Bernarda Alba háza az Ódry Színpadon, budapest, 2016. február 20.
Bernarda Alba háza. Az előadás – a ZENE150 című rendezvény keretében volt látható az Ódry Színpadon – egy klasszikus mű kortárs adaptációja, mely felhasználja a fizikai, sőt olykor a prózai színház alkotóelemeit, mégis elsősorban zene- és mozdulatközpontú.
A ZENE150 összefogja a Zeneakadémia és a Színház és Filmművészeti Egyetem zenei képviselőit.
Az intézmény közleménye szerint szintetikus műfajok állnak az SZFE képzéseinek fókuszában, amelyeknek organikus része a zene. Az intézmény 150 éve alatt számos olyan nagy tanáregyéniség dolgozott a falai között, aki zeneszerzőként, előadóként, operarendezőként vagy operaigazgatóként a komolyzenei élet prominens képviselője volt. A Zeneakadémiával 2011-ben közösen alapított alkalmazott zeneszerző szakirány a zenei hagyományok folyatása és megerősítése.
„November 29-én tartottuk az első részét a ZENE150 sorozatnak, melynek keretében Petrovics Emilről beszélgettünk, – kapjuk a tájékoztatást Színház és Filmművészeti Egyetemen – valamint az Alkalmazott zeneszerző szakirány két növendékének zenés színpadi művét nézhettük-hallgathattuk meg. Február 20-án 17.30-kor a ZENE150 következő eseményén Nádasdy Kálmánra emlékeztünk három neves tanítványa, Marton László, Zsámbéki Gábor és Szinetár Miklós segítségével. A beszélgetést Krizsó Szilvia vezette. Ezután, 19.00-kor zenés színpadi előadás következett, Widder Kristóf koreográfus fogalmazta újra García Lorca klasszikus művét, a Bernarda Alba házát.”
A Bernarda Alba háza című előadás egy klasszikus mű kortárs adaptációja, mely felhasználja a fizikai, sőt olykor a prózai színház alkotóelemeit, mégis elsősorban zene- és mozdulatközpontú. A zenei anyag Bakk-Dávid László, a Zeneakadémia alkalmazott zeneszerző szakos friss diplomásának munkája, a koreográfus-rendező pedig Widder Kristóf, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett 2014-ben diplomát az első fizikai színházi koreográfus szak hallgatójaként. A mű a generációk közötti feszültséget dolgozza fel egy zárt viszonyrendszerben: egy családban, melynek már nincsenek férfitagjai. Az ebből adódó állandó hiátus a színpadon mind a zene, mind a mozgás meghatározó eleme. A fülledtség, a szenvedélyek elfojtottsága, a finom gesztusok az előadás legmeghatározóbb motívumai.
Szereplők:
Bernarda – Lőrinc Katalin
Augustias – Blaskó Borbála
Magdalena – Sipos Vera
Amelia – Varga Krisztina
Martirio – Zsigmond Emőke
Adela – Gyöngy Zsuzsi
María Josefa – Pallag Márton