Csendes nap Bánszkóban. Sétálunk az óvárosban, mint a turisták, kattingatok, emlékképek készülnek. Jól esik “nem dolgozni”, büntetlenül nem csinálni semmit, teljes kikapcsolódás. Az Alexandra utcában egy jó kis éttereremre lelünk, egy jó “bolgárosat” eszünk, mindössze 25 levát fizetünk. Este kezdődik a szabadtéri koncert, addig teljesen lazák vagyunk. Laza nap, szerelemmel…

Szép napra ébredünk, az ötcsillagos Hotel Perun Lodge igazán csendes környezetbe simul. Hegyek veszik körül, a csúcsok felhőkbe lógnak. Kristálytiszta levegőt szívunk tüdőnkbe. A reggeli svéd asztalos, természetesen dinnyével indítok. Bundáskenyér, sonkás rántotta, kecskesajt, teaq – különös étrend. Kávézunk, majd tervezünk: irány a rilai kolostor. Alig egy százas, a végén kanyargós hegyi utakkal, a Citroen Xsara Picasso röpít bennünket… helyenként sebességkorlátozás, betartom, mert a rendőrök mérnek és meszelnek…  végül megérkezünk, s mintegy gyöngyszem, a hegyek koszorújában teljes szépségében kitárulkozik a kolostor…

A rilai kolostor (bolgárul Рилски Манастир, Rilszki Manasztir), Bulgária és a Bolgár Ortodox Egyház legnépszerűbb és legszentebbnek tartott kegyhelye Délnyugat-Bulgáriában helyezkedik el a Rila-hegységben. Története a 10. században kezdődött, amikor a bolgárok védőszentje, Rilai Szent János (Иван Рилски, Ivan Rilszki) a környéken vonult remeteségbe, majd halála után a követői kolostort alapítottak. A török időkben vált kulturális központtá, amely helyzetét a bolgár nemzeti ébredés korában is megőrizte, sőt megerősítette. 1976-ban nemzeti történeti emlékhellyé nyilvánították, 1983-ban pedig az UNESCO felvette a világörökség-listára.

A Szent Szűz Születése bazilika
Pavel Ivanovics mester alkotása, az ötkupolás, háromhajós bazilika 1834–37 között épült a régi, Hrejlu-féle templom helyén, melyet ekkor romboltak le. Két oldalkápolna és egy külső, fedett galéria csatlakozik hozzá. A gazdagon díszített templombelsőt a kupolák alatt és a falakon vágott ablakok világítják meg, így jól láthatóvá válik a sok falfestmény és a gyönyörűen faragott ikonosztáz, Teladour mester műve. Az oltárok előtt húzódó ikonfal építése 1839-ben kezdődött, és mintegy öt évig tartott. A 19. század közepén a faragványok zömét bearanyozták, illetve egyes részeit kifestették.

A templom külseje is hasonló műgonddal készült: külön figyelmet érdemel a háromszoros hullámot mintázó timpanon, amely jól kihangsúlyozza a szemből látható három kupolát. A nyílt oszlopcsarnok kőoszlopai és ornamentikus díszítésű boltívei, illetve az ehhez kapcsolódó vak kupolák alatt gyönyörű festmények csalogatják a látogatót.

A templom festése 1846-ban fejeződött be. A bibliai jelenetek ábrázolása követi a középkori bolgár hagyományt, de színkezelésében és realizmusában már a bolgár ébredés korának hatásai ismerhetők fel. A falfestményeken több mester ecsetvonásait lehet megkülönböztetni, de közülük csak Zaharij Zograf szignálta és datálta alkotásait. A kolostor krónikái még jónéhány festő nevét megőrizték: Toma Visanov, Sztaniszlav Doszpevszkij, Hriszto Dimitrov, illetve a Molerovsz testvérek, Dimiter és Szimeon is hozzájárult a dekoráció elkészültéhez.