8. Őszi Kulturális Fesztivál, Szeged

Bartók Béla Művelődési Központ (Szeged, Vörösmarty u. 3.), 2003. október 7., 19:00

KÉPSZÍNHÁZ – Eifert János diaporáma műsora

Program:

Bemutatkozás / Introduction (1995)

Mint a műsor bevezetője, a fotográfus, diaporáma alkotó névjegye.  A bemutatkozás – stílusosan – szavak nélkül, a képek és a zene segítségével és erejével történik. Egy kis életrajz, ars poetica, a KÉP/HANG/SZÍNHÁZ hangulati indítása.

 As the programme is forming card of his introducer, the photographer, diaporáma. Introducing — in correct style — without words, with the help of music and the pictures. A spot of biography, ars poetica.

 

Hard Rocks (1985)

Egy amerikai utazás nemcsak utiképek készítésére alkalmas. Bepillantva egy különleges történelmű ország életébe, a turista nevezetességeken túl élethelyzeteket, életfelfogásokat, filozófiai gondolatokat is fel lehet fedezni. Wilpert Imre zenei montázsa – a filmkísérőzenétől  rock-ig – a kor zenéiből válogatott. 

 

Volt egyszer egy falu / There was once a village… (1988)

 A Ceausescu-rendszer idején, a romániai falurombolások terve kényszeríttette ki azt a világméretű tiltakozást, amely e műben is megfogalmazódik. Vajon a paraszti kultúra, egy értékes világ eltűnése nem tesz szegénnyé mindnyájunkat?

 On time of the Ceausescu-regim, of the Romanian falurombolások plot of the Romanian falurombolások had had the protest extending all over the globe, forced which is in this writing also a megfogalmazódik. Whether does not  vanishing of the peasantlike civilization, a valuable world do not poor all of us?

Visszapergetett idő  / Replayed Time (1987)

Arcok, emlékek, személyes és történelmi utalások, filozófiai kérdések ötvöződnek ebben a műben, amely szavak nélkül, képi szimbólumokkal, valamint kifejező zenei montázzsal – Keith Jarreth, Andreas Vollenweider, Frank Zappa, Georg Deuter, Tangerin Dream – hangolja rá a nézőt a különös és rendkívüli élmény befogadására.

Faces, souvenirs, personal and history allusions, philosophic questions are to your alloying in the writing, which is without words, with pictorial symbols, as well as with significative musical montage Keith is Jarreth, Andreas Vollenweider, Frank Zappa, Georg Deuter, in Tangeri my Dre — he tunes on her the spectator onto admission of the speciality and extraordinary adventure.

 

Helyzetjelentés / Situation Report (1989)

Az ipari forradalmak óta a technológiák fejlődése hihetetlen magas szintet ért el. Vajon a túlfogyasztás jelenti a Föld javainak igazságos elosztását? Vajon az ember és környezete harmóniájának ilyen módon való „megbillenése” nem veszélyezteti az emberiség jövőjét? A feltett kérdés még ma is aktuális, úgy tűnik, egyre inkább.

Improvement of the technologies got to unbelievable high level since the manufacturing revolutions. Whether the overdose does  the Earth mean equitable distribution of a javainak? Whether „does not  a megbillenése adapted to” thus in this manner to harmony of man and neighbourhood make his future unsafe humanity? The question to be answered is yet today also current, he seems, on and on rather.

 

Maszkok (1992)Képi szerkezete, és az áttűnések kapcsolódása miatt a mű zenei formára (szonáta) emlékeztet, hiszen expozícióból, kidolgozásból (bonyodalom) és reprízből (visszatérés) áll. A hang egy japán gong ütésével indul, majd női szólóval, és Dél-Amerikai “lélek-zenével” folytatódik. A képek emberi arcokat, majd maszkokat mutatnak, amelyek áttűnnek egymásba, majd sivár, testet-lelket nyomorító környezetben folytatódnak. Szürrealista látomások, fájdalmat tükröző női arc, amely egy repedezett felületen, talán egy Krisztust ábrázoló festmény apró részletén pihen meg. De Capo al Fine…

 His pictorial structure, and because of connecting of the fade-outs to the not genuine musical form (sonata) he reminds, after all from statement, development (complication) and from reprise (return) he is standing. The voice is starting with beat of a Japanese gong, then with female solo, and his South Americas “are continuing a lélek-zenével. The pictures are human faces, then they show masks, which dissolve into each other, then it is dingy, a testet-lelket a nyomorító in neighbourhood to your continuer. Surrealist visions, woman- face reflecting, pain which is on a cracked surface, maybe is resting on minute detail a the God-man. De Capo al Fine…

 Tűztánc / Fire Dance (1991)

A szín erős expresszív hatás hordozója, de még senki nem tudta megmondani, hogy mi ennek a „mozgatója”. Valószínűsíthető, hogy a kifejezőkészség az asszociáción alapul, a különböző színekre érkező ingerválaszok a művészi színrend szubjektív, érzelmi ítéletalkotását is jelenthetik. A pirosat izgatónak mondjuk, mivel a tűzre, a vérre, a forradalomra utal. Jelen esetben az expresszív tűzképek, a gyertyák, fáklyák, alakok elmozduló piros fénye a szerelemről, a szenvedélyről, a nőről szól.

 The colour is a strong expresszív bearer of effect, but even nobody could say, „mover of this.” an of a what can be Presumed, that the expressiveness is resting on the association, the artistic színrend a subjective, emotional ítéletalkotását can also mean it an ingerválaszok arriving to the different colour. We tell an agitator the red one, because he is alluding to the fire, the blood, the revolution. In this instance the expresszív red light moving of a tűzképek, the candles, torches, shapes he is about love, the passion, the woman.