A tánc titka. Sulyok László kiállítása. Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, Budapest, 2003. október 2-31.

 Mi a titka a táncnak? Martha Graham (1894-1991), a tánc történetének egyik legnagyobb alakja így fogalmazott: „A tánc titka annyi, hogy mindenről szól, csak a táncról nem.” Mint tudjuk, a nagyszerű táncosnőre az emberi bensőre (testre és lélekre) történő koncentrált odafigyelés, koreográfiáira a környezet fizikai (gravitáció, tömeg) és társadalmi hatásainak visszatükrözése volt jellemző. A mozdulatművészet harmadik generációjának legmarkánsabb képviselője a maga idejében nagyon sokat tett azért, hogy a mai alkotók a test és szellem teljes felszabadításával dolgozhassanak.

S hogy mi a titka a jó táncfotónak? Egyik válasz lehet – és Sulyok László kiállításra kerülő képeivel ezt igyekszik igazolni – hogy a jó táncfotó mindenről szól, csak a fotográfiáról nem. Ha egy kép láttán a fénykép technikája, a hogyan készült mikéntje furakszik az előtérbe, akkor az már régen nem arról szól, amiért készült. A jó táncfotó, bár közhelyesen hangzik, de igaznak tűnhet: a táncról kell, hogy szóljon. S persze mindarról, ami mögötte van. Mert hosszú az út a színpadi ragyogásig. Benne lehet a képben, benne is van persze a fotográfus egyénisége, látásmódja, művészi ízlése. Ezek azonban megjelenítésének eszközeit kezelik, és nem válnak a kép főszereplőivé. Az 1979-ben született fotóriporter, aki Seres Attila és show-tánckara révén öt évvel ezelőtt került a tánccal közelebbi kapcsolatba, jól tudja ezt. A fotográfus a show-tánc felől 2002 januárjától a táncművészet felé fordult. Kiállításának képei, amelyek színházi premiereken (Trafó, MU Színház, Nemzeti Táncszínház, Thália Színház, Magyar Állami Operaház), a társulatok (Még 1 Mozdulatszínház, Bozsik Yvette Társulat, Magyar Nemzeti Balett, Szegedi Kortárs Balett, Moszkvai Bolsoj Balett, Pécsi Balett, Győri Balett, Párizsi Opera Balettegyüttese, Béjart Ballet Lausanne, Pekingi Opera, Argentintangó Színház) előadásain készültek, a jelenkori táncművészet formálóinak legjobbjait, a legfiatalabbakat ábrázolják. Aleszja Popova, Bacskai Ildikó, Delbó Balázs, Dorothée Gilbert, ifj. Nagy Zoltán, Gergye Krisztián, Gil Roman, Kerényi Dávid, Keveházi Krisztina, Nina Ananyasvili, Oláh Zoltán, Pazár Krisztina, Radina Dace, Szergej Filin, Túri Sándor – a teljesség igénye nélkül – nemcsak a fotográfus elképzeléseinek megvalósítóiként, hanem a képek elsőszámú főszereplőiként jelennek meg. Mozdulataik, gesztusaik, ihletett pillanataik megjelenítésével épphogy a tánc titkai felé közelítünk. Sulyok László – aki saját elmondása szerint nem tanult táncolni, de egyre inkább táncosnak érzi magát – végignézi, végigéli a tánc nagyszerű pillanatait, és fényképeivel, táncképeivel ezeket mutatja meg. Azoknak, akik ott voltak az előadásokon, és azoknak is, akik nem. Általa és fényképei által, amelyeket nagy művészi alázattal, saját egyéniségének hátrébbsorolásával készít, mindnyájan közelebb kerülünk a titokhoz.

 Eifert János

Sulyok László

1979. július 7-én született Szombathelyen
1994-1998 Tinódi Sebestyén Gimnázium, Sárvár
1998/1999 Bálint György Újságíró Akadémia, fotóriporter szak
1999 Tanulmányi gyakorlat az Elite magazinnál
1999-2001 A Sárvári Városi Televízió munkatársa, operatőr munkakörben.
2001- A Foto Mozaik című fotográfiai havilap szerkesztője és szabadúszó fotóriporter

Fotográfusként a sajtófotó (protokoll-, sport-, eseményfotók) és az alkalmazott fotográfia (illusztrációk, portrék, tánc-, divat- és tárgyfotók) területén szerzett nagy gyakorlatot. Fotói 1994 óta jelennek meg a sajtóban, megyei és országos napi-, valamint belső terjesztésű divatlapokban, színházi katalógusokban és Internetes honlapokon.
TV-operatőrként forgatott anyagai lejátszásra kerültek a Magyar Televízió regionális műsoraiban is. Szakíróként, szerkesztőként a hazai fotográfia kiemelkedő képviselőinek megismertetésén, a fotográfia korszerű szakmai nyelvezetének kialakításán fáradozik.

Művei közgyűjteményben:
Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény, OSZK