Rácz István: CSÖNDES VIZEKEN

FUGA Budapesti Építészeti Központ (1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5.), 2018. december 13 – 2019. január 7.

Megnyitó: 2018. december 13. (csütörtök) 16:00 óra

Megnyitja: Krausz György volt nagykövet és Eifert János fotográfus

.

  

 Eifert János megnyitó szövege:

 „Nagy öröm látni, hogy ennyien jöttek el Rácz István: CSÖNDES VIZEKEN c. életmű-kiállításának megnyitójára. A világszerte elismert fényképész, aki remekbe készült műtárgyfotóival nyerte el rangját, 1998. decemberében, kilencven évesen hunyt el. Fotográfusként nem akarok elfogult lenni, ezért hangsúlyozom, hogy Rácz István nemcsak fotóművészként, hanem íróként és műfordítóként is jelentős életművet hagyott maga után. Nyolcvan-valahány könyv jelent meg a neve alatt, több nyelven és többszörös kiadásban: művészettörténeti feldolgozások, albumok, de sok fordításkötet is, meg önálló riport- vagy esszé jellegű munkák.

Személyesen sohasem találkozhattam Rácz Istvánnal. Pedig sokszor hazalátogatott, kiállításai, megjelenő könyvei, műfordításai mindig eseménynek számítottak. 1998 decemberében új albumának, a Csöndes vizeken budapesti bemutatójára, és a Magyar Fotóművészek Szövetsége által alapított Életmű-díj átadására vártuk. Hiába. Az első üzenet balesetéről, a második már haláláról szólt. A személyes találkozás lehetősége végérvényesen elmaradt. Könyveivel, műtárgy-fotóiból készült albumaival, kiállítási képeivel azonban gyakran találkozhattam, az 1. Országos Fotóhét programjában műtárgyfotóival szerepelt, én készítettem kiállításának plakátját, és ha jól emlékszem, rendeztem a kiállítását. A képeire oda kellett figyelnem: a kiegyensúlyozott kompozíció, a tökéletes technika, és a szellem tiszta kisugárzása jellemezte azokat.

  .

Csorba Károly felvételei

  .

   .

A nagyszentmiklósi kincs 1977-ben jelent meg a Corvina Kiadónál. Több kiadást ért meg magyar és angol nyelven. A következő évben A finnugor népművészet jelent meg, anyagából a Dorottya utcai kiállító teremben láthattuk képeit. A VIII. Henrik udvarában című albuma 1984-ben, a Helikon Kiadónál jelent meg. Lefordította a Kalevalát, a finn nemzeti eposzt, és az Európa Kiadónál megjelent könyvét az úgynevezett kalevalai kornak, tehát a kereszténység felvétele előtti két évszázadnak a leleteiből készített felvételeivel illusztrálta. Nyolc nagyméretű albuma a finn képzőművészetet dolgozta fel a vaskortól korunkig. Oslóban két nagy albuma jelent meg a norvég középkori művészetről – jelen kiállítás ebből az anyagból mutat be 70 képet. A lappok életével foglalkozó kötete finnül, norvégul és svédül jelent meg. A hatvanas években rövid ideig Svájcban él, ekkor jelennek meg Dreiklang című kötetei – többek között Michelangelóról, Rembrandtról, az ikonművészetről, a néger művészetről, és legszebb kötete Az ismeretlen isten (Der unbekannte Gott). Foglalkozott többek között az egyiptomi, perzsa, kínai és perui művészettel, készített könyvet a tibeti bronzokról is. A Finn Nemzeti Múzeum támogatásával a finn művészetet bemutató kiállítását a múzeum több európai fővárosban mutatta be.

 .   

“Épületeket, templomokat nem lehet külföldre szállítani, de a kép, az átélt felvétel nagyon jól érzékelteti, tolmácsolja egy korszak művészetét.” – írja önéletrajzában.

.

Rácz István 1908-ban született. Élete küzdelmes, tele kalandregénybe illő fordulatokkal, és csodákkal. Sorsa századunk egyik Odüsszeiája. A felvidékről kerül át Magyarországra, pataki diákként kapcsolatba kerül a baloldali mozgalmakkal, Kassák vonzáskörébe tartozik. Abban a perben ítélik kétévi fegyházra, amelyben Rajk László, Széll Jenő, Beck András, Darvas József s mellékvádlottként József Attila áll a bíróság előtt. A klasszika-filológia mellé tehát börtön, megaláztatás kerül, 1934-ben Csehszlovákiába települ. Íróként, műfordítóként, újságíróként tevékenykedik. 1938-ban Finnországba menekül, majd visszatér, egy-két évig a Sárospataki Népfőiskola igazgatója. Küzdelmek, megpróbáltatások, felesége elveszti látását, hallását. 1956-ban együtt hagyják el az országot, Finnország fogadja be őket. Nagy energiákkal kezd neki a fényképezésnek, folytatja az írást. 8 albuma jelenik meg, ezekkel a finnek számára felfedezi a finn művészetet. 1964-ben Svájcba költözik, itt is a művészet tárgya könyveinek. 1964-ben visszatér Finnországba, újra könyveket ad ki, lefordítja magyarra a Kalevalát. Bár kitűnően ír, jók a műfordításai, de szíve-lelke a fotózás. És egy újabb tragédia: szemidegsorvadása egyre kritikusabb, eléri a 95%-os vakságot. Mégis, éleslátás nélkül egyedül közlekedik Helsinkiben, ellátja beteg feleségét, újabb könyvei jelennek meg. Megfáradt, készül a hosszú útra, de nem adja fel. Amíg lélegzik, amíg gondolkodik, bőkezűen osztogatja tudását. Mint már említettem, 1998. decemberében, kilencven évesen hunyt el. Élete utolsó pillanatiban Magyarországra készült. Emlékszem, hiába vártuk. Azóta húsz év telt el, és úgy látom, hogy a fotóművészként, íróként és műfordítóként is jelentős életműve nem veszített értékéből, és nem tűnt el a felejtés sötét homályában. Az Önök szépszámú jelenléte is ezt bizonyítja.” (Eifert János)

  .   . 

Rövid életrajz

1908. július 11-én, Töketerebesen (ma: Szlovákia) született

1926-31 Tanulmányai: Pázmány Péter Tudományegyetem, Eötvös Kollégium, latin-görög-olasz szak Életút: Kapcsolatba kerül az illegális kommunista mozgalommal, 1932-33 börtönben, 1934-38 Csehszlovákiában, 1938-43 Finnországban él, újságíró, fotós, hazatérése után bekapcsolódik a népi írók mozgalmába, 1945 Sárospatakon népfőiskolát és művészotthont szervez és vezet, majd általános iskolai és zeneiskolai tanár, a Kiadói Főigazgatóság munkatársa, 1956 kivándorol Finnországba, Helsinkiben műfordító és fotóművész. Lefordítja a Kalevalát (1976), a Népek művészete (1978), A vikingek öröksége (1983), Egy fotográfus vallomásai (1988), A Semmi partján (1991), Csöndes vizeken (1998).

 .      .          .

  .

Megjelent könyvei, fordításai (szűkített lista):

Kanteletár. (Finn népköltési gyűjtemény.) Bp. 1956, Magvető Kiadó; Bp. 1977, Magvető Kiadó; Bp. 1985, Európa Kiadó.

Kalevala. Saját kiadás. Helsinki, 1976., Bp. 1980, Európa Kiadó.

Egy fotográfus vallomásai. Békéscsaba, Kner Nyomda.

Mikko Hovi. (Monográfia egy finn szobrászról.) Helsinki, 1959, otava.

Suomen keskiajan taideaarteita. (A finn középkor műkincsei.) Helsinki, 1960, 1966, 1970; – Franciául: Art de la médiéval Finland. Paris, 1963; Svédül: Skatter ur Finlands konst och Sjörgen. – Angolul: Treasures Art of Medieval Finland. New York, 1967.

A DREIKLANG-sorozat darabjai:

Michelangelo, Ikonen, Lauft Ihr Hirten allzugleich, Marienlieder, Die Seemannsbraut, Die Antilopenfrau, Primavera. Olten-Freiburg, 1964, 1965, Graf.

Kunst in Tibet. Bern, 1968, Hallwag.

Suomen taidetta 1940-1975. (A finn művészet 1940-1975 között.) Helsinki, 1977, Otava.

László Gyula-Rácz István: A nagyszentmiklósi kincs. (Angolul: The Treasures of Nagyszentmiklós.) Bp. 1977, 1978, 1979, 1983, 1984, 1987, Corvina.

Michelangelo. Helsinki, 1980, Otava.

VIII. Henrik udvarában. Bp. 1984, Helikon.

Vanhan-kansan kirja (Öreg emberek könyve.) Helsinki, 1985. WSOY.

Rácz István: A Semmi partján. Bp. 1991, Magvető Könyvkiadó.

Rácz István: Csöndes vizeken. Önéletrajzi album. Bp. 1998.

  Édesanyám családi albumában találtam egy iskolai csoportképet, amelyet az ismeretlen fényképész (talán Lustig?)  Hódmezővásárhelyen, az Általános Iskola udvarán, az akkori VIII. oszályosokról (rólunk) készített, talán 1957 júniusában.  Az iskolánk mai neve Szent István Általános Iskola, és természetesen a mai Szent István téren áll, amit egykoron Tanácsköztársaság terének neveztek. A képen Belényi Gyula igazgató és Széll Balázs osztályfőnök köré csoportosulva 

Korom Dezső (3), Tóth Sándor József (11), Eifert János (8), Kőrösi …(23), Tóth Sándor (10), Károlyi Zoltán (4), Hajnal Imre (7), Rácz István (18),  Albert Imre (2), Hegedűs Tibor (19), Baricsa István (21), Rostás Sándor (1),  Bőr Ferenc (9), Dékány József (22), G…, Rózsa János (14), Szokolai Károly (15), Széll Balázs osztályfőnök (12), Belényi Gyula igazgató (13), Lukács József  (16), Nagy Rébék Ferenc (6), Bánfi ….(17), Balatoni József (5), aztán még  Vincze Sándor, Takaró …., Dékány Imre,  Tartsay Gábor   …a neveket már Dékán Pista és Albert Imre azonosította, akiknek a beszkennelt képet e-mailen eljuttattam… ők sem emlékeztek pontosan mindenkire…

Nézem az osztálytársaimat, magunkat, milyen csinos fiúk voltunk, szépen felöltözve, megfésülködve, és komolyan-vidáman-bizakodóan tekintünk a fényképezőgép felé. Nem emlékszem, hogy a fényképészmester szájából elhangzott-e a “repül a kis madár”? Tünődök azon is, szüleink a fényképezkedésre hogy tudták összeszedni az öltönyt, fehér inget, mellényt, nyakkendőt. Nekem még télen sem volt hosszú nadrágom, igaz, téli cipőm sem. Hányszor fagytak kékre a lábujjaim a nagy hidegben, ilyenkor Anyám dörzsölte életre az elhalni készülő részeket…

Ma – Gyuláról Szegedre tartván – Hódmezővásárhelyen átutazva, megálltam egykori iskolámnál. Körbejártam az emeletes épületet, a főbejárat előtt gyönyörű rózsalugas, a kerítés mellett és az udvaron az egykori facsemeték terebélyes fakoronával bólogatnak, az emeletes épület vakolata több helyen hullik… Az udvarra bepillantva, úgy tűnt, mintha az összezsugorodott volna. Egykor itt rohangáltunk a szünetekben, kergetőzve, egymást lökdösve, játékosan, pajosan, itt sorakoztunk rajokban az iskolai ünnepségeken (évnyitók, évzárók, március 15-i, április 4-i, május 1-i megemlékezések, igaz november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfodulóján már a teremben “emlékeztünk”), mindenesetre akkor minden sokkal tágasabbnak tűnt. Az egyik ilyen ünnepségen táncoltam el azt az emlékezetes kanásztáncot, két bottal, népviseletben…  ekkor dőlt el talán, hogy később, 17 éven át hivatásos táncművészként “dolgozzak” a Honvéd Együttesben….

                                                                 Közgyűlési beszámoló 2000

 

Elnöki beszámoló, pénzügyi jelentés a Szövetség tevékenységéről, gazdálkodásáról Javaslatok az Alapszabály módosítására
A bizottságok és alkotócsoportok beszámolója

 

Elnöki beszámoló

 

Kedves Kollégák!

Eltelt egy év. A magyar fotográfia gazdag eseménynaptára nemcsak piros betűs ünnepnapokból, hanem a hétköznapok tennivalóit, elintézett és elintézetlen ügyeket jelző ceruzás bejegyzésekből áll. A Magyar Fotóművészek Szövetsége olyan ernyőszervezet, amelynek tagjai a hazai fotográfiai közéletet magas színvonalon reprezentálják. Fotóművészek, fotóriporterek, elméleti és történeti szakemberek, a művészeti élet szervezői, akik saját területükön kiemelkedő szellemi értékeket hoznak létre, ugyanakkor tevékenyen és felelősen részt vállalnak a közösség munkájában. A Szövetség mint nagy hagyományokkal és tekintéllyel rendelkező szakmai, művészi szervezet, egyik szereplője csupán a művészeti, kulturális közéletünknek, és tevékenysége során szorosan együttműködik a társszervezetekkel, a fotográfia hazai intézményeivel, a művészeti közélet más hazai és nemzetközi szereplőivel, valamint az állami és önkormányzati szervekkel, és az adott társadalmi környezetben, anyagi és szellemi forrásainak függvényében tevékenykedik. Munkáját az Alapszabályban foglaltak szerint, a tagok, a Közgyűlés által felhatalmazott elnökség döntései alapján, az ügyvezetés és a társadalmi feladatokat vállaló tagjainak segítségével végzi. Hogy mit végeztünk, mit halasztottunk, milyen eredményeket és eredménytelenséget tudunk felmutatni, ezekről tartozunk beszámolni Önöknek. A Közgyűlésnek azonban nemcsak az a feladata, hogy meghallgassa, és formálisan elfogadja a beszámolókat, hanem a tagság képviseletében megvitassa, észrevételeivel véleményezze azt és akaratának kinyilvánításával, a feladatok meghatározásával, azok megvalósításában is tevékeny részt vállaljon.

Nézzék el nekem, hogy elnöki beszámolómat nem a megszokott és elvárható szakmai, művészi kérdésekkel, az elvégzett és nem teljesített feladatok ismertetésével kezdem és nem a Szövetség tevékenységének sikerpropagandájával folytatom. Éppen ellenkezőleg. Arról beszélnék inkább, amely alapvetően meghatározza létünket, segíti vagy korlátozza tevékenységünket, megszabja helyünket abban a társadalmi, gazdasági, politikai környezetben, amelyben élünk. Ezt a környezetet pedig kapitalizmusnak hívják, és ez a nagyipari termelés elsődlegességén és a termelőeszközök magántulajdonán alapuló társadalmi és gazdasági rendszerén alapul. Mi, művészek, elméleti és történeti szakemberek tehát egy olyan szabad versenyes piac közepére kerültünk, ahol szellemi termékeinket, mint árut sok kiabáló, tülekedő, ordítozó kereskedő szomszédságában, a ránk jellemző halk hangon próbáljuk eladni. Elkötelezett, megszállott emberek lévén, még az általunk létrehozott szellemi értékek megszületését sem mindig a pénz motiválja. Itt élünk mégis, ebben a zajos környezetben, és érdekeinket saját magunknak vagy az általunk felhatalmazott szervezeteknek kell a legkülönbözőbb képzettségű, foglalkozású, kultúrájú, akár ellentétes érdekeltségű emberek, érdekcsoportok között érvényesíteni. Valljuk be őszintén, nemigen megy ez még nekünk. A helyünket sem találtuk meg igazán, szellemi alkotásaink “piacra dobása” sem sikertörténet. Nem vigasz, hogy ez másoknak esetleg még kevésbé sikerült.

A magyar társadalom legendásan türelmes volt az átalakulás (rendszerváltás) első évtizedében. Az emberek közel egyharmada veszítette el állását, drasztikusan csökkentek a bérek. Ez a fotográfusokat, a gondolatainak megfogalmazásából élő szakírókat, történészeket, muzeológusokat is érintette. Kiadók, szerkesztőségek, munkahelyek szűntek meg, elapadtak a megbízások, és az olcsó munkaerő, a dilettánsok, outsiderek serege, a fekete munka megjelenése leszorította a fizetéseket, a honoráriumokat is. Ennek ellenére viszonylag kevés tiltakozás, sztrájk, utcai tüntetés volt még a legnehezebb időkben is. Nem a “birkanép” türelme volt ez, hanem a jó egyéni stratégiákkal és tartalékokkal rendelkezők reagálása. Sokaknak azonban véglegesen elfogytak a tartalékai, és néhány év után hiába ért véget a válság és kezdődött a gazdasági fellendülés, a magyar társadalom nagy türelmének is vége lett. Megszaporodtak a társadalmi konfliktusok, nő a társadalmi feszültség. Hiába olvassuk, hogy a magyar gazdaság milyen sikeres, világviszonylatban is jelentős az 5%-os növekedése, az életszínvonal javításában nem teljesülnek az emberek elvárásai. A közgazdászok szerint az átlagos életszínvonal a kétezres évek elején kezdi meg újra megközelíteni az 1989-es szintet. A magyar béreknek az európai átlagtól való hatalmas eltérése tartósan megmarad. A magyar lakosság kétharmada “deklasszálódott” korábbi helyzetéhez képest, alacsonyabb szintű életmódra kényszerült, munkaerőként sem tudta “újratermelni” önmagát. Az embereknek és a közintézményeknek minden tartaléka elfogyott, ezzel az elmaradt beruházás és fenntartás elérte a kritikus mértéket. Kiürült életek és túlterhelt épületek jellemzik az emberek magánéletét és a közéletet. Egy évtized után az átalakulás terhei alatt az emberek elfáradtak és a közintézmények – kórházak és iskolák, művészeti és kulturális intézmények – a működőképesség határán tántorognak. Nemcsak a kultúrára fordítható pénz mértéke, hanem elosztásának módja is sok esetben kifogásolható. Már nem azon háborodunk fel, ha egy film, egy kiállítás, egy könyv, egy zenemű, színházi előadás vagy más projekt a semmihez képest nagyobb támogatást kap, merthogy külföld felé reprezentálnia kell, hanem azon, hogy általában a támogatás osztogatásánál a legnagyszerűbb szellemi teljesítmény létrehozóját is megelőzheti egy hatodrangú sportklub, ha élén mondjuk egy politikus áll.

Az igazságtalanságok, aránytalanságok ellen mindig is tiltakozunk, akár más művészeti szövetségekkel, társzervezetekkel összefogva, akár önállóan. Az eredmény azonban a gyakran megszólaló autóriasztók hangjához hasonlítható: a hang mindenkit idegesít, de már senki nem néz oda, hogy lopják-e az autót. Alapvetően avval a ténnyel kell szembenéznünk, hogy a Szövetség – más civil szervezetekhez hasonlóan – létezési formájában, működésében, struktúrájában talán a korábbi évtizedek társadalmi viszonyait tükrözi, mára már elavult, mechanizmusa korszerűtlen, társadalmi, érdekvédelmi képviselete alacsony hatásfokú, művész-menedzselése szinte amatőr. Nem találtuk meg helyünket az új társadalmi viszonyok között, nem működünk a korszerű elvárásoknak megfelelően. Mondom ezt annak ellenére, hogy részeredményeink nagyszerűek, sokan tisztelik és elismerik tevékenységünket, a szakma presztízsének visszaállításában is értünk el eredményeket. Mindezeket azonban iszonyú akarással, hatalmas egyéni áldozatokkal, végső soron tehát alacsony hatásfokkal tudtuk elérni. Persze elvegetálhatnánk még évekig, hiszen más szervezetek is ezt teszik, de ha komolyan szembenézünk a tényekkel, és felelősséget érzünk a jövőt illetően, nem fogadhatjuk el ezt a megszokott, ám tarthatatlan állapotot. Komoly reformok, gyökeres változtatások, átgondolt struktúraváltás nélkül nincs jövője a Magyar Fotóművészek Szövetségének sem. Már nem elegendő az Alapszabály toldozgatása-foldozgatása, az ósdi elavult megfogalmazás nyelvezetének aktualizálása, egy új, a piacgazdaságban anyagi, művészi függetlenséget, önfenntarthatóságot, a tagok egyéni és közös érdekeit tükröző, előremutatóan új Alapszabály kidolgozása szükséges. Ezt a megújulást, struktúraváltást kellene az előttünk álló év legfontosabb feladatául megjelölni. Ennek gondos előkészítésébe, az avval járó vitákba a szakma legszélesebb nyilvánosságát kell bevonni, megfogalmazásához pedig a szakmai szervezetek képviselői mellett szakértőket, tehát jogászokat, közgazdászokat, politológusokat, elméleti és gyakorlati (!) szakembereket, valamint más művészeti szövetségek, kulturális intézmények, állami és önkormányzati szervek képviselőit kellene segítségül hívni.

Igazságtalanság lenne, ha elnöki beszámolómban nem ismerném el és nem tartanám jelentősnek a Szövetség tevékenységét, presztízsét. Ez a korábbi évekhez, bátran mondhatom, évtizedekhez képest is értékelhetően növekedett. Képesek vagyunk együttműködni a társzervezetekkel, a kulturális és művészeti élet más szereplőivel, az állami és önkormányzati szervekkel. Hatékonyan veszünk részt érdekvédelmi, érdekképviseleti fórumokon, közreműködünk törvény-előkészítésekben, szakértői, tanácsadói tevékenységünk keresett, kiállítások, rendezvények szervezésében, tagjainak menedzselésében, információ- és munka-közvetítésben, gazdasági tevékenységünkben jelentős eredményeket tudunk felmutatni. A Fotóhónap, a nemzetközi pályázatok és kiállításaik, a szakkollégium és mesterkurzus európai színvonalúak (nem mi mondjuk!), kiállítás-szervezési szolgáltatásainkban, belső terek díszítésében a megrendelőink szerint profik vagyunk. Tagjaink tevékenysége, önálló kiállításai, megjelenő albumai, különböző publikációi magas színvonalúak és nemzetközi viszonylatban is értékelhetőek. Az elnökség tagjainak beszámolói a bizottságokban és alkotócsoportokban folyó értékes munkáról szólnak. A Számvizsgáló Bizottság, valamint a gazdasági vezetőnk pénzügyi jelentése a válságkezelés, gazdálkodásunk eredményességéről, pozitív mérlegünkről számol be. Miután a Szövetségnek nincs vagyona, bérbe adható ingatlana, jelentős bevételt hozó ipari, kereskedelmi tevékenysége, működésének költségeire, projektjeinek megvalósítására – a pénzügyi beszámolóban részletezettek szerint – az illetékes minisztérium (NKÖM), az Országgyűlés támogatása, a különböző pályázatok (NKA, Soros, Turizmus Rt., Budapest Főváros Közgyűlése stb.), támogatók (Kodak, National Geographic Chanel stb.), mellett saját gazdálkodásának hozadéka jelentette a bevételt. Miután a források nagysága, ütemezése jórészt kiszámíthatatlan és tervezhetetlen, ezért csak a biztos bevételek ismeretében alakítottuk ki kiadásainkat. Az elnökség hozzájárulása nélkül egy fillér kifizetése nem volt lehetséges, a pályázati pénzek, költségek elszámolása, bármilyen kifizetés csak szigorú ellenőrzés, kettős aláírási kontroll beiktatásával történhetett. Gazdálkodásunkat egy családi háztartás-vezetői attitűddel jellemezhetnénk, amelyben a válságkezelés, a szigorú takarékosság és az előremenekülés stratégiája az egyéni áldozatvállalás elemeivel ötvöződik. Lehet, hogy közgazdaság-tudományi szempontból nem ez a világ legkorszerűbb gazdálkodási módja, de az előző év súlyos helyzete után még megtakarítással is zárni évünket, úgy gondolom, mindenféleképpen eredményesnek mondható. Ebben a szerződéses munkatársaknak (az ügyvezetésnek, gazdasági szakemberünknek) meghatározó szerepe volt, ugyanis álmodozásaink, terveink előrevágtató forrásigényét nekik sikerült mindig “visszagyeplőzni”. És bizony, ha szegelni kellett, paszpartuzni, csomagot szállítani, bútort összeállítani, vendégeket kalauzolni, akkor még a tagok és az elnök úrig is be lett fogva, a szép szónak köszönhetően. Csapó Bea, Pelsőczy Ágnes, Breznyánszky Ferencné, Mari szakmai és emberi megbízhatóságukkal, a napi feladatok jó beosztásával, az elnökség, elnök, alelnökök utasításainak pontos végrehajtásával, önálló kezdeményezéseikkel szolgálták a működés biztonságát. Nem kellett elnöki utasítás ahhoz, hogy tagjainkat, partnereinket azzal a tisztelettel, figyelemmel és megbecsüléssel illessék, amit hasonló helyzetekben ők maguk is kiérdemelnének. Éppen az ő emberségük, lelkiismeretességük, szakmai hozzáállásuk fényében tűnik elfogadhatatlan az a hangnem, hozzáállás, a vállalt feladatok nem teljesítése, amelyekkel egyes kollégáknál találkozunk. Az egyéni sérelmek orvoslására, vélt vagy valós érdekellentétek feloldására, etikai ügyek kezelésére vannak technikák, emberi és jogi megoldások, a Szövetségben működik az Etikai Bizottság is. Nem lehet olyan kérdés, amelyet ne lehetne tisztázni, nem létezhet olyan feszültség, amelyet ne lehetne feloldani, ha az érintett felek akarják. Magánemberként elfogadhatatlannak tartom, hogy a politikai élet csatározásaiból vett minták alapján rendeződjenek a konfliktusok. A Szövetség elnökeként pedig arra törekszem, hogy szervezetünk megjelenésére, közéleti fellépésére a nem konfrontáló, hanem együttműködő, nyugodt és barátságos hangvételű kapcsolattartás, magatartás legyen a jellemző. A fair play – a kölcsönös bizalomra épülő kapcsolat lehet csak alapja a társszervezetekkel, a művészeti közélet más szereplőivel, intézményekkel, az állami és önkormányzati szervekkel történő eredményes együttműködésnek, és ez különösen a tagsággal való kapcsolattartásra érvényes. Valószínű, hogy az erős külső zaj és kommunikációs zavarok az okai, hogy sok esetben nem mennek át adásaink partnereink vevőkészülékébe.

Az elnökség munkájáról képet kaphatunk a bizottságok, alkotócsoportok vezetőinek beszámolóiból, valamint a mellékelt, az elnökségi határozatokat felsoroló összeállításból. Az elnökségi ülések, a megszületett határozatok száma is jelzi, milyen felelősség, teher nyugszik a tisztségviselők vállán, akik munkájukat, feladataikat társadalmi munkában végzik, ezért honorárium, tiszteletdíj, egyéb juttatás nem illeti őket. A közösségért végzett munkájuk költségeit is csak erősen korlátozott mértékben, a Szövetség pénzügyi helyzetének függvényében van mód megtéríteni. Mindenki túlterhelt, a munkahelyi, családi és egyéb kötelezettségek miatt nem mindenki tud bármikor, bármilyen részt vállalni a közös terhekből. Vannak elnökségi tagok, akiket elfoglaltságuk, időbeosztásuk miatt alig látunk, olykor még helyettesről sem tudnak gondoskodni. Másokat viszont agyonaggatunk feladatokkal, mert örülünk, hogy egyáltalán valaki vállalja azokat. Ezért is van az, hogy nem mindig jó a szereposztás. Biztos vagyok benne, hogy a tagok közül többen vállalnának feladatokat, esetleg még jobb megoldásokra is képesek, ám a döntésnél hiányoznak azok az információk, hogy egyáltalán ki mire képes, kire számíthatunk. Külső tanácsadót is ritkábban veszünk igénybe, pedig ez gyakran lenne szükséges. A határozatok megszületését általában komoly viták előzik meg, megpróbálunk felkészülten, felelősséggel dönteni. Mégis előfordulnak hibás döntések vagy halasztások. Ennek egyik oka lehet a hiányos előkészítés, a téma szerencsétlen felvezetése vagy egyszerűen a helyes döntéshez nem áll elegendő információ a rendelkezésünkre. Másik oka lehet a szűk határidő és az, hogy a helyes megoldásra nincs pénz. És ekkor jön a “barkácsolás”, azaz a már amúgy is túlterhelt elnökségi tagra sózzuk rá a feladatot, oldja meg akárhogyan, de azt most, rögtön és azonnal. Előfordul az is, hogy éppen a demokratikus elvekre hivatkozva olyan evidenciák, szakmai kétszerkettők megszavaztatására is sor kerül, ami tiszta matematika és amit moszkvai piacon is a golyók ide-oda tologatásával szoktak meghatározni. Előfordulhat az is, hogy kitűnő ötletek, nemes szándékok véreznek el, mert témafelvezetőjük ügyetlenül vezette elő azokat, nem tudott jól lobbizni, elfelejtette figyelembe venni az érdekcsoportokat, szekértáborokat.

Természetesen vannak jó példák. Kiemelkedőnek, példamutatónak érzem a szakkollégium, a mesterkurzus kérdését. Itt az történt, aminek történnie kellett. A szaktanfolyamok sikere és a vele járó felelősség miatt az elnökség az oktatási programot egyszemélyi felelős vezetőre bízta, akinek hatásköre, felelőssége kiterjed a szakmai, gazdasági és gazdálkodási részletekre is. Az oktatási tevékenység pénzügyeit külön alszámlán vezetik, az egyszemélyi vezető utalványozási jogával. A bevételek meghatározott százalékát az Elnökség igényei szerint a Szövetség célkitűzéseinek szponzorálására használjuk. A jó felvezetésű javaslatot az elnökség elfogadta, ezen túl senki nem szólt bele, hogy kit, miért, mennyiért, hogyan kérjen fel az egyszemélyes felelős előadóként, hogyan, milyen óraszámban, milyen arányokban, milyen témákban építse fel a tananyagot, kiket bízzon meg a részfeladatok elvégzésére. Ez az ő felelőssége, és ahogyan a végeredményből látható, példaszerűen és előremutatóan eredményes lett az oktatási programunk, vagyis a Magyar Fotóművészek Szövetsége oktatási programja, amelyet az Elméleti és Történeti Bizottság vezetője, dr. Hefelle József és helyettese, Szarka Klára vitt sikerre. Köszönet illeti őket, és – elnézést kérek, ha némi éle van megjegyzésemnek – köszönöm azoknak, akik nem akadályozták felesleges beleszólásukkal, felügyeletükkel a program futását. Remélem, ők is hasonló hozzáállással segítik más projektek lefutását.

Másik jó példa lehet a Fotóhónap 2000 megszervezése, lebonyolítása. Itt is hasonló történt: az Elnökség felhatalmazta a kuratóriumot, a fesztivál igazgatóját, az ügyvezetést egy adott feladat elvégzésére. Nem szólt bele a részletekbe, csak az eredményre volt kíváncsi. Sikerült is – mások megítélése szerint – egy európai léptékű, jelentős eseménysorozatot, vagyis fotófesztivált szervezni, amelynek a szakmai, művészi eredményei az egész szakmára jótékonyan hatnak, a magyar fotográfia hazai és nemzetközi elismertetésében jelentős előrelépést jelentenek. A fesztivál költségei semmilyen vonatkozásban nem terhelték a Szövetség büdzséjét.

Volt még egy jó “dobásunk”, történetesen egy szolgáltató tevékenység, amelynek során az NKÖM Wesselényi utcai új székházának, majd ennek sikere alapján egy másik székháznak a folyosó-díszítésére kaptunk megbízást. Ez esetben is profizmus történt: az elnökség hozzáértő, gyakorlott szakembereket bízott meg a feladat elvégzésével, akik a szerződésben foglaltak szerint előkészítették a képanyagot, a megrendelő ízlése, igénye szerint kiválasztott képek installálását, szállítását, falra kerülését megszervezték. Igaz, majd’ egy évig dolgoztak rajta (Szabóky Zsolt, Markovics Ferenc, ej). Munkájuk eredményeként nemcsak egy szolgáltatás teljesült, amiből a Szövetségnek komoly bevétele származott. A haszon a fotósszervezetek nagyobb összegű támogatásában is megjelent, valamint azokban a megkeresésekben, amelyek az ott kiállított képek kapcsán, azóta jöttek létre. Külön köszönet azoknak, különösen Szabóky Zsoltnak, akik képeiket kópiadíj térítése ellenében rendelkezésre bocsátották.

Félig-meddig a profizmus jegyében, mindenesetre sikeresen történt a nemzetközi pályázataink és más, rendelt kiállításoknak a szervezése, bár a partnerválasztásnak, a forráshiánynak alapvetően meghatározó szerepe van. Még szerencse – mondta egyik alelnökünk -, hogy sok pályázatunk eredménytelen, hiszen az eredményesek megvalósítására sincs ember. A Szövetség ismertetőjének vontatott készülgetése, a digitális enciklopédia “sehogyan sincs” állapota valóban ezt példázza. Az én véleményem az, hogy meg kellene próbálni a tagságra támaszkodni. Sajnos, a Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció ügye sem mozdul előbbre az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Annyi munka, energia fekszik már benne, amivel a világot is meg lehetne váltani. Az OSZK teljesítette a megállapodás szerint ráeső feladatokat, mi egy centimétert sem mozdultunk előre. Számomra mint ötletadó-alapítónak ez a legnagyobb kudarc. Ebben a kérdésben és másban is tartozom a részletesebb beszámolóval. Ezt a Közgyűlés előtti beszámolóm szóbeli kiegészítésével pótolom.

Sajnos, hogy a civil szervezetnél (nemcsak a Szövetségnél) egy-egy hibás döntésnek igazán nincs következménye, hiszen az ingyen végzett munka “díjazásából” az okozott kár arányában amúgy sem lehetne bírságot levonni. Még blokkoló órát sem állíthatunk be, hiszen aki éppen ráér, tevékenykedik, aki nem, azt még számonkérés sem illetheti. Ezek azok a pontok, ahol beszámolóm elején említve, a Szövetség (és a hasonló időszakban létrejött civil szervezetek) korszerűtlenségére utaltam. Ugye, emlékeznek még néhányan, amikor elnökké történt megválasztásomkor rövid programbeszédemben a reformok bevezetését, az elavult struktúra megváltoztatását, a korszerűség követelményeihez igazodó változásokat ígértem. Nos, az akkor vállaltakból szinte semmit nem voltam képes megvalósítani. Azon kívül, hogy ezt személyes kudarcként élem meg, a közösséget is érinti. Nem tehetek mást, mint feltenni a kérdést magamnak és Önöknek, vajon alkalmas vagyok-e ennek a tisztségnek a betöltésére? Vajon egyet lehet-e érteni türelmetlenségemmel, amely a mielőbbi és gyökeres változtatásokat igényli? A választ a Közgyűlésnek kell megadnia.

Eifert János elnök

Az Elméleti és Történeti Bizottság beszámolója

Az elmúlt évi közgyűlési beszámolóban Szarka Klára azzal zárta sorait: “reményeink szerint a FOTÓHÓNAP 2000 idejére elkészül a könyv…” Elkészült. Fénykép az ezredfordulón címmel. Az MFSZ kiadásában. Az 1999-es sikeres szimpózium méltó lezárásaként.

A kötetben helyet kapott negyvennél több szerző és hozzászóló gondolata, elolvashatóvá – vitathatóvá – vált a szakma és a szélesebb közvélemény számára. Dokumentáltuk a véleményeket az utókornak is. Köszönet a szerkesztőnek és munkatársainak. (A Könyvtárellátó Kht-nak grátisz adtunk át példányokat.)

A Műcsarnokban zajlott ez évi folytatásban (2000. május 12.) már nem egészen jól sikerült a szakma (nevezzük így) panel-beszélgetése a meghívott tudományos személyiségekkel. Szakadék tátong a felek között – ez a diskurzus legenyhébb összegezése. Persze még a negatív eredmény is eredmény. Mert tény.

A fotográfia társadalmi elismertsége hiányos, sokat kellene még tennünk ennek megváltoztatásáért.

Sikeresen zártuk a bizottságunk szervezésében zajlott 1999/2000-es oktatási évet. Ötven hallgatónk kapta meg a Szakkollégium záró tanúsítványát. A kiemelkedő egyéni aktivitást külön nevesítve is jutalmaztuk.

A 2000/2001. oktatási évben beindítottuk a Mesterkurzust is.

Az oktatási vállalkozások egyre szűkülő területén, a felkínált programjainkra töretlen az érdeklődés. Az oktatók kollégiuma a titkársággal harmonikusan együttműködve dolgozik.

Szövetségen kívüli tekintélyes, elismert kollégáink is, eddig minden alkalommal, örömmel vállalták a közreműködést az oktatásban.

Vállalkozási eredményeink ebben a szezonban is lehetővé teszik, hogy szponzoráljunk arra érdemes tevékenységeket, például Sajtófotó-pályázat 2000 (különdíj), Fotóművészet (Dobrányi Géza szakmai megemlékezés.)

Végül szólni kell arról, hogy a bizottság mint tevékenységi forma nem alkalmas napjainkban – a megváltozott társadalmi és gazdasági (piaci) keretek között – aktív, gyors munkára, eredményességre. Az egyéni érdekeltség, a konkurencia és a szakmai és gazdasági tőkét jelentő információk védelme miatt.

Szövetségünk alapszabálya – szervezeti felépítése – gyökeres átdolgozásra, korszerűsítésre szorul. Ellenkező esetben a szervezet elszürkül a konkurensek mellett. Ez egy bizottság vezetőjének személyes felhívása a Közgyűléshez.

Dr. Hefelle József, az Elméleti és Történeti Bizottság vezetője

A Művészeti Bizottság beszámolója

Az elmúlt hónapokban tájékozódtam a Szövetség belső állapotáról és egy új típusú művészeti munka kialakításának lehetőségeiről.

A Szövetség munkájához szükséges eszközök az elmúlt években beszerzésre kerültek, ma már ismét van jól működő irodánk, infrastruktúránk. Kialakult a Szövetség új működési struktúrája, ami ismét alkalmassá teszi az érdemi munkára.

A Művészeti Bizottság feladatának a tagok és különböző műfaji csoportok, valamint a Szövetség mint művészeti testület menedzselését tűztem ki célul, s megkezdtem az ehhez szükséges struktúra kialakítását.

A jelenlegi helyzetet röviden össze tudnám foglalni azzal, hogy a Szövetség múltja – nagyon okosan – múzeumban van, a jelene pedig egy jól működő irodában.

A múltról csak néhány észrevétel, ami úgy vélem, a jövőbeli munkámat döntően befolyásolja. A Művészeti Bizottság munkájának felépítéséhez nemcsak a jövőbe mutató, progresszív fotográfia lehetőségeit kell felkutatni, hanem a néhány évtized alatt felhalmozott értékeket is figyelembe kell venni. A Szövetség múltját jelentő dokumentum- és képgyűjtemény a Magyar Fotográfiai Múzeumban van. Mindaz, ami a Szövetségben dokumentációs, történeti vagy gyűjteményi szempontból értékes volt, azt a Múzeum rendszerezte és archiválta. Úgy gondolom, mindenki egyetért abban, hogy a Múzeum világszínvonalú körülmények között őrzi a Szövetség múltbeli értékeit, és a szerzői és személyiségjogi szabályoknak megfelelő kutatásokat és anyaggyűjtést minden Szövetségi tag számára lehetővé is teszi.

A Szövetség egykori archívumának csak igen elenyésző hányada lett volna alkalmas a korszerű menedzselési és közvetítői munka alapjául szolgáló művészportfoliók elkészítéséhez, illetve ami elérhető lett volna, az a Szövetség bürokratikus adminisztrációjához szükséges elvek szerint volt rendezve, azaz a munkámhoz alkalmatlan állapotban lenne.

A tagság művészeti munkáját bemutató információs bázis megteremtéséhez egyrészről a Múzeumban kell kutatásokat végezni, másrészről közvetlenül a tagoktól kell beszerezni a dokumentációkat. A Szövetség jelenlegi anyagi helyzete nem engedi meg, hogy ezzel munkával állandó munkatársat bízzunk meg, az adatgyűjtést végző munkaerőt pályázati úton nyert pénzből kell majd finanszírozni.

A tagság egyéni portfolióinak összeállítása nemcsak azért nehéz feladat, mert a múzeumi anyagokat a saját szempontjaink szerint kell újra feltárni, hanem mert a tagság jelentősebb részének nemhogy portfoliója nincs, nem rendelkezik korrekt szakmai életrajzzal, publikációs jegyzékkel sem. Korábban több Szövetségi tag saját művészeti pályafutásáról – nagyon bölcsen – a Magyar Fotográfiai Múzeumnak adta át vagy küldte rendszeresen az információkat, de például saját célra nem rendszerezte azt. Ennek köszönhető az, hogy bizonyos esetekben a Múzeumban többet megtudhatok saját tagjainkról, mintha őket magukat kérdezném meg.

Az is rendjén való, hogy aki közintézménynek adta át dokumentumait, az a Magyar Fotográfiai Múzeumra gondolt, és legutolsósorban jutott eszébe a Szövetség. Az elmúlt tíz évben a művészetszervezés és közvetítés terén nem éppen világítótoronyként funkcionált a Szövetség, és a tagok rendszerváltás előtti tapasztalatai is azt mutatták, hogy a Szövetségben nincs szükség korrekt művészeti dokumentációra, mert a művészeti képviselet zsűrizésekben és műfaji preferenciák hálózatában működött, azon túl, hogy a nemzetközi jelenlét több fontos lehetőségét is figyelmen kívül hagyta a korábbi gyakorlat.

Az elmúlt évtizedben a magyar fotográfia számára a Fotográfiai Múzeum szerzett új pozíciókat a hazai és nemzetközi művészeti rendszerben, a Szövetség pedig szinte teljesen eltűnt erről a terepről.

Annak ellenére, hogy a Szövetségen belüli átstruktúrálódás megkezdődött és a pénzügyi helyzet is némiképp stabilizálódott s lehetőségünk nyílt egy új arculatú szövetség kialakítására, még mindig rendszeresen napirendre kerül a Szövetség és a Múzeum közötti megoldatlan viszony. A tulajdon- és szerzői jogi, illetve alapítványi viták hátterében érzésem szerint fellelhető az a nullszaldós szemlélet, ami szerint, ha valaki valamit el akar érni, azt a rendelkezésre álló keretekből mástól kell elvennie. (Ugyanez a szemlélet jellemző a MAFOSZ által gerjesztett “amatőr”-vitára is.) Meggyőződésem, hogy a kultúra ma már nem feltétlenül ezen szempontok alapján szervezhető, és a magyar fotográfia is van olyan gazdag, hogy egyetlen szervezet sem képes annak minden lehetőségét kimeríteni. A Szövetségnek csak akkor van esélye a pozitív építkezésre, ha képes feltárni a fotóművészet átstruktúrálódásában rejlő lehetőségeket és új terepet nyit az érvényesüléshez. Ellenkező esetben még évekig siránkozhatunk az összeomlás okozta veszteségeken, kereshetjük az okokat, beleveszhetünk meddő, elmérgesedő vitákba, amelyek akár évekig tartó pozícióharcokat eredményezhetnek olyan terepen, ahol a Szövetségnek – megkockáztatom – több mint egy évtizedes lépéshátránya van. A Szövetségen belüli művészetszervezésnek ki kell dolgoznia azokat a funkciókat, amelyeket újra felszeretne venni, és világosan kell látni, melyek azok, amelyekre pedig nincs szüksége.

A művészeti munka szervezéséhez döntő fontosságú a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Szövetség között felmerült viták normális mederbe terelése és lehetőség szerinti megoldása. A Művészeti Bizottság nem hivatott e problémakör feloldására, de a művészeti együttműködés sem képzelhető el addig, míg jogi és hatalmi viták vannak a két intézmény között. A művészeti munka szervezésének feltételei tehát messze túlmutatnak a bizottság eredeti funkcióin, azaz a Szövetség “belpolitikai” kérdéseivel is foglalkozni kényszerül. A magam részéről a megegyezés és a normális kompromisszum irányába szeretnék lépéseket tenni, és reményeim szerint végre valóban a művészeti munka szervezésére koncentrálni.

Beszámolómban főként a Múzeummal kapcsolatos helyzetet elemeztem, mert véleményem szerint a jövőre nézve a kapcsolat normalizálása döntő jelentőségű lehet, de legalább ilyen hosszas elemzést igényelne

1.        a Szövetség külföldi kapcsolatainak újraépítése,

2.        a belföldi kapcsolatok szakmai alapokon történő átszervezése,

3.        a szakmai információáramlás megszervezése a Szövetségen belül és a társszervezetekkel.

4.        a Szövetség lebonyolítói funkciói mellett az értékteremtő művészetszervezés lehetőségeinek kidolgozása. (Pl. lépéseket tettem az Első Alkotócsoport új alapokon történő megszervezésére, megkezdtem a Szövetség közép-európai jelenlétének szervezését, folyamatban van a tagság művészeti munkásságát reprezentáló anyagok gyűjtése és a művészeti tevékenységre koncentráló rendszerezése, felvettem a kapcsolatot a közép-európai fotós szaklapokkal, galériákkal és kurátorokkal.) 

A Művészeti Bizottságot jelenleg szaktanácsadói rendszerben működtetem, bizottsági tagok meghívása akkor esedékes, ha a feltételek megérnek a Bizottság önálló művészeti programjainak kezdeményezésére és lebonyolítására.

Szűcs Tibor, a Bizottság vezetője

Az Etikai Bizottság beszámolója

Ez évben az Etikai Bizottságnak nem volta feladata.

Az elmúlt évben a Számvizsgáló Bizottság (dr. Gellért Géza) és a Török László között felmerült ügy mindkét fél számára elfogadható módon megoldódott.

Gál Imre, az Etikai Bizottság vezetője

A Felvételi Bizottság beszámolója

A Felvételi Bizottság 1999 decemberében ült össze, amikor tizenegy jelentkezőből kettőt választottak a Szövetség tagjai sorába: Hapák Pétert és Molnár Miklóst. Terveink szerint a közgyűlést követően, még ez évben összeül a Bizottság.

Tímár Péter, a Felvételi Bizottság vezetője  

A Számvizsgáló Bizottság beszámolója

Bizottságunk az Alapszabályban előírtak szerint, sőt – a gyakoriságot illetően – azon túlmenően negyedévenként vizsgálta a Szövetség működésének, gazdálkodásának és pénzkezelésének helyzetét.

A vizsgálat súlya a költségvetési tervre, illetve annak időarányos alakulására helyeződött. Ezzel kapcsolatos megállapításaink a következőkben foglalhatók össze.

Bevételi oldal:

1.        A múlt évi szigorú gazdálkodás hatására az ez évre áthúzódó megtakarítás a tervezetthez képest többletet eredményezett.

2.        A Szövetség sikeres pályázatának köszönhetően a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a támogatás mértékét kb. 27%-kal emelte (3.850.000 forintról 4.900.000 forintra).

3.        Sajnos, ugyanez nem mondható el az országgyűlési támogatásról. Itt a tervezetthez képest csak kb. 40% volt az effektív támogatás mértéke. (Ennek az oka az év eleji természeti katasztrófák elhárítására fordított jelentős kiadásban keresendő.)

4.        A NKÖM-ben létrehozott kiállítás költségeinek alakulását is megvizsgáltuk. Annak elszámolását elfogadtuk, mivel közel 700 ezer forint bevételt eredményezett.

5.        Végezetül elmondható, hogy a bevételek a tervezetthez képest pozitívan zárultak, és meghaladták a tavalyi szintet.

Kiadási oldal: 

1.        A 2000. év I-VIII. havi alakulását vizsgálva megállapítottuk, hogy a tagdíj-bevételek figyelmen kívül hagyása mellett a tényszámok – három tétel kivételével – mindenütt jelentősen alatta vannak a tervezetthez képest. Így összességében mintegy 8-9%-os megtakarítás jelentkezett.

2.        Többlet csak a nyomtatványok és a bérleti díj tételeinél tapasztalható, ennek alakulása viszont külső okok következménye.

Elemezve a költségvetést, elmondhatjuk, hogy a jövő év első félévére elegendő tartalékkal rendelkezhetünk, ha a gazdálkodás az eddigi pozitív módon folytatódik.

Ezért a Bizottság megerősítette az Elnökség által elfogadott költségvetési terv alakulását azzal, hogy azt továbbra is igen szigorú odafigyeléssel kell kezelni.

Külön kell beszélni a tagdíj-helyzetről. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy hiába hangsúlyoztuk tavalyi közgyűlési beszámolónkban a tagdíj jelentőségét, amely a Szövetség működésének egyik bevétele, a 2000. október 2-ai helyzet hasonlóan szomorú képet mutat. Tagtársaink tagdíj-hátraléka 127.800,- Ft-ot tett ki. Pedig az ez évi 1.200 forintos tagdíj ma már szinte csak jelkép, hiszen ennek megállapítása kb. 8-10 éve történt.

Éppen ezért az Elnökség 25/2000. számú határozata alapján Bizottságunk javaslatot tett a tagdíj módosítására ás a befizetés határidejének szigorítására. Az Elnökség 2000. október 16-án kelt 40/2000. számú határozatában elfogadta 2001-től az éves tagdíj 2.000 forintra történő emelését (nyugdíjasoknak 70 éves korukig 1.000 forint évente) és a befizetés tárgyév március 31-ére történő határidő meghatározását. Nem fizetés esetén írásos felszólítás küldendő egy hónap múlva. A második felszólítást hasonló terminussal kell küldeni. A továbbiakban pedig az Alapszabály 9.§ 3. pontja szerint jár el az Elnökség.

A Bizottság tudomásul vette, hogy az Etikai Bizottság határozatát a Művészeti Bizottság 1998-as elszámolásával kapcsolatban (megjelent a 6. sz. Hírlevélben) végrehajtották.

Összegezve a 2000. év helyzetét, megállapítható, hogy ha vannak is még problémák néhány helyen és ez főleg a tagdíj-helyzetre vonatkozik, a Szövetség működésének gazdálkodása a tavalyihoz képest pozitívabb.

A pénzkezelés mind számszakilag, mind tartalmilag rendben folyik, a tervezett költségvetést sikerült tartani, sőt megtakarítást elérni.

E tények elérését nagy mértékben a Szövetség apparátusának áldozatkész munkája tette lehetővé, amelyért a Bizottság köszönetet mond.

Nagy Lajos, a Számvizsgáló Bizottság vezetője

A Szövetség pénzügyi helyzetének alakulása –
1999. október 1-jétől 2000. szeptember 30-áig

Bevételek	1999. október 1. – 2000. szeptember 30.
Nyitó	3.762.000,-
NKÖM	4.900.000,-
Országgyűlés	190.000,-
Tagdíj	317.000,-
Kamat	724.000,-
Tárgyi eszköz értékesítés	34.000,-
Pártoló tagdíj	–
Egyéb bevétel (cél szerinti)	1.217.000,-
Összesen:	11.144.000,-
Kiadások:	– 4.785.000,-
Maradvány 2000. okt. 1	6.359.000,-

Kiadások 1999. október 1-jétől 2000. szeptember 30-áig – működési költségek.

Kiadások	Összesen Ft
Tisztítószer, nyomtatás	265.000,-
Utazási költség, szállítás	60.000,-
Bizottságok költségtérítése	43.000,-
Telefon	515.000,-
Postaköltség	51.000,-
Internet	12.000,-
Folyóiratok	73.000,-
Anyag + szolgáltatás	70.000,-
Vállalkozói díj	2.496.000,-
Bérleti díj	690.000,-
Bankköltség	113.000,-
Illeték, biztosítás	10.000,-
Vendéglátás	–
Tagdíj (MKSz)	6.000,-
Díjak	100.000,-
Elnöki költségtérítés	225.000,-
Előre nem látható kiadás	–
Tárgyi eszköz beszerzés	–
Hirdetési költség	56.000,-
Összesen:	4.785.000,-

NKA és egyéb intézmények céltámogatása

Támogatott neve	Összeg	Támogatott neve	Összeg
Alkotói FFS, NKA	1.500.000,-	Kunkovács László, Millennium	88.295,-
Bozsó András, NKA	960.000,-	Kunkovács László, Millennium	159.838,-
Citroën-pályázat	325.000,-	MFSZ Festival de l’image, NKA	250.000,-
Csák Miklós, NKA	800.000,-	MFSZ Fotóhónap, NKA	1.000.000,-
Csillag Pál, NKA	80.000,-	MFSZ honlapja, NKA	300.000,-
Diego Ferrari FFS, NKA	200.000,-	MFSZ Senior Alk.csop., NKA	300.000,-
Dr. Gellért Géza, NKA	838.000,-	MFSZ, Hungart	500.000,-
Féner Tamás, NKA	213.000,-	Miltényi Tibor, NKA	150.000,-
Fénykép az ezredfordulón könyv, NKA	300.000,-	Molnár Edit, Millennium	400.000,-
Fénykép az ezredfordulón könyv, Tabák Lajos	10.000,-	Molnár Edit, MTI	100.000,-
FFS Fotóhónap, Hungart	500.000,-	Molnár Edit, NKA	130.000,-
FFS, Hungart	1.200.000,-	Műcsarnok FFS, NKA	300.000,-
FFS, Hungart	300.000,-	Normantas Paulius, NKA	600.000,-
Fotóhónap, Fővárosi Önkormányzat	300.000,-	Panelbeszélgetés, NKA	250.000,-
Fotóhónap, Hungart	500.000,-	Senior Alk.csop., Tabák Lajos	50.000,-
Fotóhónap, Reafotó	100.000,-	Term. fotó-p., Dreher Sörgy. Rt.	220.000,-
Fotóhónap, Soós András	100.000,-	Természetfotó-pályázat, FVM	150.000,-
Fotóhónap, Turizmus Rt.	1.000.000,-	Török András, NKA.	960.000,-
Hannover FFS, NKA	300.000,-	Vancsó Zoltán, NKA	200.000,-
Jelenkori Fotóalbum, NKA	500.000,-	Zalka Imre, NKA	960.000,-
Kiadvány a Jelenkori… gyűjteményhez, NKA	300.000,-	Zsila Sándor, NKA	200.000,-
Összesen:		17.594.133,-

Közhasznúsági jelentés az 1999-es gazdálkodási évről

A kapott támogatások, bevételek (e Ft) Az Országgyűléstől 500 NKÖM-től 3.850 Egyéb támogatóktól 77 Tagdíjak 284 Kamatbevételek 732 Előző évi maradvány 641 Egyéb bevételek 58 Összesen 6.142

A támogatások felhasználása (e Ft) Személyi jellegű kifizetés 17 Közterhek 142 Anyagköltség 3.908 Anyagjellegű szolgáltatás 303 Nem anyagjellegű szolgáltatás 893 Maradvány 879 Összesen 6.142

Vagyonfelhasználás, célszerű juttatás és a szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások ebben a gazdálkodási évben nem voltak.

A közhasznú tevékenységről szóló tartalalmi beszámolót az elnöki és a bizottsági beszámolók részletesen tartalmazzák.

A Vidéki tagok Bizottságának beszámolója

A múlt évi közgyűlés óta alapvetően nem változott a Szövetség vidéki tagjainak hátrányos helyzete. Sokkal nehezebb bemutatkozási lehetőséghez jutnunk, mint a fővárosi kollégáknak, bár folyamatosan keressük a budapesti kiállítási helyeket.

Bizottságunk különleges helyzetű, feladatköréből kiindulva nehéz látványos eredményekről beszámolni.

A FOTÓHÓNAP 2000 vidéki kiállításai, rendezvényei jelentős szervezési munkát igényeltek. A tavalyi fotófesztivál fődíjának nyerteseként a Vencsellei István vezette Debreceni Fotóklub a budapesti Nyitott Kör Galériában mutatkozott be. Kocsis Iván nemcsak saját kiállításának, hanem a FOTÓHÓNAP 2000 váci rendezvényeinek szervezésében is komoly munkát végzett. Jokesz Antal a Bolt Galéria sorozatában mutatkozott be. A sorozat a KODAK fődíját nyerte.

A folyamatos napi munka mellett a Bizottság nem tud rendszeres találkozókat szervezni, ám tagjaink saját környezetükben tevékenykedőkkel együtt igyekeznek újabb kiállítási lehetőségeket felkutatni.

Szándékaink szerint nagyobb részt vállalnánk a feladatokból, de nem könnyű hatásosan dolgozni úgy, hogy sem kiállítóteremmel, sem anyagi támogatási lehetőséggel nem tudjuk vidéki tagjaink munkáját megfelelően segíteni. Szerencsére vidéki városainkban egyre határozottan körvonalazódnak színvonalas alkotócsoportok.

Reményeink szerint a következő években pályázati tanácsadással és a lehetséges kiállítótermekkel történő kapcsolatteremtéssel jobban tudjuk segíteni az ország különböző területein élő és alkotó tagjaink munkáját.

Szamódy Zsolt, a Bizottság vezetője

Fiatalok Fotóművészet Stúdiója

A Stúdió töretlenül folytatja megkezdett művészeti programját, évente 25-30 alkotói támogatást ad ki, 20-30 kiállítást támogat valamilyen formában, 4-5 nagyobb, a fotográfia kortárs kérdéseivel foglalkozó saját koncepciójú és szervezésű kiállítást bonyolít le, kapcsolata töretlenül fejlődik a Mai Manó Házzal, Gera Mihállyal történt októberi megbeszélésünk eredményeképpen a Ház még több és jelentősebb stúdiós programnak ad helyet, az ország nagy és kis galériáival stabil munkakapcsolatunk van, információs hálózatunknak köszönhetően az egész ország területén folyó fontosabb fotográfiai eseményről tudomásunk van, és azt országos szinten továbbközvetítjük, körleveleink naprakészek, és sokszor egyetlen hírforrása különböző szakmai eseményeknek, ma már rendszeresen keresik fel a Stúdiót információkért és művészportfoliókért külföldi kurátorok, az idén több művészt és kiállítást közvetítettünk ki külföldre.

Nemrégiben zárt Veszprémben a Dokumentum 5 kiállítás, mely az elmúlt öt év hazai progresszív fotográfiai törekvéseit összegezte és egy konferencia keretében dolgozta fel. A kiállítás teljes anyagát a Stúdió hatókörébe eső fiatalok adták.

Több kisebb és nagyobb művészeti terv megvalósításán dolgozunk, mely, a Stúdiótagságot ismerve, bizonyára érdekes szakmai kérdéseket vetnek majd fel.

Köszönöm a szakma eddigi érdeklődését és nyílt vagy hallgatólagos támogatását, meggyőződésem, hogy enélkül nem lett volna sikeres a Stúdió újjáépítése.

Szűcs Tibor, a Stúdió titkára

Az Escher Károly Alkotócsoport beszámolója

Örömmel számolunk be a csoport közös produktumának, a Közelmúlt című fotókiállításnak a további sorsáról: 2000 novemberében Berlinben, a Magyar Intézetben mutatkozik be német közönség előtt a képanyag. Terveink szerint jövőre más országokban is folytatja útját a tárlat.

A csoport tagjai egyéni elképzelésekkel és kiforrott fotográfiai szemlélettel bíró személyiségek, akik változatlan elszánással fáradoznak saját elképzeléseik formába öntésén, megvalósításán. Ennek látható nyomai azok a kiállítások és könyvek, amelyeket rendre a fényképezés iránt érdeklődő közönség elé tárhatnak. Megalakulása óta a csoport számos önálló albummal és kiállítással lépett a nyilvánosság elé, s ezt a tevékenységét a jövőben is töretlenül folytatni kívánja.

Markovics Ferenc, az Alkotócsoport vezetője

A Senior Alkotócsoport beszámolója

Az Alkotócsoport 5-6 hetenként jön össze. A fő célkitűzés az ez évi kiállítás szervezése volt, a Fotóhetek-Fotóhónap kiállítás dömpingjében a mi kiállításaink látogatottsága nem volt kielégítő, ezért úgy döntöttünk, hogy saját kiállításunkat más időpontban rendezzük meg. A Szövetség hathatós segítségével (a titkárságnak külön köszönet!) sikerült kiváló kiállítóhelyhez – a Várszínház Galériája – jutni, továbbá NKA támogatást kapni, így a Profo Kft. és a Kodak Kft. támogatása révén katalógus is készült.

Az egyéb programok némileg háttérbe szorultak (előadások, viták stb.), de két alkalommal kölcsönösen bemutattuk egymásnak kiadványainkat, könyveinket. Tagjaink közül Molnár Edit és dr. Gellért Géza önálló kiállításának is örülhettünk. A FOTÓHÓNAP 2000 rendezvényei közül Kocsis Iván: A pictorialism című kiállítása a Kodak cég különdíját nyerte el. Gratulálunk!

Az összejöveteleken sok a hiányzás, főleg betegségek miatt. Bízunk kollégáink felgyógyulásában. Az aktív tagok viszont a kiállításunk megszervezésében tevékenyen részt vettek.

A jövőben ki fogjuk használni a Fotópiac szerkesztőségének ajánlatát fényképeink közlésére és cikkek írására.

A Szövetség kezdeményezésére kiállítási anyagunkat vándorkiállítási célra is előkészítjük.

Tillai Ernő MFIAP, a Senior Alkotócsoport vezetője

A Pécsi József Alkotócsoport beszámolója

Ahogyan korábban is említettem, látszólag a legpasszívabb társaság a mienk, hiszen a leginkább alkalmazott és foglalkoztatott fotográfusok csoportja. Így talán érthető, hogy kevésbé van affinitásunk a szerveződésre, ritkán ülésezünk. Mégis, napi munkáink benne élnek az “élet sűrűjében”, a legélőbb, legszorosabb természetes kapcsolatban más alkotói területek, társszervezetek képviselőivel.

Olyan projektekben is közreműködünk, amelyeket ugyan nem a Szövetség jegyez, de tagjainak, a szakmának is fontos. Akár a Magyar Fotóriporterek Társasága által megrendezett sajtófotó-kiállításokról, a MAOE, Reklámszövetség kiállításairól, rendezvényeiről van szó, akár a honoráriumtáblázat kialakításáról, nekünk fontos, hogy ezek sikeresek legyenek, és ha kell, szívesen közreműködünk, függetlenül attól, hova adminisztráljuk magunkat. Ugyanez fordítva is igaz. Mi is kapunk segítséget, ha ezt igényeljük. Ez történt az NKÖM Wesselényi utcai székházának ún. folyosó-kiállításának megrendezésekor is. A megrendelés, amelyet az elnök “szerzett”, egy szolgáltatásra, történetesen az új székház folyosóinak 350 reprodukcióval történő díszítésére szólt. Az előzetes költségvetés alapján a munka vállalását az elnökség elfogadta, kijelölte a kuratóriumot, és azt az egész levezénylésére, “kulcsátadásra” megbízta. Az általam vezetett csapat (Markovics Ferenc és Eifert János) kidolgozott egy koncepciót, melynek lényege egy, a jelent hangsúlyozó, de történeti visszapillantású összeállítás volt. A megrendelő határozott kívánsága a fotóknak dekoratív, egy kellemes munkahelyi légkör megteremtésére szolgáló, térdíszítő szerepet szánt. Végül is a két elképzelést közelítve, a kollégák, tagjaink áldozatvállalásával eredményesek tudtunk lenni és a Szövetség eddigi önálló gazdasági tevékenységét, vállalkozásait tekintve a legsikeresebb hozadékú feladatot teljesítettük. A sikert nem csak a szolgáltatásért járó, a Szövetség számlájára beérkezett tiszta bevétel jelentette, hanem jórészt a kapcsolatok kialakítását, a fotográfia iránti figyelem felkeltést, egyes tagok megkeresését az ott kiállított képek kapcsán, és legfőképpen a fotós szervezeteknek a korábbi évekhez képest lényegesen jelentősebb támogatását jelentette. Nemcsak kiállítás-rendezői tevékenységet végeztünk, hanem diplomáciai küldetés is teljesítettünk. Köszönöm azoknak, akik ebben társunk volt, és kópiadíj térítése ellenében átengedték képeiket.

Név szerint: Ács Irén, B. Müller Magda, Bánkuti András, Baricz Katalin, Berta Béla, Dombovári Tibor, Eifert János, Farkas Antal Jama, Fejér Ernő, Gál Imre, Gink Károly, Jung Zseni, Kármán Balázs, Koncz Zsuzsa, Korniss Péter, Kresz Albert, Kutas Rudolf, Magyar Ferenc, Markovics Ferenc, Nagy Lajos, Novák László, Schwanner Endre, Sehr Miklós, Seres Géza, Siklós Péter, Szabó József dr., Szabó Zoltán, Szabóky Zsolt, Szamódy Zsolt, Szelényi Károly, Tillai Ernő, Timár József dr., Tímár Péter, Tóth István, Zsila Sándor. Köszönet továbbá Kincses Károlynak, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatójának, Stemlerné Balog Ilonának, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára vezetőjének, a Magyar Néprajzi Múzeum főigazgatójának, a Turizmus RT. vezérigazgatójának, akik lehetővé tették, hogy Balogh Rudolf, Bojár Sándor, Divald Kornél, Escher Károly, Gink Károly, Gönyey Sándor, Győrffy István, Izabella főhercegnő, Járai Rudolf, Kozmata Ferenc, Liffa Aurél, Lovich Antal, Majláth János, Máté Olga, Müller László, Németh József, Plohn József, Rácz István, Révész Béla, Rónai Dénes, Schmidt Tibor, Szászvárosi József, Székely Aladár és mások képei bekerülhettek a válogatásba.

Azóta egy másik székház folyosóinak díszítésére is megkaptuk a megbízást.

Szabóky Zsolt, a Pécsi József Alkotócsoport vezetője

A Camera Natura Hungarica Alkotócsoport beszámolója

A Camera Natura alkotócsoport eredményes évet mondhat magáénak. Az év munkáját az egyéni teljesítményeken kívül jól jellemzi az IFWP-vel (Természetfényképészek Nemzetközi Szövetsége) és hazai természetfotós szervezetek közreműködésével rendezett Természet a fotóművészetben címmel rendezett nemzetközi pályázat és kiállítás, amely az IFWP 2000 májusában Magyarországon tartott éves közgyűléséhez kapcsolódott. A rendezvényt megelőzően összejövetelt tartottak a hazai természetfotós egyesületek a Magyar Fotóművészek Szövetségében. Az összejövetel során rendkívül őszinte véleménycserére került sor, amelyben a hosszú időre visszanyúló ellentétek sem jelentettek tabut.

Annak ellenére, hogy az ellentétek teljes elsimítása nem volt lehetséges, kedvezően ítélhetjük meg azt a tényt, hogy a Magyar Fotóművészek Szövetségének közreműködésével olyanok folytattak egymással megbeszélést, akik között esetenként hosszú évek óta nem volt kapcsolat. Az Alkotócsoport találkozóját évente egyszer olyan esemény kapcsán szervezzük, amely része a természetfényképezési eseményeknek.

Dr. Timár József, az Alkotócsoport vezetője

 

Határozatok A Magyar Fotóművészek Szövetsége Elnökségi ülésein 2000.

1/2000. Az elnökség egyhangú határozata alapján a számlákat lehetőleg később kell kiegyenlíteni, szükség esetén a Szakkollégium alszámlájáról teljesíthető kifizetés.

2/2000. A Magyar Fotóművészek Szövetsége 2000. évi munkaterve:

• Találkozás az új kultuszminiszterrel, Rockenbauer Zoltánnal (a Szövetség képviseletében Eifert János elnök, Hefelle József, Szűcs Tibor és Tímár Péter alelnökök).
• Találkozó Devich Jánossal, a Művészeti főosztály új vezetőjével (a Szövetség képviseletében: Eifert János elnök, Hefelle József, Szűcs Tibor és Tímár Péter alelnökök, a minisztérium részéről Boros Géza).
• Rendszeres és folyamatos kapcsolattartás a társszervezetekkel – Magyar Fotóriporterek Társasága, MAOE, Magyar Kulturális Szövetség, MAFOSZ stb.
  Témafelelősök: Eifert János, Gál Imre, Markovics Ferenc, Módos Gábor
• Honorárium-táblázat kialakítása – közösen a társszervezetekkel. Az egyeztetésre meg kell hívni a következő személyeket: Fiala de Gábor, dr. Győri Erzsébet, Hász András, Koncz Zsuzsa, Módos Gábor és Tasnádi László.>
• A Szövetség állandó kiállítása a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának folyosóin – 350 kép, nyolc szinten.
  Témafelelősök: Eifert János, Markovics Ferenc, Szabóky Zsolt.
• A Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció megalapítása az Országos Széchényi Könyvtárral közösen, szerződéskötés, a gyakorlati munka megkezdése. A munkába be kell vonni a következőket: Bán András, Detvay Jenő, dr. Győri Erzsébet, Hefelle József, Markovics Ferenc, Stemlerné Balog Ilona.
  Felelős: Eifert János alapító ötletadó
• Az Eifert János által készített szerződéstervezetet a fentieknek el kell juttatni, a válaszokat 2000. február 1-jéig be kell kérni.
  Felelős: a titkárság munkatársai
• A FOTÓHÓNAP 2000 fesztivál előkészítése, szervezése, lebonyolítása.
  Felelős: a FOTÓHÓNAP 2000 ügyvezető kuratóriuma (Pilaszanovich Irén, Szamódy Zsolt, Szarka Klára, Szűcs Tibor), Eifert János fesztiváligazgató és a titkárság munkatársai.
• A FOTÓHÓNAP 2000 központi megnyitójaként (Műcsarnok, 2000. május 12.) az 1999. évi szimpózium anyagából összeállított kiadvány bemutatója, az ehhez kapcsolódó panelbeszélgetés.
  Felelős: Szarka Klára
• A FOTÓHÓNAP 2000 fesztivál keretén belül egésznapos nyitott program a Liszt Ferenc téren a Kodak támogatásával, 2000. június 17-én.
  Felelős: Eifert János és Martonné Csapó Beatrix
• A Tánc a fotóművészetben című nemzetközi fotópályázat és -kiállítás szervezése, előkészítése és lebonyolítása a Magyar Táncművészek Szövetségével közösen – a II. Magyar Táncfesztivál, Győr nyitóeseményeként.
  Felelős: Eifert János
• A Természet a fotóművészetben című nemzetközi fotópályázat és -kiállítás szervezése, előkészítése és lebonyolítása a Foto Naturával közösen – a FOTÓHÓNAP 2000 egyik rendezvényeként.
  Felelős: Berta Béla, Szamódy Zsolt
• A Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatain való részvétel – a Szövetség sorozatszerűen, azonos arculattal megjelenő kiállítási katalógusainak megjelentetéséhez, kétnyelvű szöveggel, képekkel, 4+4 szín nyomással.
  Felelősök: a kiállítások kurátorai és a katalógus szerkesztésére felkért személy(ek)
• A negyedéves pályázatok hagyományának folytatása – nívódíj, évdíj. Ki kell dolgozni a pályázat pontos kiírását, a díjazás mikéntjét.
  Felelős: Szűcs Tibor és Tímár Péter
  Határidő: 2000. január 31.
• Életmű-díj és a Magyar Fotóművészek Szövetsége különdíja plakett tervezésére pályázatot kell kiírni a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola hallgatói részére. Maximum 25 darabos sorozatot kell készíttetni a nyertes pályaművekből.
  Felelős: elnökség
  A kiírás határideje: 2000. január 26.
  A kiírás közzétételéért felelős: Tímár Péter
• A Bevezetés a professzionális fotográfiába című szakkollégium és az ehhez kapcsolódó Mesterkurzus további szervezése, lebonyolítása.
  Felelős: dr. Hefelle József
• Workshopok, speciális szemináriumok, előadások, könyvbemutatók szervezése, lebonyolítása.
  Felelős: Eifert János, továbbá személyes megbízottjai
• A Magyar Fotográfiai Enciklopédia előkészítésének és internetes megjelentetésének folytatása
  Felelős: Szarka Klára, közreműködik Eifert János és Tasnádi László
• A Szövetség honlapjának rendszeres karbantartása és frissítése
  Felelős: Eifert János, Csíkvári Péter és a titkárság munkatársai
• Portfolió-gyűjtemény létrehozása a Szövetség tagjairól, az ezzel járó költségek előteremtése pályázatok útján
  Felelős: Szűcs Tibor
  Az elnökség tagjai életrajzukat és portréjukat 2000. január 31-éig eljuttatják a titkárságra.
• A Magyar Fotóművészek Szövetsége ismertető kiadványának megjelentetése két nyelven
  Felelős: Szűcs Tibor
  Határidő: 2000. április 15.
• A magyarok / Les hongrois című, reprezentatív kiállítás szervezése külföldi bemutatásra
  Felelős: Művészeti Bizottság
• Bemutatkozás a dél-franciaországi Fotófesztiválon, illetve egyéb külföldi kiállításokon.
  Felelős: Művészeti Bizottság
• A nemzetközi kapcsolatok további építése az elnök személyes megbízottjai útján (Boros György, dr. Hefelle József, Normantas Paulius, Montvay Attila, Szebeni András, dr. Timár József)
  Felelős: Eifert János, Szűcs Tibor

3/2000. Hefelle József – Nagy Lajos és Breznyánszky Ferencné segítségével – meghatározza a költségtérítés kifizetésének módját és lehetőségét.

4/2000. Az elnökség Szűcs Tibor kérésére engedélyezte, hogy a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója az eddigi alszámla helyett külön főszámlát nyisson a Budapest Bankban.

5/2000. Az elnökség döntése alapján a Monfodi Alapítvány kérésére a Szövetség fölajánl a X. Jubileumi Monfodi pályázatra különdíjként 1 db. keretezett fotográfiát.

6/2000. A Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció megalapításával kapcsolatban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Gyűjteményi Főosztályát Nagy Zoltán, Eifert János és Stemlerné Balog Ilona keresi meg.

7/2000. A Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció megalapításával kapcsolatban a Nemzeti Kulturális Alapprogram vezetőjét, Jankovics Marcellt Tímár Péter és Markovics Ferenc keresi fel. Az NKA Fotóművészeti Szakkollégiumához az Országos Széchényi Könyvtár pályázik a Magyar Fotóművészek Szövetsége támogatásával.

8/2000. Az 508. számú Kertvárosi Szakközépiskola Országos Középiskolai Fotókiállításához a Magyar Fotóművészek Szövetsége egy darab nyomatot ajánl fel különdíjként (Müller László: Budapest, Kígyó tér 1910-es évek). A kép eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára tulajdona. A díj előállításának költsége egy nagyítás ára, 800 forint.

9/2000. A Bevezetés a professzionális című szakkollégium 2000/2001. tanévre vonatkozó terveit az elnökség egyhangúlag elfogadja.

10/2000. Az újonnan megalapított Németh Lajos-díjra az elnökség Pilaszanovich Irént és Gera Mihályt terjeszti fel. A Képző- és Iparművészeti Szövetség dr. Albertini Bélát javasolja, a javaslathoz a Szövetség támogató és egyetértő levelet juttat el a Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz.

11/2000. Az elnökség megbízza Eifert János elnököt, valamint a Szövetség három alelnökét, hogy a Magyar Fotográfiai Alapítvány alapító okiratának a közhasznúvá válás érdekében szükséges módosításával kapcsolatosan eljárjon, az Alapítvány másik alapítójának képviselőjével, az Alapítvány kuratóriumának elnökével, a Magyar Fotóművészek Szövetsége jogászával és a Magyar Fotográfiai Alapítvány jogászával egyeztető tárgyalást kezdeményezzen.
Felelős: Eifert János
Határidő: azonnal.

12/2000. A Magyar Fotográfiai Múzeumtól kérni kell egy korrekt jegyzéket a Szövetség átadott anyagáról, és azt összehasonlítani a Szövetség birtokában lévő jegyzékkel.
Határidő: a lista kézhezvételétől számított 30 nap.
Felelős: Dr. Hefelle József alelnök

13/2000. A múzeumi és szövetségi lista egyeztetése után az elnökség eldönti, hogy milyen formában kívánja rendezni a gyűjtemény tulajdonjogát (tartós letét vagy ajándékozás), és ehhez igénybe veszi Stemlerné Balog Ilona és egy jogász szakmai segítségét.
Határidő: az egyeztetést követő 15 napon belül
Felelős: Dr. Hefelle József alelnök (az Elméleti és Történeti Bizottság vezetője)

14/2000. Az elnökség elfogadja a 2000. évi költségvetési tervet, azzal a módosítással, hogy évenként 60.000 forint utazási költséget bele kell építeni.

15/2000. Az elnökség az utalványozási joggal bruttó 50.000 forint értékig Martonné Csapó Beatrix ügyvezető titkárt bízza meg, az ennél magasabb összegek utalványozásához Martonné Csapó Beatrix és Szűcs Tibor alelnök közös aláírása szükséges. Ugyanez vonatkozik a tárgyi eszközök (30.000 forint feletti érték) beszerzésére.

16/2000. Az elnökség határozata alapján az elnöknek havonta maximum bruttó 45.000 forint költségátalány fizethető ki, a Magyar Fotóművészek Szövetsége nevére az elnök által kiállított számla alapján (a kifizetés jogcíme: költségátalány).

17/2000. Az elnök személyes tárgyalást kezdeményez, amelynek alapján az elnökség lezárhatja a dr. Gellért Géza és Török László között kialakult konfliktust.

18/2000. Eifert János és Szűcs Tibor azonnal egyeztetnek a Szövetségről szóló Tájékoztató kiadvány ügyében.

19/2000. Az elnökség megszünteti Iványiné Jesztl Gabriella tagságának felfüggesztését.

20/2000. A Fővárosi Önkormányzat kérésére a Kulturális Ügyosztály Képzőművészeti Pályázat Kuratóriumába a Magyar Fotóművészek Szövetsége Szabóky Zsoltot delegálja.

21/2000. A régi gyakorlatot felelevenítve, a szövetségi tagokat 50 éves kortól 70 éves korig tízévente, 75 éves kortól ötévente születésnapjukon az elnökség díszes levéllel köszöntse fel.
Felelős: az elnök és a titkárság
Határidő: folyamatos

22/2000. Az elnökség megbízza Eifert János elnököt, hogy a Szövetség Életmű-díjának alapító okiratát szerkessze meg és a tervezetet terjessze az elnökség elé jóváhagyásra.
Felelős: Eifert János
Határidő: 2000. október 1.

23/2000. Az elnökség megbízza Szűcs Tibort, hogy a művészeti kérdésekben való együttműködés kidolgozására tárgyaljon Kincses Károllyal, és a következő elnökségi ülésre készítse elő a találkozót a kecskeméti múzeum igazgatójával.

24/2000. Az elnökség elfogadja a 2000. I. félévi költségvetési beszámolót. A többletbevételt – a 14/2000. számú elnökségi határozat alapján – a tartalékalap feltöltésére kell fordítani. Az elnökség hozzájárul ahhoz, hogy a titkárság 1 db. irattartó polcot vásároljon.

25/2000. Az elnökség megbízza Nagy Lajost és a titkárságot, hogy a következő elnökségi ülésre készítse elő a tagdíjhelyzet rendezésére vonatkozó javaslatát.

26/2000. Az elnökség javasolja, hogy a Számvizsgáló Bizottság bővített jogkörrel és létszámmal Számvizsgáló és Ellenőrző Bizottsággá alakuljon.
Felelős: Nagy Lajos

27/2000. Az elnökség hozzájárul, hogy a titkárság a Ház II. emeletére költözzön. Megbízza Eifert János elnököt és Martonné Csapó Beatrix ügyvezető titkárt az előzetes tárgyalások lefolytatására.

28/2000. Módos Gábort a következő elnökségi ülésre meg kell hívni és részletes tájékoztatást kell kérni a pályázat és a kiállítás lebonyolításáról, a Szövetség szerepéről. Megbízza a Művészeti Bizottság vezetőjét, hogy készítse elő a MAOE-val történő érdemi tárgyalásokat.
Felelős: Eifert János és Szűcs Tibor

29/2000. Az elnökség megköszöni a Fotóhónap 2000 kuratóriumának, a fesztiváligazgatónak és az őket segítő titkárságnak a munkáját, elfogadja a Fotóhónap 2000-ről szóló beszámolót. A közgyűlésen név szerint meg kell köszönni tevékenységüket.
Megerősíti a kuratórium tagjait pozíciójukban, és hozzájárul ahhoz, hogy a kuratórium – szükség szerint – tagjainak számát saját hatáskörében bővítse.

30/2000. A Magyar Fotóművészek Szövetsége évi rendes közgyűlésére 2000. november 25-én szombaton kerül sor, helyszíne az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti nagyterme. A közgyűlésen kerül sor a Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció alapító okiratának ünnepélyes aláírására.
A közgyűlési meghívóval és az elnöki beszámolóval együtt – legkésőbb 2000. október 24-én – ki kell küldeni az bizottságok és alkotócsoportok vezetőinek írásos beszámolóját az előző közgyűlés óta történt eseményekről.
A beszámolók beérkezési határideje a titkárságra: 2000. október 15.

31/2000. Az elnökség 200.000 forinttal járul hozzá a Fotóművészet Dobrányi Géza-különszámának megjelentetéséhez.

32/2000. Az elnökség különdíjat ajánl fel Az Év Természetfotósa című fotópályázatra. A díj a Szövetség plakettje. Amennyiben a plakett nem készülne el, úgy egy jogtiszta fotóműtárgyat adnak át a nyertesnek.
Az elnökség állásfoglalása: a Szövetség ismert pénzügyi nehézségei miatt egy-egy rendezvény csak céltámogatással valósítható meg, működési költségből erre nem fordíthatunk. A jövőben az egyes kiállítások témafelelősei csak a biztos anyagi háttér ismeretében vállalhatnak bármilyen kötelezettséget a Magyar Fotóművészek Szövetsége nevében.

33/2000. A Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció gyűjtési koncepciójának kidolgozásával és az ehhez kapcsolódó Fényképek és filmgyűjtemények megőrzésének lehetőségei a könyvtárakban és közgyűjteményekben című kiadvány elkészítésével Szarka Klárát bízza meg. Felkéri Eifert Jánost, hogy tájékoztassa Nagy Zoltánt, az Országos Széchényi Könyvtár mikrofilmtárának főosztályvezető helyettesét az elnökség személyi döntéséről.
Felelős: Eifert János

34/2000. Az NKA tisztújító küldöttgyűlésén a Szövetséget Szűcs Tibor alelnök képviseli.

35/2000. A Magyar Fotóművészek Szövetsége kurátor-jelöltjei a Nemzeti Kulturális Alapprogram Fotóművészeti Szakmai Kollégiumába: Szarka Klára, Szamódy Zsolt és Tillai Ernő.

36/2000. Felterjesztés művészeti díjakra:
Balogh Rudolf-díj: Habik Csaba, Szamódy Zsolt
Németh Lajos-díj: dr. Albertini Béla, Gera Mihály, Pilaszanovich Irén.
Kossuth-díj: Gink Károly
Magyar Köztársaság Érdemes művésze: Baricz Katalin, Kerekes Gábor, Török László
Magyar Köztársaság Kiváló művésze: Keleti Éva
Kölcsey Ferenc Millenniumi díj: Németh József

37/2000. Az elnökség elfogadta Szórády Bence Életmű- és különdíj tervét azzal a kikötéssel, hogy a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díj átmérőjét 8 cm-re növelje meg. Az Életmű-díjat a Karattur Katalin által tervezett préselt bőrtokban, a különdíjat selyemzsinórral záródó bőrzacskóban kapja a díjazott.

38/2000. Az elnökség egyhangúlag elfogadta az Eifert János által készített Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díja alapító okiratát a 37/2000. számú határozatban foglaltak figyelembevételével. (Az alapító okirat mellékelve.)

39/2000. Az elnökség az alábbi fotóművészeknek adományozza 2000-ben a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díját: Almási László, Tóth József Füles, dr. Szász János.

40/2000. A Számvizsgáló Bizottság javaslatára az elnökség az alábbi határozatot hozza: a tagdíjak összegét 2001-től meg kell emelni az aktív tagoknak 2.000, a nyugdíjasoknak 1.000 forintra évente. A befizetés határideje a tárgyév március 31. napja. A nem fizetőket a határidő letelte után egy hónappal írásban kell felszólítani tagdíjhátralékuk rendezésére. Kétszeri sikertelen felszólítást követően az Alapszabály értelmében a tagok névsorából törölhetők.
A tagdíjemelésről szóló tájékoztatást az elnökség közgyűlési beszámolójának kell tartalmaznia.

41/2000. Az elnökség egyhangúlag elfogadja a Szövetség évi rendes közgyűlésére összeállított napirendet, és megbízza a titkárságot, hogy a közgyűlési beszámolókat és a meghívót az Alapszabály szerint a közgyűlés előtt legkésőbb 15 nappal juttassa el a tagoknak.
Az elnökség felkéri dr. Hefelle Józsefet és Szarka Klárát, hogy egyeztessenek a közgyűlés levezető elnöki teendőiről (tartózkodott: Szarka Klára).

42/2000. A Magyar Fotóművészek Szövetsége tiszteletbeli tagságának elfogadására az alábbi fotóművészeket kéri fel az elnökség:
Hannu Hautala, Henri Cartier-Bresson, Antanas Sutkus. Az új tiszteletbeli tagok nevét az elnökség a közgyűlésen ismerteti a tagsággal.

43/2000. A Magyar Kulturális Szövetség évi közgyűlésére az elnökség Eifert Jánost és Szabóky Zsoltot delegálja. (Szarka Klára tartózkodik a szavazástól).

44/2000. A Belváros-Lipótváros Művelődéséért 2000. díjra az elnökség dr. Gellért Gézát terjeszti fel.

45/2000. Az elnökség megbízza Szűcs Tibort, a Művészeti Bizottság vezetőjét, hogy a MAOE 2001. évi országos fotókiállításának előkészítésében és megrendezésében működjön együtt Módos Gáborral.

46/2000. A fenti fotópályázatra a Magyar Fotóművészek Szövetsége egy különdíj-plakettet ajánl fel.

Elhunytak

Az 1999-es közgyűlés óta távozott közülünk Bojár Sándor és Harkácsi József. Emléküket megőrizzük!

Kitüntetettjeink

Szövetségünk tagjai 2000-ben az alábbi kitüntetéseket vehették át:

• Kunkovács László: A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
• Szalay Zoltán: Pulitzer Emlékdíj és Táncsics Mihály-díj
• Vékás Magdolna: Balogh Rudolf-díj
• Szabó Barnabás: Balogh Rudolf-díj, Escher Károly-díj
• Oláh Tibor: Debrecen Kultúrjáért
• Kresz Albert: A GATE Tanácsának Pro Universitate díja.

Valamennyiüknek gratulálunk!

Jelenkori Fotóművészeri Gyűjtemény és Dokumentáció

Az Elnökség határozata alapján elsősorban a Szövetség tagjai körében pályázatot hirdetek a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció művészeti vezetőjének kiválasztására. Szakmai információk Nagy Zoltántól, az OSZK Mikrofilm- és Fényképtárának vezetőjétől kaphatók. (Cím: Budapest V., Hold u. 6., telefon: 312 3835, fax: 332 7598, e-mail: rajose@oszk.hu.)
A pályázatokat, amelyeket – szakértők bevonásával – a Szövetség elnöksége bírál el, 2000. december 12-ig, a Magyar Fotóművészek Szövetsége címére kell eljuttatni.
A pályázókat a döntésről írásban értesítjük.

Ahogyan azt az előző Közgyűlés jóváhagyta, ez év márciusában aláírásra került a Magyar Fotóművészek Szövetsége és az Országos Széchényi Könyvtár közötti megállapodás a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció létrehozásáról. Más, hasonló intézményekkel egyeztetve, a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériumának támogatásával az OSZK Főigazgatói kollégiuma megerősítette a megállapodást, és hivatalosan létrejött a csoport. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az OSZK a Hold utcai raktárában kialakította a szakszerű tárolási körülményeket, felkészült a gyűjteménybe, dokumentációba kerülő anyagok fogadására, feldolgozására, főkönyvtáros képesítéssel kezelőt bízott meg és a saját költségvetésében önálló költségvetési helyet hozott létre a gyűjtemény számára. Az OSZK főigazgatójával, dr. Monok Istvánnal történt megállapodás szerint a mi feladatunk kijelölni a gyűjtemény művészeti vezetőjét és a kuratóriumot, akik meghatározzák, mi kerülhet a gyűjteménybe, valamint a kidolgozott koncepció alapján közösen megfogalmazni a Működési és Szervezeti Szabályzatot. Nagy Zoltán az OSZK Mikrofilm- és Fényképtárának (a Hold utcai részleg) vezetője közlése szerint, ahhoz, hogy a jövő évet pénzügyileg tervezni lehessen, december 15-ig kell teljesítenünk a megállapodásban rögzítettek szerint ránk eső feladatokat. Azt követően még számtalan kérdésben kell megállapodni, de ezen dolgoznak az alapítók, szakemberek, jogászok, az intézmény vezetőinek bevonásával, a nemzetközi példák alapján. Ilyen kérdések, pl. a tulajdonosi kérdés, a publikációs jogok (természetesen a szerzői jogok magát a szerzőt illetik), a finanszírozás, pénzügyi szerkezet, gazdálkodási forma, a művészekkel kötendő szerződések alaki és tartalmi része stb. Ezeket és a nem említett, de szükséges kérdéseket a leendő művészeti vezetőnek, a kuratóriumnak az elnökséggel, az OSZK Főigazgatói kollégiumával egyeztetett koncepciója alapján kell kidolgoznia, majd a Működési és Szervezeti Szabályzatban, más dokumentumokban rögzítenie.

A finanszírozás jelen pillanatban pályázati forrásokból történik. Ígérvény van a minisztériumtól, hogy amennyiben a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció előremutató koncepció alapján működőképes, költségvetési intézményként támogatják működését.

Eifert János elnök,
a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció ötletadó alapítója

Javasolt szempontok a gyűjtemény gyarapításához

Elképzelésünk szerint a Gyűjtemény a jelenkori magyar fotóművészet tükörképe, annak szakmai, művészi és szellemi sokszínűségének spektruma, a benne szereplő alkotók, és nem utolsó sorban egy nemzet kulturális gondolkodásának referenciája lenne. Reprezentálná a hazai, azaz regionális fotóművészet illeszkedését a nemzetközi fotográfiai trendekhez, összehasonlítási alapot képezve a nemzetközi színvonalhoz képest és azon belül a szerzők munkáinak megítéléséhez. Akarva akaratlan szerepet játszhat a jelen és a jövő fotográfiai képzéséhez, mert “etalon”-ként definiálódik. Nemzetközi színtéren is felmutathatóvá válik egy aktív kollekció, melyből a kurátorok kiállításokat válogathatnak.

Szigorú gyűjtési szempontoknak kell érvényesülnie, hogy a felhígulás veszélyét elkerülje, ugyanakkor hűen tükrözze a jelenkori Magyarország fotóművészeinek és fotóval dolgozó alkotóinak munkásságát, sőt önazonosságát.

Elvi megállapodásnak kell születnie a többi gyűjteménnyel a ki mit gyűjt kérdésében, egymás kooperatív segítésében. A Jelenkori Gyűjtemény a jelenben aktív fotóművészek munkáit kívánja kollekcióvá rendezni, tehát “visszafele” nem gyűjt, sőt a talán jövőben beérő fiatal alkotókra való figyelemfelkeltés is feladataihoz tartozhat. Ehhez elkerülhetetlen egy néhány tagú kuratórium létrehozása, hogy a maguk területén jártas és kitekintéssel bíró személyek döntsenek a gyűjteménybe kerülő munkákról, amelyeknek minden esetben meg kell felelniük a fotográfiai műtárgy nemzetközi feltételeinek.

A Gyűjteménybe kerülés után az OSZK gondoskodik a művek archiválásáról, látogathatóságáról, kutathatóságáról, katalogizálásáról, szakszerű tárolásáról stb.

A tulajdoni kérdést részletesen ki kell dolgozni.

A gyűjteménybe kerülés módozatai

• Vásárlás útján, az erre fordítható alapból.
• Adományozás útján, cégek, magánszemélyek által – a gyűjtemény számára felkért vásárlásából (ajánlott a rochesteri George Eastman House ilyen technikájú gyarapodásának tanulmányozása), a fotóművészek vagy jogutódjainak felajánlásából, konzultáció alapján. A párizsi Bibliothéque National által működtetett rendszernél a “műteremből”, közel piaci áron megvásárolt mű után a művész további képeket ajánl fel a gyűjtemény számára, immár adományként. Hazai rendszerük “köteles példányon” alapul. Ide sorolhatók még a jogtiszta tranzakciók, barter megállapodások és az aukciók létrehozása is.
• Pályázati kiírások alapján, a “nagy” pályáztatókkal együttműködve. (NKA, HUNGART, Soros Alapítvány, Budapest Város pályázatai, rangos országos és nemzetközi pályázatok stb.)
• Kiállítóhelyekkel való megállapodások útján, a fotográfiákat rendszeresen bemutató és a művészeknek támogatást nyújtó kiállítóhelyekkel történt megállapodás alapján. (Budapest Galéria, Vigadó galéria, Mai Manó Ház, Vízivárosi Galéria stb.).

Szempontok a dokumentáció működéséhez

A dokumentáció feladata, hogy az aktív fotográfusokról naprakész információkat nyújthasson az érdeklődőknek. Javasolt egy számítógépes adatbázis létrehozása, melyben egyre több művel reprezentálva, bővülő életrajzzal szerepelne valamennyi fotóművész és fotóval dolgozó alkotó. Továbbá egy ide tartozó nyomtatvány, katalógus, könyvtár létrehozása, mely a fotóművészekről szóló vagy a velük kapcsolatos mindennemű publikációkat tartalmazná, beleértve a digitálisan publikált (CD-ROM, videón rögzített kiállítások, tv-műsorok stb.) anyagokat is, nevek szerint és tematikusan. Nemzetközi és magyar kurátorok, lexikonok szerkesztői, elméleti szakemberek, szerkesztők gyors és pontos adatokhoz jutását segítheti elő a jelenben alkotó fotóművészeinkről. A már feldolgozott adatok – a személyi adatok védelmének figyelembevételével – egy erre a célra kialakított honlapon is hozzáférhetővé tehetők. A honlap együttesen szolgálná a gyűjtemény és dokumentáció Internetes hozzáférését, megkönnyítve az állandó és sokirányú kapcsolattartást hazai és nemzetközi viszonylatban.

Raktározási megállapodással a dokumentáció helyet biztosíthat továbbá kiállítások “egyben tartására” és további kiajánlások tehetők a hazai és nemzetközi kiállítóhelyek felé. Szakszerű tárolási körülmények közé kerülhetnek azon alkotók munkái, akik nem tudják megoldani műveik otthoni kezelését.

Bartha Zsolt-Péter

2000-ben készült alkotások a FIAP-nak

A FIAP-védnökséggel meghirdetett pályázatok jegyzéke, valamint a fenti című országkollekció pályázati kiírása és nevezési lapja a Szövetség titkárságán beszerezhető.

XIX. Magyar Sajtófotó Pályázat 2000

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága meghirdeti a XIX. Magyar Sajtófotó pályázatot.

A pályázatra a 2000. január 1. – december 31. között készült képek küldhetők be. Beadható olyan pályamű is, melynek elkészítése több éven keresztül történt. Ez esetben a zsűri eltekint az időkorlátozástól.

A pályázat a fényképezés legkülönbözőbb területeit művelő fotográfusok számára nyitott.

Beadási határidő: 2001. január 15.

A zsűri időpontja: 2001. január 19-20.

Beadás helye: MÚOSZ Szakosztályok Titkársága, 1062 Budapest, Andrássy út 101. Személyesen 9,00 és 16,00 óra között vagy postán.

A pályázati kiírás teljes szövege a 322-5833 telefonszámon kérhető!

“Segítünk segíteni”

Az Erőforrás Alapítvány United Way Magyarország fotópályázata a KODAK támogatásával.

A pályázat célja: a fotók a Segítünk segíteni szlogent kifejező alkotások legyenek, amelyek megjelenítik az önzetlen segítés örömét, illetve a segítségnyújtást és a köszönet pillanatát.

A pályázat nyílt. Pályázhatnak amatőr és hivatásos fotósok, de kizárólag csak egyéni alkotók.

A pályázat beadási határideje: 2000. december 31.

A pályázati kiírás teljes szövege a Szövetség titkárságán megtalálható.

“Önaktképek” fotópályázat

Az Előre Állóhajó Periférikus Kulturális és Sportközpont fotópályázatot hirdet a fenti címmel.

A pályázat célja: egyfelől tisztelgés a női test, a természet eme egyik legharmonikusabb víziója előtt, kizárva a “show-business” mindennemű érdekeltségét és aspektusát.

Másfelől teret adni annak a természetes és legjobb értelemben vett női exhibicionizmusnak, melynek megfelelő eszközökkel való megjelenítése egyaránt jelenti a prüdériával és a pornográfiával való szembenállást.

A pályázaton részt vehetnek: 18. életévüket betöltött hölgyek.

Pályázni papírképpel lehet, max. 24×36 cm-es méretben.

A beadott művek száma: max. 3 db., sorozatnál 6 db.

A képeket neves szakemberekből álló és széleskörű társadalmi zsűri bírálja el, amelynek joga van a sorozat esetleges megbontására, a díjak összevonására, megosztására.

Minden beadott kép hátoldalán fel kell tüntetni az alkotó nevét, címét, esetleg telefonszámát.

Az alkotásokat az Előre Állóhajó PKSk címére (1044 Bp., Üdülő sor 1657,5 fkm) kell feladni tértivevénnyel – vagy telefonon előzetesen egyeztetve személyesen (06-30-9405-784) -, egyben nyilatkozva arról, hogy a képet a pályázó önmagáról készítette.

Beadási határidő: 2000. december 31.

         I.            díj: 50.000 Ft

        II.            díj: 40.000 Ft

      III.            díj: 30.000 Ft

NIKON Nemzetközi Fotópályázat 2000-2001

A NIKON Corporation szívélyesen meghívja Önt, hogy vegyen részt a 2000-2001. évi Nikon Nemzetközi Fotópályázaton.

A pályázat témája 2000-2001-ben a “B” kategóriában a Család és a “C” kategóriában A női lét.

Az NNF nevezés beérkezési határideje: 2001. január 31.

Bővebb információ és nevezési lap a Nikon Kft. képviseleténél kérhető: 1134 Budapest, Dévai u. 26-28. I. em., 350-5525.

André Kertész ösztöndíj

A Nemzeti Kulturális Alapprogram Fotóművészeti Szakkollégiuma kiírta az André Kertész ösztöndíjra szóló pályázatát. A pályázat lebonyolítója a Magyar Fotográfiai Alapítvány. Bővebb információ a Szövetség titkárságán.

Beérkezési határidő: 2000. november 20.

FELHÍVÁS!

Kérjük mindazon kollégákat, akiknek az előző Közgyűlés óta könyve, katalógusa, bármilyen publikációja megjelent, hozza magával a Közgyűlésre, ahol egy külön asztalt biztosítunk azok bemutatására!

 

Eifert János

elnök

 

Az összeállításban közreműködtek: Marton Bea, Breznyánszky Ferencné, Pelsőczy Ágnes, valamint a Bizottságok és az Alkotócsoportok vezetői

                                                A Magyar Fotóművészek Szövetsége belső tájékoztatója, felelős kiadó: Eifert János elnök

 

Tisztelt Kollegák!

Jó üzlet az ezredvégi visszaszámlálás. Hivatkozni lehet rá, ijesztgetni az embereket, kereskedelmi kampányokat szervezni, termékeket és bölcs ostobaságokat eladni, elhitetni, hogy az ezerszer áldott és átkozott huszadik századot felváltja majd egy új korszak. Attól persze az emberiség nem lesz boldogabb, hogy január 1-ével az évszám 2-vel kezdődik. Igaz, kellemetlenségek adódhatnak, hiszen a ma üzemben lévő PC-k a két számjegyen tárolt dátumokat másként értelmezhetik, amitől lehet, hogy a banki betéteinknek negatív kamatai lesznek, tehát még én fizetek a banknak, esetleg a repülőgép, amin ülök, kényszerleszállást hajt végre az “utoljára” -99 éve karbantartott hajtóművek automatikus leállása miatt. A 2000. év ráadásul szökőév, és a számítógépek egy része február 29-én már március 1-et fog mutatni, de a nyári időszámításra átállás is jelenthet majd gondot. Most jut eszembe, nincs annyi pénzem a bankban, és a közeljövőben nem repülök, a gyerekek meg úgy is korán kivernek az ágyból reggelente, tehát engem személy szerint az előbbiek miatt nem fog komoly kár érni.

Egyébként is, a művészetben más a kép. Másképp “korszakolnak”, a szenzációt is más jelenti. Egy új kép, egy új album, egy új kiállítás, egy új gondolat fontos számunkra, bármilyen dátumozással és eszközzel is készült. Az új technikai eszközökre is figyelünk, de nem fogjuk kidobni “kőkorszakinak” számító kameránkat a ma csúcstechnológiának számító Nikon D1 digitális fényképezőgép miatt, ha jól tudunk vele fényképezni. A CCD-k és chipek miatt sem mondunk le azonnal a celluloidszalagra öntött filmemulzió használatáról, a papírt és ceruzát, a kopogtatós írógépet sem szorítja ki teljesen a számítógép. Szeretjük az újat, de becsüljük a régit. A kamera, a film, a számítógép, a tartozékok, az analóg és digitális technika eszközök csupán, amelyeket gondolataink, érzéseink kifejezésére használjuk.

Ebben az ezredfordulós őrületben (is) kell a számvetés, az összemérés, a tapasztalatok összegzése. A novemberi közgyűlés elfogadta a Szövetség 1998/199-es tevékenységéről szóló elnöki beszámolót, és megerősítést adott a tervek megvalósításához. Köszönöm, hogy tevékeny résztvevői, megvalósítói voltatok a programoknak, meghatározói, formálói fotográfiai közéletünknek. Köszöntöm Csíkvári Pétert, Dombóvári Tibort, Siklós Pétert és Szabó Juditot, akik a Felvételi Bizottság december 13-i döntése alapján új tagjaink, akik formálói lehetnek az elkövetkezendő évek eseményeinek.

Boldog karácsonyt és megörökítendő pillanatokban gazdag új évet kívánok az elnökség és munkatársaim nevében!

Eifert János elnök 

A Művészeti bizottságról

Bemutatkozás és tervek

Tekintve, hogy a tagság egy része nem vagy csak kevéssé ismeri korábbi tevékenységemet, egy rövid bemutatkozással kezdeném.
Felsőoktatásban eltöltött tanulmányaim során két diplomát szereztem, mindkettőt a művészetekkel kapcsolatos területről. A Képzőművészeti Főiskolán eltöltött évekkel párhuzamosan az Iparművészeti Főiskola fotó szakán is lezártam négy szemesztert. Tulajdonképpen ez időtől kezdve foglalkozom koncepciózusan fotográfiával.
Balla András vezetése alatt lettem a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója titkára, majd az ő lemondása után egyedül láttam neki a Stúdió művészeti és pénzügyi konstrukciójának átépítéséhez.

Az elmúlt három év során egy szolgáltató jellegű, a művészeti munkát koordináló és finanszírozó szervezetté alakuló Stúdió ma már a hazai művészeti közélet egyik életteli “munkaállomása” lett. (A Stúdió elmúlt években kifejtett tevékenységéről kívánság szerint tudok bővebb tájékoztatást küldeni).

Két éve veszek részt az elnökség és a Művészeti bizottság munkájában, az első és második Országos Fotóheteken, valamint a pécsi Kortárs magyar fotográfián a fiatal kortárs kiállítók bemutatkozását szerveztem.
Mind Gera Mihály, mind Eifert János elnöksége idején erős “szimbiózisban” éltem a Szövetség bel- és külügyeivel. Szemtanúja voltam a Szövetség 1993-96 közötti anyagi mélyrepülésének, a Báthory utcai könyvtárszobába való összezsugorodásnak és a fokozatos talpraállásnak is. Ezenközben láthattam a kisebb és nagyobb sikereket is, természetesen a Szövetségen belüli és az azon kívüli művészeti érdekcsoportok összecsapásait, az ellenségeskedéseket és a kudarcokat is. Nincsenek tehát illúzióim afelől, hogy milyen helyzetben van a nem létező Művészeti bizottság és milyen erőviszonyok közt kell megpróbálni újraépíteni azt.

A jelenlegi helyzetről

Az elmúlt két évben műfaji és korosztályi alapokon megszervezett alkotócsoportok munkája mellett működött a Művészeti bizottság. Török László lemondásával a bizottság gyakorlatilag és röviddel utána adminisztratíve is nemlétezőnek volt tekintető, a bizottsági tagok sem tisztjüknek, sem feladatuknak nem tartották a bizottság további fenntartását. Ebből nem kell rögtön elítélő felhangokat kihallani, mert nincsenek. A Művészeti bizottság mögött ugyanis nem volt olyan anyagi és szellemi támogatottság, hogy tagjai visszafordítani érdemesnek tartották volna a folyamatot. Az elmúlt időszakot se pro, se kontra nem akarom nyilvánosan elemezni, azt a magam számára megtettem, és csak a bizottság munkájának jövőbeni megszervezésében szeretném felhasználni.

A Szövetség tagsága műfajok tekintetében nagyon heterogén. Ezt az összetettséget, úgy tűnik, jól tudják kezelni az alkotócsoportok, a műfajok különböző alkotói és megjelenési formáinak szervezését a saját igényeiknek megfelelően tudják alakítani, ebbe a tevékenységbe teljesen felesleges lenne bármi módon is beleszólnia a Művészeti bizottságnak.

A bizottság munkájának várható szerkezete és tevékenységi körei

• A bizottsági tagok meghívása
  A bizottság tagsága vagy három vagy öt személy lesz és személyes beszélgetések, pontos és világos közös feladat-meghatározás után kapnak felkérést. A bizottságnak nem szakmai konzíliumnak kell lennie, hanem tevékeny, operatív munkacsoportnak, amelynek elsősorban koordinációs, kommunikációszervező és menedzselési feladatai lesznek.
• Kapcsolattartás az alkotócsoportok vezetőivel.
  A Művészeti bizottság negyedévente, szükség esetén gyakrabban egyeztetésre hívja össze az alkotócsoportok vezetőit. Természetesen nem még egy agyonülésező fórum megnyitása a cél, az információcsere minél konstruktívabb módját kell kialakítani.
• Tanácsadói kör kialakítása.
  Valójában e körnek lesz művészeti szempontból a legnagyobb hatása a bizottság munkájára. Széles körben szeretnék beszélgetéseket folytatni azokkal, akik ma meghatározó közéleti szereplői vagy önálló művészei a hazai fotográfiának. Jól tudom, hogy csak a kölcsönös, jó értelemben vett művészeti, egyéni és intézményi érdekek világos egyeztetése után lehet esély arra, hogy a majdani Művészeti bizottság munkáját a tanácsadók támogassák. Elsősorban azt szeretném megértetni a leendő tanácsadókkal, hogy a Művészeti bizottság nem egy újabb művészeti lobbi-csoport kíván lenni a – valós méreteihez és kapacitásához mérten már amúgy is túlságosan széttagolt – fotóművészeti szcénában.

A Művészeti bizottság tagjait addig nem kívánom megnevezni, amíg a megfelelő partnereket meg nem találom, így elképzelhető, hogy még több héten vagy akár néhány hónapon belül sem teszek közzé neveket. Amíg világos konstrukciót nem tudok felállítani, addig kár lenne félreértésekre okot adó információkat kiadni.
A Művészeti bizottság vezetőjeként addig is elkezdem a Szövetség információs rendszerének (bár szerintem rendszere még nincs) áttekintését és hatékonyabbá tételét.

A Művészeti bizottságnak csak olyan mértékben szabad a Szövetség pénzügyi kereteire támaszkodnia, mint ahogyan azt az alkotócsoportok teszik, saját projektjeire önálló forrásokat kell megnyitnia. A bizottságnak nem feladata gazdasági tevékenységeket kezdeményezni, de nem szabad felvállalnia a tagság anyagi értelemben vett menedzselését sem.

A Művészeti bizottságnak meg kell teremtenie azt a helyzetet, hogy a Szövetség tagságán belül mindenki egyforma lehetőségeket kapjon az információszerzés, az önmenedzselés, a pályaépítés területén, és a bizottság csak közvetítő szerepet vállaljon a megfelelő műfaj, korosztály, alkotói igényesség és a megfelelő intézményi, galériás, művészetfogyasztói rétegek összekapcsolásában.

Ma már szerencsére az esztétikai kritériumokat nem bizottságok és zsűrik szabják meg, hanem a művészetet csinálók és fogyasztók közötti kapcsolódási szintek, a szakma mindenkori élvonalának belső kritikája minden bizottságnál hatékonyabban segít pályára, tart meg vagy zár ki magából művészeket.
Röviden csak ennyit bocsátanék előre a várható munkáról, a továbbiakban minden fontosabb lépésről tájékoztatni fogom a tisztelt tagságot.

Tisztelettel:
Szűcs Tibor
a Művészeti bizottság vezetője

Jegyzőkönyv

Készült a Magyar Fotóművészek Szövetsége
1999. november 27-én megtartott Közgyűléséről

Jelen vannak a mellékelt jelenléti ív szerint.

Eifert János: Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Tisztelt Közgyűlés. A 279 tagunkból jelen van 77 tag, ezért a közgyűlés határozatképes. Formailag szeretném javasolni, hogy a közgyűlés válasszon levezető elnököt. Ha szabad, akkor javaslom Szabóky Zsoltot levezető elnöknek. Kérem, kézfeltartással szavazzanak. Szabóky Zsoltot levezető elnöknek a közgyűlés egyhangúan elfogadta.

Jegyzőkönyvvezetőnek Kozsdi Tibornét a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

A jegyzőkönyvet két főnek hitelesítenie kell. Kérem ezért, hogy olyan jelentkezzen, aki végig itt tud lenni a közgyűlésen. Ács Irén és Lévai Jenő vállalta a jegyzőkönyv hitelesítését. A közgyűlés egyhangúan elfogadta Ács Irént és Lévai Jenőt jegyzőkönyv hitelesítőnek.

Eifert János: Nagy tisztelettel köszöntöm vendégeinket. Bizonyára Bizaglich Jenő urat sokan ismerik, Török András urat, köszönöm, hogy megjelent és Soltész Rezső urat, a FotoVideo kiadóját. Mielőtt elkezdenénk a munkát, egy perces néma felállással emlékezzünk meg azokról a társainkról, akik az elmúlt közgyűlés óta eltávoztak közülünk. (Aradiné Szenczi Mária, Rácz István, Vassányi Béla). Most pedig átadom a szót a közgyűlés levezető elnökének.

Szabóky Zsolt: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Miután határozatképes a közgyűlés, így a napirendi pontokat meg lehet szavazni.
Az első napirendi pont a Jelölő Bizottság elfogadtatása lenne.

Szabóky Zsolt: Markovics Ferencre, Harnóczy Örsre és Gál Imrére kérném a szavazatot.

A három jelöltet egyhangúlag elfogadta a testület.

Most pedig átadom a szót Eifert János elnök úrnak, hogy az elnöki beszámolót szóban egészítse ki.

Eifert János: Hölgyeim és uraim. Az évközi tájékoztatókat és beszámolókat nem szeretném elismételni, talán vendégeink kedvéért röviden összefoglalom azt, ami a napi munkánk, a tagok tevékenységén keresztül szerencsére egyre erőteljesebben megjelenik. Zavarba lennék, ha statisztikai adatokkal kellene dobálóznom, hiszen összeállítottunk egy eseménynaptárt, ami kizárólag a szövetség által rendezett kiállítások, fotófesztivál rendezvények és különösen hangsúlyozva a tagok munkásságát tükröző kiállítási eseménynaptár. Ez a címsor 156 fontos eseményt sorol fel, a fotóhetektől kezdve a legutóbbi megjelent könyvekig, könyvbemutatókig sok minden szerepel ebben. Kívánságra a szövetség titkárságán megkapható ugyanúgy, mint a sajtószemle, ami fantasztikus mértékben és erőteljesen reagálta le az Önök, a Ti teljesítményeteket.

Azt hiszem, hogy minden egyes megjelenő kiadványnak mindannyian örülhetünk, hiszen tudjuk, hogy néhány könyvben több évtizedes gondos, feszített munka van. Nem szeretném, ha a könyvek és a folyóiratok lennének túlzottan előtérben, hiszen arányaiban a kiállítások nagyon fontos megjelenési területét jelentik a fotográfiának.

A bizottságok, alkotócsoportok munkájáról a 7. sz. Hírlevélben részletesen beszámoltak azok vezetői, ezért azt nem ismételném. A pénzügyi-gazdasági helyzetről ugyanúgy, a fotóhetek, a fotóhónap, szinte már mindenkinek a könyökén jön ki, de nagyon röviden azért elmondanám azt, hogy a fotófesztivál értékelésével visszajelzések, kritikák, észrevételek elemzésével komoly tanulságokat vontunk le és egy nagyon igényes válogatással 70 kiállításra limitálta a programot és az időpont kijelölése megtörtént. A fotóhónap 2000 kezdő időpontja 2000. május 12., befejező napja június 18-a lesz. A hivatalos megnyitó május 12-én lesz a Műcsarnokban. A második országos fotóhetek elméleti szimpóziumának anyagából kiadott könyv anyaga és az ehhez kapcsolódó panelbeszélgetés lesz a fontos kerete az egésznek.

Ahogy említettem, a magyar fotográfia nemzetközi megjelenése nem új keletű dolog, de hogy ilyen erőteljesen, ilyen színvonalon, ilyen minőségben jelenjen meg, azt nagy részben a köztünk lévő és távollévő kollégáknak is köszönhetjük. Nagyon szeretném megköszönni Kincses Károlynak és munkatársainak, hogy a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum kiállítása és az ahhoz kapcsolódó nagyszerű könyv, a Made in Hungary több sikeres külföldi bemutatót megért, legutóbb például a frankfurti könyvvásáron szerepelt. Nagyon köszönjük Szilágyi Sándornak a Magyar Fotográfia New Yorkban program kurátorának és Kerekes Gábor művészeti vezetőnek, hogy független kezdeményezésként tavaly a Take Five, az idén a Kind of Blue New Yorkban bemutatásra került. Barta Zsolt-Péter, Drégely Imre, Hajdú József, Herendi Péter, Kerekes Gábor, majd az idén Balla András, Benkő Imre, Féner Tamás, Horváth M. Judit, Stalter György, Szilágyi Lenke képei kerültek bemutatásra, mind a két kiállításnak nagyon jó visszhangja volt, és a művészek egy részének lehetősége volt személyesen is megjelenni New Yorkban, hogy tapasztalatokat szerezzenek, kapcsolatokat építsenek. Köszönjük Detvai Jenőnek és Hangyál Juditnak, a Bolt Galéria tulajdonosainak, hogy felvállalt művészeik képeiből a galéria helyszínének megszűnése után is nagyon rangos, igényes kiállításokat szerveznek. Tehát így Herendi Péter, Drégely Imre, Frank Aliona, Vékás Magdolna és mások képeit Budapesten a Francia Intézetben, a Miró Fotógalériában, a Pécsi Kortárs Magyar Fotográfia rendezvényein, valamint Franciaországban, Belgiumban és másutt nagyon nagy sikerrel, nagyon igényes prospektusok kíséretében állították ki.

A Szövetség titkársága nagy örömmel működött közre a Festival de l’image meghívására, Török László, Balla Demeter, Féner Tamás számára ajánlott franciaországi kiállítási lehetőség és utazás sikeres előkészületeiben. Török Lászlótól frissen érkezett katalógust is kaptunk, köszönjük szépen, hogy ezt a nem kis munkával járó feladatot ellátták. Köszönjük Normantas Pauliusnak és Boros Györgynek, hogy közvetítettek, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a Litván Fotóművészek Szövetségével. A Magyar Táncművészek Szövetségével közösen nemzetközi táncfotó pályázatot és kiállítást hirdettünk meg, ennek bemutatója 2000 júniusában lesz a győri magyar táncfesztivál nyitóprogramjaként.

A Fotonatura a Nimród fotóklub és a naturArt közreműködésével, Természet a fotóművészetben címmel nemzetközi fotópályázatot hirdettünk, amelynek kiállítása a nemzetközi természetfotó szövetség magyarországi kongresszusával egyidejűleg, annak részeként, a fotóhónap ajánlott programjaként lesz majd látható jövő év májusában.

Lorenzo Merlo, aki a kortárs kelet-európai fotográfiák kurátora volt, a fotóhónap 2000 programjában tevékenyen részt vesz, ha jól tudom, Ken Damy-kiállítás lesz Budapesten és magyar fotográfusok állítanak ki Bresciában. Illik és nem illendőségből köszönjük a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a Soros Alapítványnak és más támogatónak és szponzornak, hogy a nemzetközi programokhoz támogatást nyújtottak.

A tehetségkutatásról mint nagyon fontos feladatunkról nagyon szép gondolatokat írtam le, de most nem részletezném, a lényeget szeretném csak mondani, hogy nagyon fontos és vállalt feladatunk ez. Tehát, amikor a fiatalokat úgymond az idősebbek rovására előnyben részesítjük, de ez csak a látszat, ez inkább az apa és gyereke közötti viszonyhoz hasonlítható és azt hiszem, hogy különösebben nem kell mentegetőznünk, amikor a tehetség láttán az jut eszünkbe, hogy bizony nekünk is jól esett az a segítség, amit akkor kaptunk, amikor mi voltunk fiatalok. Próbáljuk ezeket az egykori segítségeket, a pályára lökést, a pátyolgatást visszafizetni, visszatérülő betétként a fiatalok számára átadni. Nagyon-nagyon érdemes.

A szakkollégiumról egy apró észrevétel. Jó volt látni, hogy az ötödik héten sem voltak hiányzók. Aki előadásokat szokott tartani, az érzi ennek a pozitív visszajelzésnek a súlyát és az, hogy az első csoportra való jelentkezés pillanatok alatt megtelt, már januárban újat kell indítani, már az is megtelt és már a mesterkurzusokat készítjük elő. bármennyire is leírtuk, azért szeretném megköszönni az oktató kollégium vezetőjének, dr. Hefelle Józsefnek, hogy olyan légkört teremtett és olyan tartalommal tölti meg az előadótanárok, meghívott művészek segítségével a heti négy órás időtartamot, ami nagyon fontos, hogy a hallgatók ne csak ismereteket és majd egy oklevelet kapjanak, hanem valóban elkötelezett pártolói, befogadói legyenek a fotográfiának.

Felújítjuk a Szövetség és a fotóművészet egykor sikeres, negyedévi pályázatát, amit a zsűrizés szempontjából a Mai Manó házban szeretnénk majd bonyolítani és ha erre lehetőséget kapunk, akkor a negyedéves képek legjobb anyagaiból évente egyszer ezeknek a bemutatását tervezzük. A jelenkori fotográfiai gyűjteményes dokumentációról nagyon sok szó esett, sok félreértést is hallottam. Itt röviden arról van szó, hogy ez nem múzeum, nem riválisa akár a Nemzeti Múzeum Történeti Fotótárának vagy a Kecskeméti Múzeumnak. Ez egy élő, dokumentációs lehetőség, ami megoldja a napi problémáinkat, tehát a fotókiállítások kezelését, archiválását és miután az Országos Széchenyi Könyvtár állami intézmény, van esély arra, hogy a már felkínált, légkondicionált, bútorozott helyiségeket előnyösen igénybe vegyük.

A szövetség állandó kiállítása a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának új, Wesselényi utcai székházának a 8. emeletén van. Körlevélben még egyszer kimegy ezzel kapcsolatban információ, ezzel a lehetőséggel nem kötelező élni. Természetesen a minisztérium minden költséget, tehát költséget tud téríteni (keret, paszpartu, kópiadíjak), ez hosszú időtartamra letéti helyzet, tehát a szerzői jog a fotográfusé. Ez egy lehetőség, hogy a magyar fotográfia értékeit, különböző műfajait felvonultató, igazi, átfogó keresztmetszetet adó válogatással, ugyanazt a célt szolgálja, csak egy nemesebb veretű keretben. Információt a Chip magazintól kezdve másutt is lehetett olvasni, nagy sikere van a Szövetség home lapjának az interneten, eddig kb. hatezren látogatták. Reklámot nem fogadunk be, tehát ilyen nézőnövelő tényezőre nincs szükség. Bizonyos szerkesztőségek, a minisztérium, a Soros Alapítvány szinte heti frissítéssel minden fotográfiai eseményről tájékoztatást kap.

A Szövetség és a Magyar Fotográfusok Háza kapcsolatáról fontos dolgokat írtam össze, nagyon aktívan közreműködünk a ház életébe. Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki, tehát nemcsak a ház igazgatójával, munkatársaival. Könyvtár nyílt meg, nagy tisztelettel kérem Török Andrást, hogy ő beszéljen erről.

Török András: Köszönöm szépen a meghívást. nagyon röviden szeretnék beszélni, hiszen ahogy körülnézek, nem látok olyan arcot, aki még nem járt volna a Fotográfusok Házában. Fél éve nyílt meg és azt gondolom, hogy bevált ez a konstrukció, részben a Szövetség által alapított új gazdálkodó társaság, most látszik csak, hogy volt értelme. Kb. 30-31 millió forintba kerül egy évben a szakmai programunk és a ház eltartása, ebben benne van a közüzemi számla, a bérek, ami irdatlan nagy összeg és azt teljes egészében adományokból kell összeszedni. Pontosabban ez az összeg a szakmai programot is tartalmazza, ami kb. 6-7 millió és a többi az mind működési költség. Szeretném megköszönni Pilaszanovich Irén elnök asszonynak – aki úgy hallom, hogy az idén távozik a Nemzeti Kulturális Alapprogram Fotóművészeti Kollégiumának elnöki tisztéből -, hogy az őáltala irányított szakkollégium biztosította szakmai programjaihoz teljes egészében a pénzt, és reméljük, hogy a továbbiakban is így lesz.

A másik 24-25 millió forintot adományokból kell összegyűjteni és ez nagyon nehéz feladat.

A könyvtárunk megnyílt október 15-én, ez egy hatalmas dolog, valójában ez még nem nevezhető igazán könyvtárnak, mert az adatbázisa és a katalógusrendszere még nincs feltöltve, úgy érezzük, hogy ez egy közösségi tér, ami könyvekkel van berendezve, és nagysikerű rendezvényeket lehet ott is lebonyolítani.

Rengeteg tervünk van 2000-re. Van egy 12 tagú művészeti tanácsunk, amit szeretnénk jövőre gyakrabban összehívni. Kicsit túl sok programot szerveztünk, úgy éreztük, hogy – miután nagyjából egy évvel később nyílt meg a ház – nagyon sok adósság halmozódott fel, ezért az idén valójában sokkal több programunk volt, mint amit a szervezet le tudott bonyolítani. Ha zökkenők voltak a működésben, akkor ezért elnézést kérek mindenkitől.

Most én befejezem, de ha bárkinek kérdése van, szívesen állok rendelkezésre reggel 9 és este 9 között.

Eifert János: Nem akarom húzni az időt, nagyon sok nevet kellene említeni akár a könyvtár létrehozása kapcsán, akár a művészeti programokban való közreműködésben, mindannyian tudjuk, hogy kinek jár a köszönet. Ahogy említettem bármi, akár egy fotóhónap szervezése is nagyon nagy segítségekre épül. Lehet, hogy azok, akik a hirdetés szakmában jártasak, nem tudják becsülni azt, hogy például ennyi oldalt nem hirdetési áron megkapni milyen engedmény. Soltész Rezső úrnak ezért szeretném megköszönni, hogy figyelemmel kíséri mindig egy-egy kiemelkedő fotográfus bemutatásával népszerűsíti azokat, akik egyelőre még nem kerültek bele a lapba, és most nagy tisztelettel megadom a szót, mert azt hiszem, hogy van közlendője számunkra. Soltész Rezső: Köszönöm Elnök úrnak és valamennyiüknek, hogy itt lehetek ezen a szent helyen. Ez egy kicsit paradox helyzet, hiszen ha arra gondolok, hogy jó néhányuk kamerája előtt már álltam és most mégis bekerültem ebbe a nagyszerű társaságba. A véletlennek és a piaci helyzetnek is köszönhető – ez az előremenekülés az életbe -, hogy lassan már a lapkiadásról híresülök el és nem az énekesi pályám ragyog magasan, ahogy azt valaha fiatalon elterveztem. Örülök, hogy itt lehetek, és röviden elmondanám, hogy ezt a lapot azért szeretem nagyon és azért is működik, mert úgy érzem, hogy az önökkel, veletek való kapcsolatom során és a külföldi tapasztalataim kapcsán is van mit tenni azért, hogy a magyar fotókultúra kicsit komolyabb lábon álljon és szélesebb körben itthon talajra találjon.

Beszéltünk arról, hogy a fotónap 2000 rendezvény kapcsán szeretnék egy felajánlást tenni egy kvázi FotoVideo különdíjat, amely egy portfolió leközlését, megjelentetését tartalmazná a vele járó honoráriummal együtt, egy népszerűsítést, egy szélesebb fórum előtt való megjelentetést. Hogy ez mind megvalósulhasson, bízom abban, hogy a lapot jó szemmel kíséritek, és ha valamilyen kritika van, ami érinti az eddigi tevékenységünket azt szívesen fogadom és válaszolok a kérdésre. Bár én nem vagyok egy elvakult fotós, mindenkit segítek aki ebben az ügyben szeretne valamit megvalósítani és ha szükség van arra, hogy segítsünk akár a rendezvények, akár a kiállítás kapcsán, nyitott kapukat döngettek és magam is és a szerkesztőség munkatársai is természetesen segítő szándékkal és örömmel állnak rendelkezésre.

Eifert János: Nem szeretnék tiszteletköröket futni, nagyon sok kollégát kellene említeni, aki a napi munkában nagy ötletekkel és keményen részt vett. Az elnökség még soha ennyire nem volt igénybe véve, kb. 50 olyan határozatot hozott kb. 12 elnökségi ülés alatt, ami sok munkát adott a “nagy számú” adminisztráció számára. A tisztségviselők természetesen társadalmi munkában végzik a tevékenységüket, az adminisztráció nagyon szerény díjazás ellenében. A feladat jóval több, mint amennyit el lehet végezni. Nagyon köszönöm a tevékeny részvételt, mert furcsa helyzetben vagyok, nagyon szeretném hinni azt, hogy az elnökség tagjaival együtt, személy szerint én is jól csinálom azt a feladatot, amit vállaltunk a közgyűlés felhatalmazása alapján. Annyira vagyunk már koros emberek, hogy pontosan tudjuk, hogy a ti okosságotok, a ti szorgalmatok, a ti tehetségetek az, ami meghatározza a Magyar Fotóművészek Szövetsége arculatát és ahogy az utóbbi években talán érezhető az előremozdulás, hogy a kulturális intézményrendszeren belül – akár a minisztériumot is érintve – komoly, tekintélyes tárgyalópartnernek számítunk.

Természetesen az elnöki beszámolóhoz bármilyen kérdésre válaszolunk vagy a témában otthonos kolléga választ ad, javasolom, hogy írásban válaszoljunk a feltett kérdésekre, hiszen némely dolog után utána kell nézni. A magam részéről megköszönném és visszaadnám a szót az ügyvezető elnök úrnak.

Szabóky Zsolt: Köszönjük szépen Elnök úrnak a beszámolót. Megkérdezem a tagságot, hogy elfogadja-e az elnöki beszámolót?

Az elnöki beszámolót egyhangúlag elfogadta a testület.

Következő feladatunk, hogy egyenként el kell fogadni a bizottságok és az alkotócsoportok írásos beszámolóit.

A Számvizsgáló Bizottság beszámolóját egyhangúlag elfogadta a testület.

Az Etikai Bizottság beszámolóját egyhangúlag elfogadta a testület.

A Felvételi Bizottság beszámolóját egyhangúlag elfogadta a testület.

Az Elméleti és Történeti Bizottság beszámolóját egyhangúlag elfogadta a testület.

A Vidéki tagok bizottsága beszámolóját egyhangúlag elfogadta a testület.

A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója beszámolóját egyhangúlag elfogadta a testület.

A Senior Alkotócsoport beszámolóját egyhangúlag elfogadta a testület.

A Természetelvű Alkotócsoport beszámolóját 1 tartózkodás mellett elfogadta a testület.

Az Escher Károly Alkotócsoport beszámolóját egyhangúlag elfogadta a testület.

A Pécsi József Alkotócsoport beszámolóját egyhangúlag elfogadta a testület.

Köszönöm, most pedig felkérem Eifert János urat, hogy tájékoztassa a tagságot a szövetség gazdasági tevékenységéről.

Eifert János: Egész pontosan a tájékoztatás lényege és alapja az írásban közöltek, annyi kiegészítést, hogy a beszámoló készítésének időpontjában nagyon tragikus helyzetbe kerültünk. A Számvizsgáló bizottság beszámolójában is jelezte, hogy a tervezettnél jelentősebb túllépés mutatkozott a telefonköltségnél, az anyag- és szolgáltatásoknál, az előre nem látható kiadásoknál, tárgyi eszközök beszerzésénél. Röviden mondanám ennek okát. Telefax készüléket kellett vásárolnunk, fénymásoló gépet, a számítógéphez megfelelő sebességű alaplapot. Ezeknek az ára összesen 640.000,- forint, nem betervezett költség volt, ezt tragikusnak ítéltük. Közben eltelt egy kis idő, a szakkollégium bizonyos bevételi hányadát felajánlotta – és ez nagyon komoly felajánlás – (lehet, hogy vicces), de a Fotóművészek Szövetsége nem képes a sajtófotó pályázat egyik díjára felajánlást tenni, mert forrásoldalról erre sehonnan nem kapunk pénzt.

Tehát a gazdasági-pénzügyi helyzetre vonatkozóan módosítanám a borúlátó nyilatkozatunkat, de ez megoldja ennek a 640.000 forintos túllépésnek a sorsát. Olyan kemény szigorításokat voltunk kénytelenek bevezetni, ami lehet, hogy érthetetlennek tűnik. Probléma például a vendéglátás, erre keret nincs. Az elnökség tagjai, a tisztségviselők, beleértve az elnököt is, a jogosan felhasználható, elszámolható költségeket sem számolja el, mert nincs mire. Számos esetben az otthoni telefont, telefaxot használjuk, otthoni munka számítógépen, nagyon sok a bedolgozás, ezen nem tudunk változtatni. A célpályázatoknál az adott dologra lehet csak költeni. Ha keretre kapunk pénzt, nem költhetjük paszpartura. Ezért van az, hogy keretekből szerencsére jól el vagyunk látva, ezért is ajánlottuk tagjainknak, hogy használják bátran kiállításaikhoz.

Szabóky Zsolt: Kérdésem, hogy van-e hozzáfűzni valójuk az elhangzottakhoz.

Kocsis Iván: János említette azt az anomáliát, ami a pályázatoknál előfordul, hogy megkötik most már, hogy mire költhető a pénz. Az elmúlt évben Vácon hét rendezvényt csináltunk a fotóhónap keretében és miután a negyedik lezajlott már, akkor jött meg a pályázati pénz. A szerződésben kikötötték, hogy csak nyomdaköltségre használhatjuk fel, mindez akkor, amikor a rendezvény már javában ment. Jó lenne, ha a Szövetség valamilyen formában észrevételezné azt, hogy általában a pályázatokat annyira megnehezítették, hogy egy pályázat előkészítése nagyon komoly feladatot jelent.

Eifert János: Ne hidd azt, hogy szívtelen és kegyetlen emberek ülnek ott, akár az NKA-nál, akár a Sorosnál vagy másutt. Ezek formai előírások, ez minden gazdasági szférában történő pályázatnál előírás, mégpedig törvény szabályozza. Ezt jóindulattal a Fotóművészeti Szakkollégium elnöke sem jogosult megváltoztatni. A másik dolog, azt fontos tudni, hogy a támogatás az szó szerint értendő. Tehát kell lenni egy alapnak, egy bázisnak, nem várhatunk mindent, hogy majd más az első fillértől az utolsóig felvállalja. Csak bizonyos részletekhez járul hozzá bármelyik pályázat. Egész összeget eleve nem lehet elnyerni, csak rész segítség várható.

Kocsis Iván: Én ezeket nagyon jól ismerem, hiszen rutinos pályázó vagyok, nem is eredménytelen, de más dolog az, ha tudom a rendezés előtt már, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre. Mert ha nem áll, akkor fénymásoló gépen készítek mondjuk meghívót, plakátot stb., de ha nekem rendelkezésemre áll nyomdaköltség, akkor esetleg csináltatok egy szép katalógust. Azt nagyon jól tudom, hogy saját forrást mindig fel kell tüntetni, csak nekem nem mindegy az, hogy mennyiből rendezek meg egy kiállítást.

Eifert János: Röviden válaszolnék. Előre kell tervezni, hogy ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy megvalósult kiállítás után jön támogatás egy bizonyos kikötéssel. A fotóhónap 2000-re az NKA külön pályázatot írt ki a fogadó intézetek részére. Ha hiszitek, ha nem, néhány kiállító helyett úgy kellett erőszakosan, helyettük megcsinálni a pályázatot, hogy nyújtsák már be.

Kocsis Iván: Hol hirdették meg?

Eifert János: Mindenhol, a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben, a Pályázatfigyelőben, tehát minden előírt helyen, sőt mi is szétküldtük az értesítést.

Pilaszanovich Irén: Tisztelettel köszöntöm a Közgyűlést.

Szeretném megköszönni Önöknek azt a lehetőséget, hogy négy évig lehettem a Fotóművészeti Kollégium elnöke. Ez valószínű, és tudomásom szerint a fotós társadalom támogatása nélkül a miniszter úr egy évvel sem hosszabbította volna meg a megbízásomat. Ami a lényeg. Egyrészt december 31-ével lejár a megbízásom, és szeretném bejelenteni, hogy helyettem, a miniszter úr döntése alapján, a kuratórium eddigi tagságából választott Módos Gábor lesz a kuratórium elnöke. Másrészt viszont el kell mondanom, hogy jövő hétfőn délelőtt már a Nemzeti Kulturális Alap új bizottsági tagjainak bemutatásán mind a ketten fogjuk képviselni a Fotóművészeti Kollégiumot. Itt szeretném előzetesen Önöket arról tájékoztatni, hogy a november 23-ai döntésünkön – a régi felállású kollégium – azt a döntést hozta meg, amit mi Módos Gáborral közösen írásban továbbítani fogunk, tekintettel arra, hogy a Fotóművészeti Kollégium a legkisebb anyagiakkal rendelkező kollégium a 14 szakmai kollégium között a nemzeti kulturális alapprogramban, ez az elmúlt évben, illetve ebben az évben 60 millió forint. Igazgató úr tájékoztatása szerint jövőre is várhatóan ez lesz az összeg nagysága. Tehát azt a fajta automatizmust, amit korábban a kollégium megkapott, az inflációval arányosan, vagy a bizottság szakmai megítélése alapján egyéb céltámogatásként, ez várhatóan 60 millió forint körül fog mozogni.

Ugyanakkor szeretném Önöket arról is tájékoztatni, hogy a döntés, amit már korábban említettem az érdemileg és lényegében arról szól, hogy ebből a 60 millió forintból az Önök által, tehát a fotós szakma által támogatott, jelzett és a Kollégium által kiírt bizonyos altémák és vállalások mentén az Országos Fotóhetek, mint kiemelt rendezvényt nem tudjuk ebből a büdzséből súlya, rangja és nem utolsó sorban korábbi lehetőségeit sejtető esélye folytán támogatni.

A Kollégium azt a döntést hozta – és ez lenne az a bizonyos kettős aláírással a bizottság elé terjesztendő levél, kérelem – hogy a költségvetésünk meghagyása, jóváhagyása mellett egy külön, ún. “pántlikázott”, elkülönített összeggel szíveskedjenek támogatni, akár a minisztériumi keret terhére az országos rendezvényt. Jóval túlnőtt már azon a lehetőségen, hogy akár szövetség, akár az alap szakmai, illetve anyagi támogatása mellett így vagy úgy részben finanszírozva eseményeket, esetleg utólag is, tényleg országos jelentőségű program támogatója, mecénása lehessen. Amit Ön jelzett, hogy nagyon nehézkes ilyen értelemben tervezni és természetesen, hogy milyen közbeszerzési papírokat – ami Önök előtt is ismert – be kell szerezni ezt nem, hogy nem az elnök és a kuratórium hozta ezt a döntést, de még csak nem is az Alap vezetősége, ezt törvény írja elő.

A másik pedig az, hogy sok jóval nem tudom kecsegtetni Önöket, ugyanis eddig sikerült az alap vezetésének azt a csapdát, hogy ami várhatóan 2001-től sújtani fogja a kulturális alapot – azaz az utólagos finanszírozás – kikerülni. Sajnálatos módon arra kell felkészülni, hogy más forrásból meg kell előlegezni mindazt, ami a bekerüléshez szükséges összeg, és aztán ezzel a bekerülési összeggel pályázni. És amennyiben módja van a kuratóriumnak, akkor abban olyan értelemben állást foglalni, hogy rész összeggel támogatja a rendezvényt, vagy rész összeget vállal fel a bekerülés keretösszegéből, sajnos várhatóan ez elé kell nézni a szakmának. És ez sajnos nemcsak a fotóművészetet érinti, hanem az egész alap tevékenységét. Tehát én megértem az Önök aggodalmát és pontosan tudom, hogy részben nincs az Alapnak lehetősége a teljes program finanszírozására vállalkozzon, hasonló jogi meggondolásból. Ugyanakkor a pillanatnyi keretösszeg sem elégséges arra, hogy mindazt lefedje, amit jogos, társadalmi érdekként lecsapódik kérelemszinten a kuratóriumnál.

És nem utolsósorban az összegnek – még egyszer hangsúlyozom, borzasztó nagy összegnek tűnik a 60 millió, de az utánunk következő szakmai kollégium már majdnem a kétszeresét élvezi – tehát ehhez képest mondom azt, hogy nagyon csekély keretek között dolgozott és fog dolgozni a továbbiakban, és várhatóan ugyanezzel a pénzzel kell számolni jövőre is. És ami még szerencsétlenebb kilátást jelez, jelent, az előbb említett utófinanszírozás. Mindent elkövet Elnök úr és az Alap vezetése, hogy valahogy kimásszon ebből a csapdából és megpróbálja függetleníteni magát mindazoktól a törekvésektől, ami egy kalap alá vonja az útadót és az útalapot, és ha úgy tetszik a kulturális alapot, de sajnálatos módon a tendencia arra irányul, hogy ha eddig sikerült is elkerülni, de várhatóan előbb-utóbb az utófinanszírozásra kerül sor, illetve ezt fogják bevezetni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. A kuratóriumnak és az új elnöknek további sikeres munkát kívánok, és állok rendelkezésükre, ha bármi kérdésük lenne a kollégium eddigi működésével kapcsolatban.

Taps

Kunkovács László: Egy ábrát még Perlik úrral évekkel ezelőtt próbáltam tisztázni, a műfajunk egy kivételes helyzetben van. Nincs eltartó intézményünk. Színházban vagyunk. A színész tagja a Színművészek Szövetségének – most ezzel párhuzamosan nálunk a Fotóművész Szövetség -, de nincs színház. Fotóművész vagyok, ez van beírva a személyi igazolványomba. Nagyon becsületes mesterség és a XX. század végén, hogy én a fényképezőgépet választottam a világ megmutatására, mert az manipulálatlan információt közvetít és ez kincset ér, emellől én nem tágítok. Ehhez értek a legjobban, ezért csinálom is. ugyanakkor a mögöttesem, húsz éve nem kapok fizetést. Tehát ez a családom konyhapénze, de nem tudom milyen alapon, és miféle mögöttesre lehet hivatkozni, nem értem. Mért legyen énekem mögöttesem, a családom miért szavazza meg a mögöttest a konyhapénzből. Tudniillik a televíziónak eltartjuk az épületeit, ott az eszközök megvannak, megvannak a havi fizetések, ott célprémiumként működik, ha kap pályázati pénzt, mert egyébként úgy is kellene csinálni neki, de nálunk nincs mögöttes, nincs a másik. Köszönöm. Egy minimális odafigyelés kellene a mi műfajunkra.

Sehr Miklós: Jogtalanul átkerült anyag, ami a Képzőművészeti Kiadó Jenei-féle kft-nek a tulajdonába került vagy két-három év szüneteltetés után és annak a jogi, a szerzői jogi és a többi kérdésében volna nekem kérdésem, de gondolom, ez nem a taggyűlésre tartozna, hanem kimondottan a múzeum tulajdonába ajándékként átadott alkotásaimnak a tisztázására. Ez egy hosszú ügy, tíz éves elfektetés és átjátszása különböző dologra, sőt a Fotóművész Szövetségnek és a Művészeti Alap tagjainak óriási kárt okozott, hogy ez az anyag nem lett pénzzé téve, holott a leggazdagabb kiadói vállalat volt, abból éltek a művészek, és ezt az anyagot hozzá nem értés folytán úgy tették fiókba – beledöngölve a föld alá – hogy a saját szerzői nem tudták értékesíteni. Az más dolog, ha ajándékba odaadom, felajánlom valakinek. A Polgári Törvénykönyv, a szerzői jog szerint az a cég, aki egy kft. semmilyen formában nem jogosult ennek az anyagnak a birtoklására. Ennek bizonyítása, hogy ez a cég jóval utána alakult, miután felszámolás alá került a Képzőművészeti Kiadó. Sajnálatos az, hogy ebben eléggé közreműködött Kovács Tamás úr és Dusa Vince úr, nem tudom, lehet, hogy jó indulattal, én nem vetem a rovásukra, csak ez nagyon-nagyon rosszul sült el.

A munkaköri kötelesség addig terjed a cégnél, amíg a cég fennáll. Amint megszűnt és évek telnek el, teljesen más, új szerződés megkötése után lenne esetleg tulajdonába. Ezt gondolom Eifert János is tudja, hiszen ő is nagyon sok felvételt készített, és neki is van ott anyaga. Egy része meg elkerült, hiszen akik közel álltak nagy jó nevű kft-ket alakítottak ebből az anyagból.

Eifert János: Röviden annyit, hogy itt van dr. Győri Erzsébet, jogi képviselő és megkérem, ha röviden tudna válaszolni, akkor még a szünet előtt tegye meg.

dr. Győri Erzsébet: Igaz, hogy az Alapító Okirat ügyében jöttem Önökhöz, de ha már így előjött ez a téma, szívesen segítek. Véletlenül én a Magyar Fotóművészeti Közalapítvány jogi képviselője vagyok és a Képzőművészeti Kiadó Kft. archív anyagának rendezésében jogászként közreműködtem. Nagyon szívesen beszélgetek majd Önnel. Rövidre fogjuk zárni. Csak annyit szeretnék mondani, hogy félreértés ne legyen, a Képzőművészeti Kiadót nem számolta fel senki, csődeljárás folyt ellene, amiből kijött, kifizette a tartozásait, jogszerűen átalakult kft-vé, azonos önmagával, nem szűnt meg egy percre sem. Ezt a kft-t próbálta egy ideig a tulajdonos működtetni, nem járt sikerrel, majd ezt követően úgy döntött, hogy az archív anyagot biztonságos helyre teszi. Kovács Tamás volt az első, aki annak idején csak egy letéti megállapodással az MTI-nél a Nemzeti Galériánál helyezte el, majd amikor kiderült, hogy a kft-t nem tudjuk működtetni – az archív anyagról akkor is gondoskodni kívántunk – és ennek volt az a módja, hogy ami a Nemzeti Galériában volt archívum, azt véglegesen a Nemzeti Galéria tulajdonába adta az addigi tulajdonos Képzőművészeti Kiadó. Az anyag másik részét, ami részben az MTI-be volt, azt pedig a Magyar Nemzeti Múzeum Fotó osztályának adtuk tulajdonba, ugyanúgy egyik tulajdonos, a másiknak ingyen és bérmentve, múzeumi megőrzésre és felhasználásra és azzal a kikötéssel, hogy a mindenkori szerzői jogi törvény szabályai szerint kötelesek a múzeumok eljárni. Ezt ők tudják, hiszen nem ez az első anyag, amit kezelnek, tehát ha felhasználnak belőle, akkor a szerzővel egyeztetnek. Semmilyen jogtalanság nem történt a szakma ellenére, mert a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Fotó tagozata végig részt vett a munkába, végig a bizottság részeként az előbb említett Módos úr is részt vett a munkában. Ha van még kérdés, akkor erre visszatérünk.

Eifert János: Hallottuk, hogy nagyon nehéz helyzetben vagyunk gazdasági szempontból. Mindent el kell követni, hogy pénzt csináljunk. A közgyűlés felhatalmazását szeretném kérni ahhoz, hogy az elnökség, az elnök kezdeményezhessen olyan gazdasági tevékenységet, ami a szövetségnek pénzt hoz. Azért kell megszavaztatnunk, mert az alapszabály szerint a közgyűlésnek kell ezt jóváhagyni. A közgyűlés egyhangúan felhatalmazta az elnökséget, hogy gazdasági tevékenységet folytasson.

S z ü n e t

Szabóky Zsolt: Felkérem dr. Győri Erzsébetet, hogy ismertesse az Alapszabály módosítás tervezetét, amiről a közgyűlés egyben fog szavazni.

Dr. Győri Erzsébet: Megkapták írásban az Alapszabály módosításának javaslatát. Szóban ehhez csak keveset szeretnék hozzáfűzni, hiszen látszik a dőlt betűvel szedett szöveg a módosítási javaslat. Módosítási igény az Elnökség irányából azzal érkezett, hogy túl sok hárul az elnökre, valamennyit meg kellene osztani belőle, ezért találtatott ki a három alelnök posztja. És hogy ezzel ne tovább szaporítsuk az elnökség létszámát, az amúgy is tagok közül, tehát a Művészeti Bizottság, a Felvételi Bizottság és az Elméleti és Történeti Bizottság vezetője egyben a Szövetség alelnökének minősülne, amennyiben elfogadják az Alapszabály módosítást. Utána már ennek az értelemszerű továbbvezetését találják az elnökség tagjai és az elnök és az alelnökök (24. §-nál) ennek az értelemszerű végigvezetése van. (Mellékelve az új Alapszabály)

Kérdezem, hogy az Alapszabály-módosítással kapcsolatban van-e valakinek észrevétele:

Timár József: Az a kérdésem, hogy a kizárás folyamata az változatlan marad-e?

Dr. Győri Erzsébet: Igen.

Szűcs Tibor: Nincs előttem a pontos szöveg, de nem tudom, hogy ez az alelnök dolog, ez a módosítás ez kijelentő avagy feltételes módban van-e benne? Az van-e benne, hogy a közgyűlés választhat vagy ezen túl kötelező három alelnököt megnevezni. Ezt egyszerűen azért mondom, mert Alapszabályba ilyen dolgokat belevenni meglehetősen végérvényes dolog. Ha feltételes módban történik a megfogalmazás, ugyanis ha öt év múlva más helyzet van, akkor megint módosítunk? Ha ezt esetleg úgy fogalmazzuk meg, hogy a Közgyűlés három alelnököt választhat, akkor szerintem ez egy olyan lehetőséget nyújt, hogy ha szükség van rá, akkor élünk ezzel a formával, na nincs szükség rá, akkor nem élünk ezzel a formával, de nincsen választási kényszer. Előállhat az, hogy azt mondja valamelyik bizottság vezetője, hogy nem kíván ezzel a jogával élni. Akkor mit tesz, hogyan oldja fel ezt az Alapszabályban megfogalmazott problémát a vezetőség vagy bárki.

Dr. Győri Erzsébet: Természetesen a mostani Alapszabály módosítása a mostani igényre ad választ, a mostani igény éppen az, hogy legyen három alelnöke a Szövetségnek, mert egyedül túl nagy teher hárul az elnökre a társadalmi munkából, amiről már korábban hallottunk beszámolót. Tehát ez most külön választást nem igényel, mert ez a három bizottsági elnök egyben alelnöknek is minősül. Tehát nem szaporodik a tisztségviselők eddigi száma, csak valóban ezen túl azok, akiket ezeknek a bizottságoknak az elnökévé megválasztanak, annak abban a tudatban kell a tisztséget elvállalnia, hogy ezzel együtt jár az alelnöki poszt betöltése is.

Úgy tudom, hogy a mai Közgyűlésen választanak is az egyik bizottság élére új elnököt. A másik két bizottságnál viszont azt javasolom – mivel hamarabb történt a bizottsági elnök megválasztása, mint a mostani Alapszabály módosítás -, hogy annak a két bizottsági elnöknek (ami most alelnökké is módosul) arról kell nyilatkozni, hogy elvállalja-e ezt a többletterhet, másrészt javasolom, hogy a mostani szavazásnál erősítsék is meg – nem bizottsági elnöki mivoltában – azzal, hogy ezt a módosítást elfogadja a közgyűlés. Ebben az esetben a korábban megválasztott két bizottsági elnök egyben az alelnöki tisztet is ellátja. Ha egy pár év múlva más helyzet lesz, akkor nyilván újra módosítani fognak. Feltételes módban, ebben a helyzetben nem javasolom a megfogalmazást.

Eifert János: Szűcs Tibor felvetésére válaszolnék, nehogy félreértés legyen. Nem vagyok lusta ember, nem akarom átpasszolni a feladatokat, hanem a két év gyakorlata azt mutatja, hogy szükséges, hogy a Szövetség profilját, tevékenységét meghatározó bizottságok vezetői önálló aláírási joggal, gazdálkodási lehetőségekkel, az elnökkel egyenlő rangú megjelenési formában akár a miniszter vagy a partner előtt tárgyalhassanak. Ez nem azt jelenti, hogy az érintett bizottságok vezetőinek több vagy kevesebb lesz a felelőssége. A lehetősége a kreatív, önálló munkára, ennek megvalósítása volt a cél. Ez nem az én találmányom, hanem tanulmányoztuk a hazai gyakorlatból a hasonló felépítésű szervezeteknek a működési rendjét, a Kodak-nál például az alelnök Stuttgartban nagyobb hatalom, mint az elnök maga. Az elnök nem jelenik meg az adott területen döntési joggal, döntési felelősséggel. Ahogy ez egyfajta tapasztalat a kétévi munka során, én úgy gondolom, hogy ez sok mindent meg fog oldani, éppen a legfontosabb bizottság, a Művészeti Bizottság kapcsán akár. Tehát itt véletlenül se fordulhasson elő, hogy valamilyen alárendeltségi viszonyban legyen a művészet az irányítással, hiszen az adja meg a savát-borsát a gondolkodó emberek csapata, a felvételi bizottság a maga szigorúságával, tehát igenis tiszteljük meg őket azzal – és az ötlet ebből adódott – hogy döntsenek saját területükön nagyobb hatalommal, nagyobb felelősséggel.

Én úgy gondolom, ha ezt a Közgyűlés elfogadja, akkor ez a felépítményben egy minőségi változást fogalmaz meg. A javaslat lényege ez volt.

Csonka Béla: Kedves János, én értem, és egyet is értek ezzel a megoldással, csak szerintem előzetesként meg kellene határozni a hatáskörét a három alelnöknek. Mert pénzügyi kérdésben a te aláírási jogodat például nem ruházhatod át. Most egy hétköznapi esetet mondok, Beácska elé rak az alelnöknek egy kiutalást, akkor fogja és aláírja, majd jön a második, a harmadik, mert köztudott, hogy utalványozni a kiadási bizonylatot feltétlenül szükséges. Ha ez így szétesik – én most pénzügyi keretekben gondolkodom – akkor ez egy kicsit rázós. Tehát meg kellene fogalmazni, hogy a három alelnöknek meddig terjed a hatásköre. Azzal, hogy a feladatot és a munkát megosszátok, azzal természetesen a magam részéről egyetértek és javasolom is.

Eifert János: Természetesen nem én találtam ki az utalványozás rendjét. Egyébként az elnökség határozata alapján az átruházható, hiszen távollét (betegség, szabadság) esetén ez ésszerű is. Ezt a gazdasági előírások, a törvények, a rendeletek pontosan szabályozzák, tehát az utalványozás joga a meghatározott területekre átruházható, és szükséges is. Higgyétek el, hogy a napi munkám nagy része, hogy minden egyes utalványt (kimenő-bejövő) alá kell írnom. Na most 22 millió forint vonatkozásába a kisebb összeget is, ez nagy teher. Jogilag az természetes lesz, hogy létrejön egy működési szabályzat, tehát ezt követően kell létrehozni és ott ezeket a működési rendre vonatkozó dolgokat pontosan be kell építeni, meg kell nevezni. A másik dolog, hogy lehetetlenség – pedig én becsületesen igyekszem ezeket is átnézni -; egyszerűen már csak lapozza az ember, és írja alá az utalványt, hiszen öt kézen ment már át. Én hiszek a munkatársaimba, tehát a gazdasági vezetőben, a titkárasszony munkájában, hogy nem fog olyan aláírandót elém tenni, amit ne gondolt volna át. Természetesen az én felelősségem meg az aláíróé, de azt a tapasztalatot folytatom, hogy hiszek a munkatársaim szakmai hozzáértésében, a becsületességükről nem is szólva. Már eleve az, hogy a meghatározott munkaidejükön kívül sokszor még 5-6 órakor is itt dolgoznak. Nem lenne szabad megengednem. De tudják, hogy van egy feladat, két ember van a napi munkákra, és nincs mit csinálni.

Tehát ez a válaszom, itt nincs választási lehetőség. Hiszen, ha valaki elfogadja a közgyűlés döntését, hogy az adott bizottság vezetőjeként vállalja a munkát, ez neki nem jelent olyan meglepetést, amit előre ne tudott volna. Természetesen le lehet mondani, vissza lehet lépni. Mint ahogy Török László is visszalépett. Igaz, ő nem azért, mert sejtette, hogy alelnök lesz belőle, hanem azért, mert éveken keresztül olyan teher nehezedett a vállára és olyan hosszú időn keresztül csinálta, hogy egyszerűen úgy döntött, hogy a saját alkotó munkájával fog foglalkozni ezen túl. És én ezt tiszteletben is tartom. Kötelességem lett volna szóban is megköszönni a lemondott Művészeti Bizottság vezetőjének és tagjainak azt a munkát, az a félreértés, ami a koordináció során adódott, az egyszerűen a sutaságunkból, a megnövekedett feladatokból adódott.

Az Alapszabály módosítását a Közgyűlés 2 tartózkodás mellett elfogadta.Most pedig felkérem a Jelölő Bizottság vezetőjét, Markovics Ferencet, ismertesse javaslatát a Művészeti Bizottság vezetőjére és a Számvizsgáló bizottság vezetőjére.

Markovics Ferenc: Elnézést kérek, hogy megint én jövök elő, ha elhangzik ez a két szó, hogy Jelölő Bizottság, immár 13. éve, ennek egyetlen prózai oka van, az ugyanis, hogy az előző tisztújító közgyűlés végén mindig elfelejtjük megválasztani a következő ciklusra érvényes Jelölő Bizottságot. Amikor ez a probléma előkerül, akkor a homlokára csap mindenki és azt mondja, hogy nem baj, majd a régi érvényben van. Ily módon kerülök én mindig elő az alvégről. Most majd orvosolni fogjuk ezt a gondot, hiszen ez is az egyik feladatunk mára.

Az egyik feladat a Művészeti Bizottság megüresedett vezetői posztjára kell választanunk egy új személyt. Mint ismeretes – elhangzott itt -, Török Laci sajnálatos módon lemondott erről a tisztségről. Ez az egyik legfontosabb bizottságunk, nagyon meg kell gondolni, hogy kit választunk a helyére. Nagyon sok feladata lesz, nagyon sok munkája, ezért alaposan meg hánytuk-vetettük ezt a kérdést.

A másik feladat a Számvizsgáló Bizottság vezetői pozíciójában meg kell erősíteni Nagy Lajos urat. Itt is tudják az előzményt, Gellért Géza bácsi hajlott korára és egészségi állapotára tekintettel lemondott erről a tisztségről, helyébe lépett Nagy Lajos, aki kiválóan, nagyon rég óta dolgozik a Számvizsgáló Bizottságban, mindent tud erről a tevékenységről és azóta is kiválóan végzi a munkáját, de meg kell erősíteni vagy ha a tagság úgy dönt, akkor természetesen mást kell választani a helyére.

Erre a két funkcióra szavazólapon kell szavazni. Mégpedig úgy, hogy ismertetni fogom a jelölő Bizottság javaslatát egyrészt, másrészt az egyéb jelöltek nevét is felírom majd a táblára és az lesz az elnök, akit a jelenlévők 50%-a + 1 fő megszavaz. Tehát ez vonatkozik erre a két funkcióra, az öttagú új Jelölő Bizottságra viszont elegendő nyílt szavazással megszavazni azt az öt főt, aki a jövőben ellátja ezt a feladatot. Végezetül kell háromtagú szavazatszedő bizottságot választani a jelenlévők közül.

Markovics Ferenc: Kérdezem a tagságot, hogy elfogadják-e, hogy Szűcs Tibor felkerüljön a jelöltek listájára.

Szűcs Tibor jelölését – 1 tartózkodás mellett – elfogadta a közgyűlés.

Kocsis Iván jelölését – 5 tartózkodás mellett, 1 ellenszavazattal – elfogadta a közgyűlés.

Tóth György jelölését – 1 tartózkodás mellett – elfogadta a közgyűlés.

Szalay Zoltán jelölését – 2 tartózkodás mellett – elfogadta a közgyűlés.

Markovics Ferenc: Kérdezem, hogy van-e újabb javaslat? Nincs. Most pedig rátérnénk a Számvizsgáló bizottság vezetői tisztére. Az első számú javaslatunk, Nagy Lajos, őt kérjük megerősíteni ebben a tisztében.

Nagy Lajos jelölését – 1 tartózkodás mellett – elfogadta a közgyűlés.

Martonné Csapó Beatrix: Most kiosztjuk a szavazócédulákat. A zöld színű a Művészeti Bizottság, a fehér a Számvizsgáló Bizottság. Azt kérem, hogy kitöltés után kifelé menet dobják be az urnába, és akkor jutnak hozzá ahhoz a büféhez, amit a Bevezetés a professzionális fotográfiába szakkollégium volt szíves felajánlani a közgyűlésnek. (Nagy derültség a teremben)

Markovics Ferenc: Kérnék javaslatot a Szavazatszedő Bizottságra a jelenlévők közül.

Dióssi Ferenc, Milos József, Pelbárt János vállalják. A három jelöltet egyhangúlag elfogadta a közgyűlés.

Következő feladat, hogy új Jelölő Bizottságot válasszunk

Markovics Ferenc jelölését – 1 tartózkodás és 1 ellenszavazattal – elfogadta a közgyűlés.

Markovics Ferenc: Köszönöm, de kérek további jelölteket, hiszen a Jelölő Bizottság öttagú.

Jelöltek: Gál Imre, Habik Csaba, Magyar Ferenc, Lévai Jenő, dr. Hefelle József. A jelöltek közül dr. Hefelle József nem vállalta a jelölést. Gál Imre, Habik Csaba, Magyar Ferenc, Lévai Jenő jelölését – 1-1 tartózkodás mellett – elfogadta a közgyűlés.

Köszönöm szépen az aktív részvételt, és most szünet következik.

S z ü n e t

Dióssi Ferenc: A Szavazatszedő Bizottság megállapította, hogy a kiosztott 72 szavazócédulából 70 szavazat érkezett vissza. Ennek alapján az eredmény a következő:

A Számvizsgáló bizottság elnöki tisztjében 69 szavazattal Nagy Lajost megerősítette a közgyűlés. (Nagy taps)

Egy szavazatot kapott még Kovács Tamás. Érvénytelen szavazat nem volt.

A Művészeti Bizottság elnöki posztjára jelöltek a következő szavazatot érték el.

Szűcs Tibor 44

Kocsis Iván 7

Tóth György 12

Szalay Zoltán 7

Tehát megállapítom, hogy a beérkezett 70 szavazatból érvénytelen nem volt.

Eifert János: Hölgyeim és Uraim, tisztelt Közgyűlés!

Nagyon köszönöm a részvételüket, a megválasztott tisztségviselőknek azt kívánom, hogy örömük is legyen a munkába. Köszönöm, hogy vállalták a megmérettetést, azoknak is, akik kevesebb szavazatot kaptak. A közgyűlést bezárom.

k.m.f.

Kozsdi Tiborné sk. jegyzőkönyvvezető
Ács Irén sk. jegyzőkönyv-hitelesítő
Lévai Jenő sk. jegyzőkönyv-hitelesítő

Közérdekű

A titkárság ünnepi nyitva tartása: az utolsó munkanap 1999. december 22. 14:00 óra, az újesztendő első munkanapja: 2000. január 3. Az ünnepek között halaszthatatlan ügyekben Martonné Csapó Bea nyújt segítséget a 260-1933-as telefonon.

Az Alapszabály 16. oldalán, a 24. § 2. pontjából egy szó kimaradt. A mondat helyesen: “Az elnök és az alelnökök önállóan képviselik a Szövetséget közéleti megnyilvánulásokon, harmadik és jogi személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt.”

A Szövetség, és tagjainak tevékenységéről – kutatás, dokumentálás céljából – összeállítottuk az 1998/99 év eseménynaptárát. Megtekinthető a Pécsi József szakkönyvtárban, megrendelhető a titkárságon.

Budapest, 1999. december 17.

Az összeállításban közreműködött: Martonné Csapó Beatrix, Pelsőczy Ágnes

A Magyar Fotóművészek Szövetsége belső tájékoztatója, felelős kiadó: Eifert János elnök

Fotóhetek után – közgyűlés előtt

Legutóbbi hírlevelünk 1998. december 21-én jelent meg. Az eseményekben gazdag időszakról a napi leveleken, meghívókon, időközi értesítéseken keresztül tájékozódhattak kollegáink, így most elégségesnek tűnik egy rövid összefoglaló, visszapillantás, valamint az aktuális pályázatok, honorárium-táblázat közreadása.
Az év végén, november 27-én lesz az éves közgyűlésünk, előtte kiadósabb hírlevélben foglaljuk össze az év fotográfiai eseményeit, közérdekű közléseket. Közzétesszük a Szövetség bizottságainak, alkotócsoportjainak és elnökségének a beszámolóit, tagjaink munkásságával, alkotótevékenységével kapcsolatos információkat. Tervezzük új tagjaink bemutatását, az elméleti szimpózium anyagából és más tanulmányokból szemelvények közreadását. A hírlevél egy-egy példányát nemcsak tagjaink és partnereink kapják meg, elküldjük a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, néhány sajtópartnerünknek, továbbá az Interneten is megjelentetjük. Szeretnénk, ha fontos dolgok nem maradnának ki, ezért igényelnénk a kollegák részvételét, közreműködését az anyaggyűjtésben, szerkesztésben. Várjuk a közlésre szánt anyagokat, információkat.

Szeretném megköszönni a kollegák aktivitását és azt, hogy nagyon sokan külön kérés nélkül vállaltak részt a napi munkákban és a “diplomáciai” küldetésekben. Nagy szükség volt tapasztalataikra, bölcsességükre, mert láthattuk, a kormányváltást követően a politikai élet csatározásai a kultúrát sem hagyták boldog békéjében. Sokszor pillanatok alatt vált bizonytalanná az, amiről szilárdan hittük, hogy biztos alapokon áll, és ritkábban ugyan, de a szerencse is mellénk állt. Nem érdemes részletezni, hányszor, kikkel, miért kellett tárgyalásokat folytatni pusztán azért, hogy megértessük, elfogadtassuk a művészet sajátosságaiból adódó evidenciákat és azt, hogy a kultúra nem képes a birkatenyésztés vagy dobozgyártás analógiájára működni. Hagyjuk ezt most. Örüljünk annak, hogy egyre több aktív, tehetséges emberrel találkozhatunk, hogy a Magyar Fotográfusok Háza megnyílt, hogy a Fotográfiai Múzeum már kezd nagy múltú intézménnyé válni, hogy az Esztergomi Fotóbiennálé, a Sajtófotó-kiállítás, a Fotóhetek, a pécsi Kortárs magyar fotográfia rendezvényei egyre inkább beépülnek az ország kulturális kínálatába, hogy az iskolák, tanfolyamok, workshopok magasabb színvonalú képzést biztosítanak, hogy jó és hasznos könyvek, folyóiratok jelennek meg, hogy egyre több a bemutatkozási, megmérettetési lehetőség, hogy a nagy számú kiállítások között egyre gyakrabban láthatunk nagyszerűeket, hogy ma már nem kell szégyenkezni, ha másképpen gondolkodunk és van eredeti ötletünk, hogy a különböző stílusok, törekvések, alkotói elképzelések, különböző korosztályok együtt gazdagíthatják a magyar fotográfiát és hogy szabadon dönthetünk, tartozunk-e valahová vagy individuális irányból közelítjük meg célunkat. Még abban is szabadon dönthetünk, hogy a számunkra kínálkozó lehetőségek közül mit fogadunk el vagy mit utasítunk el. Mert nem minden lehetőséget kell vagy szabad elfogadni, ezekkel – a tehetségünkkel is – saját magunknak kell gazdálkodni, ezt nem várhatjuk másoktól. Olykor a hallgatás, a csendes felkészülés lényegesebb, fontosabb része az alkotói folyamatnak, ezért járjunk lábujjhegyen, ne zavarjunk másokat ordítozásainkkal, hangoskodásainkkal. Majd a létrehozott mű, a leírt szavak, a megfogalmazott vélemény, a szellem alkotásai hívják fel magukra, létrehozóikra a figyelmet.

Eifert János

Az Etikai Bizottság közleménye

A Számvizsgáló Bizottság volt elnökének írásos kérésére az Etikai Bizottság foglalkozott a Számvizsgáló Bizottság és a Művészeti Bizottság között felmerült elszámolási problémával. A vizsgálat során megállapította, hogy a Számvizsgáló Bizottság volt elnökének, dr. Gellért Gézának volt igaza. Egyhangú döntést hozott, hogy a Művészeti Bizottság vezetője kérjen elnézést a Számvizsgáló Bizottságtól és annak volt elnökétől. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a két Bizottság között felmerült problémát nem sikerült barátilag megoldani.

A tények röviden

A Művészeti Bizottság vezetője 1998. augusztus 15-ei elszámolási határidővel összesen 110.000 forintot vett fel a Bizottság működési költségeire. A Számvizsgáló Bizottság közgyűlési beszámolójában elhangzott, hogy az elszámolás a közgyűlés idejéig, 1998. november 27-éig nem történt meg. Az 1998. december 29-én kiküldött, 98/5 Hírlevélben a Művészeti Bizottság beszámolója a pontatlan, félreérthető fogalmazás miatt azt sugallta, hogy az elszámolás a közgyűlés előtt megtörtént, ezzel a beszámoló felületességet jelezve, kedvezőtlen színben tüntette fel a Számvizsgáló Bizottság akkori vezetőjét.

Összefoglalva: az előírt augusztus 15-ei határidő helyett a közgyűlés után, a Hírlevél postázásakor számolt el a Művészeti Bizottság vezetője.
A Számvizsgáló Bizottság közgyűlési beszámolója a valós tényeket tartalmazta.

A Szövetség társadalmi szervezet, amelynek működését még a megváltozott társadalmi-gazdasági rendszerben is szigorú előírások szabályozzák. Közhasznú szervezetként működésünk teljesen nyilvános. Nem engedhetjük meg magunknak még a látszatát sem a lazaságnak, hiszen valós okok híján is épp elég támadásnak vagyunk kitéve a különböző fórumokon.
Reméljük, hogy a jövőben a hasonló eseteket elkerüljük és a művészi alkotó munka mellett a törvényben megszabott, alapvető pénzügyi előírásokat mindenki maradéktalanul betartja.

A legutóbbi Hírlevél óta sajnos ismét megfogyatkozott Szövetségünk. Eltávozott közülünk Vassányi Béla, majd a nyár elején Dr. Aradiné Szenczi Mária alapító tagunk. Emléküket megőrizzük.

A Felvételi Bizottság 1999. május 5-én a jelentkezők közül az alábbi fotóművészeket vette fel a Szövetség tagjai sorába:
Hegedűs 2 László
Kalmár Lajos
Kemenesi Zsuzsanna
Tatai Tibor

Szeretettel köszöntjük új tagjainkat.

Befejeződött a könyvtár anyagának átadása

A Mai Manó Házban várhatóan októberben nyílik a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár, amelynek közel 10 ezer kötetét nagyrészt a Szövetség, továbbá a Magyar Fotográfiai Múzeum, Keleti Éva, Korniss Péter, Szalay Zoltán és Eifert János bocsátotta rendelkezésre. A Szövetség 6000 kötetből álló könyvtárának átadása júliusban megtörtént.

A technikai lebonyolításban az alább felsorolt fotóművészek vettek részt:
Ács Irén
Gál Imre
Markovics Ferenc
Módos Gábor
Müller Ferenc
Nagy Lajos
Sehr Miklós
Szamódy Zsolt.

Ezúton még egyszer köszönjük segítségüket.

Kitüntetések, díjak

Március 15. alkalmából kiosztották az állami kitüntetéseket, Szövetségünk tagjai közül az alábbiak részesültek művészeti díjban:

Korniss Péter: Kossuth-díj
Kass János: Kossuth-díj
Szilágyi Lenke: Balogh Rudolf-díj
Stemlerné Balog Ilona: Balogh Rudolf-díj
Hemző Károly: Táncsics Mihály-díj
Markovics Ferenc: A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze

A Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díját 1999. március 29-én, a Senior szemmel című kiállítás megnyitóján vették át:

Ács Irén
Németh József
Tabák Lajos

A 80. születésnapja alkalmából megjelenő könyve bemutatóján, a tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján, 1999. augusztus 29-én, a lillafüredi Palota Szállóban vette át:

Dr. Végvári Lajos
művészettörténész professzor

1999. augusztus 20-án Bojár Sándor a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) díjat vehette át. A fotóművész 1999-ben elnyerte a Magyar Fotóriporterek Társasága Munkácsy Márton-díját, valamint a Szövetség Életmű-díját is.
Veszprém Város Gizella-díját Szelényi Károly kapta.
A Soros Alapítvány Különdíját Szilágyi Lenke nyerte el.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Szép Magyar Könyv pályázatán az alábbi albumokat díjazták:
Hajdu József: Ipari táj, Korniss Péter: Leltár, Szabó Zoltán: Ladak, Szamódy Zsolt: Komárom erődváros; Rácz István: Csendes vizeken.

Képkeretek kölcsönzése

A 2. Országos Fotóhetek pályázatain jelentős összeget nyertünk el keretek vásárlására. A többségében 40×50 cm-es eloxált alumínium Nielsen keretekből tagjainknak díjmentesen, más érdeklődőknek csekély térítési díjért biztosítunk egységes installációt kiállításaikhoz. Kérjük, igényeiket előzetesen jelezzék a titkárságon.

Eifert János
elnök

 

Mai Manó Ház, Budapest. Hámori József miniszter megnyitja a 2. Országos Fotóheteket (A képen balról-jobbra: Török László fotóművész, a Művészeti Bizottság vezetője; Török András igazgató; Hámori József, a NKÖM minisztere; Eifert János, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke). Jobboldali kép: Eifert János fesztiváligazgaró átadja a díjakat a 2. országos Fotóhetek legjobb kiállítóinak. (Habik Csaba felvételei)

 

A 2. Országos Fotóhetek kiállításai, 1999. április 7-25.

Art-East Galéria: Vitorlásélet a Balatonon; Balatonfüred, Közösségi Ház, az UNI Hotel aulája és az Art-East Galéria – Bagyinszki Zoltán: Kastélyok a történelmi Magyarországról; Békéscsaba, TIT Körösök Vidéke Egyesülete – Divat-fotó ’99; Budapest, Budavári Magdolna-torony – Borsos Mihály: “Legendárium” – Századvégi arcképcsarnok; Budapest, Magyar Nemzeti Galéria – Karinthy Frigyes Gimnázium: A Föld Napja 1999; Budapest, Karinthy Frigyes Gimnázium aula – Zsila Sándor: A természet művészete; Budapest, Mega Design Stúdió – Benkő Imre: Hajógyári sziget, Budapest, 1993-1998.; Budapest, Magyar Fotográfiai Egyesület – Dozvald János: Interaktív kertészet; Budapest, EUROPARK közlekedő-területe – Dr. Tímár József: Exponált természet; Budapest, Természettudományi Múzeum – Műcsarnok: A Dokumentum fotósai; Budapest, Dorottya Galéria – Budapesti Városvédő Egyesület: Budapesti fotók városvédő szemmel; Budapest, Budapesti Városvédő Egyesület Podmaniczky-terem – Habik Csaba: Így fényképeztek ti; Budapest, Magyar Fotográfusok Háza – Lugosi Lugo László és Telek Balázs: Basilica; Budapest, A Szent István Bazilika kilátója (a templom bejáratától balra lévő toronyban) – Dombóvári Tibor: A tenger; Budapest, Magyar Kultúra Alapítvány Székháza – Gróf Annamária és Lisztes Edina: Illúzió; Budapest, Stefánia Palota – Varga Csilla és Vécsy Attila: Kapcsolatok; Budapest, Atika Fotógaléria és Stúdió – Siklós Péter: Jazz-fantáziák; Budapest, Articsóka Étterem – Balla András: Betonpillangó – Pink Gardens; Budapest, Budapest Galéria Kiállítóháza – Balla András: Hajgram; Budapest, Miro Fotógaléria – Nimród Fotóklub: Találkozás a természettel ’99.; Budapest, Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház – Szalay Zoltán: A zene arcai; Budapest, Marczibányi téri Művelődési Központ – Herendi Péter: Fotogramok; Budapest, Fészek Galéria – Papp Gergely: Papp Gergely fotói 1938-1998.; Budapest, Tölgyfa Galéria pincéje – Hajtmanszki Zoltán: Egy séta leletei; Budapest, Ofotért Fal Galéria – Molnár Kata: Fénymánia; Budapest, Szkéné Színház Puttó Galéria – Globe Színház: Az év természetfotósa 1998., Wildlife Photographer of the Year; Budapest, Globe Színház – Csillag Pál: Mozzanatok; Budapest, Közép-Európai Egyetem I. emeleti kiállítóterem – Féner Tamás: Egy kép – Más kép; Budapest, Társalgó Galéria – Stalter György és Horváth M. Judit: Más Világ (könyvbemutatóval); Budapest, Mai Manó Galéria – MU Színház: Női napozó; Budapest, MU Színház Galéria – Országos Földtani Múzeum: Geológusok a századfordulón; Budapest, Országos Földtani Múzeum – Bagyinszki Zoltán: Budapesti paloták – magyar kastélyok; Budapest, Óbudai Művelődési Központ – Juan Carlos Belon Lemoire: Paysages du Temps – Az idő tájképei; Budapest, Francia Intézet – Seres Géza: Válogatás a természet elemeiből; Budapest, Nyitott Kör Galéria – Gerhes Gábor: Budapest Vintage Galéria – Fénytörők Alkotócsoport: Névjegy; Budapest, Bolgár Kulturális Központ – Hattyúház Fotogallery: A természet pillanatai (Magyarország legszebb természetfotói); Budapest, Hattyúház Fotogallery – Mai Manó Fotógaléria: Volt egyszer egy fotóművészeti galéria; Budapest, Mai Manó Fotógaléria – félemelet – Francia Intézet: Párizsi portrék (Paris sous l’objectiv); Budapest, Francia Intézet – Magyar Nemzeti Múzeum: Nyitott múzeum; Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum – Szellemkép Szabadiskola: Az első öt év; Budapest, Tölgyfa Galéria – Kámán Gyöngyi: Budapest, Óbudai Társaskör Galéria – Németh Hajnal: Budapest, U.F.F. Galéria – Harnóczy Örs – Körtvélyesi László: Pécsi portrék 1995-1998; Budapest, Újpest Galéria – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Az Ezüstgerely Pályázat nyertesei; Budapest, Testnevelési és Sportmúzeum – Magyar Fotóművészek Szövetsége: XXL fotográfiák; Budapest, Kortárs Művészetek Háza (Trafó) – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Affinitások; Budapest, Vigadó Galéria – Bolt Galéria: XXS fotográfiák; Budapest, Bolt Galéria – Magyar Fotóművészek Szövetsége: AKT/TEST; Budapest, Olaf Palme Ház – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Tánc a fotóművészetben; Budapest, Magyar Kultúra Alapítvány Székháza – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Senior-szemmel; Budapest, Postás Művelődési Központ – Magyar Fotóművészek Szövetsége: A Pajta Galéria vendégei; Budapest, Új Színház – Magyar Fotómúvészek Szövetsége: Bemutatkozó Kiállítás; Budapest, Postás Művelődési Központ – Magyar Fotóművészek Szövetsége: A World Press Photo magyar díjazottjai; Budapest, MÚOSZ Székház – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Kortárs kelet-európai fotográfiák; Budapest, Magyar Fotográfusok Háza – Mezey Béla: “Kövekből, fákból, vizekből Izrael”; Budapest, M.SZ.SZ. Székház Rátkay Márton Klub – Schneemeier Andrea: Budapest, Stúdió Galéria – Kardos Sándor és Szegő György: A privátfotó szimbólumai és a Hórusz Archívum; Budapest, Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóháza – Magyar Fotográfusok Háza: A fotók, negatívok őrzéséről, konzerválásáról, hogy unokáink is láthassák…; Budapest, Magyar Fotográfusok Háza – Magyar Fotográfiai Egyesület: Riport-utak; Budapest, Magyar Fotográfiai Egyesület – Magyar Fotográfiai Egyesület: Autonóm riport; Budapest, Magyar Fotográfiai Egyesület – Magyar Fotográfiai Egyesület: MÁS-VILÁG előadás, könyvbemutató; Budapest, Magyar Fotográfiai Egyesület – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Érték a fotóban-Fridrich fényíró mester otthona Szentesen; Budapest, Kossuth Klub – Magyar Fotóművészek Szövetsége: SODRÁSBAN; Budapest, Kossuth Klub – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Árnyékfogó; Budapest, Kossuth Klub – Isabelle Levenez: A test mindenhol nyomot hagy; Budapest, Francia Intézet – Tóth István: Budapest felett az ég – Felhők/Kollázsok; Budapest IV., Előre állóhajó – Grunwalsky Ferenc és Ladányi Andrea: Test-tér; Budavári Palota, Ludwig Múzeum – Debreceni Fotóklub: A Debreceni Fotóklub kiállítása; Debrecen, Kölcsey Ferenc Művelődési Központ – Nagyváradi Tavirózsa Fotóklub: Debrecen, Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, Kisgaléria – Multifoto Galéria: Régi debreceni mesterek; Debrecen, Kodak Multifoto Galéria – Debreceni Fotóklub: Fotómontázs és kollázs készítése; Debrecen, Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ – Debreceni Fotóklub: Mester vagy művész? Fotóriporter vagy fotográfus?; Debrecen, Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ – Nacer Adjas: Itinéraires/Kalandozások; Eger, Ifjúsági Ház – Rüdiger Tantow: A titok lelke (The spirit of mistic); Gödöllő, Petőfi Sándor Művelődési Központ – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Nagygyörgy Sándor emlékkiállítás; Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum – Haydu Tamás: Negyed kiló párizsi; Jászberény: Lehel Vezér Gimnázium Iskolagaléria – Vincze János: Volt egyszer egy Don-kanyar; Kecskemét, Szentgyörgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola – Magyar Fotográfiai Múzeum: Hevesy Iván és Kálmán Kata retrospektív; Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum – Gaál József és Szamódy Zsolt: Katakomba; Komárom, Komáromi Kisgaléria – Katkó Tamás: Színképek; Lakitelek, Lakitelki Népfőiskola – Hídvégi Péter: Fotókiállítás és Fal-fotók sorozat; Martfű, Városi Művelődési Központ – Impró Fotóklub: 160 éves a fényképezés; Mezőtúr, Túri Fazekas Múzeum – Impró Fotóklub: A laterna magicától a modern diavetítőig; Mezőtúr, Túri Fazekas Múzeum – Miskolci Galéria: A fénykép varázsa II.; Miskolc, Miskolci Galéria – Ilku János: Requiem egy erdőért; Miskolc, Miskolci Fotógaléria – Miskolci Galéria: Fotográfia és antroplógia;(könyvbemutató) Miskolc, Miskolci Galéria – Normantas Paulius: Ázsiai titok – Angkor; Nyíregyháza, Váci Mihály Művelődési Központ és Gyermekcentrum – Magyar Természetfotósok Szövetsége – naturArt: Találkozás a természettel és az Év természetfotósa ’98; Pápa, Pápai Petőfi Sándor Gimnázium aulája – Polar Alapítvány: Rácz István emlékkiállítás – Norvég középkori művészet; Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár – Stadler Árpád: Az ember és a természet; Pásztó, Munkaügyi Központ Pásztó Városi Kirendeltsége – XXXII. Országos Középiskolai Fotókiállítás; Pécs, 508. sz. Kertvárosi Szakképző Iskola aulája – Tám László: DIMENZIÓ; Pécs, Pécsi Ifjúsági Ház Színházterme – Nógrád Megyei Fotóklub: Megjött a tavasz; Salgótarján, Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Kovács Károly Galéria – Nógrádi Történeti Múzeum: 48-as honvédportrék; Salgótarján, Nógrádi Történeti Múzeum – Homoga József: Csak a szépet fényképezem; Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum – Liker Attila: Tündérkert; Szeged, Impala Ház – Kármán Balázs és Novák László: Privát Éden; Szeged, Szegedi Ifjúsági Ház – Szigeti András és Illés Barna: ZO2; Szeged, P. Galéria – Szegedi kortárs fotóművészek: Szegedi Fotóművészek Gyűjteményes Kiállítása; Szeged, Átrium – Tolna Megyei Természetfotósok: A Tolna Megyei Természetfotósok Tárlata; Szekszárd, Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza – Művészetek Háza: A bor története – az emberiség története; Szekszárd, Művészetek Háza – Intermédia tanszék hallgatói: Három kiállítás; Szentendre, Téli???? – Csete Örs: Arcok ’56-ból; Szentes, Fridrich-fényirda – Nyíregyházi Fotóklub: Alkalmi képek; Szolnok, Városi Művelődési Központ – Módos Gábor: 60 év; Szombathely, Savaria Múzeum – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Kortárs Fotógalériák; Szombathely, Szombathelyi Képtár – Magyar Fotóművészek Szövetsége: CSOPORTKÉP 2.; Tapolca, Bauxit Művelődési Központ – Közművelődés Háza Kortárs Galéria: Volt egyszer egy cementgyár; Tatabánya, A Közművelődés Háza Kortárs Galéria – Tatabányai Múzeum: Érték a fotóban – Otthon; Tatabánya, Tatabányai Múzeum – Magyar Filmfotósok Egyesülete: Sztárlesen; Vác, MTESZ-Technika Háza – Tillai Ernő: Fotófestmények; Vác, Hattyú Étterem – Kocsis Iván: Egy legenda nyomában; Vác, Katona Lajos Városi Könyvtár – Dunakanyar Fotóklub: 1 + 1; Vác, Kassai Vidor Galéria – Szél Ágnes: Tűnődések; Vác, Városház Galéria – Váci költők, képző- és fotóművészek: Költők a képzőművészetről – képzőművészek a költészetről; Vác, Hattyú Étterem – Dunakanyar Fotóklub: Magyar fényképezőgépek 1856-1966.; Vác, MTESZ Székház – Dunakanyar Fotóklub: A fotográfiai képelemzés fejezetei; Vác, MTESZ Székház – Dunakanyar Fotóklub: Az első váci fényképész: Erdősy Rezső; Vác, MTESZ Székház – Varga Zoltán: Vásárosnamény Esze Tamás Városi Művelődési Központ – Korniss Péter: Volt egyszer egy színház; Veszprém, Petőfi Színház – Laczkó Dezső Múzeum: Egy kisváros története képekben (Veszprém a századfordulón); Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum

 

                                                    A Magyar Fotóművészek Szövetsége belső tájékoztatója, felelős kiadó: Eifert János elnök

 

Tisztelt Kollegák!

Lassan átpördül a naptár, és szinte észre sem vesszük, már benne vagyunk a következő évben. Lendületes, jó esztendőt zártunk, de jobbat remélünk. Tudjuk, hogy eredményeink eltörpülnek feladataink mellett. Nagy lendületünkben, szárnyalásunkban, vagy rohanásunkban azonban ne felejtkezzünk el fontos dolgainkról. Álljunk meg egy kicsit, fogjuk vissza önpusztító száguldásunkat. Feledkezzünk meg hivatali teendőkről, görcsös kötelességekről, pokolba kívánt munkákról. Csöndesedjünk azokhoz, akiket szeretünk, és fontosak számunkra: akik erőt adnak nekünk, megragasztják törött szárnyainkat. Legyen egy kis melegnyi csönd, hogy egymásra figyelhessünk. És aztán erőre kapva, szárnyaljunk tovább…

Az elnökség nevében kellemes karácsonyi ünnepeket, és boldog Új Évet kívánok! 

Szeretettel köszöntjük új tagjainkat!

Legutóbb tizenhatan adták be felvételi kérelmüket. A Tímár Péter vezette Felvételi Bizottság, az Elméleti és Történeti Bizottság – dr. Hefelle József, Stemlerné Balogh Ilona és Szarka Klára – javaslatát is figyelembe véve, meghozta döntését. 1998. decemberétől új tagjaink: Aknai Tamás dr. művészettörténész, szakíró (Pécs), Frankl Aljona fotóművész (Budapest), Gopcsa Katalin muzeológus, szakíró (Veszprém), Kármán Balázs fotóművész (Szeged), Nánási Pál fotóművész (Anglia), Novák László fotóművész (Balatonboglár), Simon Csilla fotóművész (Budapest).

Elhunyt Rácz István (1908-1998)

Csöndes vizeken…

Nemrég kaptuk a megdöbbentő hírt: Rácz István, a világhírű fotóművész-műfordító, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tiszteletbeli tagja 90. évében elhunyt.

Göncz Árpád írta a fotográfus legutóbbi könyvének előszavában: “Soha nem készült fotósnak. S aztán mégis az lett, világhírű fotográfus. Műtárgyfotóiból készült albumai tették ismertté idehaza, Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Dániában és Svájcban, ahol könyvei kiadóra találtak.” Rácz István művészi hitvallását így fogalmazta meg önéletírásában: “… az volt a törekvésem, hogy a bemutatott tárgyakról – legyen az kővéső, bronz ékszer, középkori templom vagy annak freskói, esetlenül faragott szentkép vagy a népművészet alkotása – olyan képekkel számoljak be, hogy az alkotójuknak, ha látná, ne kelljen megrovó pillantást vetnie rám.”

1908-ban született. Élete küzdelmes, tele kalandregénybe illő fordulatokkal, és csodákkal. Első felvételeit Finnországban készítette, ahol 1938-tól fotóriporterként dolgozott. Hazatérése után Sárospatakon finn mintára népfőiskolát szervezett, s vezette, míg meg nem szüntették. 1956-ban finn feleségével együtt visszaköltözött Finnországba, s nagy energiákkal látott neki a fényképezésnek. Nyolc nagyméretű albumban dolgozta fel a finn képzőművészetet a vaskortól kezdve a hetvenes évekig. Külön kötetben foglalkozott a lappok életével és művészetével. A hatvanas években rövid ideig Svájcban élt, ekkor jelentek meg a Dreiklang (Hármashangzat) sorozat kötetei – többek között Michelangelóról, Rembrandtról és az ikonművészetről, valamint egyik legszebb albuma, az öt világrész istenszobrait, fétiseit bemutató Der unbekannte Gott (Az ismeretlen isten). Fényképein megeleveníti a perui, a tibeti és az afrikai művészetet is.

Magyarul 1977-ben jelent meg a Nagyszentmiklósi kincs című albuma, amely több kiadást ért meg, majd 1978-ban a Finnugor népművészet és 1984-ben a VIII. Henrik udvarában című albumok. Kalevala-fordítását 48 színes felvétel illusztrálta, így adta ki 1980-ban az Európa Könyvkiadó. Kitűnő műfordító – de szíve-lelke a fotózás volt, míg lassan el nem sötétedett előtte a világ. Néhány hete jelent meg Csöndes vizeken című, önéletrajzi írásával kísért albuma. Budapesti könyvbemutatóján autóbalesete miatt nem tudott jelen lenni. A Szövetség Életmű-díját, különlegesen gazdag életműve elismeréseként, lánya vette át helyette. Örömmel fogadta az elismerést. A baleset után még néhány napig élt, aztán megszűntek a földi terhek. Ő már csöndes vizeken evez tovább…

(ej)

Az 1998. november 28-án megtartott rendkívüli Közgyűlésről (a kivonatos jegyzőkönyv “kivonata”)

A Hotel Taverna Gambrinusz éttermében megtartott rendkívüli közgyűlésen a megjelent 80 tag mellett a meghívott vendégek: Wehner Tibor, a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériumának főosztályvezetője, Pilaszanovich Irén, a Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Szakkollégiumának vezetője, Bizaglich Jenő, a Magyar Fotóklubok és Szakkörök Országos Szövetségének elnöke, Török András, a Magyar Fotográfusok Házának igazgatója, Kádár János Miklós, a HUNGART Vizuális Művészetek Jogkezelő Társasága Egyesület elnöke, Hámori Erzsébet, a Fényképészek, Videofelvételkészítők Országos Ipartestülete elnöke, azonkívül a fotóipari cégek, gyártók, forgalmazók képviselői voltak jelen.

A megjelentek egy perces néma felállással adóztak az előző közgyűlés óta elhunyt szövetségi tagok – Tomori Ede, Kónya Kálmán, Fenyő János, Inkey Tibor, Rév Miklós – emlékének.

Eifert János az elnökség nevében emléklappal fejezte ki tiszteletét és háláját a Szövetség még köztünk lévő alapító tagjainak odaadó művészeti és közéleti munkájukért: Aradiné Szenczi Mária, Bojár Sándor, Gál Imre, dr. Gellért Géza, Gink Károly, Kálmán T. Béla, Marton Tibor, Mező Sándor, Németh József, Tóth István, Veress Tamás. Ezt követően a Szövetség 1998-ban alapított Életmű-díját vehette át emléktárgy formájában Hemző Károly, Tóth István, Féner Tamás, Gink Károly és Rácz István, illetve képviselőjük.

Levezető elnöknek Tillai Ernőt, jegyzőkönyv-hitelesítőnek Ács Irént és Assay H. Pétert, a Szavazatszámláló Bizottság elnökének Szabóky Zsoltot, tagjainak Martonné Csapó Beatrix titkárságvezetőt és Pelsőczy Ágnes titkársági asszisztenst fogadta el a közgyűlés. A jegyzőkönyvet Kozsdi Tiborné vezette.

Az elnökség írásos beszámolóját az 1998/4 sz. hírlevélben korábban megkapták a tagok. Most a szóbeli kiegészítésre került sor. Ismertetésre került a Magyar Fotográfusok Háza Közhasznú Társasággal kötendő együttműködési tervezet is. Eszerint a Szövetség – mint a Magyar Fotográfiai Alapítvány egyik létrehozója – térítés nélkül használhatja a Magyar Fotográfusok Házának 30 négyzetméteres irodáját, saját közüzemi számláit kiegyenlítve. A Ház működési költségeihez havonta kb. 60 ezer forinttal járul hozzá, cserébe havonta egyszer igénybe veheti a dísztermet.

A beszámoló röviden említette, hogy a Szövetség képviseletében Eifert János, dr. Hefelle József és Török László eredményes megbeszélést folytatott Hámori Józseffel, a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterével, Várhegyi Attila politikai államtitkárral, és dr. Baán László h. államtitkárral. A tárca ígérete szerint támogatja a Szövetség munkáját, a Magyar Fotográfusok Háza megvalósítását. A Szövetség elnökét a miniszter felkérte a Művészeti Tanácsban, személyes tanácsadójaként közreműködni.

Az NKA Fotóművészeti Kollégiuma részleges tisztújítása kapcsán az amatőr szervezetek egyes képviselői megkérdőjelezték az eljárás törvényességét, a Kollégium legitimitását. Az NKA Bizottsága állást foglalt ebben a kérdésben, és kijelentette: “… a Bizottság határozottan visszautasítja a jelenlegi NKA Fotóművészeti Kollégiuma legitimitásának megkérdőjelezését… Az amatőr szervezetek – így a fotóklubok, szakkörök is – elsődlegesen a Közművelődési Kollégiumba delegálhatnak. A Fotóművészeti Kollégiumhoz (hasonlóan a többi művészeti kollégiumhoz) a professzionális művek támogatása tartozik, ideértve az amatőr fotósok kiemelkedő teljesítményének elismerését is, amiből viszont szükségszerűen nem következik, hogy a kollégium tagjai ne a szakma kiválóságai közül legyenek megválasztva, illetve, hogy az amatőr mozgalmat képviselő kurátort is kötelesek állítani.”

Jankovics Marcell, az NKA elnöke a tisztújítás lebonyolítására a Szövetséget kérte fel.

Az elnökség, a bizottságok és az alkotócsoportok beszámolójának megvitatása és elfogadása után a Számvizsgáló Bizottság éves jelentése következett. A közgyűlés a beszámolókat egyhangúlag elfogadta.

Dr. Gellért Géza, a Számvizsgáló Bizottság vezetője megromlott egészségi állapota miatt lemondott tisztségéről, helyére Nagy Lajos került, 80 érvényes szavazattal. Ezt követően az Elméleti és Történeti Bizottság választott vezetőjének, dr. Hefelle Józsefnek a jóváhagyása következett, 80 érvényes szavazattal. A Vidéki Tagok Bizottsága élére a családi és egyéb okok miatt lemondott Harnóczy Örs helyett új vezetőt, Szamódy Zsoltot választották meg, 50 érvényes szavazattal.

Ezután következett a módosított Alapszabály vitája, elfogadása. Dr. Győri Erzsébet, a Szövetség jogi képviselője az Alapszabály módosításának kérdéses pontjaihoz szakszerű magyarázattal szolgált. Néhány stilisztikai hiba kijavítása után a közgyűlés 75 érvényes szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az új Alapszabályt elfogadta. Eszerint a Szövetség közhasznú tevékenysége: a közhasznú szervezetekről szóló 1997. Évi törvény 26.§ c/5. pontja szerinti kulturális tevékenység.

Az elnök zárszavában megköszönte a közgyűlés részvevőinek az aktív közreműködést, az elnökségi tagok, illetve alkotócsoportok, a titkárság egész évben végzett munkáját.

A Művészeti Bizottság közgyűlési beszámolója

Az 1998. november 30-i közgyűlés tájékoztatására Hírlevelünkben részletesen beszámoltunk a Szövetség, köztük a Művészeti Bizottság munkájáról is, de tény, hogy a külön írásos összefoglaló elmaradt. A közgyűlésen ezt többen szóvá tették. Az ott elhangzott szóbeli kiegészítést most Török László írásos beszámolójával erősítjük meg:

Tisztelt Kollégáim!

A közgyűlési beszámolóm megkésettségéért elnézést kérek.

A kommunikációs tévedésemet természetesen nem menti, hogy a Művészeti Bizottság tevékenységét az elnöki beszámoló szinte teljesen lefedte, mint ahogy az sem, hogy ebben az időszakban a II. Országos Fotóhetek kiállításainak előkészítése, szervezése és a szükséges pályázatok elkészítése kötötte le energiám és figyelmem nagy részét.

Az elnöki beszámoló idevonatkozó részét nem ismétlem meg, de azzal kiegészítem, hogy a Művészeti Bizottság megalakulása óta négy alkalommal ülésezett. A Szövetségtől megvált Balla Demeter helyett Féner Tamás vállalta az itteni munkát. Emlékeztetőül a Bizottság tagjai: Tóth István, Féner Tamás, Gera Mihály, Kincses Károly, Tóth György és Szűcs Tibor.

Dr. Gellért Géza közgyűlési beszámolója nem vette figyelembe, hogy az elnökség a Művészeti Bizottság működésére 30.000 forint/hó költséget megszavazott. A Szövetség szűkös anyagi lehetőségei miatt ennek nem egészen egyharmadát, 110.000 forintot használt fel a Bizottság. Ennek elszámolása megtörtént.

Török László sk.
a Művészeti Bizottság vezetője

Új könyvek

A közelmúltban megjelent könyvek, fotóalbumok: Markovics Ferenc – Fényképtár 7., Intera Könyvek; Schwanner Endre – Fényképtár 8., Intera Könyvek; Tímár Péter: Budapest – Intera Könyvek; Miltényi Tibor: Papp Gergely – Szellemkép könyvek 3.;Rácz István: Csöndes vizeken – Polar Könyvek; Szabó Magdolna, Szűcs Tibor, Bán András: Fotó Homonnai – egy makói fényképészcsalád hagyatéka – Magyar Fotográfiai Múzeum és Szűcs Tibor kiadásában; Budapest ’98 – Fotóalbum az EB-ről, a Magyar Atlétikai Szövetség és az MTI gondozásában; Bagyinszky Zoltán: Nemzeti örökségünk. Kastélyok a történelmi Magyarországról – Publi-CITY Kft. 1492 , Ráday Mihály: jelenetek a pesti utcán – Karinthy Kiadó (A könyvekről részletesebben a honlapon)

A Szövetség honlapjáról

Mint már korábban hírül adtuk, a Webdesign jóvoltából, támogatásukkal elkészült a Szövetség honlapja (www.webdesign.hu/fotoszovetseg). 1998. október 31-én kezdődött a “próbaüzem”, azóta a beépített számláló 1032 látogatót regisztrált. (December 20-i adat) Az Internetto vizsgáztatta, és három ötössel osztályozta honlapunkat. Nemcsak a Szövetségről, tagjairól és tisztségviselőiről – a személyiségi jogok tiszteletbetartásával – tájékozódhatnak az ide látogatók. Három kiállításunk képanyagába lehet bepillantani. Pályázatok, kiállítóhelyek, fotós szervezetek, partnereink, oktatás, nevelés, tanfolyamok, workshopok, fotóipari gyártók és forgalmazók szerepelnek az előbbiek mellett. A Fotó az Interneten link-gyűjteménye segítségével a világra is kitekinthetünk. Ansel Adams-tól Robert Capán keresztül Balla Demeter, Korniss Péter, Révész Tamás, Wéber Lajos és Peter Sorel honlapjáig elég szép a választék. Nemcsak a Californiai Fotográfiai Múzeum, a new york-i Modern Művészetek Múzeuma, hanem a budapesti Bolt Galéria, a Vintage Galéria, a Műcsarnok, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum is képbe kerülhet, lapozhatunk a Fotóművészet oldalait. A pénzosztó helyek is elérhetők, a Soros Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, a Turizmus RT., a Főváros Kulturális Bizottsága, stb. pályázati kiírásait első kézből tudhatjuk meg, és ezek ki is nyomtathatók. A Hírek, aktualitások és a Kiállítások rovatok feltöltése szinte naponta történik, a titkárságra, vagy saját postaládámba érkező meghívók, levelek, elküldött könyvek, katalógusok, és az Observer sajtófigyelőnél megrendelt anyagai alapján. Célunk, hogy minden, a fotográfiával kapcsolatos hír, esemény helyet kapjon a hálón, és a szerkesztőségek, a szakmai programokat szervezők mellett az egyéni érdeklődők, a “szörfözők” is megtalálják a számukra érdekes anyagokat, egyelőre csak magyarul. Az “english” kapcsológomb jelzi, hogy elkezdtük az angol nyelvű változat “építését”, de ez még be kell fejeznünk, és akkor jöhet a német és francia változat is. Az anyagi lehetőségek szabják meg, milyen mértékű információt tudunk lefordíttatni.

A következő összeállítás a honlapunkról való:

Hírek, események, sajtószemle, kiállítások:

Sixth Polaroid European Final Art – Kerekes Gábor a díjazottak között!

Winners of the 6th European search for excellence in Polaroid photography.
Overall Winner: Wiliam Ropp (F)
Runners up: Angus Brown (UK), Patricia Canino (F), Alice Franklin (F), Rainer Stratmann (D)
Merit: Agathe Cezard/Friedrich Fontenoy (F), Richard Foster ((UK), Matt Haris (UK), Rene van den Hulst (N), Gabor Kerekes (H), Lars Stenman (S)

(Polaroid Professional Photography, Issue 15)

MEGJELENT A FOTOGRÁFIA 1984/4 SZÁMA

Kiadó: Viva Média Holding, főszerkesztő: Kiss Kuntler Árpád

Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap új elnöke meglepő nyilatkozataival döbbentette meg a fotóművészeket. Az első oldalon Szilágyi Sándor felteszi a kérdést, hogyan kerül a csizma az asztalra?

A hírekben sok minden más mellett találkozunk Tóth István és Gink Károly portréival, akik a Szövetség életmű-díjasai, láthatjuk Féner Tamást, amint Orbán Viktor miniszterelnöktől átveszi a keresztjét (pontosabban: a Magyar Köztársasági érdemrend Tisztikeresztjét), Korniss Pétert a Műcsarnokban, kiállítása rendezése közben. Olvashatunk Kovács Melindáról, aki a HUNGART egymillió forintos pályázatának nyertese. A kerekasztal a Mai Manó Ház helyzetéről számol be, Kincses Károly, Kolta Magdolna, Bánkúti András és Török András szavaival. A további oldalakon P. Szabó Ernő beszélgetése Szabóky Zsolt fotóművésszel, akinek gyönyörű albuma jelent meg Kárpát-medencei várai címmel. A Hasselblad Open országos fotópályázat, 1998 díjazott képei összeállításában Fiala de Gábor (I. helyezett), Förster Tamás (II. helyezett), Farkas Antal Jama (III. helyezett) fotóit mutatja be. Barta Zsolt Péter a Pozsonyi Fotóhónapról, Kolta Magdolna Arles-ról, Szarka Klára a Találkozás a természettel? Az Év Természetfotósa pályázat kiállításáról számol be. A közélet, kiállítások, események rovatban olvashatunk többek között külföldi sikerekről, a Somogyi fotóklubról, a nyíregyházi új Fotógalériáról, a Sümegi fotóklubról, A bor története az emberiség története című kiállításról a Vigadó Galériában (Szalay Zoltán rendezésében), a MAOE szalonról a Duna Galériában, a II. Országos Fotóhetek előkészületeiről, tervezett programjáról. A Photokina 98, eseménynaptár, Nikon F60, külföldi fotópályázatok, apróhirdetések és még sok más színes anyag teszi érdekessé és tartalmassá az 58 oldalas újságot.           

SAJTÓFOTÓSOK A KÁROSULTAKÉRT

“A budapesti Pólus Centerben az OTP Bank észak-pesti fiókjának falain a Magyar Fotóriporterek Társasága szervezésében sajtófotósok, közöttük lapunk munkatársai, Isza Ferenc, Müller Judit és Szigeti tamás a tiszai árvíz idején készített fotográfiáiból látható kiállítás. A fotóriporterek ezzel az akcióval szeretnék adakozásra buzdítani a kiállítás látogatóit, de természetesen bárki elküldheti pénzadományát az MKB 10300002-20329725-72273285 számlaszámra.” (Magyar Hírlap, 1998. december 10.)

PHOTO RIGHTS

Exhibition of Imre Benkő and Colin Régis, Budapest, French Institute
“All human beings are born free and equal in dignity and rights.
This sentense, along with the other 29 articles of the Universal Declaration of Human Rights, was signed 50 years ago this week by members of the United Nations. To mark the anniversary, the French Institute of Budapest organized a photo exhibition of a French and a Hungarian photographer that opened Friday.”

(Mónika Csányi, Budapest Business Journal, December 7-13, 1998)

NEM KÖNNYŰ TETTEN ÉRNI…

“Figyelem, évek, most már évtizedek óta figyelem, hogy mi a titka Féner munkásságának. Nem könnyű tetten érni, formulázni túlzások és semmitmondások nélkül. Gondolom, ez önmagában is minősít, és nemcsak engem. A tematikája például széttartó, pályakanyarjai sokkolóak. Mindig van kenyérkereső foglalkozása – ez többnyire szerkesztőségi tisztség és nagy tekintélyt szerez neki -, s aztán szinte ettől függetlenül, olykor tüntetően függetlenül előáll egy életműdarabbal. A népszerű színházi fotós cigánysorozatot készített, és bányász-szociofotókat állított ki. A társasági lap művészeti szerkesztője csepeli olvasztár-ciklust mutatott be, természetesen a Munkásmozgalmi Múzeumban…”

(Rózsa Gyula – Népszabadság, 1998. december 4.)

NEGYVENÉVES A GYŐRI FOTÓKLUB

“A negyvenéves Győri Fotóklub tisztújító közgyűlésén a tagság új vezetőséget választott. A Petőfi Sándor Városi Művelődési Központban harmicöten hallgatták végig Dániel István elnök beszámolóját, majd hozzászólások következtek. Szavazás alapján a Győri Fotóklub elnöke: Dániel István, alelnöke: Finta Lajos, a titkári teendőket Szabó Béla látja el. A művészeti vezetői feladatokkal Bieder Gézát bízták meg, a klub sajtóreferense a következő ciklusban Kiss József.”

(Kisalföld, 1998. december 4.)

A NEMZETI MÚZEUM FÉNYKÉPTÁRA

“A MNM Történeti Fényképtára 1998. Májusától letétként őrzi az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének több ezer darabból álló fényképegyüttesét. A 6445 db kartonra kasírozott pozitívot, 1381 db negatívot (elsősorban üveglemezt) és 2871 db diapozitívot tartalmazó kollekciót dr. Jalsovszky Katalin és dr. Tomsics Emőke fedezte fel a múzeum számára a Volt egyszer egy Magyarország c. könyvük készítése során.
A gyűjtemény legértékesebb részét Lóczy Lajosnak (415 db kép) és tanítványának, Cholnoky Jenőnek (397 db kép), a geográfia magyar és nemzetközi szaktekintélyeinek felvételei képezik”

(Varga Judit muzeológus – Múzeumi Hírlevél, 1998. december)

TALÁLKOZÁS A TERMÉSZETTEL – AZ ÉV TERMÉSZETFOTÓSA

“A Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) és a NIMRÓD Fotóklub által kiírt pályázatra az idén 138 pályázó 3081 képet küldött be. A minden korábbinál nagyobb érdeklődés is jelzi azt az örvendetes tényt, hogy a természetfotózás mind népszerűbb és elismertebb hazánkban. Mint Dr. Tardy János helyettes államtitkár a kiállítást támogató Környezetvédelmi Minisztérium képviseletében elmondta, jövőre már nemzetközivé válhatna ez a rangos hazai megmérettetés…

Az Év Természetfotósa kitüntető címet Vadász Sándor nyerte el…”

(Természetbúvár, 1998. december)

LE KELL TÉRNI A FŐÚTRÓL – KÁSA BÉLA FOTOGRÁFUS

“-Kása Béla 1952-ben született Pécsett. Diplomát 1979-ben szerzett a kölni Képzőművészeti Főiskola művészi fotográfia szakán. Dolgozott fotósként Európa nagy magazinjainak, a Sternnek, a GEO-nak. Gyűjtött népzenét Erdélyben, s 1985 óta népzenei együttesekről és szólistákról készít fotókat, képszerkesztője a MAG című népzenei lapnak. Fejér megyében, Tordason él feleségével és három gyermekével, egy régi parasztházban…
K.B.: – Megpróbálom a körülöttem lévő világot mindig úgy fényképezni, hogy ott, ahol éppen vagyok emberként, barátként is helyt tudjak állni… Olyan képeket szeretnék csinálni, amelyek a valóságot mutatják meg. Nagyon nehéz az igazságot fényképezni, hiszen annak mindig csak egy részét ragadhatja ki az ember. Le kell térni a főútról, hogy a fontos dolgokkal találkozhassunk…”

(Müllner Dóra – Wanted, 1998. december)

GINK KÁROLY ÉLETMŰ-DÍJAS

“1940-ben a Fotóéletben jelentek meg első felvételei, és ma, a nyolcadik évtizedében járva is aktívan fényképez Gink Károly. A fotóművészet élő klasszikusát, a hét végén, a Magyar Fotóművészek Szövetsége közgyűlésén életműdíjjal tüntették ki. Kiállításai és albumai alkotói sokféleségét mutatják: sajátos szemléletű, zenei ihletettségű albumok, klasszikus utazási könyvek, művészportrék egyaránt megtalálhatók ouvre-ben.”

(Magyar Hírlap, 1998. november 30.)

KIRÁLYI FOTÓSOK VENDÉGE VOLT

“Tám László EFIAP-díjas fotó- és diaporáma művészt a közelmúltban rendezett nemzetközi diaporáma találkozóra, az angliai Royal Photographic Society hívta meg, ahol az öttagú nemzetközi zsűribe is beválasztották.
T.L.: – Ez a meghívás, az ott eltöltött idő nagyobb elismerés, mintha egy nemzetközi trófeát nyertem volna el – mondja Tám László tanár, pécsi diaporáma művész. … Azt hiszem, egy életmű elismerése is. A FIAP idei évkönyve a negyedik helyre rangsorol a világon. De arról is meggyőződhettem, hogy a hazai diaporáma művészet általában is igen előkelő helyen áll. Eifert János, Dozvald János neve fémjelzi ezt. Az angolok számára még mindig vonzóak vagyunk…”

(B.R. – Dunántúli Napló, 1998. november 28.)

REMÉNNYEL REMÉNYTELENSÉGET – MARKOVICS FERENC

“Feslik, hasadozik számtalan szövetség, barátság világunkban (is). Csaknem minden szakmában akad mégis egy-két közkedvelt egyéniség. Szerencsére. Markovics Ferenc ilyen a hazai fotóművészetben. Ismeretlenek közt, az ismerkedésig: derűs és hallgatag. Ha bántja érzékenységét a nem kívánt és nem helyeselt környezet, ő nem kezd szúrni-vágni: odébbáll. Barátok közt azután a művelt ember csöndes humorával nyilatkozik meg… A szépség keresőjeként kezdte ifjúkorában a képalkotást; a valósághoz mindegyre közelítő igazságkeresőként folytatta és teljesítette ki, ahogy a mind jelentősebbé kiegészülő Fényképtár könyvsorozatának s benne a Markovics albumnak a szerkesztője, Gera Mihály is utal rá bevezetőjében… (Intera, 124 oldal, 1200 forint)”

(Csala Károly – Népszabadság, 1998. november 28.)

FOTÓK ROSTI PÁL EMLÉKÉRE

“A Rosti Pál Emlékpályázatot tizenkettedik alkalommal hirdette meg a dunaújvárosi Rosti Pál Fotóklub. A kétévente megrendezett kiállításhoz az idén 150 szerző 621 képéből válogathatott a zsűri, végül 78 szerző 130 képe került falra. A az első díjat a miskolci Juhász Miklós vehette át kollekciójáért.
Rosti Pál az 1948-49-es szabadságharc ifjú katonája, majd menekültje volt. Az emigrációban megismerkedett a kor új találmányával, a fotográfiával. E tudomány birtokában latin-Amerikába utazott, s megörökített a legérdekesebb ottani látnivalókat. Hazatérve képes útikönyvet adott ki, majd albumot készített az eredeti fotográfiákkal. E munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta.”

(Észak-Magyarország, 1998. november 27.)

ZSENI – JUNG!

“A századelő impresszionizmusához kalauzol vissza bennünket Jung Zseni fotókiállítása. Roskadozó, széteső épületrészeket látunk, lágy körvonalakkal. Nincs emberi lény, még emberi erőfeszítés sem, amely az omlást megakadályozná. Csak a természet van jelen… az idő folyamatát filmszerűen jeleníti meg, a képek pedig festményekre emlékeztetnek, színezett felületükkel. A kiállítást január 4-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Mai Manó Fotógalériában.”

(T.A. – Pesti Műsor, 1998. november 26.)

KIVÉGZÉSI FOTÓK

“A Nemzeti Múzeum az idén második alkalommal használhatta fel gyűjteményeinek gyarapítására az állampolgárok adójának erre szánt egy százalékát, ami az idén egymillió forintot tett ki. …ennek révén jutott hozzá a múzeum egy 30 felvételből álló, Szálasi és társainak kivégzését megörökítő fotónegatív-sorozathoz. A drámai hatású dokumentumot – mint a főmuzeológus elmondta – egy ismeretlen, valószínűleg amatőr fényképész készítette 1946. Március 12-én, a Markó utcai börtön udvarán. A múzeum Történeti Fényképtára nagyításokat készít a negatívokról és bemutatja azokat a december 18-án nyíló tárlaton.”

(Deregán – Népújság, 1998. november 25.)

KIT FOTÓZHAT A FOTÓS?

“Aki a közéletben szerepel, vagy közéleti eseményeken részt vesz, annak számolnia kell azzal, hogy képmása közzétételre kerülhet. Az ilyen eseményeken készült tömegfelvételek felhasználása nem tekinthető jogellenesnek. Nap, mint nap találkozunk például sport-, színházi vagy más eseményről készült tömegfelvételek közlésénél egy-egy arc kiemelésével. Nem ritka, hogy az ilyen kiemelés során ábrázolt személyt olyan magafeledt pillanatában örökítették meg, hogy a közzététel során esetleg köznevetség tárgya lesz. Ez sem tekinthető képmással való visszaélésnek, mert az esemény résztvevőjének számolnia kellett azzal, hogy ilyen helyen készíthetnek felvételeket. A jogosan készített képmás felhasználása során is biztosítani kell az érintett személy érdekeinek védelmét…”

(Kerékgyártó – Ózdi Hírek, 1998. november 20.)

MEGJELENT A FOTÓPIAC 8. SZÁMA

A megszokott gazdag tatalommal – pályázatok, események, kiállítások, hírek, apró- és nagy hirdetésekkel – 7000 példányban megjelent a Fotó Piac, a Magyar Fotográfiai Élet Nyilvános Fóruma.

A szerkesztőségnek új üzenet és fax száma van: 06 (1) 209 1282. Web oldala: www.fotopiac.hu

AZ ALKALMAZOTT FOTOGRÁFUSOK MEGISMÉTELT KÖZGYŰLÉSE

A Magyar Alkalmazott Fotográfusok Kamarája 1998. december 17-én, csütörtökön 14.30 órai kezdéssel – az előre jelzett időpontban – a MÚOSZ Mikszáth termében (Budapest, VI. Andrássy út 101.) tartotta beszámoló és Vezetőségválasztó közgyűlését. A korábbi, december 4-ére összehívott közgyűlés a megjelentek száma miatt határozatképtelen volt. A jelenlévők megválasztották az elnökség tagjait, Gránitz Miklóst, Patyi Árpádot, Varró Gézát, és új nevet is választottak egyesületük számára.

OPEN HOUSE

A TRIPONT szokásos évi nyitott napját 1998. december 17-én 9 órától – kifulladásig tartotta Bemutatótermében! 115 Budapest, XI.ker. Tétényi út 18. Tel./Fax: 203 2874, 206 5595

MAGYAR FOTÓMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK HONLAPJA

http://www.webdesign.hu/fotoszovetseg
Rendkívül igényes és ízléses honlap, a hivatalos szövetségi tájékoztatás (tagok, tisztségviselők, hírlevelek) mellett galériák, fotóipari cégek, gyártók, forgalmazók címei, virtuális tárlat, a Fotó az interneten cím alatt pedig a téma egyik legteljesebb linkgyűjteménye. Tartalom: 5, design: 5, link: 5

(Takács Viktor (tviktor@internetto.hu, iNteRNeTTo heti hírlevél, 50. Hét, 1998. december 14. 0:23)

X. DIPORÁMA BIENNÁLÉ LILLAFÜREDEN

A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház volt a házigazdája a Lillafüredi Palota Szállóban, 1998. december 12-13-án megrendezett X. országos Diaporáma Biennálénak. A versenyvetítésekre 16 művel neveztek.
A zsűri – dr. Végvári Lajos, Kocsis Iván, Eifert János. – Miskolc Város 30.000 Ft-os díját Veress Sándor (Szeged): Üvegváros, 20.000 Ft-os díját Tám László (Pécs): Dimenziók, 15.000 Ft-os díját Nagy László (Miskolc): Fantasy, a MADIME különdíját Dobóczky Zsolt (Szeged): Alagút c. alkotásaiért ítélte oda.

December 12-én, éjjel a szálló különtermében megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Audiovizuális Társaság. A jelenlévők megfogalmazták céljaikat, megvitatták az alapszabályt, és megválasztották a tisztségviselőiket.

Elnök: Tám László (Pécs), a régiókat képviselő titkárok: Szőke János (Szeged), Ádám János (Miskolc), Csillag Pál (Budapest). 

AUDIOVIZUÁLIS ALKOTÓCSOPORT

Dr. Végvári Lajos professzor, Kocsis Iván, Tám László és Eifert János kezdeményezésére1998. december 12-én megalakult a Magyar Fotóművészek Szövetsége audiovizuális alkotócsoportja. Célja, feladata a hazai diaporáma és multivízió életre segítsége, támogatása, a műfaj hagyományainak, értékeinek megőrzése, a kreatív, kísérletező műhelymunka ösztönzése, a hazai és nemzetközi szervezetek munkájának összehangolása, információcsere.

ÚJRA EGYÜTT A NAGY CSAPAT! – IV. FOTÓSBULI A PELIKÁN CAFÉ & PUB-BAN

Fotóriporterek, fotóművészek és mindenki, akinek köze van a szakmához, együtt bulizott 1998. december 18-án este 8 órától a Pelikán Café & Pub-ban a Római parton. (1031. Budapest. Nánási út 97.)

Zsúfolásig megtelt a két szint, remek volt a hangulat, és sok-sok értékes ajándék volt a karácsonyfa alatt! Sok-sok film, képkeret, fotósmellény, fotóshátizsák, fotótáska talált gazdára a tombolán, de a Nikon vagy a Premier digitális, a Canon víz alatti, a Vivitar tükörreflexes fényképezőgépét is átvehették a szerencsés nyertesek. 

MEDIAWAWE-KÜLÖNÍTMÉNY ÁZSÁBAN

A Mediawawe ma Közép-Európa egyik legjelentősebb és egyben legsajátosabb karakterű kulturális eseménye. Igazi összművészeti fesztivál, a filmek dominanciája mellett a programokban rendszeresen szerepelnek kísérleti koncertek, tánc- és színházi produkciók, képzőművészeti és fotókiállítások, valamint előadások a világ minden részéről. A Győrött működő “fényíró fesztivál” szellemiségét továbbvíve ázsiai turné során Almatiban, Ürümcsiben, Lhászában és Pekingben láthatta a közönség többek között Kása Béla: Cigánymuzsikusok, Kassay Róbert: Mediawawe hangulatképek című fotókiállításokat.

(Jávorszky Béla Szilárd – Népszabadság, 1998. november 30.)

FÉNYKÉP KALAPÁCS ALATT

A németországi FOCUS 1998. novemberi, 47. számában a kölni Kunsthaus Lempertz jubileumi akciója kapcsán áttekinti a világ fotográfiai aukcióinak helyzetét, és közli az első húsz, legmagasabb kikiáltási áron elkelt fénykép árát (márkában) és a fotográfus nevét. Eszerint:

Fotográfus	Eladási ár, DM
1. Man Ray	1 093 500
2. Alfred Stieglitz	645 570
3. André Kertész	579 810
4. Edward Weston	479 700
5. Dorothea Lange	440 100
6. Charles Sheeler	323 000
7. Tina Modotti	291 830
8. M. Rodcsenko	277 704
9. Edward Steichen	261 900
10. Paul Outerbridge	255 255
11. Pierre Dubreuil	242 100
12. El Lissitzki	196 680
13. Moholy-Nagy László	190 190
14. Diane Arbus	182 700
15. M. Bourke-White	172 800
16. Paul Strand	162 900
17. Robert Frank	160 875
18. Lewis W. Hine	157 470
19. Clarence H. White	157 325
20. Florence Henri	103 272

 

FOTÓALBUM AZ EB-RŐL

Művészi igényű fotóalbumot jelentetett meg a Magyar Atlétikai Szövetség az MTI gondozásában. A Budapest ?98 című kiadvány csaknem kétszáz felvételt tartalmaz az augusztusban Budapesten megrendezett atlétikai Európa-bajnokságról.

RÁCZ ISTVÁNT AUTÓBALESET ÉRTE

A Finnországban élő, 90 éves, műfordító-fotóművészt autóbaleset érte, ezért személyesen nem tud részt venni azon a zenés irodalmi esten, melynek keretében bemutatják Csöndes vizeken című, fotókkal illusztrált önéletírását. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság Elnöke szintén nem lesz jelen az ünnepi eseményen, ezért 1998. december 6-án, 18 órakor a Gellért Szállóban Eifert János, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke méltatja Rácz István munkásságát, és adja át az Életmű-díjat az őt képviselő lányának.

ÚJ KÖNYV: PAPP GERGELY – SZELLEMKÉP KÖNYVEK 3.

A zseniális, sokak előtt ismeretlen fényképészt, Papp Gergelyt bemutató könyv a Szellemkép Könyvek sorozatában jelent meg. A 100 oldalas, 19×22,5 cm méretű, puhafedelű könyv azoknak szerezhet örömöt, akik képesek a világot – a fotográfia világát – újra felfedezni. Szerkesztette, és az előszót írta: Miltényi Tibor.

A FÉNYKÉPEZÉS KÖZÖNY. A HALÁL LEHELETE ÁRAD BELŐLE.

“A fényképezés közöny. A halál lehelete árad belőle. Ez azonban inkább olyan, mint egy érzékcsalódás. Itt van, jelenvaló, mégsem lehet egészen komolyan venni. Valójában senkit nem lehet a jövőjéből nézvést lefényképezni. Legalábbis egy valakinek élnie kell, s ez csak a fényképész lehet. Az eljárást éppen ez teszi oly rideggé. Ez a követelőző én. A fényképész hatalmas és rettenetes énje, mely nemcsak előhív, hanem eltakar. Más eljárások esetében, például a festészetben vagy a szobrászatban ez nem így van. Alkotó és tárgya között képlékenyebb a kapcsolat. Másképp bánnak az anyaggal, idővel, és nem is kerülnek föltétlenül a halál közelébe. A fényképen a modell mindig visszanéz egy időből. A fényképeken csak az van, ami volt a pillanatban.”

Nádas Péter (Bartis Attila: Photo Pygmalion, Vintage Galéria, a kiállítás meghívójából) 

FOTOGRÁFUSOK – MADE IN HUNGARY

“A XX. Századi fotótörténet nem írható meg André Kertész, Brassai, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Kepes György nevének említése nélkül. Tudásukat, szemléletmódjukat Magyarországon töltött éveik alapozták meg, de valamennyien külföldön lettek világhírűek. Mások itthon maradtak, s bár hasonló kvalitású képeket készítettek, csak szűk körben válhattak ismertté. A Magyar Fotográfiai Múzeum arra vállalkozott, hogy a világhírű magyarok mellé az itthoniak, Pécsi József, Angelo, Balogh Rudolf, Escher Károly, Kálmán Kata és mások alkotásait válogassa össze úgy, hogy a szerzők, a művek, különböző tendenciák jól kiegészítsék egymást.

A 250 képből álló tárlatot az idei, áprilisi kecskeméti bemutató után Arles-ban láthatták, majd november 18-tól Prágában, a Hradzsinban látható, majd Bécsben, Bath-ban, Liverpoolban, a Milánói Triennálé, a brüsszeli Europalia, valamint a Frankfurti Könyvvásár vendégeként is megtekinthető.”

(Kolta Magdolna – Műértő, 1998. november)

BETONPILLANGÓ – PINK GARDENS

“a hiányosságokért a képek kárpótolnak bennünket…” – Balla András szerzői magánkiadásban megjelent fotóalbumáról Boros Géza teszi meg észrevételeit a KRITIKA 98/11 számában.

NEM SZERETNÉK A FOTOGRÁFIÁRÓL BESZÉLNI. AZ ORVOSOM MEGTILTOTTA.

A 90. éves, világhírű francia fotográfussal, Henri Cartier-Bressonnal készített interjút René Burri. Ezt olvashatjuk a bonni KULTURCHRONIK 1998/5 számában. – “Két szívoperáció után vagyok. Már 30 éve nem készítek fotóriportot. A fotó nem érdekel többé, legkevésbé a sajátjaim…”

HÁROM NŐ – HÁROMMILLIÓ FORINT

A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület

a művészi élet felpezsdítésére és a művészek támogatására három művészeti ágban egy-egy millió forint összegű pályázatot írt ki. A szakmai zsűrik – melyek az Elnökség tagjaiból álltak – meghozták a döntést.

Az ösztöndíjpályázat nyertesei:

Kovács Melinda (fotóművész), Lovas Ilona (iparművész), Szíj Kamilla (képzőművész)

A díjátadó ünnepség: 1998. december 2-án 11 órakor, a Vigadó Galériában. 

KORNISS PÉTERRŐL

Az ismert fotóművésznek már jó néhány hete bezárt a kiállítása a Műcsarnokban, és mondhatni, irigylésre méltóan remek sajtója volt. A fotóművészet ellenfelei mondhatják újra, milyen jól lobbyzunk. A Leltár – az a kiállításának címe – tovább tart, és úgy tűnik, sztárhoz méltóan az elemző cikkek sora következik. Az Új Ember 1998. november 8-i számában a Hosszú mélységélesség címmel megjelent írást egy gyönyörű kép, a Csángó Madonna (1973) kíséri. A Kritika 98/11 számában Korniss Péter leltárai címmel Beke László három oldalas elemző kritikáját olvashatjuk. A prágai FOTOGRAFIE 1998/11 számában Daniela Mrázková három oldalas méltatását olvashatjuk (már ha tudunk csehül), ha nem, gyönyörködhetünk Korniss Péter tizenhat fotójában. Nem érdektelen megjegyezni, hogy honlapjának elérési útját is közli a folyóirat. 

FÉNER TAMÁS MÁS/KÉP/MÁSA

A Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díjával kitüntetett fotográfusról készült képmások Budapest című kiállításának apropójából kerültek a Népszabadság , a Magyar Hírlap 1998. november 13-i, a Napi Magyarország 1998. november 14-i számában kiemelt képes helyeire. 

NEVÉT AZ USA-BAN NEM TUDTÁK KIMONDANI

Jelenleg Debrecenben, és egy kicsit Budapesten is él Szipál Márton, a magyar-amerikai állampolgár, az életművész, a fotóművész. Negyven évig Hollywoodban, Los Angeles-ben lakott és dolgozott, színészhírességeket, neves személyiségeket fényképezett. Mindig a nő volt a fő témája a fekete-fehér képeket készítő fotográfusnak, aki sok szép szakmai sikert aratott fotóival. A Hajdú-Bihari Napló 1998. november 11-i számában Erdei Sándor interjúját olvashatjuk a kalandos pályájú Szipál Mártonról. 

MAGYAROK POZSONYBAN

A Műértő 1998. novemberi számában Hushegyi Gábor számol be a csaknem évtizedes múltra visszatekintő pozsonyi Fotofo Alapítvány évente megrendezésre kerülő fotóhónapjáról. Megtudhatjuk, hogy a 39 pozsonyi és 3 vidéki tárlat a cseh, lengyel, szlovén és szlovák művészek kiállításai mellett, novemberben a pozsonyi magyar intézetben a TEKODEMA csoport és Gyurján Eszter, a Cyprián Majerník Galériában pedig a Take Five (Hajdú, Kerekes, Bartha Zsolt, Herendi, Drégely) révén jelen vannak a magyar fotóművészek is. 

RENDHAGYÓ CSALÁDI ALBUM

A pécsi Művészetek Házában látható kiállításon Harnóczy Örs és Körtvélyesi László fotóművészek olyan embereket mutatnak be, akik Pécs kulturális életében szerepet játszanak, s tevékenységüket művészi fokon végzik. Híres és ismert, személyiségek.

(Dunántúli Napló, 1998. november 10.) 

One Big Lonely City – Hajtmanszki Zoltán magángyűjteményének anyaga

(Berendi Ferenc, Czeizing Lajos, Frankl Aliona, Hajtmanszki Zoltán, Haller F. G., Inkey Tibor, Járai Rudolf, Katona Bernadett, Kovács István, Lugosi Lugo László, Reismann Mariann, Reismann János, Rév Miklós, David Sutherland, Szöllösy Kálmán, Vadas Ernő, Vajda Lajos, Vydarényi Iván)

Gerbeaud Kiállítóterem (V. Dorottya u. 1-3.) 1998. december 30-ig. 

A 40 ÉVES FŐNIX FOTÓMŰVÉSZETI KÖR JUBILEUMI KIÁLLÍTÁSA

Öreghegyi Közösségi Ház (Székesfehérvár, Fiskális út 93.)

Megnyitja – 1998. december 18-án, pénteken 18 órakor – Warvasovszky Tihamér polgármester. 

MENGYÁN ANDRÁS: A HARMADIK DIMENZIÓN INNEN ÉS TÚL

Éri Galéria (1075 Budapest, Madách Imre út 3.) Megnyitó 1998 december 16-án délután 5 órakor.

Megtekinthető 1999 január 20-ig hétfőtől péntekig 10-18 óra között. 

KÁSA BÉLA KIÁLLÍTÁSA

Miró Fotógaléria (1067 Budapest, Teréz krt. 11-13.)

1998. december 16-án 19 órakor a kiállítást megnyitja Somogyi Győző festőművész, közreműködik az Ökrös együttes. Megtekinthető 1999. február 16-ig, hétfőtől péntekig, 10-18 óráig. 

SZIGETVÁRY ZSOLT: ÉJSZAKAI JÁRAT című fotókiállítása

Megtekinthető a MU Színház galériájában, 1998. december 18-ig. 1117 Budapest, Körösy József u. 17. 

FOTÓ HOMONNAI

Könyvbemutató a Magyar Fotográfusok Házában, 1998. december 17-én, 16.00 órakor.

A Magyar Fotográfia Történetéből könyvsorozat 11. köteteként megjelent kötetet bemutatják a szerzők – Bán András, Szabó Magdolna és Szűcs Tibor. 1904 és 1936 között működött Makón a Homonnai fényképészeti műterem. A műhelyet Homonnai Nándor alapította, majd halála után családja vezette tovább, s a műterem működésének 32 éve alatt készült kb. 48.000 negatívból mintegy 20.000 maradt ránk. Négy év feltáró munka eredményeit mutatja be a most megjelenő album. A 174 oldalas kötetben Bán András, Szabó Magdolna és Szűcs Tibor tanulmányai olvashatók, 150 felvétel látható a műterem egy város, egy régió egészét átfogó munkásságából. A szerzők megkísérlik, hogy egy tipikus műtermi fotográfiai hagyaték teljességét tárják az olvasó elé. 

MANUPROPRIA – A XI. ESZTERGOMI FOTOGRÁFIAI BIENNÁLÉ ANYAGA

Budapest Galéria Kiállítóháza (Budapest, III. Lajos u. 158.)

A kiállítást megnyitja Szegő György művészeti író, építész – 1998. december 10-én, csütörtökön 17 órakor. 

Megtekinthető 1999. január 10-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.

BENSŐ TÁJAKON – HERMANN ANDRÁS ÉS KÖNIGH ZAKARIÁS FOTÓKIÁLLÍTÁSA

Tölgyfa Galéria (Budapest, II. Henger u. 2. – Margithíd budai hídfőjénél)

Megnyitotta Miltényi Tibor fotóesztéta, 1998. december 19-én 19 órakor. 

DIGITÁLIS PILLANTÁS – Aktuális magyar számítógépes print és virtuális kiállítás

TRAFÓ – Kortárs Művészetek Háza (1094 Budapest, Liliom u. 41.)

Résztvevők: Beöthy Balázs, Gerhes Gábor, Komoróczky Tamás, Nagy Kriszta, Szarka Péter, Szegedy-Maszák Zoltán, Fernezelyi Márton

Megnyitó: december 12., 20.00, Kerekasztal – beszélgetés a művészekkel: december 14., 17.00

Vendég: dr. Beke László, művészettörténész (a Műcsarnok igazgatója) 

ROSTA JÓZSEF: LÁTÁSI VISZONYOK

Fészek Galéria (Budapest VII., Kertész u. 36.)

A megnyitó 1998. december 10.én, csütörtökön 18 órakor, amikor megkóstolhatják Somlói Lajos sághegyi borát.

A kiállítás megtekinthető naponta 14-19 óra között, szombat és vasárnap zárva. 

A PERFECT WORLD – Markéta Othová fotókiállítása

Kortárs Művészeti Intézet (2400 Dunaújváros, Vasmű út 12.)

A kiállítást Szőke Katalin művészettörténész nyitja meg, 1998. december 11-én, 18:00 órakor. 

BARTIS ATTILA: PHOTO PYGMAILON

Vintage Galéria (1053 Budapest, Magyar u. 26.)

A kiállítást 1998. december elsején, délután hat órakor Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója nyitja meg.

Megtekinthető 1999. január 8-ig, keddtől péntekig, 14-19 óráig. 

KRESZ ALBERT: AZ ISTENANYA KULTUSZA A VILÁGBAN

Gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ

A fotókiállítást megnyitja Fr. Nagy László Tamás OFM Cap. Provinciális miniszter, 1998. december 12-én 16 órakor, megtekinthető 1999. január 24-ig 

KÉP ÉS SZÖVEG

Nemzetközi pályázat kiállítása, Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét, Katona József tér 12.)

Megtekinthető 1999. február 10-ig, hétfő és kedd kivételével naponta 10-16 óráig

BENKŐ IMRE ÉS RÉGIS COLLIN FOTÓKIÁLLÍTÁSA

Amely az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 50 éves évfordulója alkalmából 1998. december 4-én, pénteken 18 órakor nyílik a Francia Intézetben. (Budapest, 1011 Budapest, Fő u. 17.)

A kiállítást dr. Halmai Gábor, egyetemi tanár, az Emberi Jogok Információs és Dokumentációs Központ igazgatója nyitja meg. Megtekinthető 1998. január 8-ig, hétfőtől péntekig 9h-tól 21h-ig.

RÁCZ ISTVÁN, FINNORSZÁGBAN ÉLŐ FOTÓMŰVÉSZ KÖNYVBEMUTATÓJA

A Polar Alapítvány 1998. december 6-án 18 órakor zenés irodalmi estet rendez a Gellért Szállóban, amelynek keretében bemutatja Rácz István Csöndes vizeken című, fotókkal illusztrált önéletírását, amelyet a Magyar Fotóművészek Szövetsége életmű-díjának ünnepélyes átadása követ.

ÚJRA SZEMTŐL-SZEMBE – Hommage… INKEY TIBOR (1908-1998)

A Magyar Filmfotósok Egyesülete kiállítása a Ferencvárosi Művelődési Központban (1096 Budapest, Haller u. 27.) 1998. december 2-án, 18 órakor a kiállítást megnyitja Szécsényi Ferenc Kossuth-díjas operatőr

Megtekinthető 1999. január 7-ig.

Kiállítók: Inkey Tibor (+), Demeter Miklós, Endrényi Egon, Gáspár Miklós, Inkey Alice, Kalászi György, Kende Tamás, Kiss Júlia, Klotz Miklós, Markovics Ferenc, Szabó Adrienn, Szabó Róbert

FRANKL ALJONA KIÁLLÍTÁSA

BOLT Galéria (1082 Budapest, Leonardo da Vinci u. 40.)

Megnyitja Palotai János, 1998. november 30-án, hétfőn 18.00 órakor. Megtekinthető 1998. december 24-ig. Nyitva: kedd-péntek 14-18 h

KOCSIS IVÁN FOTÓMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA

1998. november 20.-án 17.00 órakor az erdőkertesi Ady Endre Művelődési Házban megnyitja Fekete György belsőépítész, akadémikus egyetemi tanár. Közreműködik: Sunyovszky Szilvia színművésznő

PORTRÉ A FALON – INKEY ALICE FOTÓKIÁLLÍTÁSA TEXTILKÉPEKBŐL

Duna Galéria (Budapest, XIII. kerület, Pannónia u. 95.)

Megnyitja: Kádár János Miklós Munkácsy-díjas festőművész

Megtekinthető: 1998. november 18-tól december 6-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig

TÖRTÉNETI ELJÁRÁSOK ÉS A FOTOGRÁFIA JÖVŐJE

Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét – 1998. november 13-tól december 7-ig.

Kiállítás a XI. Esztergomi Fotográfiai Biennálé, valamint a Múzeum technikatörténeti különgyűjteménye anyagából.

Köszönöm a Szövetség tagjainak, az elnökségnek, és a titkárság munkatársainak aktív munkájukat, együttműködésüket. Kívánom, hozzon sok sikert, elismerést számukra az új esztendő.

Barátainknak, partnereinknek, és azoknak, akik csendes rokonszenvvel kísérik munkánkat kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog Új Évet kívánok!

 

Eifert János
elnök

 

Budapest, 1998. december 21.

A Magyar Fotóművészek Szövetsége belső tájékoztatója, felelős kiadó: Eifert János elnök

Tisztelt Kollégák!

Második hírlevelünkkel korábban jelentkezünk, mert határidőhöz kötődő lehetőségeket kívánunk közreadni. A CREATOR Kft. és a KREATÍV c. marketingkommunikációs szaklap szerkesztősége, direkt-mail szolgáltatásunkat igénybe véve, a postaköltséget állták, így beszámolhatunk a fontosabb eseményekről, az elnökség munkájáról. Közreadjuk az Etikai Bizottság állásfoglalását, mellékletünkben szerepelnek pályázatok, kiállítások, fesztiválok jelentkezési lapjai, kérdőívek, folyóiratok, és a szokásos sajtószemle. Várjuk visszajelzéseiket, közléseiket.

Pert vesztettünk – közel félmilliót kell fizetnünk

Az Ilku kontra Szövetség perben megtörtént az ítélethozatal másodfokon, de az új elnökség nem kapott értesítést a tárgyalás időpontjáról. Dr. Donovák Márta ügyvédnő, aki korábbi megbízása alapján képviselte a Szövetséget, beszámolt a perről: Ilku János 1993-ban a Magyar Alkalmazott Fotográfusok Kamarájával és a Vigadó Galériával közösen rendezett Országos Biennáléra beadott képei közül 5 db színezett polaroid képet nem kapott vissza. Ilku János ezekből 4 képet eladott darabonként 50.000 Ft-ért, 50.000 Ft foglalót át is vett a vevőtől. Miután a képek elveszése miatt nem tudta teljesíteni az adásvételi szerződésben foglaltakat, a foglalóban szereplő 50.000 Ft-ot duplán kellett visszaadnia. Emiatt a művész beperelte a Szövetséget, és hét tárgyalás, a valamennyi tanú meghallgatása után a bíróság első fokon Ilku János keresetét elfogadta. A Szövetség megpróbálta perbe hívni a Biennále többi szervezőjét, de ez nem sikerült. Az akkori elnökség úgy döntött, hogy időhúzás céljából megfellebbezi az ítéletet. A másodfokú tárgyalásra ez év április 9-én került sor, ahol a pert végérvényesen elveszítettük. Az ítélet a keresetben szereplő 250.000 Ft + ennek évi 20%-os kamata + az első- és másodfokú tárgyalás perköltségének megfizetésére kötelezi a Szövetséget. Dr. Donovák Márta elmondta, hogy a Szövetség tovább perelheti a két szervezőt (Vigadó Galéria és Magyar Alkalmazott Fotográfusok Kamarája), vagy levélben kérheti, hogy az ellenünk megítélt összegből vállaljanak részt. Az elnökség vita után úgy döntött, hogy miután eddig sem sikerült perbe hívni az említetteket, nem kíván további költségeket fordítani az ügyre, ezért a további pereskedés, illetve a levélbeli felszólítás gondolatát is elveti. Az elnök felkérte az Etikai Bizottság vezetőjét, hogy vizsgálja meg a per anyagát, és a leszűrhető tanulságokat tudassa az elnökséggel.

Érvényesülés, értékesítés

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy tagjainkat segítsük munkásságuk megismertetésében, elismertetésében. Bevezettük, hogy a fontosabb hazai és nemzetközi kiállítások, önálló- és életmű-kiállítások, könyvbemutatók, rangos rendezvények, előadások, stb. hírveréséhez olyan háttéranyagot állítunk össze, és küldünk szét a sajtónak, rádiónak, televíziónak, amivel segítjük a szerkesztők, újságírók tájékozódását, és ráirányítjuk a figyelmet az aktuális fontos eseményre. Egy-egy ilyen sajtó-anyagnak az összeállításához elsősorban az érintett fotóművész, szakíró, szerző kezdeményezése, együttműködése szükséges. A jó időzítéshez előre kell értesülnünk az eseményről, a meghívókat, katalógusokat, könyveket, stb. időben kell megkapnunk. Külön köszönet Habik Csabának, aki vállalta, hogy saját archívumából egy tartalmas, szép kivitelű cikkgyűjteményt állít össze egy-egy alkotóról, fontosabb kiállításához kapcsolódva. Török László “25 év” című gyűjteményes kiállítása PR-munkájához jól tudtuk használni Habik Csaba első összeállítását, amit a jövőben is szívesen vállal, más kiállítóművészek esetében is.

Tény, hogy soha ilyen figyelem, rokonszenv, érdeklődés nem fordult a magyar fotográfia felé, és – a század első felének “magyaros stílusát” kivéve – még nem volt ilyen izgalmas, sikeres korszaka. Erőteljes műhelyek, irányzatok jöttek létre, kiemelkedő alkotások születtek. Sok művész fordult meg a világban, néhányuk itthoni elismertségét megelőzte a világhír. A nemzetközi vérkeringés a befogadást is könnyebbé tette. A vezető szellemi áramlatok mellett – sokszor deklarált megnevezés nélkül – ott vannak a “magányos farkasok” is, akik nem kötődnek csoportokhoz, mégis meghatározó személyiségek. A “juniorok” és “seniorok” együtt élnek a nagyszerű középgenerációval, szinte élő fotótörténet tanúi vagyunk. Ugyanakkor a társadalmi elismertetéshez, anyagi és erkölcsi megbecsüléshez még meg nem találunk meg a megfelelő utat. Elő kell segíteni, hogy megismerjék és elismerjék az alkotómunka, a művészi teljesítmény értékeit, becsüljék meg az életművet, a közösségnek nyújtott áldozatos munkát. Az elnökség a meglévő állami, művészeti díjakra felterjesztéseknél átgondoltabb stratégia kialakítását gondolja eredményesebbnek, azon kívül Életmű-, és Hevesy Iván-díj létrehozását is kezdeményezi. Egy-egy díjra történő javaslat felterjesztése még nem azonos a díjazással. A hivatal felé történő felterjesztés csak az első lépcsőfok. El kell érnünk, hogy szakmánkat, művészetünket ne civakodásainkon, botrányainkon keresztül ítéljék meg, hanem valódi értékein, eredményein keresztül. Mert tény, hogy az értékek erősebbek, de a skandalumok látványosabbak. Emberi tartással, személyes kapcsolatokon keresztül, meggyőzéssel, lépésről-lépésre érhetünk el eredményeket, és csakis közösen.

A szellemi és erkölcsi értékek elismertetése mellett az anyagiak sem hanyagolhatók el. A megváltozott társadalmi-gazdasági közegben meg kell tanulnunk egy más fajta szemléletmódot. Ha azt akarjuk, hogy a fotográfusok, szakírók meg tudjanak élni munkájukból, hogy a felhalmozott hatalmas szellemi értékeket el tudják juttatni a felhasználókhoz, a megrendelőkhöz, a Szövetségnek kell kezdeményezni ezen a téren is. Mindnyájan nehezen tanuljuk meg a “csúnya” kifejezéseket: piacgazdaság, piaci verseny, marketing, menedzselés, a szellemi alkotás, mint “árú”, stb. Szerencsére vannak, akik eredményesen mozognak ebben az új közegben, és segítségünkre lehetnek. Ők mondják, hogy “a kis üzlet is üzlet”, és még ehhez is kínálni kell magunkat. Ezért ajánlom kollégáim figyelmébe a HUNGARIAN LANGUAGE SCHOOL kérését, vagy a MÉDIA INTERNET HUNGARY Kft. ajánlatát, és a PHOTO DIARY The Photography Guide megkeresését. Jelen kell lenni, ahol történhet valami, és rá kell érezni a jövő lehetőségeire. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megismerjenek, keressenek bennünket. Moldován Tamással, a VIVA MÉDIA Holding vezérigazgatójával hónapok óta tárgyalunk. Nemrég konkrét ajánlattal kereste meg Szövetségünket, és egy igazi, a mai kor követelményeinek megfelelő fotóarchívum kialakításában kérte közreműködésünket. Személyes megbeszélésünk alapján javasolta, küldjünk szét egy kérdőívet, amely alkalmas az első leltár elkészítésére és megalapozza az értékesíthetőség szempontból a képek szűrését, válogatását, egy katalógus kialakítását és az elektronikus feldolgozást is. (Részletesebben a mellékelt levélben) Először tájékozódni kívánunk a tagok kínálatát illetően, majd visszakeresési rendszert kell kiépíteni, és a megrendelő igényeinek megfelelően, demokratikusan közvetíteni. Szükséges a címek, adatokat pontosítása is. A mellékelt adatlap kitöltése, visszaküldése sokat segítene ebben. Kérjük a javaslatokat, és a segítséget is. Köszönet Gál Imrének, Módos Gábornak, Tillai Ernőnek és másoknak, akik a kérdőív összeállításánál segítettek.

Képbank, adatbank

Ahol információra van szükség, ott a fénykép nélkülözhetetlen. Ahogy az analóg rendszerek és hagyományos hordozóanyagok mellett megjelent a digitális technika, az elektronikus képrögzítés, a megrendelők köre is bővülni látszik. A nyomtatott sajtó, a könyvkiadás, a különböző reklám-, alkalmi- és szakmai kiadványok, stb. száma nagymértékben megnövekedett, és megjelentek az új lehetőségek is. Képet, fotót közvetíteni (venni, eladni) nemcsak nagyvonalú gesztus, hanem jó üzlet is. De a képközvetítés csak jól átgondolt, korszerű technikára épülő rendszer segítségével lehet eredményes. A korszerű lehetőségek, pl. egy Photo CD kép-adatbank létrehozásához igen költséges dolog. Az elektronikus feldolgozáshoz, a képek digitalizálásához, a mesterlemez készítéséhez bevontuk az OMIKK (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) szakembereit, akik már jó néhány sokirányú nemzeti, nemzetközi adatbankot hoztak létre, és az új feladathoz a technikai, szellemi feltételek rendelkezésükre állnak. Ez a kb. 6-8 milliós beruházás a VIVA Holding anyagi támogatásával jöhetne létre. Árkos Iván menedzser, az OMIKK főmunkatársa az I. Országos Fotóhét kapcsán szimpatizánsként kereste meg a Szövetséget, és felajánlotta segítségét az előbbi témában. Felajánlotta azt is, hogy az OMIKK különböző termeit térítésmentesen használhatjuk, 110 főig küldöttgyűlésre, bizottsági ülésekre, egyéb összejövetelekre. Az Elméleti és Történeti Bizottság április 29-én már itt, a Múzeum u. 14-ben tartotta ülését, ahol megválasztották ideiglenes vezetőjüket, dr. Hefelle Józsefet, és helyettesét, Zátonyi Tibort. A Bizottság képviselője az elnökségi üléseken már teljes szavazati joggal vehet részt.

Új honoráriumtáblázat készül

Ahhoz hogy képeinket értékén kínálni tudjuk, árak is kellenek. A Szövetség hamarosan kialakítja egységes honoráriumtáblázatát, egyeztetve a szakmai szervezetekkel, elsősorban a HUNGART Vizuális Művészek Jogkövető Társasága Egyesülettel, a Magyar Fotóriporterek Társaságával és a MÚOSZ-szal, bevonva a képügynökségeket, szolgáltatókat, kiadókat, felhasználókat. Ehhez kérjük tagjaink aktív részvételét is. Tájékoztatásként: A szakmai szervezetek képviselőinek a bevonásával, Módos Gábor, Gránitz Miklós, Koncz Zsuzsa, Tasnádi László, Eifert János és mások a HUNGART felkérésére hónapok óta dolgoznak a másod-megjelenések (utánnyomások) jogdíjtarifáinak kimunkálásán. Ennek részletezett megállapítása a 146/1996. (IX.19.) Kormányrendelet 6.§-án, illetve a művelődési és közoktatási miniszter nyilvántartásba vételén – melyet a Magyar Közlöny számában hozott nyilvánosságra – illetve jóváhagyásán alapul. Ezen díjszabás kizárólag a HUNGART közreműködésével történő jogosítások tekintetében érvényes. Amennyiben a szerző, vagy más jogosult közvetlenül ad engedélyt a felhasználásra, úgy e tarifák nem kötelező érvényűek. (De használhatóak – EJ megjegyz.) Javaslom, hogy aki még nem tagja a HUNGART-nak, és mint fotóművészeti alkotás szerzőjeként jogosulatlan felhasználásokkal, jogdíj igennyekkel szokott birkózni, keresse meg a Báthory u. 10. II. emeletén a fent említett Társaságot, kérjen tájékoztatást működésükről. Érdemes belépni, tagdíj nincs.

Irattár, könyvtár rendezése

Katona István a Szövetség megbízásából átnézte a szövetségi irattár, illetve a Szövetségben folyó irattári munka helyzetét, és munkája eredményéről írásban beszámolt az elnökségnek. Megállapította, hogy az 1956-78 közötti irattári anyag dokumentálhatóan a Magyar Országos Levéltárban van, feldolgozatlanul. Az utóbbi tíz évben keletkezett iratok egy része Kecskeméten, a Magyar Fotográfiai Múzeumban van, ezeket vissza kellene hozni a Szövetség irodájába, helyre kellene állítani az irattári rendet, az ügykezelés fegyelmét. A jelenlegi állapot a napi munkát fogja akadályozni, lehetetlen lesz jogi, anyagi felelősséget vállalni, érdemben dönteni. Levéltáros szakemberek, bevonásával meg kell kezdeni az 53 ezer darabos irattári anyag rendezését, selejtezését. E faladat megvalósítása érdekében a Szövetség pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alaphoz. Befejeződött a Szövetség könyvtárának ellenőrzése is. A könyvtári leltárkönyvek tanúsága szerint több mint ezer kötet hiányzik, melyek közül 363 darab jelenleg a Magyar Fotográfiai Múzeumban található.

Az Etikai Bizottság jogos kifogása

A Magyar Fotóművészek Szövetsége Etikai Bizottsága a Szövetség Elnökségének, valamint Balla Demeternek és Szigeti Péternek írásbeli megkeresésére 1998. február 24-én és 27-én összeült, hogy a három panaszos vitás ügyében határozatot hozzon. Az Etikai Bizottság határozatát az elnökség “letompította” – tehát megváltoztatott tartalommal – hozta az érintettek és a sajtó tudomására. Ez ellentétes az Alapszabállyal, ezért az Etikai Bizottság úgy határozott, hogy az eredeti határozatot teljes terjedelmében, a jegyzőkönyv másolata formájában a tagságnak megküldi.

Az ügyvezető titkár munkakörére kiírt pályázatról

Az elnökség értékelte a beérkezett pályázatokat. Marton József és Révész András pályázata nem felelt meg a kiírásnak, ezért érdemben nem foglalkozott velük. Szuchovszky Zoltán, Gasztonyi Vera, Bek Balla Mónika, Marton Beatrix, Török Jolán pályázatait értékelve, hosszas vita után az elnökség elfogadta, és egyetértett Eifert János döntésével, hogy az ügyvezető titkár munkakörére kiírt pályázatot Török Jolán nyerte el. A személyes meghallgatások után, az eddigi tapasztalatok, és a pénzügyi lehetőségek alapján az elnök úgy döntött, hogy Martonné Csapó Beatrix továbbra is titkárságvezető beosztásban, és Török Jolán – a pályázat nyertese – menedzserként, szerződéses jogviszonyban végezné munkáját. Egyelőre egy béren ketten osztoznának, de reméljük, lesz lehetőség az általuk “megtermelt”, szerzett pénzek arányában jövedelmüket emelni. A megegyezés még hátra van.

Köszöntjük új tagjainkat

A múlt hónapban összeült a Tímár Péter vezette Felvételi Bizottság. Megítélésük szerint Tengölics László és Horváth M. Judit bizonyult felvételre méltónak. Szeretettel köszöntjük a Szövetség új tagjait. Az elnökség örömmel vette a szövetség pártoló tagjaként Horváthné Paál Mariannt, a Reafotó ügyvezető igazgatóját, valamint megerősítette Keresztes Lajos (Németország), Rácz István (Finnország), és Eva Bessnyö (Hollandia) tiszteletbeli tagságát.

Kedvezményes, és ingyenes részvételi lehetőség Sebesvízen

A Sebesvíz nemzetközi fotóművészeti alkotótábor 14. éve működik, főleg külföldiek látogatják. Halmai László, a Sebesvíz Workshop igazgatója a magyar résztvevők számára önköltségi áron, korlátozott számban biztosít lehetőséget, és egy fő számára pedig ingyenes részvételt. Ezt a lehetőséget képekkel lehet megpályázni, és a Művészeti Bizottság választja ki. Részletesebben a programról a mellékelt tájékoztatóban.

Tánc a fotóművészetben

A Magyar Fotóművészek Szövetsége a Magyar Táncművészek Szövetségével, és a Veszprémi Petőfi Színházzal közösen kiállítást rendez, amit először a tánc-, fotó- és zeneművészet jegyében meghirdetett Veszprémi Összművészeti Fesztiválon mutat be 1998. május 8-12. között. Ezt követi a I. Magyar Táncfesztivál ’98 – Győr (I. Országos Táncművészeti Találkozó, Nemzetközi Táncvideofilm- és CD-rom Fesztivál), és Béccsel indítva a külföldi bemutatkozások sora. Bizonyára még vannak, akik emlékeznek a két szövetség közös rendezésében, 1968-ban a Magyar Nemzeti Galériában bemutatott, „Tánc a fotóművészetben” című nagyszerű kiállításra, ami sok másodbemutatót ért meg, végül a Szövetség pincéjében pusztult el egy csőtörés következtében. Azóta eltelt néhány évtized, megváltoztak a társadalmi-gazdasági viszonyok – azóta pincénk sincs -, a művészetek területén is átrendeződtek az erővonalak. A gazdaság és kultúra egymást formáló erőként mérkőzik, hol legyűrve, hol felsegítve egymást. A művészek a napi problémákra figyelve, elszakadtak egymástól, holott egymást segítve nagyobb az esély a túlélésre. A táncművészek és a fotóművészek most újra, barátokként, megpróbálnak valamit. Ez a kiállítás újra közös munka, a korábbi, hasonló címmel rendezett kiállítás szellemi felfrissítése. Nemcsak művészi, hanem történeti szempontból is érdekes, értékes anyag. A század első felének nagyjai, Aigner László, Szőlősy Kálmán, Angelo Funk Pál, Pécsi József, André Kertész, Rónay Dénes, Pap Gyula, Escher Károly, Vadas Ernő, Rónai Dénes, Vajda M. Pál, Németh József, Inkey Tibor művészi erővel ábrázolták koruk ismert táncművészeit, balett- és mozgásművészeti csoportjait. A későbbi generációk, például Gink Károly, Keleti Éva, Korniss Péter, Fejes László, Féner Tamás, Friedmann Endre, Hemző Károly, Horling Róbert, Markovics Ferenc, Szalay Zoltán, Benkő Imre, Koncz Zsuzsa, Eifert János – táncfotói életművük jelentős alkotásait is jelentik. A kiállításon megjelennek a ma aktív fotóművészek is: Bánkúti András, Mezey Béla, Kanyó Béla, Horváth Éva, Katkó Tamás, Dusa Gábor, Molnár Kata, Papp Dezső, Magyorossy Zoltán, Révész Róbert és mások, akik együtt átfogó keresztmetszetét adva ennek a gyönyörű témának, hangsúlyozva a hagyományokat és az újításokat, a fotótörténeti- és fotóművészeti értékek alapján.

Eifert János
elnök

Budapest, 1998. május 4.

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a REÖK – Regionális Összművészeti Központ meghívja Önt és barátait a

HORIZONT című kiállítás ünnepélyes megnyitójára és a díjátadásra, valamint a TALÁLKOZÁSOK című szabadtéri installáció megnyitójára

2021. szeptember 4-én, szombaton 12 órára a REÖK – Regionális Összművészeti Központba

.

.

 .  . 

A HORIZONT című kiállítás kiállító művészei:

A. Bak Péter, A. Fehér Vera, A. Varga Imre, Agócs József, Ágoston Lóránt, Akiram, Aknay János, Aknay Tibor, Ale Ildikó, Almer Zsuzsa, Apáti-Tóth Sándor, Aranyi Sándor, Ardey Edina, Árkossy István, Árvai György, Árvay Zolta, Ásztai Csaba, Ázbej Kristóf, B. Csernyanszky Katalin, B. Gömbös Ilona (Bóka Sándorné), B. Laborcz Flóra, B. Molnár Zsuzsa, B. Nagy Gabriella, B. Urbán Teréz, Bábás Erika, Bakacsi Lajos, Bakos Tamás, Balanyi Károly, Balanyi Zoltán, Balla Attila, Balló Andrea, Ballonyi Pál Margit, Balogh Ádám, Balogh Edit, Balogh István Péter, Bánfi József, Bánsághi Tibor Vince, Barabás Ferenc, Bárány T. Rézia, Barti Magdolna, Bene János, Benedek József, Benke Józsefné Margaret Forest, Benkő Imre, Bér Rudolf − Rudino, Beregi Edina, Berend Iván, Beretvás Csanád, Berkeczné Juszkiewicz Romana, Berzy Katalin, Bészabó András, Birkás Babett, Biró Eszter, Biró Ildikó, Bolyki István, Borbély Károly, Bornemisza Rozi, Borsódy Eszter, Borsódy László, Borza Teréz, Botár László, Both Teodóra, Brauer Ildikó, Breznay András, Budaházi Tibor, Budavári Csaba, Bugyi István József, Bujdosó Mária, Burián Norbert, Buzay István, Büki Zsuzsanna, Chochol Károly, Czeglédi Júlia, Czimbal Gyula, Csábi Katalin, Csák László, Családi Kriszta, Csány Imre, Csató Máté, Csengery Béla Csaba, Csernátony Lukács László, Csetneki József, Csík Gabriella, Csízy László, Csóka László, Csollák Mihály, Csordás Gábor, Csovelák Edit, Csörgey Turi Mária, Csuba Anita, Csurák Erzsébet, D. Király Sándor, D. Kiss Ilona Mária, D. Prax Ágnes, Damó István, Danka Attila, Darázs József, Daróczi Péter, Deák Németh Mária, Debreczeni Fanni, Deim Balázs, Dékány Tibor István, Dévényi János, Dobóczky Zsolt, Dobos Éva, Dombi Lívia, Dóró Zsolt, Dozvald János, Dózsa-Farkas Krisztina, Dömötör Sámson László, Dréher János, Drozsnyik István, Duffek Tivadar, Dunai Beáta, ifj. Durkó Zsolt, Durucskó Zsolt, Eifert János, Éles Bulcsú, Eőry Emil, Erdész Erika, Erdős János, Erdős Mária Éva, Erdősi Gabriella, Ezüst Gy. Zoltán, F. Dobi Ágnes, F. Farkas Tamás, Fábián László, Fabók-Dobribán Fatime DLA, Fábry János, Fábry Olívia, Fábry Tímea, Faragó Ágnes, Farkas Gyula, Fátyol Zoltán, Fazakas-Koszta Tibor, Fegyó Béla, Fejér Ernő, Fejér Kati, Fekete István, Feldhoffer Johannes, Feledy Gyula Zoltán, Felházi Ágnes, Ferenczi Anita, Ferenczi Gábor, Ferenczi Zsuzsa, Ficsór Sarolta, Finta Edit, Foky Éva, Földes Ildikó, Freund Antal, Frömmel Gyula, Fuchs Lehel, Fűkő Béla, Fülöp Ilona, Fülöp Krisztina, Fülöp Zoltán, Gaál Tamás, Gábor Béla, Gábor Imre, Gábor István, Gajdán Zsuzsa, Gál András, Gál András, Gál Magdolna, Gáspárdy Tibor, Gáti György, Gedeon Hajnalka, Gedeon Péter, Gergely Nóra, Ghyczy György, Glatz Marietta, Gnandt János, Gonda Zoltán, Góra Orsolya, Gothárd Erzsébet, Görgényi Tamás, Gránitz Miklós, Gudovics Vera, Gyárfás Gábor, Gyémánt László, Győri László, Gyulai Lajos, Gyurity Milán, Gyürky András, H. Barakonyi Klára, H. Csongrády Márta, H. Németh Katalin, H. Tóth László, HAász Ágnes, Hajdufy Zsuzsa, Haranginé Csuta Anna, Havasi Tamás, Héder Mária Gabriella, Hegedüs Éva, Hegedűs Tibor, Hegyiné Szántay Marianna, Henn László András, Herbst Rudolf, Herczeg László, Herédi Győző, Hérics Nándor, Hermann Zsófia, Hermkens Edit, Hévizi Éva, Homoki Anikó, Homolya Gábor, Homonna György, Hornyák László, Horovitz Magdolna, Horváth Bíbor, dr. Horváth Csaba Lajos, Horváth Ibolya, Horváth Ildikó Mária, Horváth János, Horváth László, Horváth Péter Kornél, Hupján Attila, Ilku János, Ilosfai Krisztián, IstIván János, Istók Bernadett, Izápi Laura, Jáger István, Jakobi Anna Mária, Jarmeczky István, Jászberényi András, Jászberényi Matild, Jónás Péter, Józsa Poppea, Kádár Katalin, Kalcsó József, Kalmár János, Kalocsai Enikő, Kammerlohr-Kováts László, Kántor József, Kányási Holb Margit, Kanyó Ferenc, Kapás Andrea, Kapolyi Márta, Karkiss Tímea, Károlyi Zsuzsanna, Karsai Ildikó, Katona József István, Kavecsánszki Gyula, Kelemen Dénes Lehel, Kelle Antal ArtFormer, Kemenes Katalin, Kemp Zsuzsa, Kéri Mihály, Kertész Dániel, Kis Gábor Norbert, Kis-Tóth Ferenc, Kisfaludy Márta DLA, Kisfalusi Márta, Kiss Etelka, Kiss Ilona, Kiss Márta, Kiss Mihály, Kiss-Kuntler Árpád, Knyihár Amarilla, Kocsis Eszter, Kocsis István Tamás, Kohári Krisztina, Komiszár János, Koó Éva Lídia, Koppány Attila, Korompay Dóra, Koscsó László, Koszta Zsófia, Kovács Ferenc, Kovács Johanna, Kovács Kati, Kovács Péter Balázs, Kovács Tamás Vilmos, Kozák Albert, Kozák Kata, Köblitz Birgit, Kőhegyi Gyula, Könyv Kata, Kőrösi Papp Kálmán, Kőrösi Sándor Zoltán, Krajtsovits Margit, Kron Zsuzsanna, Kulcsár Ágnes, Kustár Gábor, Kutasi Katalin, Külüs László Ákos, Laczkó Andrea, Láng Eszter, Láng-Miticzky András, Láng-Miticzky Katalin, László Kiss Dezső, Lehotka László, Lencsés Ida, LÉvai Zoltán, Lieb Roland Ferenc, Lipcsey György, Lonovics László, Losonczy Ildikó, Lőrincz Győző, Lőrincz Róbert, Lukács Gábor, Luzsicza Lajos Árpád, Maczkó Erzsébet, Máder Indira, Magyar Gábor Valter, Magyar János, Magyar József, Magyar Mónika, Magyar Mihály, Magyari Márton, Makkai Márta, Maly Róbert, Mándi Emese, Maros Lili, Marosi Kata, Marsai Ágnes, Martin Henrik, Mártonfi Benke Márta, Máthé András, Mátrai István, Mayer Berta, Mayer Hella, Mazzag István, Mecseki Hargita, Megyer Márta, Melega István, Menasági Péter, Mester Kata, Mester Tibor, Mészáros Imre, Mészáros Marianna, Mészáros Tibor, Mihályfi Mária, Mikáczó Kamilla, Miklós Árpád, Miklós János, Miklosovits László, Milos József, Milu Milanovich Ildikó, Módos Gábor, Mohácsi Sándor Antal, Molnár Imre, Molnár Iscsu István, Molnár István, Molnár István Géza, Molnár Mária Virág, Molnár Péter, Molnár Sándor, Molnárné Östör Ágota, Monostory Viktória, Mráz János, Mújdricza Péter és Mujdricza Ferenc, Murvai Ervin, Nagámi, Nagy Hedvig, Nagy Imre Gyula, Nagy István, Nagy Judit, Nagy Kálmán, Nagy Veranova, Nayg István, Nemes László, Németh Andrea, Németh Erika, Németh Géza, Németh József Pál, Németh Marcell, Németh Zsuzsa, Neumann Ildikó, Nógrádi Kiss Magdolna, Nyáry Éva, Oláh Katalin Kinga, OLajos György, Olescher Tamás, Opánszki Tamás, Orient Enikő, Orosz Károly, Orvos András, Osgyányi Sára, Óvári János, Ördög Noémi (Naomi Devil), Ősz Lucia, Ötvös Zoltán, P. Boros Ilona, Paczona Márta, Pácser László, Pál Viktória, Palacsa − Pál László Csaba, ’57 PALÁSTI Erzsébet, Pálfy István Putyu, Pálfy Julianna, ifjú Palko József, Pállay József, Palotai Erzsébet, Papp Elek, Papp Nikolett, Papp Olívia, Papp Sándor, Papp Zoltán, Paróczi Ágnes, dr. Pataj Pál , Pataki Tibor, Pató Károly, Pázmány Judit, Pelei Katalin, Pellet Sándor, Peták Mária, Petri Ildikó, Pirk László, Pistyur Gabriella, Pistyur Imre, Pittmann Zsófi, Pogány Gábor Benő, Pózner Gábor, Puha Ferenc, Pusztafi Panna Pálma, R. Török Mária, Rába Judit, Rabie M. Hadie, Rácz Imre, Radics Márta, Rádóczy Gyarmathy Gábor, Rainer Máté, Rainer Péter, Raj Csaba, RÁkoskerti László †, Rautner Fritz, Rényi Krisztina, Repászki Béla, Repászki Ferenc, Réti Ágnes, Revák István, Révész Ákos, Révi Norbert, Richter Sára, Ries Zoltán, Rónaszéki Linda, Ronga Eszter, Ruszev Roszen Dimitrov, Sándor Edit, Sándor József Attila, Sándor Miklós, Sárkány Győző, Sárközy Erzsébet, Sejben Lajos, Selényi Károly István, Selmeczi György, Serényi H. Zsigmond, Seres Géza, Siklós Péter, Simon Csilla, Simon Endre, Simon János, Simon Zsolt, Simonics János, Sinka Péter, Sinkó János, Soltész Boglárka, Somogyi Emese, Sor Júlia, Stekovics Ildikó Anna, Subicz István, Surján Kornélia, Süli István, Sváb Katalin Mária, Szabó Ágnes, Szabó Antónia, Szabó Cseke Mózes, Szabó Henrietta, Szabó János, Szabó Kinga, Szabó Verona, Szabó Zoltán Sándor, Szamódy Zsolt Olaf, Szamos Iván, Szánthó Tibor, Szántó Sándor, Szarka Hajnalka, Szász Zsuzsa, Széchy Beáta, Szécsi Valéria, Székács Zoltán, Székely Annamária, Székely Móri Márta, Szél Ágnes, Szemereki Teréz, Szendőfi Pál, SzentGyörgyi Erika, Szepesi Dóra Anna, Szepessy Béla, Szerényi Gábor, Széri-Varga Géza, Szikszay Ágnes, Szilágyi Tibor, Sziráczki György, ifj. Szlávics László, Szolláth Katalin, Szotyory László, Szőcs Éva Andrea, Szőcs Géza, Szőllősi Albert, SztrÁkos László, Szunyogh Ferenc, Szűcs Zsuzsanna, Szűcsné Novák Mária, Takácsné Bartha Éva, Tálos Ágota, Tamás Mária, Tamus István, Tánczos György, Tánczos Krisztina, Tobischka Gabriella, Tomka Zsóka, Toró József, Tóth Alíz, Tóth Annamária Rita, Tóth Eszter, Tóth György László, Tóth Magdolna Sára, Tóth Pitya István, Tóth Szilvia, Tóth Zoltán, Török Gábor, Tuzson-Berczeli Péter, Udvari Hajnalka, Urbán Ádám, Vágó Magda, Vaja László, Vajda János, Váli Dezső, Vankó István, Várady Róbert, Varga Erik (Riki), Varga József Zsolt, Varga Patricia Minerva, Varga Tamás, Varga-Amár László, Varga-Bencsik József, Varjasi Tamás, Varkoly László, Várnagy Ildikó, Vásárhelyi Antal, Vásárhelyi Kata, Vass Tibor, Vasvári László Sándor, Végh András, Véghseő Klára, Verebélyi Diána, Vidovits Iván, Vinczellér Imre, Vitárius Nikoletta, Vizúr János, Vizsolyi János, Voronko Vera, Votin Dóra, Weszelits András, Wieloch-Varga Krystyna, Wrobel Péter, Zalakovács József, Zalaváry Éva, Zalubel István, Zászkaliczky Ágnes, Závorszky-Simon Márton, Zichó Gabriella, Zilahi Ica Mária, Zielinski Tibor, Zöld Anikó, Zsigmond Attila, Zsila Sándor

.

  

   

TáncKépek – táncművészet a kortárs fotográfiában
Kiállítás a MANK Galériában, 2019. augusztus 28 – szeptember 25.

  Eifert János megnyitóbeszéde:

 

Testből font jelbeszéd

  

  

A MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja Önt és kísérőit a

TáncKépek                                          .              Táncművészet a kortárs magyar fotográfiában

című kiállításának megnyitójára.

 

IDŐPONT

2019. augusztus 28., szerda 18:00

 

HELYSZÍN

MANK Galéria (Szentendrei Régi Művésztelep) 2000 Szentendre, Bogdányi u. 51.

 

KÖSZÖNTŐT MOND

Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója

 

A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA

Eifert János fotográfus, a kiállítás kurátora

 

A KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓN KÖZREMŰKÖDNEK

Zenei improvizáció: Lőrinszky Attila, nagybőgő

Tánc improvizáció: Pirók Zsófi, Bacsó Gabriella, Hoffmann Luca, Rácz Réka, Lukács Levente, Lőrinc Katalin, Horváth Attila, Taba Benjámin (A fellépő táncművészek a kiállított fényképeken is megjelennek.)

A kiállításmegnyitó performansz ötletadója: Lőrinc Katalin

 

KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK

Aczél Péter, Agócs József, Andrea Paolini Merlo, Baán Katalin, Bobál Katalin, Csillag Pál, Csorba Károly, Csörögi Dóra, Darab Dénes, Dudás Ágnes, Dudás Nándor Emil, Dusa Gábor, Dusha Béla, Eifert János, Fejér István, Futár Ernő,

Gimesi András Gime, Huisz István, Kálmándy Pap Ferenc, Kincses Gyula, Koncz Dezső, Kőműves Kata,

Körtvélyesi László, Máthé András, Mészáros Csaba, Montvai László, Olasz Ági, Palotai Misi, Pethő Bertalan, Ritter Antal, Sáfrány Levente, Sági Ági, Siklós Péter, Simon Csilla, Szabó Béla, Szedő Iván, Szendrei Tibor, dr. Tóta Krisztián, Tóth Brigitta, Törköly József, Urbán Tibor, Váncsa Domokos, Vas Péter, Volpach-Bors Szilvia, Zsila Sándor, továbbá vetített képeikkel Antal Malvina, Bakki Zsolt, Dajka Margot Judit, Fülöp Jenő, Gergely Beatrix, Gordon Eszter, Jókúti György, Kovács Gábor, Módos Gábor és dr. Seres Géza.

Kortárs fotográfusok táncművészeti munkáiból válogatva nyújt reprezentatív kiállítást a MANK Galéria. A mozgás ábrázolása mindig is a fotóművészet nagy kihívásai közé tartozott, különlegesen igaz ez a művészi mozgásra, a tánc- és mozgásművészetre. A lépés, az ugrás, a tartás, a mozdulat energiáját, a pillantás, az érintés szuggesztióját fotográfiára fordítani óriási feladat, technikai, kompozíciós tehetséget követel. A válogatásban szereplő képek mindegyike különleges egyediséggel fogja meg az élő mozdulat elillanó pillanatának katarzisát, sűríti be a teret és az időt, miközben széles spektrumát mutatja be a jelen táncművészeti törekvéseinek.

A kiállításon 45 fotográfus 74 képe lesz látható, 12 fotográfus 30 képe pedig vetítéssel jelenik meg.

A kiállítás 2019. szeptember 25-ig tekinthető meg hétköznap 9 és 17, hétvégén 10 és 17 óra között.

 

1840. augusztus 29. Ez a nap, amikor Magyarországon először készült nyilvános eseményen fénykép – vagy ahogyan akkor nevezték dagerrotípia. A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) évente megrendezi e nap tiszteletére ünnepségét. Az idei évben, augusztus 26-án Szolnokon, az Aba-Novák AGÓRA Kulturális Központ adott helyet a FOTÓ-HUNGARIKUM kiállításnak és könyvbemutatónak. A Magyar Fotográfia Napjára időzítette a szövetség a néhány éve megújult szerkesztésű Fotó-Hungarikum album megjelentetését, mely az elmúlt esztendő(k) jelentős magyar alkotásainak is gyűjteménye. Évenként ekkor adja át az Év Fotográfusa és az Év Fotóművészeti Alkotócsoportja kitüntetést. A nyertesek munkáiból láthatók képek a kötet lapjain. 2017-ben Kércz Tibor és a Biatorbágyi Fotóklub voltak ennek győztesei. Minden esztendőben megrendezik az alkotócsoportok legnagyobb közösségi megmérettetését és tevékenységüknek a társadalom felé való bemutatását, a MAFOSZ Szalont. E fotókiállításon tagegyesületeik – fotóklubok, fotókörök, alkotó műhelyek – a közönség elé tárhatják legújabb alkotásaikat. Az idei már a harmincnegyedik volt. 55 alkotócsoport 1223 képpel nevezett. A zsűri 37 klub, 121 fotósának, 152 alkotását választotta a Szalon anyagába. Kötetükben a nyertes fotográfiák szerepelnek. (A teljes Szalonról külön katalógust jelentettek meg.) A fotográfia területén kiemelkedő személyek érdemeinek elismerésére a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége fotóművészeti minősítési rendszert alkotott. Néhány éve megújultak a diplomák elnyerésének feltételei. Ennek jelzésére megváltozott a neve, megalkották attribútumait. A MAFOSZ fotóművészeti diplomát átvevők fényképei is helyet kaptak a kötet oldalain. 2015-ben Tóth István, tavaly Tillai Ernő nyerte el a MAFOSZ Életmű-díját (HonA-MAFOSZ). Az idei Életmű-díjas Eisenmann József (Óbudai Fotóklub) alkotásai is megtalálhatók az albumban.

A MAFOSZ képviseli Magyarországot a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetségben (Fédération Internationale de l’Art Photographique), a FIAP tagjaként részt vesz annak életében. A nemzetközi szövetség fotóművészeti diplomáit is a MAFOSZ segítségével lehet elérni. 2017-ben 32 alkotó állította össze dokumentációját, és szerezte meg a FIAP fotóművésze cím valamely fokozatát. Munkáikból a Fotó-Hungarikum 2017 lapjain is található egy-egy kis szelet. A díjak átadásakor Horváth Imre (EFIAP/s), a fotószövetség elnöke elmondta, a FIAP-diplomákat azok az alkotók kaphatják, akik azon túl, hogy kiváló technikával és alkotásokkal rendelkeznek, képeiket gyakran fogadják el a FIAP által támogatott nemzetközi szalonon. Az erre a minősítésre pályázónak sikeresen szerepelnie számos nemzetközi szalonon. Közülük kiemelte Eifert Jánost, aki kiemelkedő alakja a magyar kortárs fotográfiának, 1988-ban kapta meg AFIAP (Artist FIAP) diplomáját. Most, évtizedekkel később, példát mutatva a fotográfiai közélet sok szereplőjének, megpályázta és több társa mellett elnyerte az EFIAP (Excellence FIAP) – azaz a Nemzetközi Fotóművész Szövetség Kiváló Művésze elismerést.

Másik igen jelentős teljesítményre is felhívta a figyelmet a szövetség elnöke. A világon jelenleg hatan rendelkeznek a nemzetközi szövetség gyémántfokozatú diplomájának második szintjével (EFIAP/d2), és ketten közülük magyar fotóművészek: Kerekes István és Papp Elek. E minősítésre a nemzetközi pályázatokon harminc különböző alkotásra elnyert legalább száz díjjal lehet – mindketten már jóval ezren felül érdemeltek ki díjakat. E teljesítmények – a sporthoz hasonlítva – bőven felérnek egy-egy olimpiai címmel, hazánkban sajnos mégsem kapnak akkora visszhangot.

A MAFOSZ legfontosabb célkitűzése, hogy az alkotókat újabb és újabb művek létrehozására ösztönözze. Ehhez fotópályázatokat hirdetnek, amelyekre készülhetnek a tagszervezetek tagjai. (A MAFOSZ Szalon mellett újra meghirdetik az Utazás a világ körül című pályázatukat is.) A MAFOSZ-védnökségű pályázatok győztes fotói szintén megtalálhatók az albumban.

A Magyar Fotográfia Napja rendezvényén adták át a 2016. évi ománi 38. FIAP Ifjúsági Biennále hazai nyerteseinek és résztvevőinek díjait is. Egyik ország-kollekcióink egy bronzmedált ért el, és négy egyéni díjat is magukénak tudhatnak a fiatal alkotók.
Másnap a Nagyváradi Vármúzeumban folytatódott a Magyar Fotográfia Napja tiszteletére rendezett ünnepség: a MAFOSZ Határon Túli Régió fotóklubjai számára rendezett fotópályázat kiállításának megnyitójával. A tárlatot bemutatta: dr. Ramona Novikov műkritikus, megnyitotta: Tóth István (AFIAP), a MAFOSZ Határon Túli Régió és az „Euro Foto Art” Nemzetközi Egyesület elnöke. A kiállítás 2017. szeptember 21-ig látogatható a Vármúzeumban lévő ”Ștefan Tóth István” Technikai és Fotóművészeti Gyűjtemény kiállító termeiben. (Forrás: MAFOSZ)

Olasz Ági, Koncz Dezső és Eifert János felvételei

Az Aba-Novák AGÓRA Kulturális Központ, a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége és a Jászkun Fotóklub tisztelettel meghívja az érdeklődőket Szolnok Város Napja és a MAGYAR FOTOGRÁFIA NAPJA tiszteletére rendezett ünnepségre az Aba-Novák AGÓRA Kulturális Központ Tabák Galériájába (5000 Szolnok, Hild tér 1.), 2017. augusztus 26-án 11 órára.

FOTÓ HUNGARICUM 2017 kiállítás és könyvbemutató.

A kiállítást megnyitja: Szabó István alpolgármester, a tárlatot bemutatja: Horváth Imre, a MAFOSZ elnöke, közreműködik: Csidér Ádám szintetizátoron.

Az Év Fotóművészeti Alkotócsoportja 2017 és az Év Fotográfusa 2017 cím átadása.

MAFOSZ és FIAP fotóművészeti diplomák átadása.

A kiállítás 2017. szeptember 30-ig látogatható a Kulturális Központ nyitvatartási idejében.

Eifert János fotóművész “Zugló életében játszott kiemelkedő szerepéért, lakósságközpontú tevékenységéért, valamint kerületünkért végzett önzetlen, kitartó áldozatos munkájáért” a Zuglóért Emlékérmet vette át Dr. Papcsák Ferenc polgármestertől (Móger Ildikó felvétele)

Október elseje, Zugló 78. születésnapja. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepséget tartottak a Stefánia Palotában. Az ünnepi eseményen országgyűlési képviselők, zuglói köztisztviselők, intézményvezetők mellett Zugló testvérvárosainak delegációi is részt vettek. A megjelenteket dr. Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere köszöntötte, aki beszédében kitért az elmúlt három élv teljesítményeire, és kiemelte, Zugló születésnapi ajándéka a Bosnyák téri Páduai Szent Antal templomtorony felépítése lesz.

Később a jubileumi emlékérmeket adták át, amelyet idén a 70 éves Hétszínvirág óvoda, az 55 éves Aprófalva óvoda, a 40 éves Napraforgó óvoda, a 40 éves Narancs óvoda, a szintén 40 éves Zöld Lurkók óvoda, az 55 éves Kaffka Margit Általános Iskola, a 40 éves dr. Mező Ferenc Általános Iskola, a 65 éves Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, valamint a 140 éves Teleki Blanka Gimnázium érdemelt ki.
Zugló legragosabb elismerését, a díszpolgári címeket 2011 óta osztják ki, és eddig nyolcan részesültek már ebben az elismerésben. Idén a kerület legrangosabb kitüntetését Szécsi István, a POFOSZ XIV. kerületi szervezetének és a POFOSZ Hagyományőrzők Csoportjának elnöke, Ambrus Miklós olimpiai bajnok vízilabdakapus, Bárány Béla, a Bosnyák téri templom plébánosa, Müller Péter író, drámaíró és dramaturg, illetve Lett Miklós könyvtáros, levéltáros és helytörténész érdemelte ki. Posztumusz díszpolgári elismerésben részesült Kézdy György, Jászai Mari-díjas színművész, dr. Schuster Zoltán körzeti fő állatorvos és Samodai József helytörténész is.
Az ünnepség végén a testvérvárosok közül Csíkcsicsó köszöntötte az ünnepelt kerületet. Becze Attila polgármester ajándékot, egy székely zászlót adott a kerületnek, illetve az erdélyi település színes néptánc-csokorral is kifejezte a tiszteletét. A programot a Zuglói Filharmónia rövid műsora zárta. (Riersh-Forrai)

A Zugló Sportjáért Elismerést az idén felnőtt Európa-bajnoki, junior világbajnoki, és váltóban felnőtt világbajnoki ezüstérmet nyerő KSI-s öttusázó, Földházi Zsófia, a felnőtt Európa- és világbajnok, szintén KSI-s öttusázó, Kasza Róbert, a KSI SE kétszeres felnőtt világbajnok kajakozója, Vad Ninetta, az ugyancsak a KSI-ben dolgozó cselgáncs-mesteredző, Pánczél Gábor és a Zuglói Nyugdíjasok Egészségéért Egyesület elnöke, Batáné Ruis Ilona vehettek át.
A Zugló Közbiztonságáért Elismerést Tóth István rendőr főtörzszászlós, Bárácz Gabriella rendőr zászlós, Vasvári János rendőr zászlós, Lévai Gábor tűzoltó főtörzsőrmester, Laczkó István Gábor kerületőr és Varga Tamás polgárőr kapták. Zuglóért Emlékérmet kapott a Heltai Gáspár Általános Iskola közössége, Eifert János fotóművész, Baranyi Mária, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola és Gimnázium nyugalmazott testnevelő tanára, Tóth Ferencné önkéntes és dr. Mayer Árpád orvosprofesszor.

Zugló 78 éves, ünnepség és díszvacsora a Stefáni Palotában (Eifert János felvételei)

Dr. Papcsák Ferenc polgármester  Zugló díszpolgárai társaságában.

Zugló legragosabb elismerését, a díszpolgári címeket 2011 óta osztják ki, és eddig nyolcan részesültek már ebben az elismerésben. Idén a kerület legrangosabb kitüntetését Szécsi István, a POFOSZ XIV. kerületi szervezetének és a POFOSZ Hagyományőrzők Csoportjának elnöke, Ambrus Miklós olimpiai bajnok vízilabdakapus, Bárány Béla, a Bosnyák téri templom plébánosa, Müller Péter író, drámaíró és dramaturg, illetve Lett Miklós könyvtáros, levéltáros és helytörténész érdemelte ki. Posztumusz díszpolgári elismerésben részesült Kézdy György, Jászai Mari-díjas színművész, dr. Schuster Zoltán körzeti fő állatorvos és Samodai József helytörténész is.

Az idén lenne 100 éves Németh József fotóművész. A MAOE Fotóművészeti Tagozata “Hommage á Németh József” című kiállítása a Duna Galériában (Budapest XIII., Pannónia u. 95. – bejárat a Dráva utca felől), 2011. február 2-20. Megnyitotta: Tóth József Füles. A kiállítást kivitelezte: Mayer József

A képeken: Apáti-Tóth Sándor, Berényi Gyula és felesége, Eifert János, Fekete István, Herbst Rudolf, Ilku János, Izápi Laura, Módos Gábor, Molnár Ferenc, Molnár István Géza, Rákoskerti László, S.Faragó Gyöngyi, Schäffer László, Simon Csilla, Szabó Róbert Gábor, Szentiváni János, Török László, Tulok András, Vajda János, Zsitva Tibor, Chochol Károly, Feledy Balázs, Tajti Eszter, Németh Andrea, Szabó Tihamér, Hoós Jenő és Kovács Árpád, Dozvald János, Borbély Ferenc, Inkey Alize, Rácz Edit, Nagy Lajos és felesége, Fehér László és felesége, Markovics Ferenc, Szmrecsányi Dóra és mások (Eifert János felvételei)

    

    

   

 

Kiállító művészek és képeik: Apáti-Tóth Sándor: AMO 279  – Klasszicizmus féle; Balla András: Emese álma, Európa elrablása; Baricz Katalin: Blanka1, Bp.1998, Bp.1999, Gyermekkorom szilvafája; Berényi Gyula: BGY3, BGY7; Eifert János: OpArt tanulmány / OpArt Study  (Kötschach-Mauthen, Austria, 1992); Akt geometriai elemekkel (Hollókő, 1999), Varázslat (Bécs, 2000); Fekete István: Smoke; Herbst Rudolf: 04,07; Ilku János: 07; Izápi Laura: Lumen 1; Kovács Endre: Magánkiállítás; Martin Gábor: 112; Máthé András: Akt gitárral, Fekvő akt; Módos Gábor: Vénusz, Vonalak, Zsanett 3; Molnár Ferenc: MF1; Molnár István Géza    Ívek; Oravecz Attila: AP7, AP9; Rákoskerti László: Hommage á Németh József; S.Faragó Gyöngyi: Oltár, Tükörkép; Schäffer László: 026x; Simon Csilla: 1667; Szabó Róbert Gábor: Fényben; Szentiváni János: 7780; Török László: Salföldi aznix 2; Tulok András: Eszter; Vajda János: Akt 02.

 

Németh József: Gyönygvirágos akt (1965)

 

 

Németh József (1911-2006)

A két világháború közti időszak volt a magyar fotográfia legsikeresebb korszaka. Nemcsak a hivatásos fényképezés megújulásának, hanem a jelentős létszámú amatőrmozgalom nagy nemzetközi sikereinek, s kiemelkedő fotóművészek munkásságának időszaka is. Ekkor vált ismertté és elismertté a magyar fotókultúra, s alakult ki a kiállító művészek munkáira jellemző formavilág, amelyet világszerte magyaros stílusnak neveztek. Angelo Pál, Aszmann Ferenc, Balogh Rudolf, Csik Ferenc, Csörgeő Tibor, Dulovits Jenő, Haller Frigyes, Járai Rudolf, Kinszki Imre, Klell Kálmán, Ramhab Gyula, Rehák Tibor, Rónai Dénes, Seiden Gusztáv, Szabó Lajos, Szőllősy Kálmán, Vadas Ernő, Vydareny Iván, Zajky Zoltán és mások, köztük Németh József is, nagy sikerrel, és gyakran szerepeltek nemzetközi kiállításokon, képes magazinokban, a hazai és külföldi folyóiratokban, fotószaklapokban, évkönyvekben és albumokban.

Németh József életművében nemcsak  kiemelkedően értékes fotóművészeti alkotásait, ködös, szórt világítású, tónusgazdag tájképeit, műtermi csendéleteit, portré-, zsáner-, valamint aktfelvételeit, szakírói tevékenységét tartjuk számon. Meghatározó módon kapcsolódott a fotótechnika-történet legendássá vált Duflexéhez is.

Dulovits Jenő három szabadalma alapján a Gammában fejlesztésre kerülő kisfilmes fénxképezőgépének formatervezőjeként is jegyezzük.

Németh József a negyvenes évek elején került a Gammához, ahol katonai távcsövekbe való szállemezeket készített, s mellette a fotóosztály tanácsadója, tervezője volt. Ő javasolta Dulovits Jenőnek, aki tükörrel fordította a képet gépében egyenes állásúra, hogy a katonai távmérőkben is alkalmazott úgynevezett pentatetőélprizmát használja erre a célra. Az 1940-es évek elején ez döbbenetesen újszerű és forradalmi megoldás volt, az első ilyen megoldású fényképezőgépek 1949-ben jelentek meg, de csak öt-tíz év múlva terjedtek el, készültek nagyobb mennyiségben.

Sajnos, annak ellenére, hogy Németh József, Dulovits Jenő és Barabás János, a Gamma főmérnöke meggyőződött az ötlet használhatóságáról a gyakorlatban is, a megoldást nem szabadalmaztatták.

Németh József 1945 őszén egy úgynevezett kardán rendszerű nagyfilmes, műszaki gép lehetőségét körvonalazta a Gamma vezetésének, ennek kimunkálását meg is kezdték, de a többszöri cégvezetőváltás miatt a munka leállt. Később Németh József Garas Pállal, a Gamma egykori Kísérleti Laboratóriumának vezetőjével (aki akkor mint iparos dolgozott, önállóan) kezdte el újra  a munkát és az 1950-es évek végére el is készült a műszaki fényképezőgép, amelynek változatát jó néhány kollega is használta Németh Józsefen kívül is.

E rövid írással, a néhány képpel és a lexikon szócikkével csak felvillantani tudjuk a gazdag életpálya kisebb-nagyobb állomásait. Köszöntjük Németh Józsefet, a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díjasát, 90. születésnapja alkalmából.

(Eifert János, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke laudációja, az Életmű-díj átadás kapcsán, 1999)

   

 

NÉMETH József (Budapest, 1911-2006) fotóművész.

Testvére Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója, rendező; leánya Németh Andrea fotográfus.

Gyerekkorában kezd fényképezni, érettségi után grafikát tanul Jaschik Álmos magániskolájában, majd elvégzi a Felső Ipariskolát. Önkéntesnek jelentkezik, majd egy év múlva műszaki rajzolóként dolgozik. Munkatársa volt a Térképészeti Intézetnek. Bátyja igazgatása idején a Nemzeti Színház fotósa.

1946-ig a Gamma Művekben grafikusként, fotósként dolgozott. Ő tervezi meg a Dulovits Jenő által konstruált Duflex fényképezőgép külső formáját, névfeliratát. Ő maga is foglalkozik kamera-konstruálással (pentatetőél-prizmáját a Duflexben is felhasználják). 1942–1943: városmonográfiákat illusztrált, de ez az anyag a bombázások idején elpusztul. 1946-től önálló tervező, fotós, plakátokat, reklámanyagokat készít. 1961–1971: MTI fotósa.

40 könyvben, és több folyóiratban jelentek meg képei, szakkönyveket és -cikkeket jelentetett meg, tagja volt a Fotó szerkesztőbizottságának.

A háború előtt különösen a ködös, szórt világítású, tónusgazdag tájképeket kedvelte, később a műtermi csendéletek, portrék, zsáner- és aktképek foglalkoztatták. A klasszikus technika mestereként tartják számon. A megélhetését jelentő reklámfelvételei és a művészi célból megszülető akt-, zsáner- és tájképfotói a legtisztább kompozíciós elvek szerint építkeznek és a legtökéletesebb technikával készülnek.

1958: MFSZ tagja; 1956: MAOE tagja; 1957–1958: a MADOME elnöke; a MÚOSZ tagja; 1988: az MFSZ Senior Alkotócsoportjának tagja.

1958: EFIAP; 1969: Rizzoli-díj; 1971: Balázs Béla-díj; 1981: Pécsi József-díj; 1978: Érdemes Művész; 1988: Kiváló Művész; 1998: Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje, Magyar Reklámszövetség életműdíja; 1999: Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díja.

Egyéni kiállítások: 1985: Fotóművészeti G. (kat. előszó: Végvári Lajos); 1986: (Németh Andreával), Budapesti Műv. Közp.

Válogatott csoportos kiállítások: Hazai és nemzetközi kiállításokon 70 érmet, díjat szerzett. 1947: Nemzetközi Fotókiállítás, Bp.; 1998: 1. Országos Fotóhét, Pécs, Reklám a csúcson; 1999: 2. Országos Fotóhetek, Budapest, Senior szemmel.

Könyvei: Szabadfogású birkózás. Bp., 1943; Leica felvételek. Bp., 1945; Olcsó gép – jó felvétel, Bp., 1955; Különleges objektívek. Bp., 1958.

Irodalom: [–]: Új műszaki fényképezőgép. Fotó, 1959/1. 27. o.; Jan Sunderland: ~ kiállítása Lengyelországban. Fotó, 1963/8. 349–355. o.; Csányi Miklós: ~-nél. Fényképművészeti Tájékoztató, 1965/1. 11–30. o.; [–]: A Rizzoli Könyv és Folyóiratkiadó reklámpályázatán elős díjas lett. Fotó, 1969/4. 148. o.; dr. Vajda Pál: Az „Egércsapdától” a „Duflexig”. Fotó, 1970/4. 179. o.; [–]: Két Balázs Béla-díjasunk. Fotó, 1971/6. 267. o.; Végvári Lajos: ~ – Balázs Béla-díj 1971. Fotóművészet, 1971/2. 41–42. o.; Tőry Klára: Beszélgetés ~-fel. Fotóművészet, 1975/4. 11. o.; Kamocsay Ildikó: Együtt dolgozunk… Fotó, 1982/4. 146–150. o.; Michéle Auer–Michel Auer: Photographers Encycloapedia International, 1985.

(Forrás: A fénykép varázsa, Magyar Fotóművészek Szövetsége, Szabad Tér Kiadó, 1989; Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, Enciklopédia Kiadó, Budapest 1999; Kincses Károly: Fotográfusok Made in Hungary, Magyar Fotográfiai Múzeum, Frederico Motta Editore, 1999; Fotó, Fotóművészet – Fejér Zoltán, Tőry Klára, Szakáts Margit, Chochol Károly, Stemlerné Balog Ilona, Kincses Károly írásai)

Kiwanis Kortárs képzőművészeti vándorkiállítás Győr-Ménfőcsanakon, a Bezerédj-kastélyban, 2007. nov.24-től dec.14-ig

 

Kiállító művészek:

Dr. Alexai Zoltán, Kurcsis László, Kustán Melinda, Pfilf Éva, Balogh Attila Lajos Eifert János,  Lappints Csaba, Hefter László, El Kazovszkíj, Lebó Péter, Erdélyi Ákos, Pusztai Csaba, Márkus Jenő, F. Csapó Irén, Milanovich Ildikó, Hessling Brigitte,  Farsang Sándor,  Dr. Nagy Miklós, Fehér László, Sudár Ágnes, Nádler István, Finta Lajos, Ozsbáth Emil, Horváthné Gál Anna, Gui Demeter, Péreli Zsuzsa, Gyurácz N. Teréz, Szabados Árpád, Kisteleki Margit,  Szalkai Károly, Klesits Piroska, Szíj Kamilla, Klimó Károly, Szilágyiné J Teréz, Kolossváry Edit, Tolnay Imre, Koncz András, Tölg-M. Zoltán, Kopasz Tamás, Vecsei Irma, Köves Éva, Kovács Péter, Vollai István, Kovrig Miklós, Wieland István, Záborszky Gábor, Kállai Krisztina, Szabó András, Kelemen Benő, Szabó Béla

Fények és tények – Ötven éves a Magyar Fotóművészek Szövetsége. Kiadja Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Folpress Kiadó. Szerkesztette és írta: Markovics Ferenc. Könyvtervező: Horváth Imre. Nyomás: Folpress Nyomdaipari Kft., Budapest. ISBN 978 963 87333 2 0

Eifert János felvételei

A könyvbemutatóra – akik szerepelnek a kötetben – sokan eljöttek, leginkább a Magyar Fotóművészek Szövetsége jelenlegi tagságából: Ács Irén, Alapfy Attila, Alapfy László, Albertini Béla dr., Almási László, Apáti-Tóth Sándor, Arató András, Assay H. Péter, Baki Péter, Balla András, Balla Gergely, Balogh P. László, Bánkuti András, Bara István, Baricz Kati, Barta Zsolt-Péter, Benkő Imre, Berta Béla, Bíró Klára, Boros György, Bozsó András, Chochol Károly, Cros Kárpáti Zsuzsa, Csabai István, Csák Miklós, Csapó István, Cseri László, Csigó László, Csonka Béla, Csontó Lajos, D. Tóth Ottó, Dallos László, Dezső Mihály, Domaniczky Tivadar, Drégely Imre, E. Szabó István, Eifert János, eM Soós György, Fábry Péter, Farkas József, Farkas Tamás, Fáth Péter, Fejér Ernő, Fejér Gábor, Fejér Zoltán, Féner Tamás, Flesch Bálint, Frankl Aliona, Friedmann Endre, Fuszenecker Ferenc, Gaál Zoltán, Gadányi György, Gárdi Balázs, Gáti György, Gedeon Péter, Geleta László, Gera Mihály, Görbe Ferenc, Gyarmati Sándor, Gyukics Péter, Habik Csaba, Hajdú Éva, Hajdú József, Hamarits Zsolt, Haris László, Harnóczy Örs, Hász András, Hegedűs 2 László, Hegedűs György, Hegoczky Ferenc, Hemző Károly, Herbst Rudolf, Herendi Péter, Homoga József, Horváth Dávid, Horváth István, Horváth M. Judit, Horváth Péter, Ilku János, Inkey Alice, Iskander Bahget, Jaksity László, Jokesz Antal (yokes), Juhász Miklós, Kanyó Ferenc, Kapocsy György, Katkó Tamás, Katona Bálint, Katona Miklós, Kemenesi Zsuzsanna, Kerekes Gábor, Kiss-Kuntler Árpád, Kocsis Iván, Korniss Péter, Kovács István, Kovács Melinda, Kovács Tamás, Kozák Albert, Kresz Albert, Kulcsár György, Kunkovács László, Kutas Rudolf, Lábady István, Lantos Miklós, Lengyel Miklós, Lévai Gábor, Lévai Jenő, Mánfai György, Markovics Ferenc, Máthé András, Medvigy Gábor, Mészáros László, Mezey Béla, Mike Károly, Milos József, Minyó Szert Károly, Módos Gábor, Molnár Edit, Molnár Géza, Molnár Miklós, Montvai Attila, Móser Zoltán, Mucsy Szilvia, Mudrák Attila, Müller Ferenc, Nádor Ilona, Nagy Lajos, Nagy Tamás, Németh Andrea, Normantas Paulius, Novák László, Olasz Tamás, Patyi Árpád, Pelbárt János (Jean), Peternák Miklós, Pethő Bertalan, Pető Zsuzsa, Petrovits László, Plachy Sylvia, Rácz Endre, Rátki János, Rédei Ferenc, Révész Tamás, Schäffer Zsuzsa, Schwanner Endre, Sehr Miklós, Sélley Miklós, Selmeczi Tóth János, Seres Géza, Siklós Péter, Simon Csilla, Sipeki Gyula, Síró Lajos, Soltész István, Sopronyi Gyula, Stalter György, Stekovics János, Stemlerné Balog Ilona, Szabó Barnabás, Szabó Zoltán, Szalay Zoltán, Szalontai Ábel, Szamódy Zsolt, Szarka Klára, Szávay István, Szebellédy Géza, Szebeni András, Szél Ágnes, Szelényi Károly, Szelényi László, Szilágyi László, Szilágyi Lenke, Szűcs Tibor, Tahin Gyula, Tám László, Tamási Gábor, Tarczai Béla, Tarjáni Antal, Tasnádi László, Tatai Tibor, Telek Balázs, Tengölics László, Tillai Ernő, Timár József, Tímár Péter, Tóth Béla, Tóth Ego István, Tóth György, Tóth József (Füles), Tóth Károly, Török László, Tőry Klára, Tumbász András, Tundó Klára, Urbán Tamás, Vajda János, Vancsó Zoltán, Vass Kálmán, Vécsy Attila, Vékás Magdolna, Vencsellei István, Vidovics István, Winter Erzsi, Zsila Sándor, Zsitva Tibor és mások…

 

Domokos Varga: Budapest con 315 foto a colori, Corvina, 1985

Disegno di Zoltán Kemény, Traduzione di Gaetano Minuta, © Domokos Varga, 1985, ISBN 963 13 2459 1

Printed in Hungary, 1987, Tipografia Kossuth, Budapest CO 2515-h-8789

Fotografie di Benkő, Imre –  Bérczi, Lóránt –  Czeizing, Lajos – Cs. Kovács, Sándor – Csigó, László – Diener, Tamás – Eifert, János (95, 97, 98, 99, 103, 106, 107, 113, 115, 120, 121, 190, 214, 247, 248, 251, 254, 301, 302) – Faragó, István – Fejér, Ernő – Gara, György – Gyarmathy, László – Hámor, Szabolcs – Hász, András – Hegedüs, György – Hemző, Károly – Huschit, János – Kapocsy, György – Kastaly, Károly – Korniss, Péter – Kozák, Albert – Köteles, Lajos – Lábas, Endre – Patyi, Árpád – Rácz, Endre – Ráffael, Csaba – Révész, Tamás – Saphier, Herbert – Schichmann, Béla – Schiller, Alfréd – Siklós, Péter – Szabó, József – Szabóky, Zsolt – Szalai, Zoltán – Szelényi, Károly – Szerencsés, János – Tahin, Gyula – Tihanyi, Bence – Tokaji, András – Vidovics, István