PROMENAD.HU  | 2014. szeptember 11. | http://promenad.hu/cikk/eifert-janos-kiallitasa-a-pleveni-ilija-beskov-szepmuveszeti-galeriaban-146518

Eifert János kiállítása a pleveni Ilija Beskov szépművészeti galériában

 Szeptember 9-én Bulgáriában, a pleveni Ilija Beskov Szépművészeti Galériában, a Szófiai Magyar Intézet szervezésében megnyílt Eifert János, hódmezővásárhelyi születésű fotóművész Ars Poetica c. kiállítása.

A kiállítás megnyitóján részt vett a Pleven város  Önkormányzata Kultúra és Oktatási Osztályának vezetője Szonja Marinova, valamint a Szépművészeti Galéria igazgatója, Miroszlav Mincsev, aki tolmácsolta a Szófiai Magyar Intézet igazgatójának, Doncsev Tosonak üdvözletét, aki a rendkívüli időjárás miatt nem tudott megérkezni a kiállításra.

A kiállítás egy nagyon jelentős, nem csak Magyarországon, de Európa szerte is jól ismert  fotóművész alkotásait mutatja be. Miroszláv Mincsev felidézte, hogy a művész már négy évvel ezelőtt is a Galéria vendége volt a Fényképek és mozaikok c. kiállításával, amelynek az akt volt a témája.

A kiállítás korábban a Szófiai Magyar Intézetben volt  látható, amelynek megnyitásakor a fotóművész mesterkurzust tartott a szófiai Új Bolgár Egyetemen és a Szófiai Tudományegyetemen. A kurzus résztvevői megismerkedtek Eifert János munkásságával és könyveivel, mert a művész a fényképezés mellett oktatással is foglalkozik.”

Velikovné Frank Zsuzsanna

Függetlenség párti katalánok százezrei tüntetnek Barcelonában

Katalánok százezrei tüntettek csütörtökön Barcelonában, követelve a jogot, hogy szavazhassanak régiójuk függetlenségéről, ahogy azt Skóciában teszik egy hét múlva.

Az Artur Mas katalán elnök nacionalista koalíciója (CiU) által irányított polgármesteri hivatal egyenesen 1,8 millióra taksálta az északkelet-spanyolországi nagyváros központjában összesereglett függetlenségpárti tüntetők számát, míg a spanyol kormány 470 és 520 ezer fő közé becsülte számukat.

A hatalmas tömeg Barcelona két sugárútját elárasztva a vörös-sárga csíkos katalán lobogók ezreivel egy, a légi felvételeken jól kivehető, hatalmas, nemzeti színű “V” betűt formált – a szavazás szó kezdőbetűjét kirajzolva -, így követelve a jogot, hogy megtarthassák Katalóniában a helyi kormány elnöke által november 9-re meghirdetett függetlenségi referendumot, amelyet a spanyol központi kormány alkotmányellenesnek tart és meg akar akadályozni.

A katalánok nemzeti napjára meghirdetett demonstráció résztvevői közül sokan “Ara és l,hora” (Itt az idő) feliratú pólóban érkeztek.

    Eifert János felvételei

“Beleszólást akarunk a politikába és a jövőnkbe. Visszanyertük a szuverenitásunkat (a függetlenség kérdésének politikai napirendre vételével), s megtapasztaltuk, hogy mekkora erővel bírunk, ha mozgósítjuk magunkat a dolgok megváltoztatására” – jelentette ki Carme Forcadell, a függetlenségért küzdő Katalán Nemzeti Kongresszus (ANC) mozgalom vezetője, az esemény egyik szervezője.

Katalónia Spanyolország gazdaságilag egyik legfejlettebb régiója, amelynek saját nyelve és kultúrája van. Függetlenségi mozgalma jelentősen megerősödött az utóbbi évtizedben, amit csak fokozott a Spanyolországot évek óta sújtó gazdasági válság, valamint az, hogy központi kormány sokak szerint a “süket fül” taktikáját folytatja a katalán függetlenségi törekvésekkel szemben.

A katalán regionális kormány november 9-re véleménynyilvánító népszavazást hirdetett, hogy kiderítse, Katalónia 7,6 milliós lakossága támogatná-e a régió függetlenné válását. Artur Mas katalán elnök kijelentette, nem tágít a referendum tervétől, annak ellenére, hogy szakértők szerint a spanyol alkotmánybíróság bizonyosan megakadályoz minden ilyen kísérletet. Mas a héten a francia hírügynökségnek adott interjújában úgy vélekedett, “lehetetlenség örökre megakadályozni” Katalóniát abban, hogy népszavazást tartson saját jövőjéről.

A Skóciában szeptember 18-án tartandó függetlenségi népszavazás esetleges sikerét előrejelző felmérések Európa-szerte felerősítették a szeparatista mozgalmakat.

A skót referendumtól eltérően azonban a katalán szavazás nem eredményezne azonnali elszakadást. Mas javaslata szerint a népszavazáson csak arról kérdeznék meg a katalánokat, hogy támogatnák-e az elszakadást, és ha többség igennel szavazna, az politikai felhatalmazást adna neki arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Madriddal a függetlenné válás útjáról.

A központi kormány által nem engedélyezett népszavazás megtartása súlyos következményekhez vezethet, mivel a spanyol állam törvénytelennek tekintené azt, s ezért akár meg is foszthatja Katalóniát autonóm közösségi státusától.

Egy tíz napja közzétett felmérés szerint a népszavazás továbbra is erősen megosztja Katalónia lakosságát, amely közel egyforma arányban akarná vagy utasítaná el (41,3 százalék 39,5 százalékkal szemben), hogy a tartomány önálló álammá váljon.  (Forrás: MTI, Hirado.hu)

Szimpatizánsok is akadtak szép számmal. Hiányos információk miatt Eifert ugyan nem érti az egészet, de érzésből a katalánokkal rokonszenvezik  (Móger Ildikó felvétele)

A Casa Milà, vagy ahogy más néven ismerik, a Kőbánya (La Pedrera) Antoni Gaudí épületeinek a sorában az egyik legismertebb lakóház. Barcelona Eixample kerületében a Passeig de Gràcia 92. szám alatt található. 1905–1910 között épült a gazdag textilgyáros, Roger Segimon de Milà megrendelésére.

Az építész utolsó lakóépülete tulajdonképpen egy öt emeletes bérház, amelynek első emeletét lakta a Milà család. Az alagsorba kerültek a garázsok és az istállók. Gaudí életének abban a szakaszában tervezte, amikor úgy érezte, álmai szertefoszlanak. A Güell park eltervezett beépítése zátonyra futott, művészetét egyre nagyobb értetlenség vette körül. A Casa Milà épületében szinte életműve összegzését adja: itt valósítja meg legtökéletesebben a természet és az építészet összeolvasztását. Mintha egy lepusztult, barlangokkal szaggatott hegy lenne.

Eifert János felvételei

A házat szinte kiviteli terv nélkül, néhány egyszerű vázlat alapján építették fel. Az építésnél használtak acélszerkezetet és a fölsőbb szinteken téglaíveket is. A homlokzat kőszerűen hat, s ebbe a látványba Gaudí belekomponálta a balkonok növényeit is, amelyek változékonyságot biztosítanak. Hagyományos értelemben nincs is homlokzata, mint ahogy az egész épületben alig található egyenes falszakasz. A tetőterasz sem hagyományos: a cementhabarccsal, kerámiával és csiszolatlan márvánnyal borított felületen non figuratív plasztikák sora található, a kémények is szobrokat mintáznak. Gaudí a későbbi esetleges szállodaként való felhasználására gondolva a lakások között áthelyezhető, eltávolítható válaszfalakat tervezett. 1954-ben a padlástérben szintén lakások épültek. (Wikipédia)

Бряг Нюз.БГ  |  Briagnews.BG   |  11.09.2014г.   http://www.briagnews.bg/index.php?p=view&id=30480

Плевен: Изложба представя известния унгарски фотограф Янош Ейферт

Авторска изложба на Янош Ейферт – един от най-известните представители на унгарското и международно фотографско изкуство, бе открита тази седмица в ХГ „Илия Бешков” в Плевен. Експозицията представи директора на ХГ „Илия Бешков” – Мирослав Минчев, а поздрав към публиката отправи Соня Маринова – началник на отдел „Култура” в Община Плевен. Отсъствието на директора на Унгарския културен институт Тошо Дончев бе извинено от Минчев, който обясни, че очакваният гост пътувал към Плевен, но не успял да пристигне за откриването поради лошото време.

Настоящата изложба е била показана преди около месец в град София, а самият автор е бил в България близо 3 седмици. Ейферт е водел майсторски курсове със студенти от Нов български и със студенти от Софийския университет. В класовете са участвали все млади хора, фотографи, които с голямо любопитство очаквали да се запознаят с творчеството на унгареца и с книгите му, защото освен фотограф Ейферт е и преподавател.

Ейферт има слабост към творческото изкуство. Той е много силно свързан с танца. В неговите фотографии откриваме разказ на танца. Това е много сложно нещо, тъй като то е свързано с движения, динамика, емоция, които трябва да се представят само в един миг – този на заснемането. В този смисъл „фотографиите от настоящата експозиция не показват, те разказват”, заяви Мирослав Минчев, който призна, че „рядко има възможност да представи фотография на такова ниво в нашата галерия”.

От 2004 г. Янош Ейферт е художествен ръководител на списание за култура, издавано на английски, немски и френски език. Той е издал и учебник по Идеология и фото академия – 2012 г. като обобщение на преподавателската и изпълнителска дейност на фотографа.