Helyzetjelentés Erdélyből. A XXI. Század Társaság vendége Markó Béla, Pallas Páholy, Budapest, 2013. március 19. (Eifert János felvételei)

  Photo Trixi

 Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szeptember 8. –) erdélyi magyar költő és író, tanár, szerkesztő, politikus.

1958-1970 között a Kézdivásárhelyi Líceum diákja, itt érettségizett, majd ezután a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, magyar–francia szakon tanult. 1974-ben szererezte meg tanári diplomáját. 1974–1976 között Marosszentannán általános iskolában francia nyelvet tanított. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt.

Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is. Az Igaz Szó kiadásában szerkesztett ifjúsági antológiákat.[1] Magyar irodalmi tankönyvet írt Izsák Józseffel, amelyet 1981-től évenként kiadtak. 1984-ben lefordította Lucian Blaga Manole mester című drámáját, Markó verseiből pedig egy kötetre valót Paul Drumaru fordított román nyelvre.

1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. A Maros Megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapító tagja és alelnöke. 1990–ben Maros megyei szenátor, 1990–1991-ben az RMDSZ Országos Elnökségének tagja volt. 1990–1992 között a Szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja, a Román Parlament I.P.U. küldöttségének tagja.

1991–1992-ben az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, majd 1996-ig a Szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja volt. 1993 januárjától 2011 februárjáig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és 1996 óta a Szenátus Külügyi Bizottságának tagja. 2004-2007 között a román kormány művelődési, oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettese. (Wikipedia)

Székely Ágnes: Eifert János, a „három t” fotósa, Magyar Termék rajongói oldal (MTRO), 2013. március 19. – http://mtro.hu/ember/eifert-janos-a-harom-t-fotosa/

Eifert János, a „három t” fotósa

Lehetséges a világot belesűríteni egy másodperc töredékébe? Igen! Eifert Jánosnak legalábbis sikerült. A kortárs magyar fotográfia egyik legismertebb képviselője és meghatározó egyénisége immár több mint 40 éve kápráztat el minket képeivel.

Eifert János 17 éven át táncolt a Honvéd Művészegyüttesben, a külföldi turnék során kezdett el fotózni. Mégpedig nem is akárhogy. Olyan pillanatokat örökített meg a táncosokról, amelyet csak az érezhet meg, aki maga is belülről átéli a mozdulatok ritmusát. Egy idő után azt vette észre, hogy többet mozog a mutatóujja az exponáló gombon, mint a lába a színpadon. A táncművészből így lett végül fotóművész, aki a világot bele tudja sűríteni a másodperc töredékébe, megmutatva ebben az előzményeket és a következményeket is. Alkotásait itthon és külföldön egyaránt csodálják, számos különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon és különdíjon van túl.

Tánc, test, természet

Habár a tánc élete meghatározó témájává vált, munkássága ennél jóval sokoldalúbb. A három T fotósaként is emlegetik a hódmezővásárhelyi születésű alkotót. Nála a három T nem a tiltott, tűrt és a támogatott kategóriát jelenti, hanem a táncot, a testet és a természetet. A tánc mellett ugyanis aktfotói és természetfelvételei tették ismertté. Aktképeiben nemcsak a női test szépségét és az alak finom rajzolatát érzékelteti, hanem a nőben feszülő energiát is, amely szinte mindig mozgásban tartja.

Egy új világ teremtése

Igazi művésszé akkor válik az ember, ha alkotásából olyan új világot, dimenziót, fogalmat vagy értékrendet tud teremteni, amely egyedi, korábban nem ismert. Eifert János ezt a feltételt maradéktalanul teljesíti. „Két határozott irány van az életemben: egyrészt a megörökítés, a fényképezés tárgyilagossága, egyfajta dokumentarista őszinteség, ugyanakkor egy új világ teremtése.”- vallja. Diaporámaival és digirámáival is erre törekszik. Ezek a képsorok és a hang egybefűzésével akár filmnek is tekinthetők, így a magyar fotóművész táncos múltja mellett klarinétos és fuvolás zenészmúltja is felvillan. Példaképei – Dozvald János, Sdrjan Plavsa, Jacques Muller diaporámaalkotók, dr. Végvári Lajos művészettörténész – jelentősen hatottak stílusára. Ezekkel a művekkel a világ rangos nemzetközi diaporáma-fesztiváljain számos díjat, FIAP-aranyérmet, különdíjat, Grand prix-t nyert. „Világszínvonalon alkotó művészek élnek mellettünk, és mi észre sem vesszük őket” – véli a magyar alkotó, aki több mint 40 országban fotózott, mégis Magyarországot tartja a legizgalmasabbnak.

Székely Ágnes