sokféleképpen töltik meg tartalommal. A művészet náluk utat talál az izmusok bármilyen béklyójában és bármilyen útvesztőjében. Nehéz lenne e két művész munkáit beskatulyázni.

Csató Tamás műveiben a realista, a szürrealista, a naiv, a szimbolista irányzatok sajátos szinopszisban léteznek egymás szomszédságában. Líra és szatíra, gyöngéd báj és nyers naturalizmus keveredik alkotásaiban.

Mindkettőjük művei álomszerű beszélő képek, az emberi lélekre koncentráló érzékeny kompozíciók.

Közös bennük a szürrealista látomás is. Képeiket az teszi igazán izgalmassá, hogy a meghökkentő képzettársítások nagyon pontosan megmutatnak nekünk valamit a világunkból.

Ezeket a látomásokat ajánlom igazán a figyelmükbe, mert mindig ezekből a víziókból születnek a nagy és jelentős változások, amiért érdemes dolgozni.

Csató Tamás festészetének mottójául Rodin gondolatát választotta: „A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg!”

Kívánom Önöknek, hogy lássák meg!

A kiállítást megnyitom.” (Matiszlovics Tibor)

Olasz Ági és Eifert János felvételei