Boldog karácsonyt (1988 – Hungaroton)

Ez a lemez két borítóval jelent meg. Az első Jung Zseni és Eifert János fotómüvészek, a második Varró Géza fotója és Karádi György munkája.

 Eifert János: Mágia (címlapon),  Fotó, 35. évf. 11.szám, 1988. november

S 88 / 022

ESFIAP, Excellence FIAP pour Services Rendus

A FIAP (Fédération Internationale de l’Art Photographique) EsFIAP kitüntetése Eifert János számára, Bruxelles, Belgium, 1988. október 14.

Mit jelent az ESFIAP minősítés?

6.1. A “FIAP Szolgálati Kiválósága” minősítést (ESFIAP) azoknak a személyeknek ítélik oda, akik hosszú időn keresztül kivételes szolgálatukkal gyarapítják a FIAP-ot.

És mi a FIAP?

1950-ben Svájcban alapították 15 ország, köztük Magyarország autonóm fotográfusai. 2006-ban a szövetségnek már 86 ország a tagja. Minden országot csak egy országos szakmai szövetség képviselhet szavazati joggal a FIAP-ban. Ezt a képviseletet a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) 1997-től látja el. A FIAP legfőbb célkitűzése a fotográfia népszerűsítése, szakmai továbbképzések szervezése, nemzetközi fotókiállítások rendezése, a nemzeti szakmai kiadványok közös gyűjteményben való megőrzése (Párizs) és közhasznúvá tétele, az aktuális közgyűlést rendező országok fotókultúrájának intenzív népszerűsítése. 2004-ben a MAFOSZ Budapesten rendezte meg a 27. FIAP Kongresszust, amelynek hatása még 2006-ban is mérhető volt. A soros közgyűlésen a szervezeti kérdéseken túl a nemzetek képviselői eszmét cserélnek a kortárs fotóművészet szerepéről, jellemzőiről, fejlődésének irányáról, a nemzetközi együttműködések formáiról és konkrét megállapodások is születnek. Egy-egy világtalálkozó olyan, mint egy nemzetközi kulturális börze, ahol kiállítások, kiadványok, programok cserélődnek és új szakmai kapcsolatok jönnek létre az autonóm fotográfusok, illetve szervezeteik között.

Fédération Internationale de l’Art Photographique’, or FIAP (Eng. The International Federation of Photographic Art), is an international organization of national associations of photography. More than 85 national associations are members, comprising nearly one million individual photographers.

FIAP was founded by M. Van de Wijer of Belgium in 1946. The first members were the photographic associations from Belgium, the Netherlands, Italy, Portugal and Switzerland. In 1947, Denmark, Finland and Hungary joined. The first FIAP congress took place in Bern, Switzerland in 1950, at which time additional national association members included Austria, Brazil, Cuba, Spain, Finland, France, Ireland, Luxembourg, Sweden, and Yugoslavia. FIAP Biennials are currently held every 2 years, in different countries, during odd numbered years for black and white and nature photography, and even numbered years for color photography. (Wikipedia)

   Photo: Eifert János

Békés tüntetés Budapesten

“Tegnap este állampolgárok különböző csoportjai békés tüntetést szerveztek Budapesten. A demonstráció mintegy 25-30 ezer résztvevője a Hősök terén gyülekezett, ahol egy felhívást és egy memorandumot hallgatott meg, amelyekben tiltakoztak az európai kulturális örökség részét képező Romániában tervezett megsemmisítése ellen.

A tüntető menet a felszámolásra ítélt, románok, magarok és a németek által lakott falvak neveit tartalmazó táblákkal, rendben és fegyelmezetten, égő gyertyákkal és fáklyákkal indult el nyolc óra után a Dózsa György úton a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségéhez. A résztvevők itt megpróbálták átadni a tiltakozásukat tartalmazó dokumentumokat.

A követség ügyvivője nem volt hajlandó átvenni azt az emlékiratot, melyet a tüntetők vittek a nagykövetség épületéhez, noha a kísérlet…” (Népszabadság, 1988. június 27.)

                                                                                                                                                                                                                Eifert János felvételei

           Tancsik Mária: FÜRDŐSZOBA 3.

Lapunk tavalyi, harmadik számában azt írtuk Eifert János – Jung Zseni fotóművész házaspár fürdőszobájáról: ez Budapest talán legszebb fürdőszobája. Tetőtérlakásuk bemutatásakor csak egyetlen fotó jutott erre a gyönyörű helyiségre, most azonban, e sorozat keretében, teljes pompájában tárulhat fel az olvasó előtt.

 Ez az a bizonyos, a nappali és 9 fürdőszoba között nyitva hagyott szamárhát-boltív.

A képen jól látható, hogy valósággal zuhog a fény a fürdőszobába…

 A műterem felőli bejárattal szemben van ez a szép, falba süllyesztett, boltívvel díszített, s természetesen, nagy teljesítményű szellőzővel ellátott WC. A házaspár oly szépnek, hangulatosnak tartja, hogy egymás közt mókásan csak „gyóntatószéknek” becézi. S hogy náluk ez sem valami eldugnivaló „mellékes helyiség’”, a boltív melletti falat zöldekkel, valódi és csempére festett kagylóval, nádlegyezővel díszítették. (A lakásban van egy másik, zárható WC. is.)

 Ilyen a fürdőszoba képe az előszobai bejárat felől.

A fürdéskor ruhát-törülközőt tartó nádszéket és a fürdőszobai hulladékgyűjtő kosarat a ház asszonya festette feketére. A gótikus sárga lámpa inkább csak hangulatfényt szolgáltat, a padlón álló, habkönnyű „kőlámpa” nemkülönben…

 … mégpedig így. A zöldek mellett két bécsi fedeles kosár áll, egyik varródoboz, a másik zoknitartó…

 1 dupla mosdó tudatos választásvolt, csaptelepe is NSZK gyártmány, szintén a Baross utcai szakboltból való. Érdemes megnézni, milyen szellemesen rejtették el a keresztgerenda fölé az egyébként rideg, keményfényű energiatakarékos fénycsövet. Fénye így indirektté vált, s cseppet sem zavaró.

A gyönyörű formájú, dupla, ragasztott tükörrel először alaposan megjárták. Óntapadós eljárással rögzítették, ám egy napfényes reggelen iszonyatos csörömpölésre ébredtek: a ragasztás megszűnt „öntapadni”, a tükör hatalmas robajjal millió darabra tört. Utódját már falba fúrt tiplik, csavarok, komplett fém rögzítő-szerkezet tartja.

 Szép, esti hangulatkép a fürdőszobából. A fehérre festett kosár szennyestartó. S egy nagyon fontos jó tanács: a fürdőszoba burkolatának enyhén lejtenie kell a lefolyó irányába, különben a víz szétcsorog, megül a helyiség sarkaiban…

(Lakáskultúra, XXIII. évfolyam, 1988/3 szám, 14-15. o.)

Eifert János, meg a Fotógaléria

“Négyhetes nyitva tartás után holnap zárul Miskolcon a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház Fotógalériájában Eifert János fotóművész New York című kiállítása, amely félszáznál több nagyszerű felvételen a metropolis Manhattan nevű városnegyedébe, lakóinak életébe enged bepillantást. Talán szokatlan dolog, hogy egy kiállításról éppen zárása előtt essék szó, de a kiváló művész már messze nem szorul arra, hogy kiállított műveinek méltatásával így, a lapon keresztül toborozzunk látogatókat a tárlat megtekintésére, mert eddigi munkásságával, Miskolchoz való kapcsolódásával már olyan rangot vívott ki magának, hogy reklámnak elég a neve. Így volt most is, a záruló kiállítás látogatottsága ezt igazolja. Miért esik szó róla mégis? Elsősorban azért, mert megtiszteltetés az otthont adó intézmény számára, hogy ez a tárlati anyag ide került először. Ugyanis Eifert János a Corvina Könyvkiadó részére fotóalbumot készít New Yorkról és az ott töltött tíz nap alatt készített felvételeiből való válogatás az az anyag, ami Miskolcon látható. Itt látható először…” (bm)

Észak-Magyarország, 1988. március 30.

A megnyitó képein: Eifert János, Kozma István művészeti előadó, Ipper Péter újságíró, Jung Zseni, dr. Végvári Lajos professzor, a Miskolci Fotóklub tagjai és megnyitó közönsége (Tóth Károly felvételei)

  Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, Budapest, 1988. február 15. (Eifert János felvétele)

A BÚVÁR szerkesztősége, dr. Lányi György főszerkesztő megbízásából fényképezem Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront főtitkárát, a Belgrád rakparti székházukban. Őt ismertem személyesen, korábbról, Szolnokon, a Megyei Művelődési Központban TISZA c. kiállításomat nyitotta meg.

Pozsgay Imre (Kóny, 1933. november 26. – ) magyar politikus, egyetemi tanár.

Tanulmányai

Enyingen végezte a polgári iskolát, majd Fertődön járt kertészeti középiskolába, az érettségi megszerzése után a Lenin Intézetben tanult, ahol 1957-ben diplomázott.

 Rendszerváltás előtti pályafutása

1950-ben lépett be az MDP-be, majd 1956-tól annak utódpártjának (MSZMP) tagja. 1957 és 1965 között az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme igazgatója, majd 1968-ig a Bizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője, 1969-ig annak titkára. Ekkor a KISZ KB sajtóalosztályának vezetőjévé nevezték ki.

1971-től 1975-ig a Társadalomtudományi Szemle főszerkesztő-helyettese.

Kormányzati pozícióba először 1975-ben került, amikor kulturális miniszterhelyettessé nevezték ki. 1976-ben megkapta kulturális miniszterré történő kinevezését is, 1980-ban a minisztériuma megkapta az oktatásügyi feladatköröket is, a minisztérium pedig felvette a Művelődési Minisztérium nevet. Ekkor lett az MSZMP Központi Bizottsága tagja is.

1982-ben kiszorult-kiszorították a hatalomból. Utolsó intézkedései közül a legmaradandóbb az önálló társulatú budapesti Katona József Színház létrehozása volt. Papíron kiemelték, nem számított „bukott kádernek”, áttették a Hazafias Népfront Országos Tanácsába, ahol főtitkári pozíciót viselt. 1983-ban jutott be először az Országgyűlésbe. 1985-ban az akkor kialakított országos listáról szerzett mandátumot. 1988-ban az MSZMP Politikai Bizottsága tagja lett és visszatért a kormányba, előbb Grósz Károly, majd Németh Miklós miniszterelnöksége alatt államminiszter. Ebben az időszakban (1989–1990) a Tájékoztatáspolitikai, a Tudománypolitikai és a Nemzetiségi Kollégium elnöke is.

Ő volt az első állampárti politikus, aki az 1956-os forradalmat „népfelkelésnek” nevezte. Nagy Imre újratemetésén ő volt az egyik politikus, aki őrt állt Nagy Imre koporsójánál.

1989-ben a párt újonnan alakult Elnökségének és a Politikai Intézőbizottságnak is tagja. A Magyar Szocialista Párt alapítója és első elnökségének tagja volt. Ugyanebben az évben a párt köztársaságielnök-jelöltje.

 Rendszerváltás utáni pályafutása
1990-ben rövid ideig az MSZP alelnöke. Az első szabad országgyűlési választáson a párt Bács-Kiskun megyei területi listájáról szerzett mandátumot, a MSZP-frakció vezetője lett. 1990 novemberében kilépett a pártból és a frakcióból is, független képviselőként folytatta munkáját.

1991-ben Bíró Zoltánnal, az MDF első elnökével megalakította a Nemzeti Demokrata Szövetséget, melynek ügyvivője, majd elnöke lett. Az 1994-es országgyűlési választáson a párt nem érte el az 5%-os küszöböt. 1996-ban az NDSZ feloszlatta magát. 1995 és 1996 között a Magyar Egységért Mozgalom elnöke is.

1997-ben az MDF szakértője lett, annak képviselőjelöltje az 1998-as országgyűlési választáson.

A politikai szintéren 2005-ben jelent meg újra, amikor az Orbán Viktor által vezetett Nemzeti Konzultációs Testület egyik tagja lett.

1995 és 2000 között a Szent László Akadémia rektora, ill. 1996-tól 2001-ig az MVSZ elnökségi tagja volt.

1991-ben a Debreceni Egyetem politológia tanszékének egyetemi tanára lett, majd 2003-ban a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít, egyetemi tanár.

 Családja

Nős, felesége nyugalmazott főiskolai tanár. Két gyermekük született, fiúgyermekük mikroelektronikai kutatómérnök; lányuk orvos.

 Díjai, elismerései
A filozófiai tudományok kandidátusa (1970)
Magyar Örökség-díj (2003)
 Főbb művei [szerkesztés]
Szocialista társadalom és humanizmus (1978)
Demokrácia és kultúra (1980)
Októberi kérdések (1988)
Esélyünk a reform (1988)
Politikuspálya a pártállamban és a rendszerváltásban (1993)
Koronatanú és tettestárs (1998)
A rendszerváltás (k)ára (Polgár Tiborral, 2003)

(Wikipedia)

Eifert János átveszi a Willy-Hengl-díjat, Traun, Austria, 1988. január 16.                                                                                  (Jung Zseni felvételei)

27. Internationaler Willy-Hengl-Preis 1987

Ausstellung “DIE SIEGERFOTOS” 16. Jänner – 28. Februar 1988 in der Städtischen Galerie Traun (Das ERSTE ÖSTERREICHISCHE PROF.-WILLY HENGL FOTOKABINETT in Traun)

 Willy Hengl (1927 – 1997)

Er kam 1938 mit seinen Eltern nach Haag. Sein Vater war Oberlehrer und wirkte in Haag auch mehrere Jahre auch als Organist, Chorleiter und Komponist (Hengl-Messe). Ausbildung zum akademischen Maler, Gestalter von modernen Sgraffitis an Hausfassaden in Haag und Umgebung. Berufschullehrer in Linz. Amateurfotograf. Künstlerische Photographie. 1975 Konsulent der oö.Landesregierung, 1977 Berufstitel: Professor. Seine künstlerischen Fotographien gingen um die ganze Welt. Mit seinen 2.500 internationalen Ausstellungserfolgen wurde Prof.Willy Hengl Inhaber von zahllosen Leistungs- und Ehrentitel aus allen Kontinenten und oftmaliger österreichischer Staatspreisträger. (Hintermayr, Stadt Haag, S.351) Das ERSTE ÖSTERREICHISCHE PROF.-WILLY HENGL FOTOKABINETT in Traun (OÖ) beherbergt 10.000 Bilder bekannter Fotografen aus aller Welt sowie den ganzen fotografischen Nachlass von Prof Willy Hengl. Das Haus in der Jahnstraße 17 ist nach seinen Plänen in den 50er Jahren entstanden und wird von seiner Tochter Violetta Hengl auch als Art Museum und Begegnungsstätte für Künstler genützt.