Kanizsa TV Híradó

http://www.kanizsatv.hu/hirek/19884/egy-fotomuvesz-eletpalyaja/

NAGYKANIZSA – 2017. január 21. 20:29 szombat

Egy fotóművész életpályája

Eifert János fotóművész alkotásait mutatták be a Magyar Plakát Házban

Ötven év fotóiból rajzolódik ki egy fotóművész életpályája és ars poeticája a Thúry György Múzeum legújabb kiállításán. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Eifert János fotóművész alkotásait mutatták be a Magyar Plakát Házban.

Fenyves Márk és Pálosi István, a Magyar Mozdulatművészeti Társulat két tagjának előadásával kezdődött a kiállítás-megnyitó – nem véletlenül. Eifert János fotóművészeti munkásságának egyik meghatározó szeletét alkotják a testet és a mozdulatokat középpontba állító akt- és tánctémájú fotók.

A hazai és külföldi berkekben egyaránt elismert fotóművészt Vinko Šebrek, a nagy múltú zágrábi fotóklub tiszteletbeli elnöke köszöntötte. „Eifert János született tehetség, aki ötleteit és a műszaki tudását mesterien használja művei megalkotásában. Számára a fotográfia egyszerre komoly játék, technika és művészet, szerelem és szenvedély, folyamatos tanulás és képzés, hobbi és vérbeli hivatás” – mondta el Vinko Sebrek fotóművész, a Zagreb Fotoklub tiszteletbeli elnöke.
„Ez a kép, amin keresztül tulajdonképpen fiatal fotósként bemutatkozhattam.” A megnyitót követően Eifert János rendhagyó tárlatvezetést tartott az érdeklődőknek. Kiállított fotói az elmúlt öt évtized termései; munkássága egy-egy nagy fejezetének állítanak emléket, és összegzik az alkotó filozófiáját. “Számomra játék a fotográfia, persze halálosan komoly játék. Olyan szabadságot ad, hogy a gondolataimat, az érzéseimet, a véleményemet elmondhassam másoknak, amit semmilyen más módon nem tudnék megszerezni” – fogalmazott Eifert János fotóművész.

A kiállítást a magyar kultúra napja alkalmából tartott programsorozat részeként nyitották meg.

A Thúry György Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait a Magyar Kultúra Napja alkalmából 2017. január 20-án 18.00 órára

Eifert János fotóművész ARS POETICA

KLASSZIKUSTÓL A MODERNIG – VÁLOGATÁS ÖTVEN ÉV FOTÓIBÓL című kiállításának megnyitójára.

A vendégeket köszönti: Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója, A kiállítást megnyitja: Vinko Sebrek AFIAP, EsFIAP fotóművész, a Fotoklub Zagreb tiszteletbeli elnöke; Közreműködnek: Fenyves Márk és Pálosi István, a Magyar Mozdulatművészeti Társulat művészei. Helyszín: Thúry György Múzeum – MagyarPlakát Ház (Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Megtiszteltetés számomra, hogy a mai napon én nyithatom meg Eifert János kiállítását ebben a  gyönyörű galériában, Nagykanizsán.  Eifert Jánost, aki  nemzetközileg elismert fotóművész, fotóriporter, aki nagyon sok nemzetközi kulturális projektben vett részt és indított, és aki  különösen aktív a fotográfia oktatásában is, jómagam 20 éve ismerem. 1997 szeptemberében találkoztunk Pécsett, a kortárs magyar fotográfia hónapja alkalmából szervezett nemzetközi kiállításon, amelyet Eifert János nyitott meg. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy mint a Zágrábi Fotóklub elnöke, részt vegyek ezen az eseményen. Ez volt a mi barátságunk és szakmai együttműködésünk kezdete is egyben. Eifert János kétszer is zsűri elnöke volt a világhírű Zágráb Szalon nemzetközi fotókiállításnak, egyszer 2000-ben, a 28.-nak, utána pedig a 33.-nak  2010-ben. Emellett kétszer szervezője és házigazdája volt a Budapesti  Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában megrendezett Zágrábi Fotóklub kiállításainak. Az első az én önálló kiállításom „Pay it forward” címmel 2011-ben került megrendezésre, a második kiállítás a Zágrábi Fotóklub 10 tagjának fotóiból összeállított kollekció volt „ Imaginative Visions” címmel , 2013-ban. Ezt a második kiállítást megelőzte Eifert János 2013-as szereplése „Ars Poetica” néven a Zágrábi Fotóklub galériájában. A kiállításon 37 kép szerepelt akkor, a klasszikustól a modern művekig, amit a művész az utolsó 10 évben, digitális technika felhasználásával készített. Ezek triptichonok, fotó montázsok, kollázsok, avantgárd hozzáállással megközelített elbeszélő költemények voltak.

Ma itt nyitjuk meg azt a kiállítást, amely összefoglalja Eifert János ötven éves munkásságát, a klasszikustól a modernig. Érdemes megemlíteni, hogy a művész gazdag fotó munkásságában találkozunk különböző zsánerekkel, motívumokkal, a klasszikustól az avantgárdig, a dokumentarista fotóktól a művész fotókig. Különösen figyelemre méltóak a tánc és akt témájú képek, melyek az emberi testet ábrázolják. Pályája kezdetén János tagja volt a Budapesti Honvéd Táncegyüttesnek, később, mint fotós örökítette meg a táncosok mozdulatait, mivel belülről ismerte a mozdulatok dinamikáját és mindig tudta, hogy melyik pillanatot kell belőlük kihangsúlyozni és rögzíteni.

Ars Poetica-ja Horatius  Ars poetica-jára utal,  aki Kr. e. 20-ban azt vallotta, hogy a költőnek folyamatosan képeznie kell magát annak érdekében, hogy olyan műveket hozzon létre, melyek tanítanak és szórakoztatnak egyben. Hogy ezt megvalósítsa, ki kell választania a megfelelő tartalmat és alkalmazni kell hozzá a megfelelő metaforákat. A vers tartalmának  helyes formáját és alakját a kritikusok értékelni fogják ugyan, de a legfőbb kritikus mindig maga a szerző kell, hogy legyen. A költőnek nem elegendő a vele született tehetsége, hanem állandóan tökéletesítenie kell tudását mindennapos gyakorlással, tanulással és kísérletezéssel.

Mivel a kiállítás címe a horatiusi  mű címe, ezért ami Horatiusnál a költészetre vonatkozik, az vonatkozik a fényképekre is Eifert Jánosnál és ezt építi bele a saját műveibe. Eifert született tehetség, aki ötleteit  és a műszaki tudását mesterien használja művei megalkotásában. Számára a fotográfia egyszerre komoly játék, technika és művészet, szerelem és szenvedély, folyamatos tanulás és képzés, hobbi és vérbeli hivatás.

Ezúton megnyitom a kiállítást és gratulálok a művész úrnak!

Vinko Šebrek

AFIAP, ESFIAP fotóművész, a Zágrábi Fotóklub tiszteletbeli elnöke

Olasz Ági felvételei

Mester és tanítványai
Eifert János mesterkurzusának kiállítása
Benczúr Ház galériája, 2017. január 9 – február 6.

Bajkó Csaba és Eifert János felvételei

Mester és tanítványai

Eifert János mesterkurzusának kiállítása a Benczúr Házban

A fotográfia történetét nevezhetjük sikertörténetnek is. Az angol Henry Fox Talbot 1839. január 31-én bemutatta a londoni Royal Society-nek negatív-pozitív eljárását, majd ugyanezen év augusztus 19-én ismertették a Francia Tudományos és Művészeti Akadémia együttes ülésén Joseph Nicéphore Niépce és Louis-Jacques-Mandé Daguerre fényképrögzítési eljárását. Miután a francia állam a találmányt életjáradék fejében megváltotta, a világnak ajándékozta, hogy bárki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel. Már ekkor lehetett sejteni, hogy a fotográfia világhódító útja elején áll. Hatalmas sikerét jól példázza, hogy alig egy évvel a bemutató után, 1840-ben már több mint 20 nyelven jelent meg leírás róla, többek között magyarul is. Azóta könyvtárnyi irodalom, különböző szintű iskolák, tanfolyamok, előadások segítik a technikai és esztétikai ismeretek magas szintű megszerzését. A modern média oktatás része lett a fotográfia, mint művészet.

A professzionális képzés mellet az ismeretek elsajátítása autodidakta módon is történhet. Ugyanakkor világszerte jól működik az amatőr-mozgalom, hiszen a fotóklubok, csoportok és közösségek ösztönző ereje számos tehetséget segített kibontakozni. A rendszeren meghirdetett hazai és nemzetközi fotópályázatokon kiemelkedő munkákkal is találkozhatunk. Egy-egy kitűnő felvétellel nagyon nehéz kitűnni, hiszen naponta milliárdnyi felvétel készül fényképezőgéppel és mobil telefonnal. Sok közülük megjelenik a közösségi oldalakon (Facebook, Twitter, Network, Flickr, Tumblr, Posterous, Foursquare, Instagram), ahol lehet „lájkolni”, tetszést nyilvánítani, vagy megjegyzéseket hozzáfűzni. Sokan küldik képeiket hazai és nemzetközi fotópályázatokra, ahol hozzáértő szakemberekből álló zsűri választja ki a legjobbakat, és a díjra érdemeseket. Megszűnik a profi és amatőr közti különbség, csak a kép számít. A szervezők az elfogadott képekből kiállítást rendeznek, katalógus is készül – így a közönség megismerheti a tehetséges munkákat, és megjegyezheti készítőik nevét. Legutóbb például, a Pannonia Fotográfiai Társaság (Photography Society Pannonia) a FIAP, a PSA és FZS védnökségével meghirdetett 3. PANNON REFLECTIONS 2016 nemzetközi fotópályázatára a világ 48 országából összesen 4419 fotó érkezett. Ezen a pályázaton két Eifert-tanítvány szerepelt sikeresen: Csörögi Dóra két kategóriában egy-egy aranyéremmel (FZS Gold medal) gazdagodott, Gyöngyösi János pedig a FIAP különdíját (FIAP Honorable mention) kapta. Aczél Péter szintén nagy „arany-gyűjtő”, de Tóth Brigitta, Pivonka Kriszta, dr. Tóta Krisztián, Rostás János, Papp Zoltán, Józsa Károly és más tanítványok sem a kölcsönzőből hozatják nemzetközi elismeréseiket. Kőműves Kata már rég kinőtte az „iskolát”, önálló kiállításai nagyszerűek és csodálatosak. Személyiségében – Horváth Árpád megfogalmazása szerint – érzékenység, harmónia, kíváncsiság és vibráló szenvedély kapcsolódik az ötödik „őselemmel”: a tökéletességre való elszánt törekvéssel. Gimesi András Gime – akit a fotográfia Picasso-jának is nevezhetünk – egyéni látásmódját érvényesíti önálló kiállításainak koncepciójában. Darab Dénes – nem mellesleg a Magyar Nemzeti Balett táncművésze – a Budapesti Olasz Kultúrintézet Xenia Galériájában „dobott nagyot”: Improvizációk – A balett és a geometria között c. első önálló kiállításán mindössze 16 fekete-fehér fényképet mutatott be, amelyek azonban hosszan élnek majd a tárlat-látogatók emlékezetében. Sz. Kiss Márta különleges technikával (vakolás, akrilfestés vászonra, farostlemez) dolgozik, a fotográfia és a képzőművészet kölcsönhatásában. Firenzei kiállításán most éppen ezek a képei szerepelnek.

Ma már kétségtelen, hogy a fényképezés a XIX. század legnagyobb találmánya, és művelői számára szerteágazó, különféle témákat és műfajokat, a legváltozatosabb eszközhasználatot és technikát igénylő alkotó tevékenység. Fizika, kémia, geológia, csillagászat, anatómia, pszichológia, technika és esztétika, ember és környezete, teste és lelke, és még sok minden – bármennyire is meglepő megállapításnak tűnik – a fotográfiában fókuszál. Akár mesterségként, művészetként, tudományként, hitként, vagy a kommunikáció eszközeként „használjuk” – a világ, benne önmagunk megismerésének és megörökítésének eszközét jelenti.

Nagy kérdés azonban, hogy megtanulható-e művészi fokon a fényképezés?

Eifert János, akinek a tanítványaival közös kiállítását láthatjuk a Benczúr Galériában, a kérdésre így válaszol: „Bár évtizedek óta tanulom és tanítom a fotográfiát, olykor kézzel fogható eredménnyel, mégsem vágom rá könnyedén az igent. A tapasztalat mondatja velem, hogy a mesterség-művészet eszközeinek birtoklása mellett – hogy mások számára is élményszerű képeket készíthessünk – még az isteni szikra is szükséges. De a szabályokat – amelyek persze felrúghatók – meg kell ismerni.

Mesterkurzusaimon nem a száraz, a szabályokra épülő tudnivalókat sulykolom. A hallgatók kreatív együttműködésével, a fényképezés örömét ízlelgetve, szinte észrevétlenül fejlesztjük képességeinket. Az alapokat jelentő technika, a fontos esztétika, a kihagyhatatlan képelemzés, a nélkülözhetetlen fotótörténet, valamint az elengedhetetlen praktikus tanácsok segítenek bennünket, hogy a látvány mögött a lényeget felfedezzük, és hogy mások számára is élményt jelentő képeket készíthessünk. És ne feledjük: a fotóművészet nemcsak a pillanat művészete, hanem a gondolkodásé is.”

A kiállítók – Aczél Kristóf, Aczél Péter, Bajkó Csaba, Bakki Zsolt, Bernáth Bizsu, Csendes Krisztina, Csörögi Dóra, Dajka Margot Judit, Darab Dénes, Durbák Zsolt, Eifert János, Gimesi András Gime, Gyöngyösi János, György Irma szobrászművész, Józsa Károly, Kőműves Kata, Laki Zoltán, Magyar László, Olasz Ágnes, Osbáth Tünde, Pamuk Dóri Puma, Papp Károly, Papp Zoltán, Peti Péter, Pivonka Kriszta, Rostás János, Roszkos János, Szi-Benedek Szilárd, Sz. Kiss Márta, Szendrei Tibor, dr. Tóta Krisztián, Tóth Brigitta, Tóth Katalin, Wollner Tibor és Zih Kata – képeik alapján a fenti kérdésre mintha igennel válaszolnának.

A mester és tanítványai c. kiállítás 2017. január 9-én nyílt meg a Benczúr Ház galériájában (1068 Budapest, Benczúr u. 27.), Szilágyi Maya művelődési szakmai igazgató köszöntőjével. A megnyitó lényegében tárlatvezetés volt, amelynek során Eifert János bemutatta a kiállított képeket és alkotóit. A kiállítást Vadócz Zsuzsa rendezte, és február 6-ig tekinthető meg hétköznapokon 10.00-18.00 óráig. Csoportos látogatás esetén időpont-egyeztetés javasolt: 322-4240

Forrás: Benczúr Ház

Fotók: A kiállított képek, valamint Olasz Ági, Bajkó Csaba és Eifert János felvételei

ORKESZTIKA, tánc a természetben

ORKESZTIKA, tánc a természetben
„Kalaznói repülés” – fotókiállítás
KIÁLLÍTÓK: Eifert János (fotóművész, a workshop vezetője), Anda Eszter, Baán Katalin, Csorba Károly, Danis János, Fabó Katalin, Józsa Károly, Kőműves Kata,
Olasz Ágnes, Szalai Sándor, dr. Sebestyén Ferenc, Sz. Kiss Márta, Szamosvári József, Rühl Gizella
Tánc performance  – előadja a Magyar Mozdulatkórus;
Könyvbemutató: Fenyves Márk – dr. Dienes Valéria – dr. Dienes Gedeon: A Tánc reformja „a mozdulatművészet vonzásában”
Bemutatja a szerző: Fenyves Márk orkesztész;
A kalaznói workshopon készült film vetítése
A dr. Dienes Valéria által kidolgozott mozdulatrendszer – az orkesztika, a  mozdulatművészet – egy több mint 100 éves tradíciójú „tánchungarikum”.

Megtestesítője ma a táncszínpadokon a 20. jubileumi évadát ünneplő Magyar Mozdulatművészeti Társulat, amelynek vezetője Fenyves Márk és Pálosi István.

2015 nyarán Kalaznón, a Johann Lux Stallgalerie által szervezett workshop keretében a kiállítók fényképezni indultak  a Társulat és a Magyar Mozdulatkórus táncosaival,
hogy újra készüljenek táncos képek a természetben is  –  úgy, mint egykor régen. A kiállítás az ott készült fotókat mutatja be.

  Olasz Ági, Sz. Kiss Martha, Csorba Károly és Eifert János felvételei

ÚJ NEMZETI SZALON – DEZSÉRY DOROTTYA FOTÓMŰVÉSZ, EIFERT JÁNOS FOTÓMŰVÉSZ, OLASZ ÁGNES FOTÓMŰVÉSZ, SZÜK NORBERT FESTŐMŰVÉSZ – FÉNYADÓK című KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJA

Időpont: 2016. NOVEMBER 25.17:00

Helyszín: BÁLNA / Új Nemzeti Szalon / ÚJ NESZ / Fővám tér 11-12

Műsorvezető: Bézi Péter Indonéz Magyar Kulturális Egyesület Elnöke, Köszöntőt mond: Őexcellenciája Wening Esthyprobo Fatandari Indonéz Nagykövet Asszony, Megnyitja: Dr. Sipos Sándor (Külgazdasági és Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály vezetője, Közreműködik: Pál Gergely/PG Testfestő Művész

“A FÉNY a minden, tehát mi is egyek vagyunk vele. A fényadás gyógyít, tisztít harmonizál. Másnak adva a fényt, emeli rezgésszámát. Mindannyian a fény és a pozitív energiák átadására törekszünk művészetünkkel,szervezéseinkkel és emberségünkkel.

A kiállított képeink is a fényről és a pozitívumokról szólnak a kiállításon.” (Szük Norbert)

Budapest, Balna Building, 25 November 2016 – Ambassador of the Republic of Indonesia to Hungary, H.E. Wening Esthyprobo and Director General of the Asia Pasific Affairs, Ministry of Foreign Affairs and Trade of Hungary, Honorable Mr. Sipos Sandor, officially opened the painting and photo exhibition. The theme of the exhibition is “Emitter of Lights with the artists are Szuk Norbert (Painter), Dezsery Dorrotya (Photographer), Olasz Agnes (Photographer) and Eifert Janos (Photographer). The exhibition will open from 25 November 2016 until 10 January 2017 at Új Nemzeti Saloon, Balna.

Olasz Ági, Szük Norbert, Szedő Iván, Eifert János, Kissné Menyhárt Ágnes és Indonéz Nagykövetség fotósának  felvételei

Ahogy a zene rezgése bejárta a teret, úgy táncolta be Lőrinc Katalin a kiállítás helyszínéül szolgáló Csillárterem pontjait. Talán így nézhet ki napjainkban egy modern rituális szertartás, hiszen mintegy felszentelte a helyet, mégis könnyed játékossággal táncolta körbe a kiállított fotókat, állványokat, tárgyakat és embereket, néha még a növényeket is.

A végtelen jele egy négyzet fogságában

Eifert János Geometria című kiállítása

2016. június 20-án este Eifert János, fotóművész Geometria című kiállításával a Győri Nemzeti Színház Csillártermében kezdetét vette a XII. Magyar Táncfesztivál. A kiállítást Lőrinc Katalin, táncművész mozdulataival, valamint Lörinszky Attila, a bőgő mestere játékával nyitotta meg.

Ahogy a zene rezgése bejárta a teret, úgy táncolta be Lőrinc Katalin a kiállítás helyszínéül szolgáló Csillárterem pontjait. Talán így nézhet ki napjainkban egy modern rituális szertartás, hiszen mintegy felszentelte a helyet, mégis könnyed játékossággal táncolta körbe a kiállított fotókat, állványokat, tárgyakat és embereket, néha még a növényeket is.

„Kép a képben” érzetem támadt, amikor mozdulatai az állvány mellé, mögé, a képek alá, fölé vezették (mert minden csak nézőpont kérdése, és valljuk be, ez sehogy sem lenne méltó megfogalmazás a címadó geometriához), szinte eggyé olvadt a képekkel, táncolt velük, bennük, értük. Az összhang megélését csak erősítette, hogy az egyik fotó őt magát, a táncosnőt ábrázolja. Lörinszky Attila keze alatt a méltóságteljesen szóló hangszer ünnepélyes keretet teremtett, ám a hangzás cseppet sem vált súlyossá. Tartalom és forma közt összhangot teremtett, akárcsak Lőrinc Katalin a „Vigyázz, lépcső” feliratú táblával, amikor mozdulatai annak geometrikus formájával találkoztak.

Eifert János képein a színek és a fények játéka lendületes mozdulatokon, csodálatos – túlnyomórészt – női testeken elevenedik meg. A képek messziről kiabálnak, mert itt még a fekete-fehérek is színesek; sodró lendület, maga az élet színezi őket. Ha azt mondjuk, hogy a fotó befagyasztja a pillanatot, akkor azt is el kell mondanunk, hogy Eifert János képei a néző szemében egy pillanat alatt olvadnak. Tűz, víz, levegő elementáris ereje járja át az ívbe csavarodó testek látványát.

A geometria fogalma úgy helyezi keretbe az erőt, mintha a végtelen jelét helyeznénk egy négyzet fogságába. Földi keretek közé szorul ugyan, de benne a mélyen szunnyadó, végtelen erő messzire szárnyal és magasra tör. Az Ars poetica nevű képen a kézzel írott betűkből spirálba rendezett, rendhagyó formában jelenik meg a szöveg. Mi csak állunk előtte, és forgatjuk a fejünket; a kimért, szokványos tekintgetéssel itt mit sem érünk, a befogadáshoz is játék kell.

Hagyjuk, hogy magukkal ragadjanak ezek a rendezetten rendhagyó alkotások (ahogyan a spirálisan kanyargó szöveg olvasása magába szippant), és egy perc alatt világossá válik: Úgy kerülhet a végtelen jele egy négyzet fogságába, ahogyan Eifert János a képen lévő felirattal fogalmaz: „Számomra játék a fotográfia. (…) képzelet és valóság peremén.”

Kunstár Mónika

Olasz Ági, Szabó Béla, Eifert Kata Nóra és Eifert János felvételei

A geometria keretjáték: szó szerint, és átvitt értelemben. Háromszögek és körök találkozása, négyzetek masírozása hármasával: paszpartuk és keretek fenséges, fegyelmezett, ugyanakkor változatos sora. Ami azonban belül található: az idomok, az emberi, – túlnyomórészt női – testek, néhány lágyabb kelme, finom mozdulatok, az épphogy inkább ellenpontozza a szabályozottságot. Él, lélegez, lebeg, lendül, érez, és még nyugvó helyzetben is nyugtalan. A keret higgadtságát belakja a szenvedély. Ahogyan Eifert János alkotói fantáziáját a játék szenvedélye.

Ötven produkciót és számos kísérőprogramot láthat a közönség a XII. Magyar Táncfesztivál hét napja alatt, június 20. és 26. között Győrben.

Kiss János fesztiváligazgató, a házigazda Győri Balett igazgatója a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, hogy a hagyományoknak megfelelően a XII. Magyar Táncfesztivál az elmúlt év legizgalmasabb és legértékesebb táncelőadásait vonultatja fel. Emellett újdonságokat is kínálnak a látogatóknak: lesz például filmvetítés, megjelennek a társművészetek, színpadra kerülnek klasszikus produkciók és két szakmai fórum is bekerült a programba.

Kiss János elmondta, hogy színház előtti nagyszínpad mellett a II. János Pál tér szabadtéri színpada, a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy-terme, a Győri Balett próbatermei lesznek a főbb helyszínek.

A megnyitó gálaműsor részeként, június 20-án este egy különleges darabot mutat be a Győri Balett.Velekei László Harangozó-díjas koreográfus, a társulat művészeti vezetője alkotott egy etűdökből álló mozaikot a minimalizmus meghatározó képviselőjének, Max Richternek egy művére. Ez a társulat számára is nagy kihívás lesz – tette hozzá az igazgató. Egyúttal az est vendége lesz az Izrael Balett, amelynek művészeti vezetője, Mórai Máté a győri társulat táncosa volt korábban. Az izraeli együttes aHamupipőke című balettből ad elő részletet.

A Magyar Nemzeti Balett fellépése a gálán már hagyomány, ők idén a svéd Johan Inger Bolero-verzióját, a Walking Madet hozzák el a fesztiválra. Koncertet ad a Győri Filharmonikus Zenekar Klasszikus tánczenék címmel, a napot Grecsó Zoltán kamaraműve, az Egy faun alkonya zárja – sorolta Kiss János.

A nagyszínpadi produkciók között szerepelnek tradicionális klasszikus művek is, mint például a Kassai Állami Színház balett- társulatának Csipkerózsika előadása, a Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes egy külön tematikus napon, június 22-én lép színpadra.

Június 23-án a Bozsik Yvette Társulat az Oidipusz királyt adja elő, a címszerepben a társulatvezetővel. “Oidipusz király több arcát fogom bemutatni, archaikus elemekkel, ugyanakkor a mű mai prezentációját láthatja majd a közönség” – fogalmazott Bozsik Yvett. Június 24-én a határon túli magyar néptáncegyüttesek foglalhatják el a nagyszínpadot, fellép majd a Maros Művészegyüttes és az Ifjú Szívek Táncház.

A Győri Balett negyedik emeleti próbaterméből fesztiválmozit alakítanak ki. Itt kap majd helyet Lakatos János koreográfus, táncművész előadássorozata is.

A XII. Magyar Táncfesztivál műsorkínálatának része még Eifert János fotóművész Geometria című kiállítása. A június 20-i megnyitón Lőrinc Katalin sajátos performanszot ad elő egy nagybőgős kíséretében.

Június 19-én Többlettél címmel interaktív művészeti napot tartanak, június 23-án pedig bemutatkozik a fesztiválon a Nemzeti Kulturális Alap Tánckollégiuma, illetve másnap egy fórumon lehet megvitatni a táncművészet helyzetét és kitörési pontjait.

Kiss János arról is beszélt, hogy idén sem marad el a Gyermek Táncfesztivál, amelynek keretében második alakalommal szavazhatnak majd a nézők aranybabokkal a tetszésüket leginkább elnyerő előadásokra a Vaskakas Művészeti Központban. A nyitó program itt a Győri Balett Szegény Dzsoni és Árnika című táncműve lesz, amelynek koreográfusa Lakatos János. A gyerekelőadások között szerepel még többek között a Maros Művészegyüttes János vitéze vagy A kis herceg a Pécsi Balettelőadásában.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a fesztivált az interneten is lehet követni, a II. János Pál téri programokat például élőben közvetítik.

Bövebb információk és aktualitások megtalálhatók a fesztivál weboldalán és facebook eseményoldalán.

forrás: MTI

Vásárhelyi Hírek, 2016. február 27.

http://www.vasarhelyihirek.hu/tanc-test-termeszet_a_harom_t

Tánc-Test-Természet, a három T

Az Alföldi Galéria 2013. júniusában mutatta be Eifert János ARS POETICA c. kiállítását, amely a hódmezővásárhelyi születésű fotóművész életmű-tárlata volt. A kiállítás továbbvándorolt, majd Zilah, Szófia, Pleven, Szliven és Sumen után Bukarestben is bemutatták. Most a nagy sikerű kiállítás anyaga hazaérkezett.

Mint arról elsőként a Vásárhelyi Hírek beszámolt, Ars poetica – A klasszikustól a modernig című kiállításával mutatkozott be „élőben” Eifert János a bukaresti közönségnek 2016. január 11-én. Talán szakboltokban sem látható egyszerre, egy térségben annyi fényképezőgép, ahány a világhírű magyarországi fotóművésznek a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézetben megszervezett kiállítása megnyitóján volt. A rendezvény rangját emelte, de a szakmabeliek érdeklődését is kiemelte azt, hogy a megnyitón a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke, Eugen Negrea méltatta a szerzőt és a magyar fotográfiát, megemlítve a műfajt világviszonylatban meghatározó magyar származású fotóművészek nevét: Capa, Brassai, Hervé, stb. Nem utolsó sorban a román királyi család személyes fotográfusát, Szatmári Papp Károlyt, aki épp január 11-én született, és akinek a születésnapja 2011 óta hivatalosan a Román Fotóművészet Napja.

A kiállítás megnyitóján Eifert János rövid diaporáma bemutatót tartott, majd az érdeklődőket végigvezette a tárlaton. A kiállított fotók a művész félévszázados munkásságának keresztmetszetét tárták a közönség elé, melyből kikristályosodik Eifert János életművének vezérmotívuma: Tánc-Test-Természet, a három T.

Tánc-Test-Természet: ezek harmóniájáról beszélt Eifert János a Radio France International bukaresti stúdiójában szinte egyórás élő adásban.  Szintén az adásban Kósa András Lászlóval, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatójával a magyar fotográfiáról is beszéltek. Eifert János elmesélte, hogy a művésszé válás egyik előfeltétele a tudás és az ismeretszerzés: olvasás, zenehallgatás, színházba járás, az emberek megismerése, legyenek művészek vagy egyszerű, hétköznapi emberek.

A román közszolgálati rádió magyar adásának szerkesztőjével folytatott beszélgetésben mániákusnak vallotta magát, mániákus a fotográfiában, mert test, tánc, természet és más témák mellett éveken át fotózik kilincseket, lakatokat minden országban, akár egy gyűjtő, hiszen egy bejárati ajtó, egy kapu a zárjával, kilincsével, minden kellékével egy társadalmi kulturális hátteret tud kifejezni.

Eifert János romániai kiállítása idején több fotós csoport is látogatást tett a Bukaresti Magyar Intézet kiállítótermeiben, hogy a mester remekműveit megtekintsék, s ehhez kapcsolódóan „tanulmányokat” végezzenek. Az Intézet rendezvényeinek látogatói szintén megtekintették a kiállítást.

A kiállítás médiavisszhangjának is köszönhetően a sepsiszentgyörgyi képzőművészek is érdeklődnek egy esetleg Eifert János kiállítás megvalósítása, illetve hozzá kapcsolódóan fotográfiai workshop megtartása iránt.

Terasz.hu, 2016-01-22 18:20:00

http://terasz.hu/terasz.php?id=kepzomuveszet&page=cikk&cikk_id=16919&rovat_id=116

Eifert János – GEOMETRIA

iF Kávézó (Budapest, XI. Ráday u. 19.)

Régi szokás a pesti kultúrkocsmákban, hogy falait időről-időre váltakozó minitárlatok díszítsék: ilyenkor a művész (többnyire festő vagy fotós) elhozza néhány aktuálisan kedves alkotását, mely az adott miliőbe is passzol. Eifert János GEOMETRIA c. kiállítása iF Kávézó (Budapest, XI. Ráday u. 19.) 2016. január 18 – február 14.

Azt hiszem, nem láttam még olyat, amely ennyire játszótársul hívta volna a falakat ehhez a megjelenéshez. Eifert János részéről azonban nem lep meg az érzékeny térhasználat: eredendően színházi emberként most is bevonja a játékba az If Kávézó építészeti adottságait. (Például: hogy kevés a fal…) És ha már kiállításának címe: „Geometria”, akkor az sem meglepő, hogy ebben a geometriában nem csupán képeinek belvilága, de maga az elhelyezés is játszik, de erről itt most ne többet: menjen oda és igyon egy remek kézműves sört kacsatepertővel az, aki érteni szeretné: február 14-ig).

És ha már színház, nemcsak a falak, de legyen performansz. És akkor már miért ne az a táncosnő, aki kívülről-belülről ismeri az eiferti világot és betéve tudja minden kockáját, – nem beszélve arról, hogy többek között ő is ott csüng az egyik falon, geometrikus keretek között…

A keret szó szintén lényeges, mert valójában ez az elem képviseli leginkább a geometriát. Háromszögek és körök találkozása, négyzetek masírozása hármasával, – nos ez paszpartuk és keretek fenséges, fegyelmezett, sőt szinte szigorú (de nem, mégsem: idáig azért nem mennék el, mert mindenképp otthonos) sora. Ami viszont belül van, az „idomok”: emberi, – túlnyomórészt női – testek, néhány lágyabb kelme – az épphogy inkább ellenpontozza a szabályozottságot. Él, lélegez, lebeg, lendül, érez, és még nyugvó helyzetben is nyugtalan. A keret higgadtságát belakja a szenvedély.

Ez most így nagyon komolyan hangzik – és persze az is: nem véletlen, hogy a kávézó dugig megtelt Eifert-tanítványokkal és hívekkel, de a főszerep a megnyitón végképp a játéké lett: még a kiállító művész mesélős bevezetője előtt: táncosnő az asztalokon, a galérián, a fotós vállán és annak sálát megragadva körbegabalyodván, – mindezt Gyárfás István végtelenül érzékeny gitár-improvizációjával rögtönzött szimbiózisban, – hisz a megnyitót a Gyárfás Trió jazz-estje követte ott, a szögek és idomok közepette.

Barna sörrel egészen különleges kultúreset…

Dr Lőrinc Katalin (ja és amúgy a nevezett táncosnő)

Siklós Péter, Palotai Misi, Ngyesi János Ottó és Eifert János felvételei

EIFERT JÁNOS

G E O M E T R I A

2016. január 19. – február 14.
Megnyitó: január 19. 19:00 óra
TÁNC – LŐRINC KATALIN
ESTI JAZZ – GYÁRFÁS TRIÓ

iF kávézó (Budapest, IX. Ráday u. 19.) www.ifkavezo.hu

Deutsche Zeitung für Rumänien

http://www.adz.ro/artikel/artikel/tanz-der-fotografien/

Tanz der Fotografien

Ausstellung Ars Poetica im Ungarischen Kulturinstitut „Balassi“ in Bukarest

Von: Nina May

Dienstag, 19. Januar 2016

17 Jahre lang bestimmte der Tanz sein Leben – dann verschrieb er sich der unbewegten Welt. Der Beobachtete wurde zum Beobachter, der Bewegte zum stillen Zentrum. Um ihn herum wirbeln Tänzer: ein roter Nebelkreis, aus dem nackte Füße ragen. Flüsse ziehen glucksend und blubbernd vorüber. Schafe drängen sich aus allen Richtungen wuselnd um den Hirten. Langes Hundefell umspielt fliegende Läufe, die sich im Schleier der Unschärfe verlieren – nur die dem Betrachter zugewandte Nase ist gestochen scharf. Behände friert er Bewegungen ein, taut Erstarrtes wieder auf: scharf – unscharf, statisch – belebt. In János Eiferts Fotografien behält jedes Element seine eigene Zeit.

„Fotografie ist ein Spiel – doch ein ernstes“, versichert der Künstler auf der Vernissage der im Ungarischen Kulturinstitut „Balassi“ eröffneten Fotoausstellung Ars Poetica, die dort noch bis zum 5. Februar besichtigt werden kann. Anlass für die jährlich am 11. Januar stattfindende Veranstaltung ist das Gedenken an den Geburtstag des Fotografen Carol Popp de Szathmary (11.1.1812), auch Maler und Lithograf. An Vielseitigkeit steht ihm der 1943 in Hódmezövásárhely in Ungarn geborene Eifert nicht viel nach: Neben seinem Beruf als Fotograf – 169-mal prämiert, mit Ausstellungen von Ungarn über Litauen bis nach Kanada, 150 individuelle und 650-mal als Teil einer Gruppe – ist er auch Kursleiter in Seminaren, Universitätsprofessor, Journalist und Buchautor. Und gesteht doch: „Bis heute bin ich Amateur geblieben!“ Denn sehen muss man mit dem Herzen – immer wieder neu.

Im Saal wimmelt es von Fotografen, die das längst auf Polaroid Gebannte mit ihrem Bändiger zusammen einzufangen suchen. Bäume strecken ihre knorrigen Arme gen Himmel, Feuer prasselt in den Sonnenuntergang hinein, eine Tänzerin streckt sich mit erhobenem Bein, ihren jauchzenden Säugling hoch über den Kopf hinaus haltend. „Meine Frau, mein Sohn“, verrät der fünfmal verheiratete, fünffache Vater, Resultat eines intensiven Lebens. In 33 Ländern hat er bisher fotografiert. Lieblingsthema gibt es keines. Doch spiegelt sich in der Fotografie ein Teil seiner Biografie: Geboren in der endlosen Leere der Puszta, in der kargen Zeit des Zweiten Weltkrieges, entdeckte er zuerst die Freuden des Tanzes und der Musik, dann die des Experimentierens. „Eine Zeit lang habe ich sogar Radios gebaut, mit einer Kartoffel statt Batterien“, lacht er.

Aktfotografie, Naturszenen, Menschen oder Tiere, sogar Schimmel darf in seiner Fotografie eine Rolle spielen. Der jedoch nicht vor der Linse, sondern als ungenannter Mitautor, scherzt der Künstler und verweist auf eine Landschaftsszene mit apartem Farbenspiel: Das ursprüngliche Foto war im Keller überschwemmt worden, ist dort vergammelt – und wurde später neu in Szene gesetzt. Das immer wieder Neue reizt den Fotografen: Es wird zum einzigen beständigen Element, neben dem Tanz. Übermütig steppt der 73-Jährige ein paar Schritte und wirbelt eine kunterbunt gekleidete Dame herum, die überrascht aufjauchzt.

Auf einmal erobern Klänge die Aufmerksamkeit: Zu Vangelis‘ „Conquest of Paradise“ flackern Bilder und Collagen über den Schirm. Mit der Diaporama-Technik hat sich Eifert bereits seit 1985 einen Namen gemacht. Den Szenen aus der Natur folgt eine lustige Sequenz: Gesichter mit eigenen, dann fremden, mal umgekehrten, mal vertauschten Augen, und zwischen all den Gesichtern – Scherzkeks! Wer hat’s gemerkt? – blitzt auf einmal ein blankes Hinterteil auf.

Was Fotografie für den Fotografen bedeutet? „Sie erzählt wie eine Sprache“, begeistert sich Eifert. „Und hält Bewegungen fest, bevor sie wie ein weiterflatternder Schmetterling für immer verloren gehen.“

EIFERT János: ARS POETICA c. kiállítása a Román Fotográfia Napja alkalmából

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet hagyományaihoz hűen idén is több fotográfiai rendezvényt szervez a Román Fotográfia Napja (Szathmári Pap Károly születésnapja) alkalmával. 2016-ban EIFERT János, a fotóművészet világviszonylatban is méltán ismert és elismert képviselője a vendégünk.

Szathmári Pap Károly születésnapján, január 11-én, hétfőn 19 órakor a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet kiállítótermeiben nyitjuk meg ARS POETICA. A klasszikustól a modernig – válogatás 50 év fotóiból című kiállítását. A megnyitó alkalmával Eugen NEGREA, a Román Fotóművészek Szövetségének elnöke méltatja a fotóművészt. Eifert János rövid diaporáma előadást tart a kiállításmegnyitó alkalmával.

„Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni; ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben ellensúlyoz a képzelet és valóság határán.” – vallja Eifert János fotóművész az Ars Poetica című albumában, mely a kiállítás címadója is.

Eifert János munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokféle irányban próbálkozik. Sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik. 150 önálló kiállítása volt, 650 csoportos kiállításon szerepelt, 168 díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 33 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, interneten. Filmekben, televíziós műsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és TV-műsorokban, sorozataiban. Számos fotóalbumhoz, kiállítási katalógushoz írt bevezetőt, előszót, nyitott meg kiállításokat, tartott előadásokat, amelyeknek megírt szövegét dokumentálta.

Szeretettel meghívjuk Önt és kedves Partnerét Pesti mesék című fotókiállításunk megnyitójára, 2015. november 5-én csütörtök 18 órakor, a Ram – Radnóti Miklós Művelődési Központ aulájába. A tárlatot Kincses Károly fotótörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe.

A kiállítás megtekinthető 2015. november 5. és 20. között az intézmény nyitvatartási rendjében. RAM – Radnóti Miklós Művelődési Központ (1133 Budapest, Kárpát u. 23.) Telefon: +36 1 398 6211 – E-mail: ram@kult13.hu – Web: www.ram13.hu

Eifert János: Tojásfej (2008)

Húsz alkotó, húsz látásmód, húsz technika. Minden alkotó Pestről mesél fotókkal, van aki töredékekkel, van aki izgalmas analóg felvételekkel, mások életképekkel. A tárlat pont olyan sokszínű és változatos lesz, mint a nyüzsgő mindennapjaink.

P e s t i történetek nemcsak feketén – fehéren, mások mellett Hajdú József, Baksai József, Stekovics Gáspár, Gergely Nóra, Garamvári Gábor, Díner Tamás, Eifert János, Tomas Opitz, Schäffer László, Gordon Eszter, Kende Tamás, Császár Lilla, Mester Tibor, Talabér Géza, Tolnay Imre, Tóth Alíz, és Kádár Katalin mesélnek.

Eifert János: Pesti mesék – Király utca

Eifert János felvételei

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=192168

Nézze meg a Klubrádió kiállítását akár személyesen – a Bokor utcai épületünkban – vagy itt honlapunkon és a Facebook-oldalunkon. A képeket nem csak megnézheti, meg is veheti. A fotók megvásárlásainak feltételeit a képek alatt olvashatja.

Lévai Jenő: Színvarázs                                                       Markovics Ferenc: Hernádi Judit (1976)

Kovalovszky Dániel: Rusty Forest (2012)                          Kiss Kuntler Árpád: Képpár (1996)

Eifert János: OpArt tanulmány            Király László György: Ti-Ti-Tá-Ti-Ti                  Király László György: Kerítések évada

S. Varga Ilona: Somi Panni – Baratha Natyam tánc

S. Varga Ilona: Orszáczky Jackie – utolsó budapesti fellépésekor

Eifert János: Tánc/Test/Tanulmány (2009)

Fotóárverési Szabályzat

A kiállított fotó-műalkotások megvásárlásának feltételei:

1/ A Klubrádió Zrt. Budapest, III. kerület Bokor u. 1-3-5. szám alatti irodájának galériájában kiállított és összesen tíz fotóműalkotás, melyek alkotója és címe az alkotás mellett megjelölésre került a Klubrádió Zrt. kizárólagos tulajdonát képezik az alkotók írásban megtett jognyilatkozata alapján, így az alkotások megvásárlói teljeskörű, korlátozásmentes tulajdont szerezhetnek az alkotásokon. A fotó-műalkotások értékesítéséből befolyt vételárat a Klubrádió a további működésének finanszírozására fordítja az alkotások megvásárlására nyitva álló héten zajló gyűjtésből befolyt hallgatói támogatásokkal együtt.

2/ Az alkotások 2015. október 12. napja és a 2015. október 16. napja között vásárolhatók meg oly módon, hogy az alkotások megvásárlása iránt érdeklődők levélben, vagy a Klubrádió irodájában zárt borítékban árajánlatot tesznek az általuk megvásárolni kívánt fotó-műalkotásra. Árajánlatot több műalkotás megvásárlására is lehet tenni.

3/ Az ajánlatok tartalmaznia kell az ajánlattevő nevét, lakcímét és telefonos elérhetőségét, valamint a megvásárolni kívánt képek alkotójának nevét és az alkotás címét, továbbá az egyes megvásárolni kívánt alkotásokért ajánlott vételár összegét, amely alkotásonként legalább 50.000,- Ft, azaz Ötvenezer forint összegnek kell lennie és egyösszegű átutalásos, vagy készpénzfizetésre kell vonatkoznia.

4/ A vételi ajánlatok értékelésére, a postai úton érkező ajánlatok bevárása miatt, 2015. október 22. napján kerül sor. Az értékelés során az 50.000,- Ft vételi árajánlatot el nem érő ajánlatokat a Klubrádió figyelmen kívül hagyja, egyebekben az adott alkotásért legmagasabb vételárat kínáló személynek értékesíti az alkotást.

5/ A Klubrádió a 2015. október 26. napjával kezdődő héten valamennyi ajánlattevőt a megadott telefonos elérhetőségén értesíti arról, hogy ajánlata nyerte-e vagy sem, illetőleg arról, hogy mely ajánlata nyert, egyben az adott képekre nyertes ajánlattevőt felkéri, hogy 2015. október 26. és október 30. között fáradjon be a Klubrádióba az adásvételi szerződés megkötésére, a vételár kifizetésére és a megvásárolt fotó-műalkotás(ok) árvételére. Amennyiben a legmagasabb vételi ajánlatot tevő személlyel nem sikerülne 2015. október 30. napjáig megkötni az adásvételi szerződést, úgy a Klubrádió Zrt. az adott alkotás megvásárlásra a második legmagasabb ajánlatot tevő személy részére teszi lehetővé a szerződés megkötését és adásvétel lebonyolítását.

ART MARKET BUDAPEST
NEMZETKÖZI KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR
2015. október 8-11.
Millenáris, Budapest

A 2011-ben létrejött ART MARKET BUDAPEST nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár olyan művészeti kompozíciót mutat be Európa talán legkülönlegesebb kiállítási csarnokaiban, amely bár a legpatinásabb nemzetközi vásárokról ismert kiállítóknak is lehetőséget ad, kiemelten kezeli a máshol talán még nem is látott, a nemzetközi színtéren még fiatal galériákat és művészeket, köztük a jövő épp most feltörekvő sztárjait.

Budapest október 8 – 11. között, az Art Market Budapest idejére újra a régió képzőművészeti fővárosává válik.

Ötödik alkalommal jelentkezik 2015-ben az Art Market Budapest, amely ma már a kelet-európai régió vezető művészeti vásáraként várja kiállítóit és látogatóit a Millenáris kiállítási csarnokaiba. Az októberben nyíló seregszemle idén is számos különlegességet tartogat a művészetbarátok számára.

Az Art Market Budapest Kelet-Európa vezető és Európa egyik számottevő művészeti vására, Magyarország legnagyobb, évente egy alkalommal megrendezésre kerülő kortárs kiállítása. A rendezvény kiemelt célja továbbra is a régió művészete és művészeti piaca elismertségének és fejlődésének előmozdítása, a régió képzőművészeti választéka felé irányuló helyi és globális érdeklődés felkeltése.

2015-ben közel 6.000 négyzetméteren mintegy 500 művész több ezer alkotásával találkozhatnak a látogatók. A 25 országból érkező közel 100 kiállító között valamennyi jelentős hazai kortárs galéria is jelen van. Az idei év egyik különlegessége a GUEST BALKAN elnevezésű művészeti vendégprogram, amely a Nyugat-Balkán országainak művészetét állítja fókuszba. A vásár helyszínén látható kiállítási anyag mellett, szakmai programok és szatellit események formájában, mutatkozik be Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia művészete. Az ART FROM BERLIN program a német főváros, a BALTIC TRIANGLE a balti országok képzőművészetének szentelt magas színvonalú válogatás. A múlt évben létrehozott, nagysikerű ART PHOTO BUDAPEST szekció egy teljes kiállítási csarnokot tölt meg kortárs fotóművészettel, kiemelt célja, hogy Budapestet Európa új fotóművészeti fővárosaként mutassa be és tegye nemzetközileg vonzóvá. A sCULTUREelnevezésű szoborprogram, melynek díszvendége 2015-ben a világhírű sztárszobrász Bernar Venet, a Millenáris épületei között látványos szabadtéri szoborparkkal egészíti ki a különleges beltéri művészeti anyagot. A nagyszabású képzőművészeti kiállítást mintegy félszáz program, köztük könyvbemutatók, performanszok, filmvetítések, kerekasztal-beszélgetések és múzeumpedagógiai foglalkozások kísérik.

A vásár idejére Budapest Európa egyik legvonzóbb kulturális turisztikai célpontjává válik majd, hiszen 2014-től az Art Market Budapest a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál egyik kiemelt partnere, így Budapest számos kiemelkedő nemzetközi színvonalú társművészeti eseménnyel várja a kortárs kultúra iránt érdeklődő nemzetközi és hazai közönséget.

„Az Art Market Budapest alapítói talán a jövőbe láttak akkor, amikor ezt a merész művészeti vállalkozást a globális gazdasági válság talán legnehezebb éveiben útjára indították, a Kelet-Európa vezető kortárs művészeti vására iránti érdeklődés és figyelem mindenesetre őket igazolja. Szívesen osztjuk majd meg a vásáron szerzett tapasztalatokat, és a következő években egyre többen jövünk majd el, hogy élvezhessük az Art Market Budapest által nyújtott inspiráló élményeket” – nyilatkozta múlt évi látogatása során az Art Market Budapest védnöke, Nancy G. Brinker, volt budapesti nagykövet, az USA kormányának korábbi protokollfőnöke – az USA egyik legbefolyásosabb közéleti személyisége és a közép-európai képzőművészet támogatója.

Mint ahogyan már korábban említettük, az Art Market Budapest 2014-ben Art Photo Budapest néven egy teljes egészében a fotóművészetnek szentelt kiállítási szekciót hozott létre, amely egyben Közép és Kelet Európai egyetlen fotóművészeti vására.

Budapest Európa gyorsan fejlődő, új fotóművészeti fővárosa, amely a világ fotóművészetét jelentősen befolyásoló huszadik századi mesterek, Brassai, André Kertész, Robert Capa és Moholy-Nagy László nyomdokain, a regionális összehasonlításban is jelentősnek tekinthető múzeumi és intézmény rendszer által biztosított háttérrel igyekszik támogatni a fotóművészek és szakemberek új generációját.

Az Art Photo Budapest programjában kiállító fotógalériák és további fotóművészeti projektek:

Apteka Sztuki – Warsaw (PL), ART+TEXT – Budapest (H), Artinbox – Prague (CZ), Camera Austria – Graz (AT), Capa Center – Budapest (H), Central European House of Photography – Bratislava (SK), Erdész – Szentendre (H), European Months of Photography – Luxemburg (L), Everybody Needs Art – Budapest (H), Hungarian Electrographic Art Association – Budapest (H), Hungarian House of Photography, Mai Manó Ház – Budapest (H), Hungarian Museum of Photography – Kecskemét (H), Inda – Budapest (H), Il Magazzino dei Re – Busto Arsizio (IT), Marinko Sudac Collection – Zagreb (HR), Moholy-Nagy University of Art and Design, MOME Masters – Budapest (H), Nessim – Budapest (H), Photon – Ljubljana (SL), Vienna (AT), Photonic Moments – Ljubljana (SL), Photoport – Bratislava (SK), Random – Budapest (H), Studio of Young Photographers, FFS – Budapest (H), TOBE – Budapest (H), Várfok – Budapest (H), We ♥ Artists – Budapest (H), Whiteconcepts – Berlin (DE)

Szerelmem, a Tánc! Eifert János kiállítása a Bethlen Galériában, Budapest, 2015. szeptember 12 – október 6. A kiállítást Lőrinc Katalin Harangozó-díjas táncművész nyitja meg, 2015. szeptember 12-én, 18 órakor

Aczél Péter, Olasz Ágnes, Pivonka Kriszta és Eifert János felvételei

“Szerelmem, a játék

Eifert János: „Szerelmem, a tánc” című kiállítása Budapesten, a Bethlen Téri Színházban

Eifert János, a fiatal táncművész – úgy 1970 körül – elkezdett fotografálni, hogy elkapja a pillanatot, amely az általa megélt és látott örökös mozgásból kiszakítható. Ám hamar rájött, hogy önmagában a kimerevített pillanat (a dokumentum) kevéssé érdekli, azt meghagyja a sok komoly riporternek, ő pedig játszik.

Mégpedig olyan időkben kezdett játszani, amikor még nyoma nem volt a digitális, szinte bárki által kezelhető játékszereknek; analóg játéka másfajta figyelmet, ügyességet követelt. Első eszköze a bemozdulással történő játék: híres, fesztiváldíjas táncfotói (kb. 1982-ig) mind egy-egy nagyszerűen eltalált bemozdulásnak, vagy szándékos fénymozdításnak köszönhetik örök-elevenségüket. Ezután jó bő évtizedes pauza következett, melyben a tánc felől az akt fotózása felé fordult, azonban azt sem tudta nem-táncosként megközelíteni. A kiállításon is szerepelnek olyan képei, amelyek eredetüket tekintve ugyan műtermi aktfotók, mégis: akár már a beállítás megrendezésével, akár speciális környezeti, fényforrásbeli ötletek révén: eltérnek a szokványosan „esztétikus” testábrázolástól.

A montázs-kollázs technika, mellyel annak idején már manuálisan is „megbolondította” képeit, a 90-es évek második felétől (amikor ismét szívesen fókuszált a táncosra, mint olyan előadóra, aki testében hordoz egy lényeges pluszt az aktmodellhez képest) a digitális lehetőségekkel új lendületet kapott. A legutóbbi évek fotói – bár egyik sem táncelőadáson készült, hanem a táncos testtudást kihasználó műtermi felvételek – már olyanok, mint egy-egy összetettebb társasjáték. Külön szabályok vonatkoznak az izmokra, a gesztusokra, a testfelületekre, a fényekre, a csaknem monokróm színvilágra (a régebbi képek fekete-fehér anyag!), a struktúrára, a szimmetriákra és asszimetriákra. Mindez messze nem olyan bonyolult, mint ahogy leírom, sőt: Eifert képeit mindig a világosság, a nyíltság, az egyértelműség jellemzi még akkor is, amikor bújócskázik.

Lehetne persze ezt a kiállítást máshonnan is megközelíteni: beszélhetnénk arról, micsoda világnagyságok szerepelnek a képeken; hogy gyakorlatilag egy színháztörténeti lexikon exkluzív illusztrációi között sétálgatunk. Marcel Marceau, Köllő Miklós, Maina Gielgud, Dózsa Imre, Antonio Gades, Uhrik Dóra… Nemzetközi hírű személyiségek, társulatok – akiket Eifert mind személyesen látott és közelített meg. És nem mintha nem töltené el örömmel (és nyilván büszkeséggel is) az, hogy tanúja lehetett a nemzetközi kultúrtörténet nagy eseményeinek, hanem számára e játékból végső soron az a fontos, mit tud kihozni az adott pillanatból. Legyen az előadó híresség, vagy csupán egy tánciskolai növendék, előbbiből is lehet jelentéktelen képet létrehozni, utóbbi is lehet alanya egy olyan műalkotásnak, amely legnagyobb részben már nem az előadó személyének, hanem Eifert János különleges figyelmének, fantáziájának és arányérzékének értékes produktuma.

Post spriptum: a kiállítás 2015. szeptember 12-én nyílt meg, e sorok írója úgy is, mint újságíró (verbálisan), úgy is, mint táncművész (mozdulatokkal) és – véletlenül ugyan -, de úgy is, mint a kiállított képek egyikének modellje nyitotta meg.”

Dr. Lőrinc Katalin táncművész / újságíró / egyetemi tanár

A “Konyhaművészet 1990-2006″ c. kiállítást Fülöp József rektor (MOME) nyitotta meg:

“Hölgyeim és Uraim, Kedves vendégek,

engedjék meg, hogy személyes irányultságot adjak ennek a megszólalásnak, mert nagy szerencsémre részese lehettem a Konyhaművészet történetének, és abban, hogy ma itt lehetek Önökkel, ennek van szerepe, függetlenül intézményektől és titulusuktól. Valamikor, nem sokkal a lap indulása után, a kilencvenes évek legelején Nádai Ferenc, a magazin tervezője és art direktora vélte úgy, hogy egy frissen diplomázott rajzfilmes – ez voltam én -, a szó szoros értelmében színesíthetné a lapot. Így megkért, hogy az akkoriban állandó rovatként jelentkező, tematikusan csokorba gyűjtött rövid receptekhez készítsek illusztrációkat. Hát én ezt nagy élvezettel csináltam onnantól kezdve hosszú éveken keresztül, meganimálva, vagyis megszemélyesítve a recepteket, így töltve meg az oldalpárokat krumplifejű karakterekkel.

Ezzel beléphetettem abba a világba,  melynek különleges hangulata volt.

Mindennek a kiindulópontja egy álom, a lapalapítók, Komáromi Zoliék álma volt, akik a magazin működtetését legszemélyesebb vállalásukként kezelték és éltek meg hónapról hónapra.

Így a lap kiállása, megjelenése, profizmusa, szemlélete – egyszóval kivállósága – mögött nem egy kiadó vállalat nyüzsgő szerkesztősége, menedzsmentje, corporate imidzse állt, hanem elkötelezett, lelkes személyiségek. Alkotók. Írók, fotográfusok, szerkesztők, tervezők, séfek és gasztronómusok, borászok és stylistok. Egy olyan laza közösség, mely időről időre találkozott is, egyfajta klubot alkotott, és a résztvevők magukénak érezhették a lapot. Talán mondhatom ezt mások nevében is, büszkék voltunk arra, hogy a Konyhaművészet nem csupán egy gourmet magazin. (Halkan jegyzem meg, milyen jó lenne, ha manapság lapozhatnánk magyar nyelven megjelenő, jó minőségű, “csupán” gasztronómiai periodikákat!) kulturális jelenség volt, melyben a kulináris témák mentén a szellemi jólét minden vetülete, területe érintve volt. Mindezt könnyedén, elegánsan, mintha a legtermészetesebb dolog lenne ezek összetartozása. Mint ahogyan az is.

Az más kérdés, hogy a lap olvasói jártukban-keltükben sokszor mást tapasztalhattak környezetükben. Akkoriban a Konyhaművészetnek éppen ezért küldetése is volt.

A kiállítást szemlélve számomra kissé meglepő élmény, hogy az itt installált munkákon szereplő ételek mennyire frissek, akár több évtizeddel is készültük óta. Nem öregednek. Valamilyen időtlenség lengi be a tányérok tartalmát, és az egybegyűjtött anyag azt is megmutatja, hogy volt egy egységes vizuális nyelve, szemlélete a Konyhaművészetben megjelent fotográfiáknak, bár többen is készítették annak idején a képeket.

Egyetlen fájdalmam csak az, hogy maga a magazin vizuális valójában nem lett része a kiállításnak, mert az adhatott volna igazán teljes képet arról, mi is történt 1990 és 2006 között, de nem lehetek telhetetlen én sem. Gratulálok az évfordulóhoz, és mindenkinek kívánom, hogy teljen öröme abban, amit a kiállítás kínál.” (Fülöp József)

Eifert János felvételei

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szeretettel meghívja Önt 2015. augusztus 28-án, pénteken, 15 órára a Konyhaművészet 1990-2006 című időszaki kiállításának megnyitójára. Köszöntőt mond Kiss Imre múzeumigazgató, a kiállítást megnyitja Fülöp József rektor, MOME

KURÁTOROK: Kiss Imre, Komáromi Zoltán, Vomberg Frigyes

A FELVÉTELEKET KÉSZÍTETTÉK: Balázs Péter, Csíkszentmihályi Márton, Eifert János, Jung Zseni, Komáromi Zoltán, Máté Gábor, Patyi Árpád

AZ ÉTELEKET ÉS A DESSZERTEKET KÉSZÍTETTÉK: Bicsár Attila, Boross Tamás, Farkas Bálint, Feke Zoltán, Héjja László, Holes Péter, Kaszás János, Korpádi Péter, Lusztigh Mária, Majzinger János, Mihályi László, Palotás Péter, Pethő Balázs, Szűcs Árpád, Ványi László, Vomberg Frigyes

KIVITELEZÉS: Baglyas György, Rieder Lajos

Balázs Péter, Csíkszentmihályi Márton, Eifert János, Jung Zseni, Komáromi Zoltán, Máté Gábor és Patyi Árpád felvételei

Eifert János fotóművész kiállítása nyílt meg 2015. július 24-én, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában, Hármasképek/Triptichons címmel.

Eifert János kiállítása a Rondella Galériában

A kiállítás nagyon sikeresnek tekinthető, sokan keresik fel a galériát, hogy megnézzék Eifert János fotóit. Sok külföldi látogató fordul meg Esztergomban, akik közül rengetegen érdeklődnek a kiállított munkák iránt. Eifert János munkássága során nemzetközi elismertségre tett szert, számos országban állította ki fotóit, ezért kiállításait nagy érdeklődés övezi. Nem csak a bemutatásra került anyag érdekes, már a kiállítás megnyitója is nagyon izgalmasra sikerült, mivel a galériában áramszünet volt, így egy spontán ötlet nyomán minden vendég leakasztott egy képet a falról és kivitte a vár udvarára. Az inspiráló történelmi környezet igazán hangulatossá tette a megnyitót, különleges hátteret adva az önmagukban is lenyűgöző fotóknak. Ebben a környezetben igazán tudnak érvényesülni Eifert János alkotásai, melyekben a természet, az emberi test ábrázolása és a mozdulatok harmóniái sűrűsödnek egységes egésszé. Eifert János kiállítása 2015. augusztus 16-ig tekinthető meg az esztergomi Rondella Galériában, hétfő kivételével minden nap, 11:00 és 16:00 óra között.

A művész megfogalmazása szerint az érzelem, a gondolat és a képzelet hármasára épülő képek együtteséből építkezik ez a kiállítás. Az emberi érzelmek, gondolatok és a képzelet szövevénye maga az élet, ami túlmutat a valóságon, de az emberekben benne él. A képek magát az embert tárják a nézők elé, erős érzelmeket keltve a szemlélőben, színekkel, formákkal, egyéni képkivágásokkal. A címből is kiderül, a kiállításon látható alkotások triptichonok, vagyis három képből állnak, melyek valamilyen módon összefüggésbe hozhatók egymással. A hármas tagolás segíti a nézőt elmélyülni abban, amit a képeken lát, különféle nézőpontból megvilágítva ugyanazt a gondolatot. Néhány képet az erős színhatás tesz sokkolóvá, máshol a modellek különleges pozíciói szegezik a látogatók tekintetét a képre. Nehéz elsétálni ezek mellett az alkotások mellett úgy, hogy ne állnánk meg percekre, befogadni a képek mondanivalóját, szemlélni a különleges formákat, a színeket és mozdulatokat. A modellek szinte beszélnek hozzánk a képekről, mozdulataikon, arckifejezéseiken keresztül. Nem is csoda, mivel Eifert János ezeknek a mozdulatoknak a mestere, táncművészeti ismeretei megjelennek fotóin is. Az ember nem csak szavakban kommunikál, a testbeszéd többet árul el a szavaknál, a szemlélő ugyanúgy megpróbálja őket értelmezni, ahogyan egészében a képet is. Nagyon izgalmas végigjárni a kiállítást, elidőzni a képek előtt, hiszen igazi élményt nyújtanak, kalandozást a képzelet világában …

Mécses Éva Hilda, művészettörténész (MNM Rondella Galéria)

Pivonka Kriszta, Olasz Ágnes, Mécses Éva Hilda, Molnár László felvételei

Kovács Zsolt és Eifert János felvételei

Jubileumi tárlat nyílt az Euro Foto Art Galériában

KULTÚRA / 2015/07/06 AT 8:41 AM /

Rendkívüli tárlatnyitóval ünnepelte meg a nagyváradi Euro Foto Art Galéria fennállásának 25. évfordulóját péntek délelőtt. Az eseményre színültig megtelt a Nagyvásártéri (ma December 1 park) kis galéria, ahol elsőként az alapító Tóth István, az Euro Foto Art egyesület elnöke köszöntötte a meghívottakat, több egykori kiállítót, számtalan szimpatizánst, önkéntes támogatót, néhány mecénás politikust, és egy tucatnyi hűséges zenészt is, akik a tárlatnyitókat az évek során muzikális momentumokkal szolgálták. A zenészek között a leghűségesebb csapat a Varadinum vonósnégyes, amely a kezdetek kezdete óta jelen volt a galéria életében.

A tárlat anyagának kisebb része művészfotó, hiszen a visszaemlékezés jegyében most elsősorban dokumentumértékű képeké volt a főszerep. Negyedévszázadnyi tárlatnyitó pillanataira tekinthetünk vissza, illetve tekintenek ránk is a képekről az egykori események szereplői. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen „negatívum” hangzott el szellemesen a tárlatnyitón, mégpedig, hogy a képeken az arcok sajnos mintha fiatalabbak lennének, mint a mostaniak…

A megörökített momentumokat egy jubileumi fotóalbumban is összefoglalta a galéria, melyben részletesen fel is sorolják azokat a kiállításokat, amelyeket 1990-től 2015 jelen pillanatáig. ahogy Tóth István fogalmazott „sokszor üres zsebbel”, de sok-sok örömteli, baráti önkéntes munkával a váradi nézők elé tárt a galéria kis csapata. A statisztikák impozánsak: 25 év alatt több mint 500 egyéni vagy csoportos fotókiállítás, közel 40 ország meghívott fotóművészei és összesen úgy 45 000 fotográfia.

A megnyitón első körében tisztelettel emlékeztek meg név szerint is azokról a fotográfusokról, barátokról, akik az elmúlt 25 év során sajnos elhunytak.

A köszöntők sora ezután mintegy két órára nyúlt, hiszen a galériavezető mindenkire gondolt, aki valaha segítette a fotószalon munkáját, így elismerő oklevelek és emlékplakettek tucatjai kerültek átadásra, valamint többen is hozzászólhattak az elmúlt 25 esztendő tanulságaihoz. Érthető, hogy e helyütt képtelenség lenne felsorolni minden egyes fontos nevet.

A galériát dicsérők szavaiból egyöntetűen körvonalazódott Tóth István mindenkor fáradhatatlan és agilis szervezőmunkája, s hogy az Euro Foto Art Galéria egy országos szinten is egyedülálló szakmai műhelyt és kiállítóteret teremtett városunkban, Nagyváradra hozva a nemzetközi fotográfia művészköveteit, illetve városunk hírét is eljuttatva a nagyvilág számtalan sarkába.

Az elmúlt 25 esztendő emlékképei megtekinthetők a galériában július 28-áig. (Tóth Gábor)

Biharmegye.ro

Zsúfolásig megtelt a létrejöttének 25. évfordulóját ünneplő nagyváradi Euro Foto Art Galéria július 3-án, pénteken a jubileumi kiállítás megnyitója alkalmából. Érkeztek fotóművészek Magyarországról, valamint Erdély és a Partium különféle városaiból. A Nagyvásártéri galériában lévő tárlat július 28-ig tekinthető meg hétköznaponként 8–19 óra között.

A vernisszázson Tóth István fotóművész, az első Bihar megyei fényképgaléria megálmodója, vezetője fölelevenítette a kulturális intézet történetét. 1991 és 2009 között a színház mögötti egyik épületben működött a fotógaléria. Amikor az épületrész visszakerült az orsolyiták tulajdonába, a galériának el kellett költöznie onnan. Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője adta az ötletet, hogy a Nagyvásártér (mai nevén December 1 tér) 12. szám alatti épület fölszinti és félemeleten lévő része alkalmas volna fotógalériának. Új székhelyre tettek szert tehát. Tóth István örömmel mondta, hogy a mostani ünnepi tárlat a galéria 500. kiállítása. A világ minden szegletéből jöttek már ide fotóművészek, több mint 45 ezer művészfotót állítottak ki az elmúlt huszonöt esztendőben. Jó néhány országos és nemzetközi fotószalonnak is otthont adott a fotóművészeti galéria.

Az ünnepi tárlatnyitóra érkeztek fotóművészek például Budapestről és Szolnokról, Marosvásárhelyről és Kolozsvárról. A meghívottak között voltak zenészek, újságírók, politikusok, közéleti személyiségek. Beszédet mondott többek között Ramona Novicov műkritikus, Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere, Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő.

Fotós jóbarátok is köszöntötték a galériavezetőt. Mindenik felszólaló méltatta a váradi fotóművész lelkesedését, a fotográfia iránti szenvedélyét, szakmai tudását.

A zene sem hiányzott a vernisszázsról. Azon művészek léptek föl, akik rendszeresen közreműködnek a galéria tárlatnyitóin: a Varadinum vonósnégyes (Costin Éva, Székely Boglárka, Marcu Ágnes, Thurzó Sándor József), Lucian Maliţa hegedűművész, Alexandrina Chelu (ének) és Florin Chelu (gitár, ének), valamint Ariadna Mircescu és Georgiana Mircescu fuvolások.

A jubileumi tárlat az előző kiállítások megnyitóit eleveníti föl több mint 90 fénykép révén. A rendezvényen Tóth István díszokleveleket és emlékplaketteket adott át fotós kollégáknak, a galériát támogató magánszemélyeknek és különféle intézmények vezetőinek. Az esemény mindenik résztvevője kapott ajándékul egy, a galériában 1990–2015 között történteket bemutató katalógust. Az ünnepi beszédek és plakettek, oklevelek kiosztása után, a pezsgős koccintás előtt pedig a galéria mögötti nyári kertben csoportkép készült. (Tóth Hajnal)

EXPO ART FOTO INTERNATIONAL  / GALERIA “EURO FOTO ART” / HOTEL CRISANA, FÉLIX FÜRDŐ, ROMÁNIA / 2015. július 2 – augusztus 8.

Kiállító fotóművészek: Baba – Filimon Ciprian (RO), Berinde – Sora Maria (RO), Csató Imre Zsolt (RO), Dancoglu Constantin (RO), Eifert János (HU), Filipescu Christian (RO), Gabor Ovidiu Bogan George (RO), Gavaldik Zoltán (HU), Holocsi Kálmán (HU), Kajtár Tibor (HU), Kardos Tamás (HU), Kovács Réka (RO), Mészáros Ödön (HU), Moritz Egon (RO), Petrila Gheorghe (RO), Pop Ovi D. (RO), Rusu Adela Lia (RO), Talpos Gheorghe (RO), Tóth Stefan (RO), Tudosescu Gabriel (RO)

Kovács Zsolt, Gavaldik Zoltán, Holocsi Kálmán és Eifert János felvételei

BicikliArt országos képzőművészeti kiállítás a Kortárs Galériában, a Vértes Agorájában (Tatabánya, Szent Borbála tér 1.) 2015. április 17 – június 12.

A kiállítást Menyhárt Jenő, zenész nyitott meg, közreműködött a Bélaműhely zenekar. A megnyitón Menyhárt Jenő, zenész beszélt a bicikliről, életünk egyik legmeghatározóbb eszközéről és a Föld egyik legfontosabb közlekedési eszközéről. A kiállítást is méltatta, hiszen minden ilyen esemény segítséget nyújt ahhoz, hogy a kerékpár közelebb kerüljön az emberhez – fogalmazott Menyhárt Jenő.

Az országos tárlat meghívásos rendszerben, neves művészek közreműködésével jött létre. Témája a kerékpár. A kiállítás a legkülönbözőbb módon szolgálja a közönség és a művészet találkozásait, ismereteket, élményeket nyújtva minden korosztály számára. A kiállítás fő támogatója egy kerékpárral díjazza a közönség által legtöbb szavazatot kapott művészt.

Bodroki Csaba és Tatabánya Point felvételei

A kiállítók: Bács Emese, Bajkó Attila, Barabás Márton, Bojtor Verabella, Bunda Róbert, Eifert János, Fodor Ákos, Germán Fatime, Gulyás Ferenc-Gulyi, Győrfi András, Halász Jácint, Haszon Ákos, Holló Anna, Holló István, Horváth András, Horváth Mónika, Huszti János, Kadosa Kiss József, Kammerlohr Kováts László, Kaposi Endre, Kara György, Koltay Dorottya Szonja, Lévai Ádám, Luzsicza Árpád, Makhult Gabriella, Mátrai István, Matyus Dóra, Miknyik Mihály, Mórocz István, Nagy Gábor, Neuberger István, Nosek László, Oláh György, Orr Máté, Papp Norbert, Párkányi Raab Péter, Révész Napsugár, Roskó Gábor, Szabó Gusztáv, Szabó Sznono Naomi, Szajkó István, Szamódy Zsolt Olaf, Szarka Fedor Guido, Szegedi Katalin, Szigeti Márta, Szpaszov István Zsolt, Tarjáni Antal, Tettamanti Ádám, Tettamanti Béla, Tóth Alíz, Tóth Ernő, Tóth Kristóf, Tóth Pitya István, Untune, Urbán Ádám, Vancsó Zoltán, Verebélyi Diána

Eifert János: BicikliArt – szekvencia (Hódmezővásárhely, 2007)

KULTURNI NOVINKI – 11.01.2015 – 23:59 http://kulturni-novini.info/news.php?page=news_show&nid=20630&sid=2

Фотографска изложба на Янош Ейферт в Сливен

 Началото на творческия сезон през 2015 година за Художествена галерия „Димитър Добрович” в Сливен бе поставено с респектиращ акт: изложба на световноизвестния фотограф Янош Ейферт.

Инициативата в града под Сините скали е организирана съвместно с Унгарския културен институт и е втора след общото начинание: гостуването на творби от Виктор Вазарели тук, на които се насладиха тогава ценителите. Творческото сътрудничество между художествените центрове започна още през 2010 година – с представяне на видния автор в сливенската зала „Сирак Скитник”, като в 2011 година гостува и изложбата „Народно изкуство на област Зала” (Унгария); в следващата година, в къща „Миркович” сливенци видяха творби (емайл) в сбирката под наслов “Огнена магия”. Запомнящи се за почитателите останаха и произведенията в техника „куилт” в изложбата „Метаморфози” (2013 г.), като в отминалата година те се запознаха и с изкуството на творците „народни приложници” от гр. Кечкемет, в  организираната етнографска експозиция.

Настоящата фотоизложба бе открита от директора на ХГ „Димитър Добрович” Даниела Ненчева, изразила удовлетворението си от обещаващо силните начални стъпки за сезона на културния институт. Присъстващите оцениха кредото на артиста Ейферт, осмислящ фотографията „като много сериозна игра и възможност за опознаване на света; за срещи, нови задачи, както и със свободата да изразява мислите си на свой собствен образен език.” Творецът счита, че докато балансира на границата между въображение и действителност, образопишешият (фотографът) осъществява задачата си: „да гледа, да вижда и да прави видимото”.

Изявен творец и представител на жанра в своята страна и в чужбина, Ейферт извървява сложен път от първите си фотографски опити (в 1968 година) със снимките на танцовия състав „Хонвед”. Той продължава през диапорамите (1985 г.), в създаването и редактирането на първото в Унгария онлайн фотографско списание, през организацията на Първата национална унгарска фотоседмица (като неин художествен ръководител) и др. Участието в над 650 общи изложби и експонирането на 150 самостоятелни обуславя признанието за приносите на утвърдения фотограф, получил за работата си близо 170 отличия.

Неговият перфекционизъм се изразява в многобройни опити, търсейки най-въздействащия художествен ракурс и образност (още от времето преди употребата и помощта на фотошоп), използвайки триптиха като основно средство за представяне движението и развитието на обектите. Многообразието, разножанровото себеизразяване (с търсения в сферата на различните видове фотография: актова, с интерес към танцови, природни и приложни обекти), разкриват неспокойния и експериментаторски дух на твореца Ейферт. Посетителите на изложбата се съпричастяват със заключенията на организаторите, анонсиращи я: „Поетични, концептуални и метафорични, фотографиите на Ейферт провокират и ни подканват да разсъждаваме върху общочовешки проблеми. Използвайки възможностите на фотографското изкуство, унгарецът облича в образи философски концепти: динамиката на тялото, изначалната ни връзка с природата и др.”

В негово лице творците от Балканския регион имат свой изявен представител и своеобразен културен посланик, който осъществява и успешна преподавателска,  експертна и лекторска дейност.

Настоящата изложба, след представянето й в Скопие и Прищина, е показана и в редица български селища (в Плевен, в столицата, Велико Търново и др.

Автор: Иванка Денева

събота, 10 януари 2015 г. 21:00 ч. |  Автор: kmeta.bg

http://www.kmeta.bg/dimityr-dobrovich-otkri-godinata-s-izlozhba-na-qnosh-ejfert-40703.html

“Димитър Добрович” откри годината с изложба на Янош Ейферт

Експозицията е вече е показвана в Скопие, Прищина София, Плевен и Велико Търново

Художествена галерия “Димитър Добрович” откри първата изложба за 2015 г. – фотоекспозиция “Арс Поетика” на Янош Ейферт, организирана с подкрепата на Унгарски културен институт. Първото за годината галерийно събитите откри Даниела Ненчева, директор на Художествена галерия-Сливен. 

“За мен фотографията е игра. Много сериозна игра. Тя означава възможност за опознаване на света, срещи, нови задачи, както и свободата да изразявам мислите си на свой собствен образен език. Да гледаш – да виждаш – да правиш видимо: това е задачата на фотографа, докато балансира на границата между въображение и действителност”, каза при откриването Ненчева, предаде sliveninfo.

Янош Ейферт е роден през 1943 в Ходмезьовашархей, Унгария. Започва да се занимава с фотография през 1968, когато прави първите си снимки на Танцовия състав Хонвед. От 1985 започва да прави и диапорами. През 1998 е художествен ръководител на Първата унгарска национална фотоседмица, основател и главен редактор на първото онлайн фотографско списание. Янош Ейферт е един от най-известните представители на унгарското фотографско изкуство.

Има зад гърба си 150 самостоятелни изложби, участвал е в 650 общи изложби и е награждаван 168 пъти. Настоящата ретроспективна изложба на Янош Ейферт ни запознава не само с неговото творчество, а е и културен посредник в балканския регион. Изложбата вече е показвана в Скопие, Прищинаи София, Плевен и Велико Търново. Янош Ейферт е един от най-известните представители на унгарското фотографско изкуство в Унгария и чужбина.