ERZSÉBETVÁROS 2005/11. szám

ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA,  2005. június 27.

 

Hírességek Erzsébetvárosból

 

Beszélgetés Eifert János fotóművésszel 

 

Eifert Jánosnak sokoldalú és mozgalmas pályája van. Fiatalon kezdte a táncot, majd fotográfussá képezte át magát. Munkásságát nem csak itthon, hanem külföldön is elismerik. Családjával Győrben lakik. Munkája miatt sokszor Budapestre utazik, így lett második otthona Erzsébetváros.

 

– Pályafutását táncosként kezdte, végül fotóművész lett. Miért döntött így?

– Szerencsés embernek tartom magam, mert mindig azt csinálom, amit szeretek. Tizenhét éven át a Honvéd Táncegyüttes táncművészeként kerestem a kenyeremet. A fényképezés véletlenül jött. Az öcsémtől ajándékba kapott fényképezőgéppel kezdtem el hobbiszerűen fotózni. Közben az együttessel rengeteget utaztunk, turnéztunk itthon és külföldön is, így sok élményt megörökítettem.

’60 és ’78 között amatőr fotósként már rangos, nemzetközi sikereket értem el. Aztán rájöttem, hogy komolyan két hivatást nem lehet egyszerre űzni. Szerintem bölcs döntést hoztam. Amíg az ember teste fiatal, addig tud táncolni, de idősebb korban már kevesebb szereplehetősége van. A legfontosabb ok azonban az volt, hogy fotográfusként a saját gondolataimat és érzéseimet adhatom

át másoknak, táncosként nem volt meg ez a szabadságom.

– Képei rendkívül mozgalmasak, dinamikusak. A táncos múlt menynyiben jelentett előnyt ezek megkomponálásánál?

– Nyilvánvalóan előnyt jelent, ha sokoldalúan felkészült az ember. A tánc az nem csak egyfajta látványosságot, mozgásélményt jelent. Rengeteg gondolat, érzés van a mozdulatok mögött. Egy táncos mozdulataival, gesztusaival szinte mindent ki tud fejezni. A képeimen is ez az állandó mozgás az, ami azonnal szembetűnik. A mozgás az élet lényege. Filozófiai értelemben a tánc is nagyon sokat segített, hogy a világot jobban megértsem.

– Min dolgozik jelenleg?

– Jelenleg egy digirámán dolgozom, ami a diaporáma digitalizált változata. A számítógép segítségével megszerkesztett, összeállított képeimet videó kivetítővel jelenítem meg. A saját örömömre választott foglalkozásaim között a ZOOM Magazin az első helyen áll. Ez egy új fotográfiai életmód magazin, amelynél művészeti szerkesztőként tevékenykedem. Mindezek mellett több helyen tanítok, előadásokat tartok és hétfő reggelenként az MTV 2-es csatornáján Válaszd a tudást címmel, rövid műsorral jelentkezem. A fotográfia műfajelméletétől kezdve, a különböző gyakorlati, esztétikai fogásokon át szinte mindenről szó esik. A műsort magam alakítom a nézők visszajelzéseit is figyelembe véve.

– Mennyi idősek a gyerekei? Választotta valamelyikük az ön szakmáját?

– Lőrinc Katival, negyedik feleségemmel három kiskorút nevelünk, első két házasságomból két gyerekem született. András első osztályos, Kata negyedikes. Ők a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános- és Szakközépiskola tánc tagozatára járnak, ahol a feleségem oktatásvezető. Tehetségesek, de nem erőltetjük a pálya orientációjukat. Lili a nevelt lányom most nyolcadikos. Győrben élünk, onnan ingázunk Budapestre. Anna lányom a Gyöngy női lapnál szerkesztő, újságíró, fotográfus. Emellett a Kutya újságnál ír és fényképez. Sára ötöd éves a bölcsészkar pszichológiai szakán. Most készülök a születésnapján meglepni egy fényképezőgéppel.

– A sok elfoglaltság mellett jut-e ideje a családjára? Mivel tölti szívesen a szabadidejét?

– Az utóbbi években jöttem rá, hogy bizonyos dolgokat el kell hagyni ahhoz, hogy jusson idő a családomra. Most már könnyen utasítok el nagy lehetőségeket is. Sajnos, erre csak az utóbbi néhány évben jöttem rá. Társadalmi munka azért marad, Győrben most éppen azon dolgozunk, hogy a városunk 2010-ben Európa kulturális fővárosa legyen. Kevés szabadidőmben kirándulok, kerékpározom. A gépet is magammal viszem, rengeteget fényképezek, közben gondolkozom. Mindig azt szoktam mondani a tanítványaimnak, hogy nem elég a fényképezőgép használatát megtanulni. Pusztán egy technikai feladat, mert az eszköz, az igazi eszköz mi magunk vagyunk.

 

Keszthelyi Renáta

 

Keretes:

Eifert János munkássága. Született: 1943. máj. 8, Hódmezővásárhely. 1960-1977: a Honvéd Táncegy. hivatásos táncosa. 1977: a Lobogó, 1978-88: a Búvár fotóriportere, 1993: a Boom képszerkesztője 1977: Europa ’77 díj, Honoris Golden Eye, Niépce plakett, 1987: Willy-Hengl-Preis, 1991: Munich MultiMedia Festival – a legjobb fényképész díja, 1992: AFIAP, EsFIAP kitüntetés, 1993: Tánc c. képét, Tűztánc c. diaporámáját a FIAP tört. kollekciójába választják, 1994: Előadókörút az Egyesült Királyságban, majd Németországban, Ausztriában és Olaszországban. 1971: Magyar Fotóművészek Szövetség tagja, 1997-2002 elnöke; 1978: MAOE tagja, 1978: MÚOSZ tagja; 1978: a Magyar Reklámszövetség tagja; 984- Sebesvíz Workshop műv. vez.; 1990: a PSA tagja; 1993-97: Nimród Fotóklub elnöke; 1994: APPI tagja; 1998: I. Orsz. Fotóhét műv. vezetője; 1999: II. Orsz. Fotóhetek kuratóratóriumának elnöke; Fotóhónap 2000, 2002 fesztiváligazgatója, az OSZK Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció ötletadója és társalapítója, első műv. vezetője, a HUNGART alelnöke; 2000: Foto Video és Foto Mozaik szerk. munkatársa; 2002: a MEDIAWAVE művészeti vezetője, a magyar Táncművészeti Főiskola és a Győri Tánc- és Képzőművészeti iskola tanára; 2004: Zoom Magazin művészeti szerkesztője.