Nagy utazás Kínában , Henan tartományban, Jiaozuo és környékén, 2002. augusztus 26. – szeptember 7.

A Kínai Fotóművészek Szövetsége (Chinese Photographers Association) meghívására, a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub elnökének, Tóth Istvánnak a közvetítésével utazhattam Kínába, ahol Henan tartományban, Jiaozuo városban 2002. augusztus 26. – szeptember 7. között megrendezett nemzetközi fotófesztivál – angolul: THE INTERNATIONAL PHOTOGRAPHY FESTIVAL FOR MOUNTAINS AND RIVERS IN JIAOZUO CHINE – résztvevője lehettem.

Beijing. Első este a Kínai Fotóművészek Szövetsége főtitkára köszönti a vendégeket (Tóth István felvétele)

A gazdag program, amely a Sárga folyó, Yuntai vízesés, Qingtian folyó, Shennong hegyek természeti szépségei mellett a Kínai Nagy Fal, Kaifeng, Lioyang, Shennongshan, Yueshan, Xiangguo, Chen Jiahou, Longmen palotáinak, templomainak, kolostorainak, sziklabarlangjainak és sztúpáinak, valamint új városrészek és hatalmas építkezések, útépítések fényképezésére, emberekkel való találkozásokra adott lehetőséget, egyben a kínai fotókultúra megismerését is segítette. A napi munka, programok során kialakult egy csapat, amelyhez én is tartoztam. Együtt gázoltunk a folyóba, másztuk meg a 3000 m magas hegyet, teáztunk a pihenőidőkben, élveztük a szecsuáni falatokat az étteremben és közben meséltünk egymásnak városunkról, országunkról, az emberekről, gazdaságról, művészetről, politikáról, vagy akár nőkről is.  Merthogy feltűnő volt, milyen szépségesek a kínai nők. Volt mesélnivaló és kérdeznivaló, hiszen Qin Di és Xu Yubing Beijingből (Pekingből), Luis Castaneda Floridából, Ming Lian és Haitao Tang Henan-tartományból, Steve Brabner Skóciából, Huynh Ngoc Dan és Hongn Nga Vietnámból, Inesa Pleskacheuskaya Bjelorussziából, Szergej Buszlenko Ukrajnából, Seres Géza Debrecenből, Tóth István Nagyváradról, Carlo Diana és Nicole Billiau Belgiumból, Ts. Odonchimeg Mongóliából és jómagam igencsak kíváncsi embereknek tűntünk.

Nagyon jól elboldogultunk egymással, hiszen a jelbeszéd, pantomim, gesztusok mellett oroszul, angolul, németül, franciául, magyarul, kínaiul folyt a társalgás, melynek fő témái a látottak hatására a földrajz, történelem, vallás, ideológia, tudomány, művészet, katonaság, analfabetizmus, gasztronómia, közlekedés – és ahogyan már mondtam: a nők. Mindig találtunk alkalmas nyelvet, és fordítottunk egymásnak. Két-három órákat aludtunk, rengeteg viccet, vidám és igaz történetet, a napi élményeket meséltük egymásnak. Egy-egy poénon annyiszor nevettünk, ahány nyelven jutott el a csapat utolsó tagjához. És közben teáztunk, könyveket, katalógusokat, képeket és térképeket böngésztünk, és rengeteget tudtunk meg Kínáról. Már amennyit persze két hét alatt felcsipegethet az ember. A földrésznyi méretű, közel 1,3 milliárd lakosú ország így élet közelből, a személyes tapasztaláson keresztül még érdekesebbnek, még titokzatosabbnak, még megfejthetetlenebbnek tűnt. Az otthon látott filmek, TV-híradók, tudósítások, elolvasott könyvek csak egy leegyszerűsített előképet adhatnak. Ezekből már tudtuk, hogy Kína az ellentétek és a végletek hazája, amelyek nemcsak földrajzi távolságokban, hanem gazdasági, társadalmi és kulturális különbségekben megmutatkozik meg. A fényképezőgép keresőjében megjelenő kép azonban még kontrasztosabban adja vissza a valóságot. Az ötezer éves kínai kultúra nemcsak a hajdan volt dicső múlt emlékeként a múzeumok tárlóiban, a paloták és templomok látványában van jelen, hanem a sokféle körülményhez alkalmazkodó emberek napi életében, a hétköznapi mozzanatokban is.

A vallás, önvédelmi sportok, a pekingi televízió huszonhárom csatornája, étkezési szokások, az elterjedt mobil telefonozás, érintkezési formák, tárgyak, eszközök, hagyományos és mai viseletek, felhőkarcolók és sárkunyhók, a hatalmas építkezések, autópályák mellett húzódó gondozott és zöldellő rizsföldek, az emberek arcvonása is hordozza ezeket az ellentéteket. Még a táj, az éghajlat is. Az észak-déli irányban 5500 km kiterjedésű ország területét háromnegyed részben hegyes vidék borítja, de legtöbb ember az alföldeken, síkságokon, félsivatagos és sivatagos vidékeken él. Kína déli részén trópusi éghajlatot találunk, Yunnan-tartomány déli részén, Leizhu-félszigeten, Hainan-szigetén és a Guangdong-tartományhoz tartozó dél-kínai-tengeri szigeteken szinte egész évben nyár van, délnyugaton, a Yunnan-Guizhou-fennsíkon „örök tavasz”. A Tibet fennsík éghajlata hideg és száraz, a Tarin medence kifejezetten sivatagi: reggel bunda, délben atlétatrikó a viselet. Amíg délen kétszer, sőt háromszor is arathatnak évenként, addig nyugaton a hegyek és fennsíkok nagy magasságuk miatt szinte állandóan fagyosak, a magashegységek eljegesedtek. A csapadék mennyiségében is óriási különbségek vannak. A monszunszelek hatása csak a Nagy Hingan-Taihang- és Qinling-Daxue-hegységek vonulatától délre és keletre érvényesül, ettől nyugatra és északra már szinte alig hullik csapadék. Szerencsénkre mindebből csak alig tapasztaltunk valamit, hiszen ottartózkodásunk időszakában, a fővárosban, Beijingben kellemes nyár volt, nem úgy, mint áprilisban-májusban, amikor fúj a „sárga szél”, mely a Góbi-sivatag felől finom porszemcséket hoz, telefújva torkot, tüdőt, utcát, lakást. A júliusi nagy esőzéseket és szúnyoginváziót is szerencsésen elkerültük, ám a fővárostól délre, 7-800 km-re eső Jiaozuoban, Henan tartományban, a fotófesztivál színhelyén belekóstoltunk az éghajlati megpróbáltatásokba. Itt a hőmérő még esténként is 43 Celsius fokot mutatott, magas páratartalom mellett. A légkondiconált busz, szálloda, étterem nélkül igencsak megfőttünk volna.  Reggelente 6:20 órakor indultunk a túrákra, egy-két óra után már igen nehezen vonszoltuk magunkat. Közben, kínai szokásnak megfelelően forró teával (!) frissítettük magunkat, és tapasztalhattam, hogy a hideg sört napközben jobb, ha elfelejti az ember, csak este, az étteremben érdemes kortyolgatni.

A belga Carlo Diana és Nicole Billiau montázst készített közös programjainkról

A kis zseb-kamerám, a Canon Digital ixus V mindig kéznél van. (Seres Géza felvétele)

A fényképezési lehetőségek, nagyszerű kínai fotográfusokkal való ismerkedés mellett 36 fotókiállítás, Taiji és Kung Fu sportbemutatók, harmincezres stadionban látványos show-műsor, TV- és filmforgatások, interjúk is hozzátartoztak a programhoz. A média állandóan figyelemmel kísérte a fesztivál eseményeit, különösen a meghívott európai és amerikai fotósok voltak a sztárok. Ezt szó szerint lehet érteni. Nap, mint nap szerepeltünk az újságokban, TV-híradókban, állandóan a figyelem középpontjába kerültünk. Számos fogadás, díszvacsora volt, ahol a város és a tartomány vezetői köszöntöttek bennünket. Egy-egy bemutatkozásunkkor a kamerák, filmfelvevők pergőtüzébe kerültünk. Saját szememmel láttam, ahogyan Seres Gézát és Tóth Istvánt ünnepelte a közönség kiállításuk helyszínén. Nem kis büszkeséget éreztem a lelkes, ünneplő tömeg láttán.  Természetesen nem kell elfeledni, hogy Kínában szocializmust építenek, és a társadalmi, kulturális szokások ennek megfelelőek. Ott még a párt első titkára a legelső ember, azonban tapasztalhattuk, hogy a külvilágtól való elzárkózást a reform és a nyitás politikája váltotta fel. Számos rendezvény, így ez a nemzetközi fotófesztivál is ennek jegyében került megrendezésre. Jó előkészítéssel, kitűnő szervezéssel, nagyvonalúan és látványosan vezényelték le a két hetes programot, amely a külsőségek mellett komoly tapasztalatokra, emberi és szakmai kapcsolatok teremtésére adott lehetőséget. Közelről tapasztalhattam, hogy Kínában a fotográfia magas színvonalú és népszerű. A látott 36 kiállítás alapján úgy tűnik, a „vonalas irányzat” kezd kikopni, és a kísérletező, új formanyelvet teremtő kreatív fotográfia, valamint a dokumentarista, valóságfeltáró irányzatok kerülnek az érdeklődés középpontjába. Két igényes kivitelű és művészi tartalmú folyóirat, a friss tájékoztatásra fotós napilap jelenik meg, amelyeket a Kínai Fotóművészek Szövetsége ad ki. Hou Jian Jiang alelnök elmondta, hogy a szövetség területi és városi szervezetei segítségével segíti, ösztönzi megszámlálhatatlan tagságának tevékenységét. Mindez nagyon érdekes volt számomra, de a „szakmán kívüli élet” még inkább érdekelt. A Nikon D100-as és a Canon Digital ixus v digitális kameráimmal rengeteget fényképeztem, a Nikon F 90-esemet, a filmmel tölthetőt szinte elő sem vettem. Több mint 1500 felvételt készítettem, amelyek őrzik élményeimet. És hogy mi marad meg belőlük? Ki tudja? Egyelőre a kínai gyerekek mosolyát, érdeklődő és barátságos arcokat, csillogó tekinteteket, élményeket őrzök, és kamaszos lelkesedéssel Kínáról szóló könyveket bújok, pálcikával étkezem, meghitt családi körben kínai selyem kimonómat viselem, és fontolgatom, éljek-e a következő meghívás lehetőségével.

Azt hiszem, Kínát újra kell tanulnunk.

Budhista sziklabarlangok, Kína, Henan tartomány (Photo: Eifert János)

Jiaozuo is located in the Northwest in Henan province and separated  from Shanxi province by Taihang Mountain on the North and from Zhengzhou City and Luoyang City by the Yellow River on the South, It composes of the two cities of Qinyang and Mengzhou, four counties of Weixian, Boai, Wuzhi and Xiuwu, four urban areas of Jiefang, Shangyang, Zhongzhan, and Macun and one new hi-tech industrial development zone, It has a total area of 4,071 square kilometers and a population of 3.52 million including 811 thousand urban residents. The GDP in 2005 was 57.88 billion RMB with the growing speed up to 16.7%, local fiscal revenue achieved 3.21 billion RMB increasing by 32.6%, the fixed assets investment of the whole society achieved 26.87 billion RMB increasing by 46.3%, The net incomes of each urban and rural resident are 8430 and 3831 RMB respectively increasing by 15.7% and 13.5% respectively.  Jiaozuo is positioned at the south-north crossing point and the east-west joint place of our country, the railways and highways lead to all directions, the expressways directly lead to Zhengzhou and Jincheng, it is the jaws for carrying out jin coal and the important dak of the second Europe–Aisa land bridge, The project of south water to north and the project of west gas to east of China both pass through here. Jiaozuo is one of the earliest central active areas of Huaxia nation. Here is the birth place of heroes and brings glory, many historical personages such as Han Yu, Li Shangyin, Sima Yi, Zhu Zaiyu, and Xu Heng were fostered here. There are six national historical and cultural sites under the rotection of the country. The Chen’s Taijiquan born here has been developed out of China to the world a long time ago. Jiaozuo is an excellent national tourist city; the natural landscape develops a school of its own in north China. Here is the place of the largest wild macaque group and large-area of artificial cultivating bamboo forest of north China.

On the one hundred-li long south foot of Taihang Mountain, the famous scenic spots of Yuntai Mountain, Shennong Mountain, Qingtian River, Qinglong Gorge and Fenglin Gorge, etc, are located. In February of 2004, it was nominated in the first group the world geological park by the UN Education Science Culture Organization. Of which the 314 m fall Yuntai Mountain large waterfall is worthy to be named the tallest waterfall of China. Jiaozuo’s natural resources are richendowed by nature; it is rich in mineral resources, by general investigation, there are more than 40 kinds of mineral resources, and more than 20 kinds have been explored reserves. It is the ideal place to develop large industry. In the area, besides the ground surface water of the Huanghe River and Qinhe River, it is also the natural underground water collection basin, which is rare in whole China. It has good conditions of farming production; it is one of the three main grain high-output areas of whole China. The four Huai drugs of Chinese yam, glutinous rehmannia, root of bidentate achyranthes and chrysanthemum produced here are highly creditable bath at home and abroad. Since the innovation and opening to outside world.

Jiaozuo has been developed  rapidly in  economic construction and various social causes, it has become a new thriftily city mainly of energy sources, chemistry, metallurgy building material, electro machinery, light spinning, food and tourism and compositional development. There arc more than 200 kinds of exported products  such as aluminum, lead, tire, fur, ceramic and agricultural byproducts, etc. they are sold far to more than 120 countries and regions of USA, Canada, Japan and Germany, etc. The domestic famous enterprises of Haohua group, Mengniu group Jiankangyuan medicine industry, Shanghai Junli and Zhenghong group, etc have settled down in Jiaozuo, the multinations of South Korea electric power commune, USA Aiys, British Lianjin and British GKN, etc also have invested in Jiaozuo. Jiaozuo is a city with full viridity and hope. The new century is the new start point, Jiaozuo is striding forward towards high-effect agricultural garden zone, aluminum industry base, heavy chemical       industry base, new built tourism city and modern city. Today’s Jiaozuo is in the journey of building a well-to-do society. In the near future, Jiaozuo will be turned into a rich city of agriculture, a strong city of industry, a famous city of tourism, radiating the northwest of Henan Province and the southeast of Shanxi Province, a regional trade and business key city, a city of joining the hub of communication of the central and west regions, and a distinctive mountains and rivers garden city. Jiaozuo is opening her two arms to welcome domestic and foreign friends to come and jointly create great cause and common brilliance.