Eifert János felvételei

Ujlaki Dénes (Budapest, 1945. január 20. –) Jászai Mari-díjas magyar színész.

Édesapja dr. Újlaki Andor újságíró, édesanyja Farkas Irma, Farkas Dénes politikus lánya volt. A budapesti Nemzeti Színház stúdióját 1969-ben végezte el, majd a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Játszott a Veszprémi Petőfi Színházban, a győri Kisfaludy Színházban (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház), a Bartók Gyermekszínházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban, 1981-től a budapesti Nemzeti Színház tagja lett. 1982-ben alapító tagként csatlakozott a Katona József Színházhoz.

Újlaki Dénes és Eifert János (Móger Ildikó felvétele)

Halotti beszéd és könyörgés

“Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá. Ës mënd pȧrȧdicsumben valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik : isȧ, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, hȧlálnek hȧláláȧl holsz. Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek hȧlálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez munkás világ belé: és lëün hȧlálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isȧ, ës nüm igy embër múlhatjȧ ez vermöt, isȧ mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigy-gyën, ës bulcsássȧ mënd ű bűnét!

Ës vimádjok szen[t] ȧhszin Máriát és boudog Miháël ȧrhȧngyëlt ës mënd ȧngyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szent Pétër urat, kinek adot hatalm oudaniȧ ës këtnië, hugy oudjȧ mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szentököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk színë eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássȧ ű bűnét! Ës szobadohhȧ űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ës vezessë űt pȧrȧdicsum nyugalmȧ belí, ës adjon neki münyi uruszág belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!”

(Halotti beszéd és könyörgés – a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlék. Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető (III. Béla korában), egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak.)

.

.

.

.

Ildikó koszorús lányként (Mosdós, 1959 nyarán)
Móger János felvétele

.

Néptáncpróba a Balettintézetben (1970)
Móger Ildikó (balra), Szamosi Judit (középen)

.

Szamosi Judit és Móger Ildikó a Szinbád forgatásakor, a Zsennyei ősparkban (1970. augusztus 1-4.)

.

Móger Ildikó érettségi tablóképe(1972)
Tóth László felvétele

.

Koncertvizsga: Móger Ildikó a Diótörőben, keleti tánc (1974)

.

.

.

.

.

.

.

.

.

Móger Ildikó és lánya, Poci kutyájukkal (Budapest, 2010. február 16.)

.

.

Eifert János: Móger Ildikó (2011)

.

.

.

Móger Ildikó

Szakmai önéletrajz

Születési hely, idő: 1954. augusztus 12., Budapest

Tanulmányok:     táncművész, koreográfus, táncpedagógus

• 1983 Salle Player Művészeti főiskola, Párizs
• 1973-1979 Nyári táncakadémia, Köln
• 1983  Magyar Táncművészeti Főiskola, mesterszak táncpedagógusi diploma
• 1974 Magyar Táncművészeti Főiskola, táncművész

Munkahelyek:

• 2007 – Más-Képp Tehetséges gyermekekért Alapítványi Iskola, mozgás és tánctanár
• 2006 Tv2 Megatánc, balettmester, mozgáskordinátor
• 2003 – 2004 Kodály Zoltán Zenei általános Iskola és Gimnázium, néptánc tanár
• 1997 – Duna Tv Rt. Kulturális Osztálya, szerkesztő-riporter
• 1994 – 1996 Actor Stúdió, vezető, tanár
• 1977 – 1992 Színház és Filmművészeti Főiskola, zenemesterség és tánctanár
• 1977 – 1984 Várszínház (Népszínház), koreográfus
• 1974 – 1977 Pécsi Balett, táncos

Fontosabb színházi munkák, film-koreográfiák, dokumentumfilmek:

• 1980 Miskolci Nemzeti Színház
• 1983 – 1985 Kecskeméti Katona József Színház
• 1988 Szegedi kortárs Balett, Hypernatura- táncjáték
• 1980 Bódy Gábor: Psyché, Huszárik Zoltán: Csontváry c. filmekhez koreográfia készítés
• 1988 – 1997 Duna Tv Rt: „5 perc tánc” sorozat, művészeti vezetője, Minden vasárnap c. tánc-film, koreográfia és rendezés, „Eltáncolt versek” c. program koreográfia
• 1999 – 2006 „Tánc mindhalálig” szerkesztő riporter, dokumentumfilm a Táncművészeti Főiskoláról, „70 éves lenne Huszárik Zoltán”, portréfilm,  dokumentumfilm az Artistaképző Főiskoláról, szerkesztő riporter

Nyelvismeret: Bolgár, anyanyelvi szinten.

IMPROVIZÁCIÓK / IMPROVISATIONS
A balett és a geometria között / Based upon Ballet and Geometry
Fotókiállítás / Photo exhibition by: DARAB Dénes, Installáció / Installation: JÓZSA Anka, DARAB Dénes.
A megnyitón fellép / Dancing at the opening: INTERNATIONBALLET – Ballet Geometry with Passion, Love, Life –
Táncosok / Dancers: Umberto ARAGNO, Yuka ASAI, Mark James BIOCCA, Nika Kristina CRNIC, Gaetano COTTONARO, Pierpaolo D’AMICO, Mario GENOVESE, Iurii KEKALO, Tatiana MELNIK, Angela MINGARDO, Rosa PIERRO, Kristina STAROSTINA

Olasz Kultúrintézet, Giuseppe Verdi terem, Xenia Galéria, 2016. december 5. hétfő 19:00 óra / The Italian Institute of Culture, 5 December 2016, 7PM (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 8.)

Eifert János, Sz. Kiss Martha, Wolner Tibor és Bakki Zsolt felvételei

A szem a lélek tükre

Darab Dénes balett- és fotóművész első önálló kiállításának megnyitója a Budapesti Olasz Kultúrintézetben, az InternationBallet közreműködésével

A tudós emberek mondják, hogy szemünk fényérzékelő szerv, segítségével tapasztaljuk meg a fény által láthatóvá váló térbeli kiterjedéseket. A szem azonban nemcsak érzékel, hanem ki is sugároz fényt és erőt, erőt, amely sok dologra képes. Szemeink kisugárzása által jól láthatóvá válik, hogy kik és mik vagyunk, mert a szem a lélek tükre. Úgy gondolom, a fotográfus szeme még érzékenyebb tükör, hiszen nemcsak saját személyiségét, lelke mélységeit, gondolatait és érzéseit tükrözi, hanem legfőképpen témáját, amelyet megörökítésre méltónak ítél, és tehetsége révén képes mások számára – élményt adó formában – visszatükrözni, láthatóvá tenni.

A szem a lélek tükre…

Darab Dénes balett- és fotóművész képein keresztül a fent említett csodálatos kisugárzást érezhettük, pedig első önálló kiállításán, a Budapesti Olasz Kultúrintézet Xenia Galériájában mindössze 16 fekete-fehér fénykép látható. Mégis, ez a tizenhat „tükör” besugározza a teret, olyan mágneses erővel vonzva tekintetünket, hogy ellenállni szinte képtelenség. Az angol nyelvű képcímek – Flow ers, I, Last good bye, Mermaid, Myth I call, Myth y called, Point of U, Scream, Separate ways, Shade ow, Silk Road, Single image, F leg, Espresso, The Kiss, Wings of Desire – inkább jelképi értékű információt hordoznak, vagy inkább a képek emlékezetünkben történő azonosítását, megkülönböztetését segítik. A kitűnő technikával, és egyéni látásmóddal megformált fényképeken látható szereplőket, táncművészeket a kiállítás-megnyitóhoz kapcsolódó, vagy inkább azt folytatandó, a “Sala Verdi” színpadán bemutatott “Szenvedély, Szerelem… Élet” c. táncelőadásban láthattuk megelevenedi. Döbbenetes kettős kép, az „élő” és a „tükrözött” kép egybeesése nagy relevációval hatott, és Darab Dénes tehetségét bizonyítja.

Ki is az a Darab Dénes?

Műsorfüzetekben, interjúkban, színpadi szerepei kapcsán néhányszor találkozhattunk már nevével. Ha nevét beütjük a Google, vagy a PORT.hu keresőjébe, előbb jelenik meg a Száraz Dénes, Ujlaki Dénes, Gábor Dénes Főiskola, vagy a Dénes Galéria, mint ő maga. Facebook profilján is csak a képei töredékét láthatjuk. Kevés tehát az információ személye megismeréséhez. Azt tudjuk, hogy 1987. május 13-án született, és hogy a Magyar Nemzeti Balett táncművésze. Arról is nyilatkozott már az M5 kulturális műsorában, hogy fényképezéssel komolyabban 2015. második felétől foglalkozik, mesterének Eifert Jánost tekinti, akinek mesterkurzusát gyakran látogatja. Érthető, hogy keveset tudunk róla, hiszen olyan fiatal, hogy túl sok „életrajzi” eseményt még nem kapcsolhattak a nevéhez. Egyenlőre… Tehetsége, művészi teljesítménye a táncban és a fotográfiában azonban „hosszú életrajzot” ígér, addig is érjük be egy korábbi interjújával, amelyet Czvitkovits Judit készített az NLCafé számára:

„A balett és az én történetem nem úgy kezdődött, mint a klasszikus történetekben, hogy láttam egy előadást, beleszerettem, és elhatároztam, hogy ez az, amit csinálni akarok – meséli Darab Dénes, a Magyar Nemzeti Balett tánckari művésze. – A nővérem volt az, aki még nagyon fiatalon kitalálta, hogy balerina szeretne lenni. Miután beiratkozott a Táncművészeti Főiskolára, a bátyám is megpróbálta, aztán amikor 9 éves lettem, édesanyám azt mondta, hogy próbálja meg a Dénes is. Nekem valamiért sikerült.

A szakmába aztán a munka során szerettem bele. Nem sok ember mondhatja el magáról, hogy a munkahelyén élő zongoraszó várja, és minden nap kiizzadhat magából mindent – legyen az jó vagy rossz. A színpad egy olyan hely, ami a létező legcsodálatosabb hely, mert az ember a valós lényét mutathatja meg. Nekem már az hatalmas erőt ad, ha színpadra léphetek. Amikor átlépem a vonalat a reflektorfénybe, megszűnik a külvilág. Jelenleg A makrancos Katában táncolok, karakterszerepem van. Nem egy drámai szerep, de sokat lehet színészkedni. Fontos, hogy a néző ne a táncost lássa, hanem azt a karaktert, amit megformálok. Számomra a balettban mindig is az volt a cél, hogy ne csak a látvány jusson el a nézőhöz, de a szívenergia is! Még az utolsó sorban ülő nézőt is meg akarom érinteni. Mindig ez mozgat, hogy minél több embert elérjek akár a táncon, akár a fotográfián keresztül.”

A táncművészet és a fotóművészet nagy találkozása

Darab Dénes IMPROVIZÁCIÓK / IMPROVISATIONS – A balett és a geometria között / Based upon Ballet and Geometrycímű kiállítását, amelyet a Budapesti Olasz Kultúrintézet Xenia Galériájában dr. Gian Luca Borghese igazgató Úr köszöntött, és Mark James Biocca táncművész nyitott meg, a tánc kísérte ragyogásával. A Magyar Nemzeti Balett 12 művészéből álló, tavaly összeállt lelkes csapat, az InternationBallet kibővített műsorral lépett fel ugyanis Darab Dénes balett- és fotóművész első önálló kiállításának megnyitóján. A “Szenvedély, Szerelem… Élet” a gyönyörű “Sala Verdi” színpadán volt látható Umberto ARAGNO, Yuka ASAI, Mark James BIOCCA, Nika Kristina CRNIC, Gaetano COTTONARO, Pierpaolo D’AMICO, Mario GENOVESE, Iurii KEKALO, Tatiana MELNIK, Angela MINGRARDO, Rosa PIERRO és Kristina STAROSTINA fantasztikus előadásában. Akik Darab Dénes első kiállításának megnyitóján, és az InternationBallet táncelőadásán jelen voltak, két művészet találkozásának, a táncművészet és fotóművészet termékeny pillanatainak élményével gazdagodhattak. Nem elég hangsúlyozni, mindkét „produkció” élmény volt, maradandó élmény.

Darab Dénes IMPROVIZÁCIÓK / IMPROVISATIONS – A balett és a geometria között / Based upon Ballet and Geometry című fotókiállítása a Budapesti Olasz Kultúrintézet Xenia Galériájában, 2016. december 20-ig, hétfőtől-csütörtökig 10-18, pénteken 10-15 óra között látogatható. (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 8.)

Eifert János

Eifert János felvételei

A Katona József Színház november 3-án, délelőtt tartotta következő bemutatójának nyílt próbáját a nagyszínpadon. Gothár Péter rendezésében 17-én mutatják be Ion Luca Caragiale vígjátékát, a Farsangot, mely egy szerelmi ötszög történetét meséli el, Bodor Ádám fordításában és átdolgozásában.

Egy borbélyüzlet főnökébe két nő szerelmes; a nők férjei féltékenyek. Közben megkezdődik a farsang, ahol mindnyájan jelmezt öltenek és jelmezt cserélnek, így mindenki mást kerget, mint akit kergetni szeretne.

A XIX. század végi román irodalom kiemelkedő alakja, Ion Luca Caragiale (1852-1912) maga is olyan, mint vígjátékainak esendő figurái; hajszolt és örökös anyagi gondokkal teli életéből számtalan anekdota maradt fenn. A legváltozatosabb mesterségeket űzte, hogy az írás mellett a megélhetését biztosítsa, volt könyvtáros, iktató, tanár, tanfelügyelő, újságíró, súgó, színigazgató és kocsmáros.

1902-ben plágium vádjával perbe fogták, tisztázta ugyan magát, de két év múlva kiábrándultan elhagyta Romániát, Berlinbe költözött, és ott is maradt a haláláig. Drámaíróként a Zűrzavaros éjszaka című darabjával tűnt fel 1879-ben, ezt nemsokára Az elveszett levél című politikai komédia, a korrupt képviselőválasztások szatírája követte. Műveiben a nagyvárossá fejlődő Bukarest remekül jellemzett alakjai hűtlenkednek, hazudoznak és keverednek korrupciós ügyekbe. A Farsangot 1885-ben írta.

Szereposztás: Misu – Ujlaki Dénes, Bóbitás – Nagy Ervin, Makhosz – Lengyel Ferenc, Gyakornok – Tasnádi Bence, Dodó – Kocsis Gergely, Rendőrbiztos – Vajdai Vilmos, Didina – Jordán Adél, Mica – Pálmai Anna, Pincér – Dankó István, Álarcos nő – Czakó Klári

A büfében Dinivel beszélgettünk, meghívott egy pohár borra. A képeken Móger Ildikó és Ujlaki Dénes (Eifert János felvételei)