Bulgáriai napló, Szófia, 2009. november 30.
Ma korán kelünk, míg Ildikó készül, Pocit (a kutyát) leviszem sétálni. A közeli parkban egy fiatalember fekszik/alszik/haldoklid a földön, egy rendőr mentőt hív, néhány perc múlva már hallom a szirénát… Reggeli, majd irány a Szófiai Magyar Intézet, az “igazgató asszonyt” beviszem a munkahelyére. Pocit hozom magammal, vele teszek egy kört, miután találok egy parkolóhelyet. Fényképezem a régi-új házakat, házfalakat, lepukkant és lerobbant egykoron szép épületeket, udvarokat, és az itt élő embereket. Teljesen belemerülök a fotografálásba… Bár ne tettem volna, mert kék zóna, parkolójegyem nincs, hát kapok is egy szép sárga kerékbilincset. Sebaj, Ildinek szólok, fordít, majd 10 levát fizetünk a levételért. Megy tovább a nap.
Aztán átmegyünk a Nemzeti Galériába (National Art Gallery), ahol megnézzük az augusztusi-szeptemberi “Tánc a fotóművészetben” kiállítás színhelyét. Bisera Yossifova igazgató és munkatársa kulturált, kellemes emberek. Hamar szótértünk. Tárcsázom a Fotóművészek Szövetségét, és Csapó Beától megtudom, hány darab, és milyen méretű keretezett képből áll az anyag, ennek alapján helyszíni szemle a “vörös szalonban”, szétosztjuk a feladatokat. Úgy tűnik, egy nagyszerű kiállítást rendezhetek majd egy nagyszerű helyen…