Karácsonyi ünnepi vásárra készülődnek a Kliment Ohridski sugárúton, az egykori szovjet hősi emlékmű tövében. Sátrakat állítanak fel, lámpasorokat szerelnek, modern bovlikkal töltik fel a pultokat. Elbűvölően gusztustalan, ahogy a kapitalizmus keveredik a szocializmussal. Angyalok szállnak le az égből a Nestlé és más multik sátraira, és a díszkivilágításban jobban érvényesülnek a szovjet katonák géppiztolyai, valamint ahogy a “nép” fogadja őket… a felállított nagy sátorban – akárcsak a müncheni sörcsarnokban – italokat mérnek, és jókat lehet zabálni… gyűrött, rosszkedvű arcok, a fiatalok röhögcsélnek a sok-sok bovli láttán… elkeseredettség, peszimizmus, bezzeg régen…

Van ok az aggodalomra… Hiába növekedett gyorsan az ország gazdasága az elmúlt tíz évben. A 2008-ban bekövetkezett világgazdasági recesszió Bulgáriát is elérte. 2009-re a nemzetközi gazdasági szervezetek 3% körüli bolgár visszaesést prognosztizálnak. A visszaesés a fémfeldolgozó iparban, az építőiparban, a szállítmányozásban és a textiliparban a legnagyobb.
A makrogazdaság stabilitásának fenntartása érdekében a kormány jelentős erőfeszítéseket tesz. Az állami költségvetés rendre pozitív szaldóval zárt az elmúlt időszakban, amit a rögzített árfolyamrendszer ösztönzött. A költségvetési többletnek köszönhetően az államadósság a GDP 20%-a alá csökkent. A kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg azonban tartós hiányt mutat, mindkét egyenleg hiánya meghaladta a GDP 25%-át 2007-ben és 2008-ban. A működőtőke-beáramlás 2007-ig finanszírozni tudta a folyó fizetési mérleghiányt, 2008-ban azonban már csak annak alig több mint 70%-át fedezte.

Ha többet akarsz tudni a témáról, az ITD Hungary tájékoztatása alapján, kérlek, olvasd tovább…

A bolgár statisztikai hivatal (NSI) adatai szerint a megtermelt GDP 2009 első negyedévében 3,5%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A gazdaság teljesítménye már két egymást követő negyedévben is csökkent, és ez lefedi a recesszió fogalmát. Külső prognózisok szerint a visszaesés a második negyedévben mélyül, és a fordulatra 2009-ben nincs is esély (a Világbank 1,5%-ra, az IMF 3,5%-ra prognosztizálja a 2009-es GDP-csökkenést).
A valutatartalékok ismét valamelyest csökkentek. 2002-2004-ben a tartalékok a rövidlejáratú hitelek 300%-át fedték le, 2007-ben 126%-át, 2008-ban 96%-át, és 2009 első negyedévének végén már csak 90%-át. Az aggodalomra okot adó tendenciára a nemzetközi pénzügyi intézmények is felhívták a figyelmet. A rögzített valutaárfolyamot (currency board) azonban várhatóan az új kormány is fenn fogja tartani. 

Bulgária legfontosabbkiviteli cikkei: élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek, textil és bútor, elektromos és optikai eszközök. Számottevő a már feldolgozott, de más ágazatban még inputként felhasznált termékek aránya: vegyszerek, gumi, műanyag, ásványi anyagok, fémek.
Főbb import termékek: energiahordozók, nyersanyagok, félkész termékek, élelmiszer. Mivel a hazai energiahordozó nyersanyagok nem fedezik a szükségleteket, az összes import 1/3-át jelenleg is az energiahordozók teszik ki, ami elsősorban Oroszországból érkezik.
Bulgária legfontosabb export partnerei: Görögország, Németország, Olaszország, Törökország, Románia és Belgium.
Bulgária legfontosabb import partnerei: Oroszország, Németország, Olaszország, Törökország, Kína, Románia és Görögország.

A 2009. január-áprilisi külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke 931 millió euró, 37,4%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. (A folyó fizetési mérleg hiányának 55,1%-át fedezi csupán, a lefedettség aránya hasonló a tavalyihoz.) Az működőtőke beáramlásban további mérséklődést várnak az év folyamán.
Németország, az eddigi egyik legnagyobb befektető, az első negyedévben nettó tőkekivonást hajtott végre, az éllovas Ausztria pedig 70%-kal kevesebbet fektetett be, mint az előző év azonos időszakában. A visegrádi országok – a mienknél lényegesen alacsonyabb értékű – befektetéseinek lendülete még jobban lefékeződött, a 2008. I. negyedévinek csak átlagosan 40%-át érte el. A román befektetésekre is hasonló tendencia jellemző.
Látványos előretörtek az orosz befektetők. 2008-ban Oroszország megelőzte Magyarországot, 2009-ben is tartani látszik a tavalyi ütemet, és ezzel a 4. helyen áll a befektetők rangsorában.

Bolgár statisztika szerint Magyarország a 19. legnagyobb export-, illetve 12. legnagyobb importpartner. Kivitelünk értéke kiemelkedő ütemben növekedett, míg a behozatalé kisebb dinamikával, de szintén nőtt. A külkereskedelmi forgalom magyar aktívuma folyamatosan emelkedett. A kivitelben a gépek és gépi berendezések, a behozatalban a feldolgozott termékek részesedése a meghatározó. Az áruforgalom az elmúlt négy évben 213,9%-kal nőtt, és 2008-ban elérte a 860 millió eurót.
A legfontosabb magyar exportcikkek: hús és húskészítmény, gabona és gabonakészítmény, kávé, tea, kakaó, fűszer, gyógyszer, gyógyszerészeti termék, illóolaj és rezonid, illatanyag, műanyag-alapanyag, parafatermék és fatermék, papír, karton, egyéb fémtermék, speciális szakipari gép, általános rendeltetésű ipari gép, irodagép, és gépi adatfeldolgozó berendezés, híradás-technikai, hangrögzítő és –lejátszó készülék, villamos gép, közúti jármű.
Jelentősebb importtermékek: gabona és gabonakészítmények, egyéb táplálkozásra alkalmas termékek, fémtartalmú ércek és fémhulladék, vegyi áru és kapcsolódó termékek, papír, karton, vas és acél, színesfém, ruházati cikk és öltözék kiegészítők, villamos gép, készülék és műszer.

Az elmúlt években a magyar cégek egyre jelentősebb beruházásokat valósítottak meg Bulgáriában. A Bolgár Nemzeti Bank 2008. évi kimutatása alapján a magyar befektetések 2008-ban elérték a 197,9 millió eurót, ezzel a külföldi befektetők sorában a 9. helyen állunk. A magyar befektetés-állomány 928 millió euró. (A bolgár statisztika és az MNB állományadatai közötti különbséget részben indokolhatja, hogy az MNB adat nem tartalmazza az egyéb tőkemozgások egyenlegét).
Bár 2009 évi kihelyezéseink (első negyedévben: 23,6 millió euró) csak alig 58%-át teszik ki a 2008. I. negyedévinek, a pozíciónk javult, és most csak 6 ország áll előttünk a befektetők rangsorában (sorrendben: Hollandia, Belgium-Luxemburg, Egyesült Királyság, Oroszország, Ausztria és Franciaország), bennünket Ciprus és Törökország követ.
A magyar, illetve magyar érdekeltségű cégek (10%-nál magasabb magyar tőkehányad) száma Bulgáriában elérte a 340-et. A legjelentősebb magyar működőtőke-beruházások az OTP, a Videoton, a Dunapack, az MKB, illetve a FRAMA Rt. leányvállalata a GPV- BULGÁRIA befektetéseihez kapcsolódnak.
Legjelentősebb súlya pénzügyi társaságainknak van. A DSK-OTP hárommillió bolgár állampolgár bankszámláját vezeti. A pénzügyi szektor után az elektronikai/számítástechnikai, papír és csomagolástechnikai, gyógyszeripari, kozmetikai villamos készülékek, telekommunikációs iparágak következnek.
Bulgáriából Magyarországra számottevő nagyságú működőtőke nem érkezett.