Varga Gábor György: TÁNC/KÉPEK – Tabán Teázó, Budapest, 2009. április 29 – május 26.
MŰVÉSZ-SZERDA AZ ÚJRA MEGNYÍLT TABÁN TEÁZÓBAN – VARGA GÁBOR GYÖRGY: TÁNCKÉPEK
///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////
/ Tabán Teázó / 1013 Bp., Attila út 27. / Férőhely: 45 ültetett vendégnek /
/ Kapcsolattartó: Varsányi Bettina / Mobil: 06-20-432-2078 /
//////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////
A Tabán Teázó külseje a régi – hatalmas, földig érő ablakaival, melyen át a Dózsa György tér felől besüt a nap. A belseje megújított, modern, elegáns, vendéghívogató. Mint ahogy a filozófiája is. Egykoron valóban teázó volt, ma kávét, italokat, szendvicset és süteményt is felszolgálnak. Gimnazisták, egyetemisták rendszeres találkozóhelye volt, s nem csak a környékbeliek látogatták. A ‘bulik’ kiindulópontja volt, de itt lenni már önmagában is buli volt, hiszen rengeteg ismerős járt ide, hogy filozófiai vitákba merüljön a haverokkal egy üveg bor mellett. És ha bezárt, tovább lehetett kóborolni a Tabánban akár. Néhány tulajdonosváltás és a hely lezüllesztése után 2009 februárja óta ismét a minőségi vendéglátás irányába halad a Tabán Teázó. Fiatal srácok szolgálnak ki, és ma ismét kezdenek visszaszivárogni a régi társaságok. Az új vendéglátók hónapról-hónapra megújuló kiállításokkal tervezik dekorálni a falakat, belopva ezzel a művészetet és kultúrát. Fiatal és kevésbé fiatal, még ismeretlen és neves tehetségek kapnak lehetőséget arra, hogy a szélesebb közönség is megismerje vagy újra megcsodálja fotóikat, képeiket, világukat.
Az első megnyitóra április 29-én, szerdán este 7 órára várják az érdeklődőket. S ezzel megkezdődik a MŰVÉSZ-SZERDA kiállítás sorozat.
A Varga Gábor György táncfotóiból megrendezett első tárlatot Eifert János, napjaink kiemelkedő fotográfusa nyitja meg. Idézzük itt fel Eifert sorait Gábor napjainkban záró budafoki kiállításáról: https://eifert.hu/blog/?p=1634 A képeket egy teljes hónapig nézhetik meg az ide látogatók, sőt az alkotásokat meg is vásárolhatják. Majd május utolsó szerdáján újabb művész kap lehetőséget.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a megnyitókra – minden hónap utolsó szerdáján – és a MŰVÉSZ-SZERDÁk között is: teára, kávéra, sütire…, laza és kellemes kikapcsolódásra.
A Tabán Teázó
Bálint Bence felvételei
„Testből font jelbeszéd”
Néhány gondolat Varga Gábor György: TÁNCKÉPEK c. kiállításának képei elé
Ha van illanó anyaga a művészeteknek, akkor a tánc valóban az. A táncelőadás varázsa, amelyben a koreográfia szépsége, a táncos szuggesztív egyénisége, a mozgás virtuozitása a zenével, díszlettel és jelmezzel együtt jelenik meg, a függöny legördülése után már csak elhalványuló emlékeinkben él tovább, majd kifakulva kihullik onnan is. Ugyanakkor a mozdulatkincs, a táncstílus, a táncban rejlő ősi tartalmak és ősi formák, látható és ellenőrizhető módon áthagyományozva, szívósan élnek évezredekig, fejlődnek, visszafejlődnek, hogy átalakulva visszatérjenek. Az élmény megőrzésének, rögzítésének, ha úgy tetszik dokumentálásának igénye – ősidőktől fogva ismert. Legkorábbról az őskőkorszakból származó barlangi, valamint a bronzkori sziklarajzok maradtak ránk, későbbről pedig rajzok, festmények, szobrok, és a jelen időben a fénykép, a film és videó őrzi meg ennek az illékony művészetnek a jelenlétét. Különleges jelentőségűek a korabeli költők, írók, filozófusok közvetlen élményén alapuló műveinek táncvonatkozású lírai, leíró vagy elmélkedő részletei.
Ma a dokumentálás – a film, videó mellett – főleg fényképezéstechnikával folyik. A fénykép azonban nemcsak dokumentációs célokra, a tánc rekonstrukciójára alkalmas. A fotográfusok nagy része, köztük Varga Gábor György nem elégszik meg a puszta tény-rögzítés igényével, hanem művészi értékkel bíró, eredeti mű létrehozására törekszik. Hogy pontosabban fogalmazzak, Varga Gábor György olyan fotográfiákat mutat be itt nekünk, amelyek a táncművészetet – a Magyar Mozdulatművészeti Társulat előadóművészeit, koreográfiáit – nem pusztán dokumentálják, hanem fotóművészeti alkotásként újra élik, átlényegítik a mozdulatok szépségét, a koreográfiai értékeket. „Testből font jelbeszéd”, amely átizzik a fénnyel rajzolt képeken. TÁNC – KÉP – FÉNY – KÉP – FÉNY ÉS KÉP – FÉNYKÉP – Varga Gábor György táncképei, fotográfiái…
Nem a technikai precizitás, a mesterség eszközeinek tökéletes birtoklása teszi érzékletessé és érdekessé Varga Gábor György fényképet. Mondhatnánk kicsit régiesen, hogy ő a „fény mestere”, de ez nem fedné le igazán a lényeget, hisz a fotográfiai szempontból meghatározó „fényhasználat” csak eszköz számára. Mondhatnánk azt is, hogy élesek a képei, tehát fényképészeti szempontból tökéletesek. Az élesség azonban esztétikai szempontból zavaró is lehet, hiszen megfagyasztja” a pillanatot. Ezért használ olykor bemozdulásos életlenséget, amely épphogy nem technikai tökéletlenséget jelez, hanem esztétikai eszközként az idő múlását, a kép tárgyának elmozdulását az idő-tengelyen.
Mondhatjuk tehát, hogy nem halott pillanatokat rögzít, hanem nagyon is élőket, amely a pillanatokban benne érezhető a mozdulat, a térforma előzménye és a következménye is. Képeinek élességét, a jó felbontást szemlélve mondhatnánk, hogy Varga Gábor György nagyon precíz, mint az óramű, amely kiszámíthatóságával, megbízhatóságával azt adja, amit várunk tőle. Ő azonban a precizitást is eszköznek tekinti, esztétikai eszköznek akár, amely a kicsiszolódott eszközhasználatot, pontosságot nem öncélúan (”akkor jó a fénykép, ha jó éles, színhelyes és tónushelyes, valamint kiegyensúlyozott a kompozíció”), hanem a lélek szárnyalására, az érzelmek kifejeződésére használja. Ezért nem unalmasak a képei, és ezért érezhetjük szellemi kalandnak szemlélésüket. Úgy gondolom, hogy nem lenne szerencsés túlbeszélni képeit, inkább nézzük, lássuk, érezzük azokat. És akkor megnyílnak számunkra titkai, a „Testből font jelbeszéd”…
Eifert János
A képen: Fenyves Márk, Magyar Mozdulatművészeti Társulat- Photo: Varga Gábor György