FOTO-SCHOBER präsentiert:

Den weltbesten Diaporamafotografen

JANOS EIFERT

im Montag den 18. März 1991 in der WIENER URANIA, 19 Uhr Mittlerer Saal

Das Program:

1. HARD ROCKS (1985) 
 Diese Diaschau war meine erste Arbeit. Das ist nicht nur eine Rockmusik. Sie enthält auch philosophische Gedanken. Das Thema: New York, USA, Umwelt, Harmonie und Disharmonie zwischen Mensch und Natur.
Dauer: 8 Min 20″

2. VENEZIANISCHER KARNEVAL (1988)
Masken….Ein bekanntes Thema von einem neuen Standpunkt aus betrachtet.
Dauer: 7 Min

3. ZURÜCKGESPIELTE ZEIT (1988 )
Ein alter Mann beginnt seinen letzten Weg. In seinem Kopf läuft die Zeit rückwärts. Schimmelige Wände, Wohnsiedlungen, Eisenfabrik, Selbstmord seiner Tochter ,Träume, Sinnbilder, surrealistische Bilder….vermischen sich in den Gedanken. Die Seele des alten Mannes beginnt in eine überirdische Welt.
Dauer : 7 Min

4. ES WAR EINMAL EIN DORF (1988) 
Ich hoffe, daß dieses Diaporama seine Aktualität endlich verloren hat. Doch im Jahr der Fertigstellung war es ein Hilferuf.
Dauer: 8 Min 40″

5. SITUATIONSBERICHT (1989)
Ein Bericht zur Umweltsituation. Unökonomische und Umweltzerstörende Investitionen gefährden die menschliche Umwelt, das Trinkwasser, die Reinheit der luft, die Ruhe zwischen Mensch und Natur.
Dauer: 8 Min 45″

6. ICH STELLE MEINE FRAU VOR (1990)
Zseni JUNG wurde 1940 geboren, sie hat schlechte Zeiten durchmachen müssen. Sie ist durch ihre lyrisch und dramatisch abgestimmten Aktphotos und ihre charakteristischen Landschaftsbilder bekannt. Ihr Name ist in der Internationalen Photoszene, als Künstlerin ersten Ranges notiert. Sie erhielt zahlreiche Auszeichnungen, dennoch mag Sie keinen rauschenden Beifall, Sie beschäftigt sich intensiv mit Ihrer Familie, Ihren Katzen, Ihren Pflanzen…
Ich versuche meine Frau vorzustellen.
Dauer: 9 Min

7. FEUERTANZ (1991)
Diese Diaschau ist eine freie Impression von farbigen Akt-und Feuerbildern mit der Ballettmusik “Der Liebeszauber” von Manuel de Falla.
Dauer : 5 Min

Szőke János, Tám László, Eifert János, Mánfai György

FOTO-SON 1991, 1. Festival International de Diaporame, Timişoara, Romania 8-10 Martie 1991

 Organization: Asociatia Artistilor Fotografi din Romania, A.A.F. Filiala Banat, Asociatia Fotografilor Timisoara

 Marele juriu: Jacques Denis, Dieter Hagen, Calln Callman, Marcel Tolcea

 János Eifert: Situation report 1. Marele Premiu „Timisoara” / 1. Grand Prix  –  Premiul Publicului / Prix du Public

 János Eifert: Je presente ma femme 5. Mare premiu / Medaila de Bronz FIAP

   Itt vagyunk / Here We Are – Kortárs fotográfusok első albuma /Contemporary Hungarian Photographers, First Album – Kiadja / Published by Magyar Fotóművészek Szövetsége, Budapest, 1991

Szerkesztette / Editor: Gera Mihály;   Tervezte / Design: Horváth Imre;   Fordította / English text: László Zsófia;   Felelős kiadó / Publisher: Tihanyi Judit;   Nyomás: Révai Óbuda Nyomda kft.

Harminkét magyar fotográfus mutatkozik be az album oldalain. Valamennyien bizonyítják, hogy Dorothea Langer igazat mondott: „A fényképész nem véletlenül fényképész, mint ahogy az oroszlánszelídítő se véletlenül oroszlánszelídítő.”

 Thirty-two Hungarian photographers present themselves in this album. They all testify to the truth of Dorothea Lange’s words: „It is no accident that photographer any more than the lion tamer becomes a lion tamer.”

6-9. o.: Eifert: A Föld álma (1984) / The Dream of the World (1984); Mai Anonymus (1985) / Present-day Anonymus (1985); Egy kép a Visszapergetett idő című diaporámából (1987) / Picture from the diaporama ’Replayed Time’ (1987); Rítus (1990) / Ritual (1990)

A könyvben szereplő fotográfusok: Tabák Lajos, Inkey Tibor, Chochol Károly, Molnár Edit, Kiss Kuntler Árpád, Balla Demeter, Fejér Ernő, Markovics Ferenc, Balla András, Török László, Urbán Tamás, Tímár Péter, Benkő Imre, Hemző Károly, Pólya Zoltán, Révész Tamás, Horváth Péter, Weber Lajos, Gaál Zoltán, Tillai Ernő, Ilku János, Szamódy Zsolt, Lehotka László, Gedeon Péter, Németh Andrea, Szabóky Zsolt, Körtvélyesi László, Kudelich Lajos, Vass Kálmán, Jung Zseni, Serfőző Zsolt, Bötkös James

Hortobágy naptárlapokon, Eifert János felvételeivel, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1991. január

Hortobágy 1991. Falinaptár, 31×46 cm, 13 lapos. Felelős kiadó: Látki Péter, a Képzőművészeti Kiadó igazgatója, Felelős szerkesztő: Fejér Zoltán, Műszaki vezető: Asbóthné Alvinczy Katalin, Műszaki szerkesztő: Marosvári Imre, Grafika: Simon Károly, Fotó: Eifert János, Szöveg: Gerencsér Miklós, 90-2948 Révai Nyomda, Felelős vezető: Horváth Józsefné dr.

A naptár képei: Búboskemencénél (Nagyiván), Csikós lámpát gyújt a mátai pusztán, Rackajuhok. Legelésző nyáj (Hortobágy), Lányok, fiúk a gémeskútnál, Lány a pipacsosban, Randevú a mezőn, Pásztorbotoló, Virtus, Gémeskút madarakkal, Gulyás, Tanya lemenő napfényben (Fotók: Eifert János)

A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik.

A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Magasról szemlélve a táj mint óriási szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként kanyarog a Hortobágy folyó. A nemzeti park területe sík, csak néhol emelkednek ki alacsony halmok. Ezeket az úgynevezett kunhalmokat (tudományos néven kurgánokat) emberi kéz alkotta, amelyeket a keleti sztyeppékről a középső rézkorban beözönlő nomádok építették őrdomboknak vagy temetkezési helyeknek (halomsírok).

A Hortobágy mocsarai nem a Tisza, hanem a Sajó vagy a Hernád meder. Az üledék túlnyomó része a Bükkből és északabbról származik, nem a Tisza hozta. A területen a Tisza megjelenése nem okozott érdemi változást, a Hortobágy tehát szorosan rokonítható a Tisza megjelenésével nem érintett borsodi Mezőséggel. A Tisza korábban hitt laterális eróziója nem játszódott le, a mederváltás gyors folyamat volt, a folyó a tájon nem oldalazott végig, nem töltötte fel érdemben azt, és nem a holocén elején, hanem kb. 20 ezer éve, vagy régebben foglalta el mai lefutását. A mérések szerint Polgárnál legalább 16 ezer éve a jelenlegi medre környékén tartózkodik.