A szomorkás, esőbe hajló idő ellenére is hatalmas tömeg gyűlt össze tegnap a Fiumei sírkertben. Pályatárs filmrendezők, operatőrök színészek, és politikusok is. Még az égiek is siratták a január végén, 92 éves korában elhunyt kétszeres Kossuth– díjas filmrendezőt és forgatókönyvírót.

Már a temetés előtt egy órával sorra érkeztek a hírességek és a búcsúzni vágyok Jancsó Miklós ravatalához a Fiumei úti sírkertbe. Eljött többek között Szabó István filmrendező, Zorán, Juszt László, Rózsa György de Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila, Bajnai Gordon Kuncze Gábor és Fodor Gábor is megérkezett.

Jancsó Miklós özvegye, Csákány Zsuzsa 1981 óta volt hű társa a filmrendezőnek.

A ravatalnál beszédet mondott többek között Balázsovits Lajos színművész, Cserhalmi György és Grunwalsky Ferenc operatőr is.

– A mi veszteségünk nagyobb, mint a tiéd – mondta beszédében Balázsovits Lajos. Cserhalmi, aki talán a legtöbbet szerepelt Jancsó filmjeiben, így búcsúzott a filmrendezőtől: várok egy hívást, hogy Jancsó újra forgat. Addig pedig mester, Isten veled – nyeldeste könnyeit a színművész.

Grunwalsky Ferenc arra emlékezett, amikor Jancsó barátjának, Hernádi Gyulának a temetésén azt mondta: ha látsz valamit odaát, adj jelet. Te még nem adtál. Majd utalt arra, hogy Jancsóval 51 éve voltak barátok.

A legtöbben Jancsó Miklós szabadságszeretetét emelték ki a művészi teljesítményének méltatása mellett.

A ravatalnál számos külföldi világhírű filmrendező, színész üzenetét is felolvasták. Még Francis Ford Coppola is üzent a családnak, hogy sok erőt kíván nekik.

Adrián Zoltán és Mohai Balázs felvételei

Néhány fotó az archívumomból, amelyeken Jancsó Miklós is látható, és emlékeket idéz:

Lőrninc Kati és Jancsó Miklós (Veszprém, 2004. május 14.)

Pongor Ildikó, Metzger Márta, Keleti Éva, Vándorfi László, Jancsó Miklós és Lőrinc Katalin a Veszprémi Táncfesztiválon, 1998. május 10.

Jancsó Miklós, Galambos Tibor, Görgey Gábor és mások a Fészek Klubban. A Görgey Gábor író vezette Legendárium asztaltársaság képenként 1 forintért megvásárolta Borsos Mihály “Legendárium” – Századvégi arcképcsarnok – kiállításának egyedi példányait, amelyet felajánlott a Jelenkori Fotóművészeti Gyüjtemény és Dokumentáció számára. (Budapest, Fészek Klub, 2002. március 16.)

Novák Ferenc és Jancsó Miklós együtt poharaznak a 41. Magyar Filmszemle vetítési szünetében. Akkor a nyitófilm Jancsó Miklós: Oda az igazság című alkotása volt. Csak emlékeztetőül: az 2010-es filmszemlére összesen 36 játékfilm, 134 kisjátékfilm, 169 dokumentumfilm, 35 tudományos-ismeretterjesztő film és 10 tévéfilm jelentkezett. Ebből összesen 356 alkotás – 22 játékfilm, 132 kisjátékfilm, 158 dokumentumfilm, 35 tudományos ismeretterjesztő és 9 tévéfilm – nevezett a versenyprogramba. (Budapest, 2010. február 2.)

Jancsó Miklós Lőrinc Katival és Keleti Évával a Veszprémi Játékszín udvarán, a Veszprémi Táncfesztivál idején, 1998. május 10.

Eifert János felvételei

Jancsó Miklós TV-interjút ad Teszári Nórának a 41. Magyar Filmszemlén, 2010. február 2-án (Eifert János felvétele)

Meghalt Jancsó Miklós

BUJDOSÓ BORI  2014. 01. 31. 10:46

http://www.origo.hu/filmklub/blog/halal/20140131-meghalt-jancso-miklos-filmrendezo.html

Kilencvenkét éves korában elhunyt Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező, a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák és a Kapa-Pepe-filmek alkotója.

Jancsó Miklós 1921. szeptember 27-én született Vácon. 1944-ben Kolozsváron szerzett jogi diplomát, majd Budapesten elvégezte a Filmművészeti Főiskola rendező szakát is. Már harminchat éves volt, amikor megrendezte első nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába mentek-et (1958), de több mint fél évszázados pályát futott be: utolsó egész estés filmje a 2010-es, Mátyás királyról szóló Oda az igazság.

Az 50-es évek végén ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, aki onnantól kezdve 2005-ös haláláig állandó alkotótársa, forgatókönyvírója lett. 2006-ban, az Origónak adott interjújában Jancsó így beszélt Hernádiról: “Igazi nagy barát volt. Persze, hogy nehéz [nélküle]. De hát ugye mi külön-külön is egymás szellemét őriztük mindig. A külföldi filmjeim egy részében Gyula nem volt benne, de akkor is lényegében ugyanúgy csináltam. A Hernádi mindig azt mondta, hogy mi egypetéjű ikrek vagyunk. Tehát ugyanaz a gondolkodásmódunk volt mindig. Úgyhogy, ez ennyi.”

Fontosabb alkotótársai közé tartozott még Somló Tamás operatőr, aki többek közt a Csillagosok, katonák-at (1967) és a Fényes szelek-et (1968) fényképezte. Utána Kende János (Égi bárány, Allegro Barbaro), majd Grunwalsky Ferenc (Kapa-Pepe-filmek) lett az állandó operatőre.

Nemzetközi ismertségre a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában szereplő 1966-os Szegénylegények-kel tett szert, amely a modern magyar film egyik első, meghatározó alkotásává vált. Ebben már megjelentek a később Jancsó védjegyévé váló jellemzők: a hosszú snittek, a puszta és a meztelen nők. A film ugyan az 1848-as szabadságharc utórezgéseiről szól, de a politikai okokból meghurcolt és besúgásra kényszerített betyárok története egyértelműen a kommunista Magyarországra utal.

Jancsó az Origónak adott 2011-es interjújában így beszélt a filmkészítésről a Szegénylegények kapcsán: “az ember nem azért csinál filmet, hogy sikere legyen, hanem mert valamit el akar mondani. Persze annak idején a mondanivaló nagyon lényeges volt. El akartuk mondani, hogy valami szar van. Miután direktbe nem lehetett, áttételesen el kellett mondani, hogy milyen a világ itt. És ez rákényszerítette az embert arra, hogy kitaláljon ezt meg azt. Mindenki a Szegénylegények-et emlegeti. […] azt nem tudtad volna megcsinálni, hogy egy koncentrációs táborban játszódik Kádárék alatt, ’56 után. Eszedbe nem juthatott. Még azt sem mondhatnám, hogy ez ennyire bennünk volt, hogy igazából ’56-ról szólt. De éreztük, hogy arról is szólt.”

1968-ban két filmje is részt vett a cannes-i fesztivál versenyében, az 1917-es orosz forradalom után, a polgárháborúban játszódó Csillagosok, katonák és a második világháború után, a kommunista hatalomátvétel előtt játszódó Fényes szelek, amelyben fiatal kommunisták és papnövendékek kerülnek szembe egymással. “Minden filmem áltörténelmi film, magára húzott egy kosztümöt” – mondta a Filmvilágnak adott egyik interjújában.

A 70-es évekre Jancsó az európai film egyik meghatározó alakjává vált. A cannes-i versenyprogramban mutatták be a 19. századi aratómunkások fellázadásáról szóló Még kér a nép-et (1972), a Szerelmem, Elektrá-t (1974), a Magánbűnök, közerkölcsök-et (1976) és a Magyar rapszódiá-t (1979) is. A fesztiválon rendezői díjjal kitüntetett Még kér a nép megszületéséről ezt mondta: “a Még kér a nép idején én már Olaszországban éltem, és ott jöttem rá, hogy rohadtabb dolgot, mint a korai, gyilkos kapitalizmus, a föld nem hord a hátán. Pontosan fedi a valóságot az a mondás, hogy a tulajdon lopás. A politika pedig nem más, mint az a lehetőség, hogy belekerülj abba a körbe, amelyiknek módja van lopni. A Még kér a nép ebből a felismerésből született.”

A Szörnyek évadja (1987) Velencében került versenybe, ahol Jancsó 1990-ben életműdíjat is kapott.

Alkotásai nagy hatást gyakoroltak többek közt Martin Scorsesére is, aki az alábbi interjúban a kameramozgások eleganciáját dicséri Jancsó filmjeiben, megemlíti páratlan hosszú snittjeit, és azt mondja, hogy a Szegénylegények-nek van a világon az egyik legjobb befejezése.

1999-ben mutatták be a rendszerváltás utáni Magyarország társadalmát szatirikusan bemutató Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjét, az elsőt, amelyben Kapa (Mucsi Zoltán) és Pepe (Scherer Péter) figurája áll a középpontban. Ezt további, részben improvizatív jellegű Kapa-Pepe-filmek követték, köztük az Anyád! A szúnyogok és az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél.

A Kapa-Pepe-filmekben különösen plasztikussá vált az a munkamódszerére korábban is jellemző vonás, hogy nála mindig csak a filmkészítés folyamata közben derült ki, hogy mi is lesz a film, amit csinál. Erről 2006-ban így mesélt: “Nem tudom, hogy alakult [a film]. Fogalmam sincs. De velem mindig ez történik, már nagyon régóta. Mindig forgatókönyvet írtunk, mert arra adták a pénzt. Egyszer egy filmünknek a forgatókönyve nyomtatásban is megjelent, ez volt a Magyar rapszódia – Allegro Barbaro.

És akkor elhatároztam, hogy meg fogom csinálni azt a forgatókönyvet, amit leírtunk a Hernádival. És képtelen voltam megcsinálni! A Csákány Zsuzsi már akkor a vágóm és feleségem volt, mondtam neki, hogy “mondd meg, hogy kell megcsinálni egy forgatókönyvből egy filmet!”. Mert ő csinált már, a Szabónak a vágója volt, meg a Rózsa Jancsinak. Tehát értette ezt a klasszikus filmcsinálást. De én képtelen voltam megcsinálni azt, amit leírtam, mást csináltam belőle.”

Utolsó munkája a Tarr Béla produceri irányítása alatt megvalósult Magyarország 2011 című szkeccsfilm egyik epizódja volt. 2011-ben azt mondta, a mozifilmet már nem érzi érvényes megszólalási formának: “Szerintem már nem az. A mozifilm arra készült, hogy tele legyen a háromszáz fős nézőtér. Most hárman ülnek bent, az már nem mozi többet. Régebben, amikor mi kezdtünk, akkor ez egy különös dolog volt, mert kevesen csinálták. Ma már egy kis kamerával meg tudsz csinálni bármit. Felveszed azt, ami történik. Az már mozi. Astruc mondta, hogy a film akkor lesz művészet, ha a kamera olyan lesz, mint a töltőtoll. És most már olyan. Mondjuk a töltőtoll is hiába volt, mert nem tudott mindenki József Attila lenni.”

Jancsó háromszor nősült. Első feleségével, Wowesznyi Katalinnal két közös gyerekük született, Jancsó Nyika operatőr és Jancsó Katalin jelmeztervező. Második felesége Mészáros Márta filmrendező volt. Haláláig Csákány Zsuzsa vágó volt a felesége, akivel közös gyerekük Jancsó Dávid vágó.

Kétszer is megkapta a Kossuth-díjat, 1973-ban és 2006-ban. (origo.hu)

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Művészeti Akadémia tisztelettel meghívja Önt a Filmgyári capriccio c. fotókiállításra 2013. február 20-án szerdán 16 órára (Budapest, I. ker. Budavári Palota F épület VI. emelet)

Köszöntőt mond: Dr. Sajó Andrea az OSZK főigazgatója, A kiállítást megnyitja: Törőcsik Mari hangja és Koltai Lajos Oscar díjas filmoperatőr – A kiállítást rendezte: B. Müller Magda – A kiállítás fotósai: Bakos Zoltán, Bartók István, Buray Zsuzsanna, Csépány Sándor, Csicsai Claudia, Csoszó Gabriella, Demeter Miklós, Domonkos Sándor, Endrényi Egon, Gáspár Miklós, Gothár Péter, Grunwalsky Ferenc, Halász Gábor, Hegyi Gábor, Inkey Alice, Inkey Tibor, Jávor István, Kalászi György, Kende Tamás, Kiss Julianna, Klotz Miklós, Kristóf Éva, Markovics Ferenc, Mohos Angéla, Morvay Pálma, Pap Ferenc, Réger Endre, Szabó Róbert, Szaladják István, Szilágyi Lenke, Szomszéd András, Szóvári Gyula, Zaránd András

Filmgyári capriccio címmel több mint négyszáz standfotóból nyílt kiállítás szerda délután az Országos Széchényi Könyvtárban. Az április 30-ig látható tárlat a magyar rendezőket, operatőröket mutatja be munka közben fel-felvillantva a leghíresebb magyar filmek képkockáit is.

A tárlat képeit B. Müller Magda fotográfus, az OSZK munkatársa válogatta ki, a kiállított fényképek mintegy felét ő készítette. A legismertebb magyar standfotós az MTI-nek elmondta: a mintegy tízezer fotóból válogatott kiállítás témakörönként mutatja be a magyar filmművészetet az 1960-as évektől a 2000-es évek elejéig. Külön falakat szentelt például Szabó Istvánnak, Sára Sándornak, Jancsó Miklósnak, – mint fogalmazott – “a legjobbaknak”, akikkel együtt dolgozott.

Felidézte, hogy a válogatás egy teljes évet vett igénybe. Azt szerette volna, hogy minden rendező, operatőr és a fotósok zöme szerepeljen a kiállításon. “Gyönyörű munka volt, könyv lenne belőle a legszebb” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy miért nincsenek fotók az utóbbi években készült filmekből, azt felelte, hogy azért, mert csaknem megszűnt a standfotózás.

    Eifert János felvételei

“Nincsenek fotósok, a filmesek megspórolják a fotózást” – vélekedett B. Müller Magda, aki szerint ennek az a veszélye, hogy ezek az alkotások “kikerülnek a történelemből”. “A filmekből ugyan ki lehet szedni utólag kockákat, de a rendezőkről, operatőrökről nem lesznek képek” – magyarázta. Felidézte, hogy a korábban a képeket gondozó Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány 2011 nyarán került az OSZK-ba. Tervei között szerepel jövőre egy hasonló méretű tárlat a magyar színészekről, színésznőkről, de mint fogalmazott, a további munkát a nyugdíjazása nehezíti.
  
A kiállítást megnyitó Koltai Lajos rendező-operatőr kiemelte: a tárlat túlmutat a standfotózáson és a werkfotózáson, hiszen a képek a filmcsinálás magányos, legintimebb pillanatait is megmutatják. A Kossuth-díjas alkotó Törőcsik Mari színésznőt idézve úgy vélte, hogy a bemutatott képek “időt megállító, varázslatos pillanatokat” ábrázolnak. “A filmcsinálás ma kompromisszumok sorozata, hogy meglegyen a film, a nap, a jelenet, hogy el tudunk-e jutni a színész szívéig” – vélekedett Koltai Lajos, aki szerint a tárlat a filmkészítés közben érzett kétségeket is megragadja.
 
Sajó Andrea, az OSZK főigazgatója kiemelte, hogy a tárlat a Magyar Művészeti Akadémia társrendezésében jött létre. A képek a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjteményből származnak, szerinte a tárlat “a magyar filmes világ nagyjai előtt kíván tisztelegni”. Megjegyezte, a fotók révén a nézők “bepillanthatnak az alkotás folyamatába”, de megismerhetnek “kulisszatitkokat” is. Hozzátette, hogy a kiállításhoz kapcsolódik A fiatal magyar film útjai című, csütörtökön délelőtt kezdődő konferencia. (Magyar Hírlap Online)

Flashmobbal vette kezdetét a Magyar Filmművészek Szövetségének rendkívüli közgyűlése az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol a filmszakma képviselői mondták el véleményüket az új filmfinanszírozási rendszerről. Budapest, 2013. február 2.

Tarr Béla, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke közölte: a tanácskozás célja a tagok véleményének, beszámolóinak meghallgatása. “Foggal-körömmel fogunk harcolni mindazért, amit ti itt ma elmondtok” – fogalmazott az alkotó, és kijelentette: biztos benne, hogy jövőre megrendezhetik a 44. Magyar Filmszemlét. Vészi János, a Magyar Rendezők Céhének képviseletében arról beszélt, hogy a szervezetet “egzisztenciálisan megrogyott emberek” jellemzik. Megjegyezte, hogy megszűntek a szakmai műhelyek, a tagság munkakapcsolatai beszűkültek, hiányzik a mester-tanítvány kapcsolat. Vészi János az új rendszert “einstandnak” nevezte, ugyanakkor rámutatott, a legfontosabb feladat most a filmes szakma egyben tartása.

A tanácskozás előtt flashmobot tartottak a helyszínen az Akciócsoport a magyar kultúráért elnevezésű társulás szervezésében. A villámcsődületen az elkészült filmek hiányában elmaradó 44. filmszemlét kérték számon a Magyar Nemzeti Filmalaptól. Felolvasták a korábbi években elkészült alkotások címeit, valamint kifogásolták, hogy 2013-ban egyik A-kategóriás filmfesztiválon sem fog szerepelni magyar alkotás. (Népszabadság Online)

Muhi András producer úgy vélte, hogy Andrew G. Vajna kormánybiztossá kinevezésével megszűnt a konszenzusos filmes önkormányzatiság, valamint hogy a filmtörvény módosításakor nem kérték ki a szakmai szereplők véleményét. Szerinte a független filmkészítés teljesen ellehetetlenült a kisműfajok tekintetében, szerinte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap pályázatai csak a közszolgálati televíziók megrendeléseit veszi figyelembe.

Pataki Ágnes filmproducer és Szekeres Dénes, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke üdvözölte, hogy a kényszerszünet után újra beindult a játékfilmgyártás, valamint hogy a producerek “felszabadultak” az adósságcsapdából. Schubert Gusztáv filmkritikus a filmszaksajtó helyzetéről úgy vélekedett, hogy az ágazatról mindenki elfeledkezett, elvesztették az addigi támogatás közel kétharmadát. A kritikus úgy vélte, hogy a filmszakma válsága nem a kulturális ágazat, hanem az egész társadalom problémáját tükrözi. Hozzátette, hogy a tervezett évi 8-9 játékfilm nem lesz elég a magyar filmművészet sokszínűségének megőrzéséhez.

Lengyel László politológus az MMKA történetét elevenítette fel. Szerinte az alapítvánnyal angol, illetve amerikai módszert honosítottak meg, amelynek az volt a célja, hogy a politika helyett a civil társadalom felé terelje a döntéshozatalt. Nagy hibának tartotta, hogy a Medgyessy-kormányzat hirtelen hatmilliárd forintra emelte a filmes támogatásokat, amit nem is tudott betartani, “már az első megszorításnál belenyúltak”. Szerinte ekkor kezdődött az MMKA eladósodása, a konszolidációs programot pedig már későn hirdette meg a kulturális kormányzat. Szerinte az új rendszer átláthatatlan, egyablakos, központilag irányított, ami azért következhetett be, mert a filmesek nem álltak ki a saját maguk által kialakított intézményrendszerükért. Mint fogalmazott: az egykori erős, egységes, kemény lobbinak tartott filmszakma gyorsan “gyönge, gyáva, egymást feljelentgető” társaság lett.

Eifert János felvételei

A rendezvényen felszólalt Grunwalsky Ferenc, az MMKA kuratóriumának korábbi elnöke is, aki halotti tornak nevezte a rendezvényt. Felhívta a figyelmet, hogy a 2000-es évek legnagyobb vívmánya a filmtörvény megalkotása volt, hiszen korábban nem létezett a kultúra területén jogi szabályozás. Felidézte, volt olyan év, amikor 35 filmet mutathattak be a szemlén, szerinte legalább évi 20 film kellett volna ahhoz, hogy a közönség újra nyitott legyen a magyar mozira.

A képeken többek között Szomjas György filmrendező, Janisch Attila filmrendező, Hermann Krisztina (a  Magyar Filmművészek Szövetsége ügyvezető titkára), Báron György filmkritikus, Kende János operatőr, Tarr Béla filmrendező (a  Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke), Muhi András producer, Papp Gábor Zsigmond dokumentumfilm rendező, Vészi János filmrendező (a Magyar Rendezők Céhének elnöke), Durst György producer, Ámon Betti szerkesztő, dr. Duló Károly, Ordódy György filmrendező, Ordódy Judit gyártásvezető, dr. Kárpáti György, Szalai András, Szurdi Miklós, Pörös Géza, Ulrich Gábor képzőművész, Dömölki János filmrendező, Kósa Ferenc filmrendező, Ozorai András gyártásvezető, Sellő Hajnal vágó, Grunwalski Ferenc operatőr, Monory-Mész András filmrendező, Pataki Ágnes producer, Kovács Gábor producer, Lengyel László politologus, Babiczky István filmrendező, Móger Ildikó táncművész és koreográfus, Heller Gábor (Gabor Gabriel Heller) író, forgatókönyvíró (Eifert János felvételei)

Benkő Imre felvétele

A NAPÚT Kiadó tizenhatodik éve gyűjti kötetbe a napút évzáró számában 70. életévük küszöbére ért jelességek életvallomásait. Ezúttal – többek között – Benkő Imre fotóművész, Bálint András színművész, Csomós Mari színművész, Eifert János fotóművész, Esztergályos Cecília színművészFeledy Péter újságíró, Grunwalsky Ferenc filmrendező, operatőr, forgatókönyvíró; Haris László fotóművész, Hefter László üvegművész, restaurátor; Jálics Kinga újságíró, kertész Péter színművész, Kocsis L. Mihály újságíró, író, filmes; Kóka Rozália újságíró, előadóművész; Kormos Valéria újságíró, Kovács Tamás vívó, sportvezető; Kulin Ferenc irodalmár, Levente Péter önképző társaslény, a szerencse fia; Márkus Mihály egyházi vezető, Marton Éva operaénekes, szoprán; Mészáros Géza festőművész, ábrázoláskutató; Módos Péter író, szerkesztő; Moldován Domokos néprajzkutató, film- és operarendező; Náray-Szabó Gábor kémikus, Stefka István újságíró, Szakcsi Lakatos Béla dzssszzongoraművész, zeneszerző; Szelényi Károly fotóművész, Szörényi Szabolcs basszusgitáros, zeneszerző, zenei rendező; Szűcs Lajos labdarugó, edző; Várady Szabolcs költő, műfordító, szerkesztő; Wintermantel István szerkesztő, kritikus került a kötetbe. A könyv bemutatóját az Óbuda Társaskörben tartották, Szondi György főszerkesztő és Tarján Tamás „vezényletével”, a kötetben megjelenők nagyszámú részvételével és bemutatkozásával. Amikor rám került a sor, még táncoltam is.

Eifert János felvételei

A Napút bemutatóest moderátora Tarján Tamás irodalomtörténész volt, aki köszöntőjében rámutatott, hogy „a kerek évszámok foglyul ejtő dátumok, tartalommal azonban nekünk kell ezeket megtöltenünk”.

Eifert János felvételei

A 41. Magyar Filmszemle díjai, 2010. február 8.

Árvai Jolán-díj: Hermann Krisztina, a Magyar Filmművészek Szövetségének ügyvezető titkára

Életműdíjak: Nagy Anna színésznő, Pásztor József gyártásvezető, Révész Gitta produkciós osztályvezető (Magyar Filmlaboratórium), Djoko Rosić színész, Szoboszlay Péter grafikus, rajzfilmrendező, Zsombolyai János operatőr-rendező

Magyar Mozgókép Mestere díj: Rózsa János filmrendező, forgatókönyvíró, vágó, producer; Grunwalsky Ferenc rendező-operatőr

Nyakkendő-díj (Színház és Filmművészeti Egyetem Film- és Televízió szakos hallgatóinak díja): Török Gábor, a SZFE tanára

Filmplakát-díj: Szakmai díj: Apaföld c. plakát /tervező: Gál Krisztián, a Leon Design kreatív igazgatója/; Közönségdíj: Utolsó idők /tervező: Kenczler Márton art director

Az Országos Diákzsűri Zöld Holló-díja: Hajdu Szabolcs: Bibliothéque Pascal

Film.hu díj /internetes közönségszavazás/: Dyga Zsombor: Köntörfalak

TV filmes kategória

Különdíj /T-Home felajánlása/: Szalay Kriszta: És a nyolcadik napon

Zsurzs Éva-díj /FILMJUS felajánlása/: Mundruczó  Kornél: A Nibelung-lakópark

A legjobb tv-film fődíja /T-Home felajánlása/: Mátyássy Áron: Átok

Tudományos-ismeretterjesztő  filmes kategória

Legjobb operatőr /Filmlaboratórium felajánlása/: Tóth Zsolt Marcell: Bence + a többi jómadár

Kollányi Ágoston rendezői díj /FILMJUS díja/: Pálfi Szabolcs: Ketten egy fészekben

Legjobb tudományos-ismeretterjesztő  film: Sári Zsuzsa: Egy világfi Szegeden – Szentgyörgyi Albert szegedi éveiről

Dokumentumfilmes kategória

Elismerő  oklevél: Szederkényi Júlia: Barlang

Kategória – különdíj  (megosztva): Nagy István: Sorsod Borsod; Kiss Anna: Házi paradicsom

Schiffer Pál rendezői díj: Gulyás Gyula: Idézés

Az MMK és a Duna TV közös díja, a Duna-díj (megosztva): Szőczi Árpád: Drakula árnyéka – a romániai forradalom kitörésének valódi története; Zámborszki Ákos: Utolsó előadás

Dokumentum kategória fődíja, az Ember Judit-díj (megosztva): Csáki László: Bádogváros; Almási Tamás: Puskás Hungary

Kisjátékfilmes kategória

A zsűri elismerő  oklevele: Nagy Dénes: Riport; Császi Ádám: Ünnep; Breier Ádám: Cathrine magánélete

Rendező-operatőri díj /Filmlabor felajánlása/: Nemes Jeles László, Várkonyi Tímea (rendező) és Erdély Mátyás (operatőr): Az úr elköszön

Legjobb kísérleti film: Magyarósi Éva: Léna

Legjobb kisjátékfilm: Szimler Bálint: Itt vagyok

Art Mozi Egyesület díja: Almási Tamás: Puskás Hungary

Mozisok Országos Szövetségének díja, a Petróczy Sándor-díj: /2009 legnézettebb mozifilmje/Herendi Gábor: Valami Amerika 2.

Nagyjátékfilmes kategória

Arany Mikrofon-díj /felajánlja: Basys Magyarország Kft./: Kőporossy János A vágyakozás napjai c. filmért

Arany Olló-díj /Film- és Videovágók Egyesülete – HSE felajánlása/: Czakó  Judit a Köntörfalak c. film vágásáért

Legjobb látvány, díszlettervezés díja: Banovich Tamás a Kolorádó Kid c. filmért

Legjobb eredeti filmzene: Kardos Dániel, Balogh Rudolf a Vespa c. filmért

Legjobb forgatókönyv: Pacskovszky József A vágyakozás napjai c. film forgatókönyvéért

Legjobb férfi alakítás: Elek Ferenc a Köntörfalak c. filmben nyújtott alakításáért

Legjobb női alakítás: Kerekes Éva Vica a Ki/Be Tawaret c. filmben nyújtott alakításáért

Színészi különdíj: Tóth Sándor a Vespa c. filmbe nyújtott alakításáért

Simó  Sándor elsőfilmes díj /felajánlja a Fővárosi Önkormányzat/: Almási Réka: Team Building

Produceri díj /felajánlja: Kodak laborszolgáltatás, Oxi-Med produkciós szolgáltatás/: Pusztai Ferenc, a Team Building és a Czukor Show c. film producere

Gene Moskowitz-díj: Hajdu Szabolcs: Bibliothéque Pascal

Operatőri díj /felajánló: Magyar Filmlaboratórium/: Nagy András a Bibliothéque Pascal c. film fényképezéséért

Rendezői díj /felajánló: ERSTE Bank/: (megosztva) Dyga Zsombor: Köntörfalak c. filmért; Pejó Róbert: Látogatás c. filmért

Moziverzum-díj /felajánló: MTM-SBS Zrt./ TV2/: Vágvölgyi B. András: Kolorádó Kid

Arany Orsó-díj /felajánlja: MMK és Stern Film/: Bibliothéque Pascal – Rendező: Hajdu Szabolcs, Forgatókönyv: Hajdu Szabolcs, Dramaturg: Orsós László  Jakab, Operatőr: Nagy András, Zene: Bumt Friedmann, Atom, Flanger, Vágó: Politzer Péter, Hangmérnök: Balázs Gábor, Látvány: Esztán Mónika, Mátyássy Péter, Jelmez: Berzsenyi Krisztina, Producerek: Angelusz Iván, Kovács Gábor, András Hámori

2010. február 2-8. között rendezik meg a 41. Magyar Filmszemlét két helyszínen. A vetítéseknek a Palace MOM Park és az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont. A nyitóünnepségre február 2-án a Palace MOM Parkban került sor, az idei szemle nyitófilmje pedig Jancsó Miklós: Oda az igazság című alkotása volt. A díjkiosztó gálával egybekötött záróünnepséget február 8-án a Sportmax 2. Sport-, szabadidő- és rendezvényközpontban rendezik. (Eifert János felvételei)

A szemlére összesen 36 játékfilm, 134 kisjátékfilm, 169 dokumentumfilm, 35 tudományos-ismeretterjesztő film és 10 tévéfilm jelentkezett. Ebből összesen 356 alkotás – 22 játékfilm, 132 kisjátékfilm, 158 dokumentumfilm, 35 tudományos ismeretterjesztő és 9 tévéfilm – nevezett a versenyprogramba.

A képeken: Galkó Balázs, Mucsi Zoltán, Formanek Csaba, Rossa László, Rózsa György, Rossa László, Novák Ferenc, Rózsa György, Levendel Sára, D. Tóth Kriszta, Jancsó Miklós, Berger József, Jancsó Nyika, Nagypál Gábor, Mundruczó Kornél, Marx József, Schmidt Judit, B. Révész László, Juszt László, Böjte József, Scherer Péter, Sebő Ferenc, Sándor Pál, Teszári Nóra, Grunwalsky Ferenc, Gordon Eszter, Bárdos András, Szabó Gábor, Banovich Tamás, Szurdi Miklós, Farkasházi Tivadar, Csákány Zsuzsa,  E. Tóbiás Sára, Nádorfi Lajos és még sokan mások (Eifert János felvételei)

Az I. Magyar Játékfilmszemlét 1965. november 10. és 14. között Pécsett tartották. A rendezvények gyakorisága az 1970-es években háromévenkéntire ritkult, majd 1980-tól ismét évente vonultatták fel a honi filmtermést, ez alól csak 1991 jelentett kivételt. Egy ideig felváltva Pécs és Budapest volt a házigazda, a főváros az 1980-as évek közepétől vált végleges helyszínné. A Magyar Játékfilmszemléken, ahogy az elnevezés is sugallja, elsősorban a játékfilmeknek teremtettek bemutatkozási lehetőséget, de már első alkalommal egy dokumentumfilm, Kovács András Nehéz emberek című alkotása is díjat kapott.

Kezdetben csupán a filmgyárban (Mafilm) készített művek mutatkozhattak be, majd a filmszakma strukturális átszerveződése után lehetőséget kaptak a más stúdiókban készült alkotások, sőt az 1980-as évek végén – szűk nyilvánosság előtt – levetítettek korábban betiltott filmeket is. Az átalakulás az elnevezésben is tükröződött: a versengés hivatalos neve 1989 óta Magyar Filmszemle. Tavaly létesítettek önálló versenykategóriát a tévéfilmek számára.

A filmszemle megmérettetést is jelent, bár hat alkalommal díjkiosztás nélkül ért véget. Az értékelést kezdetben társadalmi és szakmai zsűri végezte, s a kettő ítéletei nem mindig estek egybe. Az 1990-es évektől a bíráskodás egységessé vált, a díjakat kategóriánként osztják ki. Két éve ítélték oda először legfőbb elismerésként az Arany Orsó díjat, a legjobbnak ítélt közönségfilm Moziverzum díjat kap. A szemlén díjazzák a legjobb rendezőt, operatőrt, forgatókönyvírót, a legjobb női és férfi alakítást, s számos különdíjat is kiosztanak. A külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját 1986, az életműdíjat 1994, a legjobb elsőfilmes rendezésért járó Simó Sándor-emlékdíjat 2003 óta ítélik oda. A legjobb vágásért osztják az Arany Olló díjat, a legjobb hangmérnöki munkát Arany Mikrofonnal ismerik el. Négy éve díjazták először a legjobb filmzenét, s létrehozták a látványtervezői díjat is.

A filmesek kezdeményezésére jött létre a szakma legrangosabb elismerése, a Magyar Mozgókép Mestere díj, amelyet 2004-ben, a 35. filmszemle megnyitó ünnepségén adtak át először. Az idén a kitüntetést és az életműdíjakat az eddigiektől eltérően nem a nyitónapon, hanem a díjkiosztó gálával egybekötött február 8-iki záróünnepségen adják át.

Az 41. magyar Filmszemlét Balázs Béla emlékének ajánlják, s külön vetítés tiszteleg a 100 éve született Major Tamás előtt. A filmes mustra keretén belül megrendezik a II. Forgatókönyv Börzét, az Uránia moziban kiállítás nyílik a tavalyi filmek plakátjaiból, s lesz egy magyar filmfotókat bemutató tárlat is. Idén is több városban – Keszthelyen, Gyöngyösön, Veszprémben és Balassagyarmaton – láthatnak válogatást az érdeklődők a szemle versenyprogramjából. (Nők Lapja Café)

Az idei életműdíjasok:
• Révész Gitta, a filmlaboratórium produkciós osztályvezetője
• Nagy Anna színésznő
• Szoboszlay Péter Balázs Béla-díjas animációs rendező
• Zsombolyai János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr, érdemes művész
• Pásztor József gyártásvezető
• Djoko Rosic szerb születésű bolgár színész (Đoko Rosić, bolgárul Джоко Росич, szerbül Ђоко Росић)

Testből font jelbeszéd / Language signalled by Bodies    Tánc a fotóművészetben / Dance int he Art of Photography

Móra Ferenc Múzeum, Vár – Szeged, Stefánia 2003. június 27 – augusztus 22. Megnyitó június 27-én, 16:30 órakor, közreműködik a Borica-Bálint Sándor Táncegyüttes kamara csoportja és Eifert János

Kiállított képek:

André Kertész: Groteszk táncosnő (1926)

Szöllősy Kálmán: Álomlovasok (1936)

Escher Károly: Bartók – A csodálatos mandarin (1947)

Féner Tamás: Róna Viktor (1960 körül)

Korniss Péter: Tánc (1966)

Eifert János: Cirkusz (1971)

Keleti Éva: Eksztázis (1974)

Benkő Imre: Balettnövendék (1977)

Tóth István: Boszorkánytánc

Szalay Zoltán: Fríz (Pécsi Balett, 1970-es évek)

Hapák Péter: Kovács Gerzson Pál (2001)

Frank Yvette: Szárnyak nélkül  I. (Még 1 Mozdulatszínház)

Bánkuti András: Ladányi Andrea az izzó planéták sminkjében (1980-as évek)

Győri Balett, Markó Iván koreográfiája

Sípos Zoltán: Tiéd (sorozat 3/3)

Révész Róbert: Szegedi Kortárs Balett

Grunwalsky Ferenc: Ladányi Andrea (Test/Tér, 1998)

Csillag Pál: TRIP (2002)

Máté Olga: Kezek (1930 körül)

(Szentpál Olga csoportja, Budapest)

Hapák Péter: Részlet IV. (2000)

Szerdahelyi Rita: Tanulmány III. (1998)

(Még 1 Mozdulatszínház)

Frank Yvette: Szenvedély (1999) – (Szegedi Kortárs Balett)

Csillag Pál: Öcsi (2001)

Féner Tamás: Lőrincz György balettmester (1960 körül)

Nők a Nőről, Férfiak a Nőről…  Fotókiállítások, MEDIAWAVE 2003. április – május

Xantus János Múzeum Rómer terme, Győr – Nemzeti Táncszínház galériája, Budapest – Komáromi Erőd: Grunwalsky – Test/Tér – Art Foto Galeria, Nagyvárad – MVM Galéria, Budapest – Kapuvár

Magyar Hírlap, 2000. május 3., szerda

http://archivum.magyarhirlap.hu/kultura/fotohonap_2000.html#sthash.SpJjMyVU.dpuf

Fotóhónap 2000

Harmadik alkalommal rendezi meg a Fotóhónap című eseménysorozatot a Magyar Fotóművészek Szövetsége (MFSZ) május 12-étől június 18-áig.

Eifert János, az MFSZ elnöke elmondta, a tárlatokon bemutatott képeket kuratórium bírálta el, illetve pályázatokon választották ki. A megnyitó a Műcsarnokban lesz, s vitát rendeznek többek között Heller Ágnes, Radnóti Sándor és Vámos Tibor közreműködésével. A kiállításokon láthatók lesznek többek között Kocsis Iván, B. Müller Magda, Chochol Károly, Detvay Jenő, Follinus Gergely, Vécsy Attila, Fejér Zoltán, Fejes László, Gábor Enikő, Grunwalsky Ferenc és Zsila Sándor munkái, de külföldi művészek munkái is szerepelnek, úgy mint Chris Nash, Peter Daalderop, Damijan Kracina, Diego Ferrari, Pjotr Jarosa.

Mai Manó Ház, Budapest. Hámori József miniszter megnyitja a 2. Országos Fotóheteket (A képen balról-jobbra: Török László fotóművész, a Művészeti Bizottság vezetője; Török András igazgató; Hámori József, a NKÖM minisztere; Eifert János, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke). Jobboldali kép: Eifert János fesztiváligazgaró átadja a díjakat a 2. országos Fotóhetek legjobb kiállítóinak. (Habik Csaba felvételei)

A 2. Országos Fotóhetek kiállításai, 1999. április 7-25.

Art-East Galéria: Vitorlásélet a Balatonon; Balatonfüred, Közösségi Ház, az UNI Hotel aulája és az Art-East Galéria – Bagyinszki Zoltán: Kastélyok a történelmi Magyarországról; Békéscsaba, TIT Körösök Vidéke Egyesülete – Divat-fotó ’99; Budapest, Budavári Magdolna-torony – Borsos Mihály: “Legendárium” – Századvégi arcképcsarnok; Budapest, Magyar Nemzeti Galéria – Karinthy Frigyes Gimnázium: A Föld Napja 1999; Budapest, Karinthy Frigyes Gimnázium aula – Zsila Sándor: A természet művészete; Budapest, Mega Design Stúdió – Benkő Imre: Hajógyári sziget, Budapest, 1993-1998.; Budapest, Magyar Fotográfiai Egyesület – Dozvald János: Interaktív kertészet; Budapest, EUROPARK közlekedő-területe – Dr. Tímár József: Exponált természet; Budapest, Természettudományi Múzeum – Műcsarnok: A Dokumentum fotósai; Budapest, Dorottya Galéria – Budapesti Városvédő Egyesület: Budapesti fotók városvédő szemmel; Budapest, Budapesti Városvédő Egyesület Podmaniczky-terem – Habik Csaba: Így fényképeztek ti; Budapest, Magyar Fotográfusok Háza – Lugosi Lugo László és Telek Balázs: Basilica; Budapest, A Szent István Bazilika kilátója (a templom bejáratától balra lévő toronyban) – Dombóvári Tibor: A tenger; Budapest, Magyar Kultúra Alapítvány Székháza – Gróf Annamária és Lisztes Edina: Illúzió; Budapest, Stefánia Palota – Varga Csilla és Vécsy Attila: Kapcsolatok; Budapest, Atika Fotógaléria és Stúdió – Siklós Péter: Jazz-fantáziák; Budapest, Articsóka Étterem – Balla András: Betonpillangó – Pink Gardens; Budapest, Budapest Galéria Kiállítóháza – Balla András: Hajgram; Budapest, Miro Fotógaléria – Nimród Fotóklub: Találkozás a természettel ’99.; Budapest, Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház – Szalay Zoltán: A zene arcai; Budapest, Marczibányi téri Művelődési Központ – Herendi Péter: Fotogramok; Budapest, Fészek Galéria – Papp Gergely: Papp Gergely fotói 1938-1998.; Budapest, Tölgyfa Galéria pincéje – Hajtmanszki Zoltán: Egy séta leletei; Budapest, Ofotért Fal Galéria – Molnár Kata: Fénymánia; Budapest, Szkéné Színház Puttó Galéria – Globe Színház: Az év természetfotósa 1998., Wildlife Photographer of the Year; Budapest, Globe Színház – Csillag Pál: Mozzanatok; Budapest, Közép-Európai Egyetem I. emeleti kiállítóterem – Féner Tamás: Egy kép – Más kép; Budapest, Társalgó Galéria – Stalter György és Horváth M. Judit: Más Világ (könyvbemutatóval); Budapest, Mai Manó Galéria – MU Színház: Női napozó; Budapest, MU Színház Galéria – Országos Földtani Múzeum: Geológusok a századfordulón; Budapest, Országos Földtani Múzeum – Bagyinszki Zoltán: Budapesti paloták – magyar kastélyok; Budapest, Óbudai Művelődési Központ – Juan Carlos Belon Lemoire: Paysages du Temps – Az idő tájképei; Budapest, Francia Intézet – Seres Géza: Válogatás a természet elemeiből; Budapest, Nyitott Kör Galéria – Gerhes Gábor: Budapest Vintage Galéria – Fénytörők Alkotócsoport: Névjegy; Budapest, Bolgár Kulturális Központ – Hattyúház Fotogallery: A természet pillanatai (Magyarország legszebb természetfotói); Budapest, Hattyúház Fotogallery – Mai Manó Fotógaléria: Volt egyszer egy fotóművészeti galéria; Budapest, Mai Manó Fotógaléria – félemelet – Francia Intézet: Párizsi portrék (Paris sous l’objectiv); Budapest, Francia Intézet – Magyar Nemzeti Múzeum: Nyitott múzeum; Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum – Szellemkép Szabadiskola: Az első öt év; Budapest, Tölgyfa Galéria – Kámán Gyöngyi: Budapest, Óbudai Társaskör Galéria – Németh Hajnal: Budapest, U.F.F. Galéria – Harnóczy Örs – Körtvélyesi László: Pécsi portrék 1995-1998; Budapest, Újpest Galéria – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Az Ezüstgerely Pályázat nyertesei; Budapest, Testnevelési és Sportmúzeum – Magyar Fotóművészek Szövetsége: XXL fotográfiák; Budapest, Kortárs Művészetek Háza (Trafó) – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Affinitások; Budapest, Vigadó Galéria – Bolt Galéria: XXS fotográfiák; Budapest, Bolt Galéria – Magyar Fotóművészek Szövetsége: AKT/TEST; Budapest, Olaf Palme Ház – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Tánc a fotóművészetben; Budapest, Magyar Kultúra Alapítvány Székháza – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Senior-szemmel; Budapest, Postás Művelődési Központ – Magyar Fotóművészek Szövetsége: A Pajta Galéria vendégei; Budapest, Új Színház – Magyar Fotómúvészek Szövetsége: Bemutatkozó Kiállítás; Budapest, Postás Művelődési Központ – Magyar Fotóművészek Szövetsége: A World Press Photo magyar díjazottjai; Budapest, MÚOSZ Székház – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Kortárs kelet-európai fotográfiák; Budapest, Magyar Fotográfusok Háza – Mezey Béla: “Kövekből, fákból, vizekből Izrael”; Budapest, M.SZ.SZ. Székház Rátkay Márton Klub – Schneemeier Andrea: Budapest, Stúdió Galéria – Kardos Sándor és Szegő György: A privátfotó szimbólumai és a Hórusz Archívum; Budapest, Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóháza – Magyar Fotográfusok Háza: A fotók, negatívok őrzéséről, konzerválásáról, hogy unokáink is láthassák…; Budapest, Magyar Fotográfusok Háza – Magyar Fotográfiai Egyesület: Riport-utak; Budapest, Magyar Fotográfiai Egyesület – Magyar Fotográfiai Egyesület: Autonóm riport; Budapest, Magyar Fotográfiai Egyesület – Magyar Fotográfiai Egyesület: MÁS-VILÁG előadás, könyvbemutató; Budapest, Magyar Fotográfiai Egyesület – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Érték a fotóban-Fridrich fényíró mester otthona Szentesen; Budapest, Kossuth Klub – Magyar Fotóművészek Szövetsége: SODRÁSBAN; Budapest, Kossuth Klub – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Árnyékfogó; Budapest, Kossuth Klub – Isabelle Levenez: A test mindenhol nyomot hagy; Budapest, Francia Intézet – Tóth István: Budapest felett az ég – Felhők/Kollázsok; Budapest IV., Előre állóhajó – Grunwalsky Ferenc és Ladányi Andrea: Test-tér; Budavári Palota, Ludwig Múzeum – Debreceni Fotóklub: A Debreceni Fotóklub kiállítása; Debrecen, Kölcsey Ferenc Művelődési Központ – Nagyváradi Tavirózsa Fotóklub: Debrecen, Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, Kisgaléria – Multifoto Galéria: Régi debreceni mesterek; Debrecen, Kodak Multifoto Galéria – Debreceni Fotóklub: Fotómontázs és kollázs készítése; Debrecen, Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ – Debreceni Fotóklub: Mester vagy művész? Fotóriporter vagy fotográfus?; Debrecen, Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ – Nacer Adjas: Itinéraires/Kalandozások; Eger, Ifjúsági Ház – Rüdiger Tantow: A titok lelke (The spirit of mistic); Gödöllő, Petőfi Sándor Művelődési Központ – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Nagygyörgy Sándor emlékkiállítás; Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum – Haydu Tamás: Negyed kiló párizsi; Jászberény: Lehel Vezér Gimnázium Iskolagaléria – Vincze János: Volt egyszer egy Don-kanyar; Kecskemét, Szentgyörgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola – Magyar Fotográfiai Múzeum: Hevesy Iván és Kálmán Kata retrospektív; Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum – Gaál József és Szamódy Zsolt: Katakomba; Komárom, Komáromi Kisgaléria – Katkó Tamás: Színképek; Lakitelek, Lakitelki Népfőiskola – Hídvégi Péter: Fotókiállítás és Fal-fotók sorozat; Martfű, Városi Művelődési Központ – Impró Fotóklub: 160 éves a fényképezés; Mezőtúr, Túri Fazekas Múzeum – Impró Fotóklub: A laterna magicától a modern diavetítőig; Mezőtúr, Túri Fazekas Múzeum – Miskolci Galéria: A fénykép varázsa II.; Miskolc, Miskolci Galéria – Ilku János: Requiem egy erdőért; Miskolc, Miskolci Fotógaléria – Miskolci Galéria: Fotográfia és antroplógia;(könyvbemutató) Miskolc, Miskolci Galéria – Normantas Paulius: Ázsiai titok – Angkor; Nyíregyháza, Váci Mihály Művelődési Központ és Gyermekcentrum – Magyar Természetfotósok Szövetsége – naturArt: Találkozás a természettel és az Év természetfotósa ’98; Pápa, Pápai Petőfi Sándor Gimnázium aulája – Polar Alapítvány: Rácz István emlékkiállítás – Norvég középkori művészet; Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár – Stadler Árpád: Az ember és a természet; Pásztó, Munkaügyi Központ Pásztó Városi Kirendeltsége – XXXII. Országos Középiskolai Fotókiállítás; Pécs, 508. sz. Kertvárosi Szakképző Iskola aulája – Tám László: DIMENZIÓ; Pécs, Pécsi Ifjúsági Ház Színházterme – Nógrád Megyei Fotóklub: Megjött a tavasz; Salgótarján, Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Kovács Károly Galéria – Nógrádi Történeti Múzeum: 48-as honvédportrék; Salgótarján, Nógrádi Történeti Múzeum – Homoga József: Csak a szépet fényképezem; Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum – Liker Attila: Tündérkert; Szeged, Impala Ház – Kármán Balázs és Novák László: Privát Éden; Szeged, Szegedi Ifjúsági Ház – Szigeti András és Illés Barna: ZO2; Szeged, P. Galéria – Szegedi kortárs fotóművészek: Szegedi Fotóművészek Gyűjteményes Kiállítása; Szeged, Átrium – Tolna Megyei Természetfotósok: A Tolna Megyei Természetfotósok Tárlata; Szekszárd, Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza – Művészetek Háza: A bor története – az emberiség története; Szekszárd, Művészetek Háza – Intermédia tanszék hallgatói: Három kiállítás; Szentendre, Téli???? – Csete Örs: Arcok ’56-ból; Szentes, Fridrich-fényirda – Nyíregyházi Fotóklub: Alkalmi képek; Szolnok, Városi Művelődési Központ – Módos Gábor: 60 év; Szombathely, Savaria Múzeum – Magyar Fotóművészek Szövetsége: Kortárs Fotógalériák; Szombathely, Szombathelyi Képtár – Magyar Fotóművészek Szövetsége: CSOPORTKÉP 2.; Tapolca, Bauxit Művelődési Központ – Közművelődés Háza Kortárs Galéria: Volt egyszer egy cementgyár; Tatabánya, A Közművelődés Háza Kortárs Galéria – Tatabányai Múzeum: Érték a fotóban – Otthon; Tatabánya, Tatabányai Múzeum – Magyar Filmfotósok Egyesülete: Sztárlesen; Vác, MTESZ-Technika Háza – Tillai Ernő: Fotófestmények; Vác, Hattyú Étterem – Kocsis Iván: Egy legenda nyomában; Vác, Katona Lajos Városi Könyvtár – Dunakanyar Fotóklub: 1 + 1; Vác, Kassai Vidor Galéria – Szél Ágnes: Tűnődések; Vác, Városház Galéria – Váci költők, képző- és fotóművészek: Költők a képzőművészetről – képzőművészek a költészetről; Vác, Hattyú Étterem – Dunakanyar Fotóklub: Magyar fényképezőgépek 1856-1966.; Vác, MTESZ Székház – Dunakanyar Fotóklub: A fotográfiai képelemzés fejezetei; Vác, MTESZ Székház – Dunakanyar Fotóklub: Az első váci fényképész: Erdősy Rezső; Vác, MTESZ Székház – Varga Zoltán: Vásárosnamény Esze Tamás Városi Művelődési Központ – Korniss Péter: Volt egyszer egy színház; Veszprém, Petőfi Színház – Laczkó Dezső Múzeum: Egy kisváros története képekben (Veszprém a századfordulón); Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum