Magyar származású fotográfusok Franciaországban című nemzetközi fotókiállításon 30 olyan nagynevű, Magyarországon is népszerű alkotó (pl. André Kertész, Brassaï, Robert Capa, Lucien Hervé), valamint a hazai közönség előtt még kevéssé ismert, magyar származású művész (pl. Rogi André, Ergy Landau, Ervin Marton, Emeric Feher, André Steiner stb.) munkái tekinthetők meg, akik az 1920-as évektől napjainkig Franciaországban működtek, illetve működnek ma is. Az eddig még soha nem szerepeltetett képeket is felsorakoztató, kizárólag vintage kópiákból (az alkotók által készített korabeli nyomatokból) álló, többnyire francia magán- és közgyűjteményekből érkező válogatást most először láthatta a budapesti közönség.

    Pörneczi Bálint: Renaud, kanadai független színházi rendező

A kiállítás alapja egy monográfia, mely a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg: a  (Photographes d’origine hongroise en France) egy olyan kötet, amelyben eddig még soha nem publikált dokumentumok láthatóak. A kiállítás egyik különlegessége az a három, nemrégiben előkerült, közel százéves Kertész-fotó, amelyet az érdeklődők itt láthatnak először. André Kertész életműve fotótörténeti referencia, amelynek jelentőségét a kiállítás is megfelelően érzékelteti. A tárlat címe („Au revoir!”, azaz Viszontlátásra!) a frankofil kapcsolódáson túl az alkotók és műveik kétpólusú létére, fel- és eltűnésük lehetőségére utal; a hazalátogatásra a maradás illúziója nélkül, a visszatérés szóbeli ígéretével vigasztaló búcsúra, egy nem végleges távozás aktualitására.

Labori Mészöly Miklós: Női modell  ……………………………….. André Steiner: Lily

Bernand-Mantel Béla: Gérard Philipe

A közel kétszáz bemutatott művet eredeti dokumentumok, tárgyak és mozgóképes anyagok egészítik ki, valamint korabeli kontaktmásolatok, amelyek rendkívüli betekintést engednek az alkotói folyamatokba. Mindenesetre átgondolt koncepció, remek rendezés, nagyszerű tálalás jellemezte az egész kiállítást, amelynek kurátorai Cserba Júlia és Cseh Gabriella voltak.

Több jó képet lehetett látni a kiállításon, így André Kertész, Brassai, Robert Capa, Alexandre Trauner vagy Lucien Hervé képei mellett láthatók Rogi André, Marton Ervin, Paul Almasy, André Steiner, Feher Emeric, Ergy Landau művei is. Néhány kép – Labori Mészöly Miklós: Női modell, Alain Fleischer: Keret – tükör, Étienne Sved: Mutatványos majommal, André Steiner: Lily, Bernand-Mantel Béla: Gérard Philipe – különösen megfogott, sok más képnél azonban úgy éreztem, az idő igencsak kikezdte művészi értéküket, hacsak nem a dokumentumértékre gondolunk. Bármilyen furcsa, legjobban nem a nagy nevektől, hanem egy eddig számomra ismeretlen Pörneczi Bálinttól voltam “elájulva”, pontosabban egy portréjától: Renaud, kanadai független színházi rendező.

Alain Fleischer: Keret – tükör …………………… Étienne Sved: Mutatványos majommal

A belső termek egyike az 1910-es években divatossá vált „szalon”- stílusban érzékelteti a látogatókkal a korabeli fotóműtermek hangulatát. Plusz kortárs képek is láthatóak – Alain Fleischer és Carole Fékété fotói kerekítik le szépen a kiállítás anyagát.

Látogatók szép számmal akadtak még az utolsó napon is, Lőrinc Katival és Kata lányommal élvezettel néztük végig a bemutatott anyagot, műveket és dokumentumokat.

Kiállított művészek: AATÓTH Franyó | Lucien AIGNER | Paul ALMASY | Rogi ANDRÉ | BARNA Anna | BERNAND-MANTEL Béla | BRASSAÏ | Robert CAPA | CSEH Gabriella | DETVAY Jenő Eugène | Nora DUMAS | Émeric FEHER | Carole FÉKÉTÉ | Alain FLEISCHER | François HAAR | Lucien HERVÉ | Rodolf HERVÉ | André KERTÉSZ | William KLEIN | François KOLLAR | LABORI MESZÖLY Miklós | Ergy LANDAU | MARTON Ervin | NADJ Josef | PÖRNECZI Bálint | Rosie REY | RÉVAI Ilka | SARKANTYU Illés | STEINER André | Étienne SVED | Alexandre TRAUNER

TáncKépek – a MANK és a REÖK fotókiállítása
Kortárs fotográfusok táncművészeti képeiből nyílik tárlat december 6-án a Reök-palotában.

A TáncKépek című kiállításon a balettől a néptáncon át a kortárs tánc sokféle variációjáig jelennek meg alkotások.
A tánc ábrázolása már ősidők óta foglalkoztatja a művészeket, hiszen egy tünékeny, illékony pillanatot kell megörökíteni az örökkévalóságnak.
A REÖK és a MANK közös kiállításának képein összesen 45 fotós különböző érzelmei és hangulata mutatkozik meg a falakon,
miközben a lépéseket és a mozdulatok energiáját ragadják meg a lehető legpontosabban.

A kiállítás kurátorai Eifert János és Dr. Nátyi Róbert.

A több mint 70 képből álló tárlat egészen január 19-ig lesz látható.

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Helyszín:

Reök-palota
Magyar Ede tér 2.
Szeged, 6720

http://szegedtourism.hu/hu/tanckepek-kiallitas/
https://reok.hu/hu/item/1279-tanckepek
https://szeged.hu/hirek/31703/tanckepek-kovetik-decemberben-a-dimenziokat-a-reok-palota-termeiben
https://www.facebook.com/events/re%C3%B6k-szeged/t%C3%A1nck%C3%A9pek-kort%C3%A1rs-fot%C3%B3m%C5%B1v%C3%A9szek-ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sa-a-re%C3%B6k-ben/2258132207626615/
https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-videk/2019/12/04/kortars-fotografusok-tancmuveszeti-kepeibol-nyilik-kiallitas-szegeden/
http://www.vasarhely24.com/kultura/megorokiteni-az-elmulo-pillanatot-tanckepek-cimmel-nyilik-kiallitas-a-reok-ben
https://kultura.hu/kortars-fotografusok-tancmuveszeti-kepeibol-nyilik-kiallitas-szegeden/
https://szeged.hu/hirek/31962/fotokon-elevenednek-meg-a-tancmuveszet-legszebb-pillanatai-a-reok-palotaban

Táncfotókkal zárja az évet a REÖK

Photo: Karnok Csaba/Délmagyar.hu
Photo: Tiszatáj.hu

A Kolozsvári Magyar Opera életében a zene képviseli a legfőbb értéket. 🎼 Októberben még nagyobb hangsúlyt fektettünk erre a VIVA LA MUSICA Fotópályázat meghirdetésével. 📸🖼Nagyon sok egyedi kreáció érkezett, amelyek ünnepi fényt adtak az eseménynek. 🎉 December 5-én a legkiemelkedőbb alkotásokból kiállítás nyílt a Kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában, ahol az Otello című előadás első szünetében Szép Gyula igazgató adta át a Viva la Musica fotópályázat fődíját Eifert Jánosnak, a különdíjat Olasz Ágnesnek, és a közönségdíjat Süveg Attila-Vajknak.

  . 

.

.

VIVA LA MUSICA

Fotópályázat kiállítása a Kolozsvári Magyar Operában
Megnyitó és díjátadás: 2019. december 5-én, 18:30 órakor, az Otello című előadás első szünetében
———————————–
Intézményünk életében a zene képviseli a legfőbb értéket. 🎼 Októberben még nagyobb hangsúlyt fektettünk erre a VIVA LA MUSICA Fotópályázat meghirdetésével. 📸🖼Nagyon sok egyedi kreáció érkezett, amelyek ünnepi fényt adtak az eseménynek. 🎉 December 5-én a legkiemelkedőbb alkotásokból kiállítást szervezünk a Kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában, 👩‍🎨 továbbá a fotópályázat nyerteseinek díjazására is sor kerül az Otello című előadás első szünetében.

🏅KÖZÖNSÉGDíJAS: Süveg Attila-Vajk (19) – ‘Hang’ulat (268 like)
🏆FOTÓPÁLYÁZAT NYERTESE: Eifert János (77) – A sivatag zenéje / Desert music
🎖 KÜLÖNDíJ: Tóth Ferenc (34) – Formák
🎖 KÜLÖNDíJ: Olasz Ági (58) – A hang

🎭🏆 Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! 🎵

[RO]:
Cu ocazia Zilei Mondiale a Muzicii, Opera Maghiară a desfășurat un concurs de fotografie cu tema VIVA LA MUSICA. 📸🖼 Din creațiile primite vom organiza o expoziție în foaierul operei, în data de 5 decembrie în pauza spectacolului Otello. 🎭👩‍🎨 La eveniment vor fi premiate și câștigătorii competiției. 🏆 Vă așteptăm cu drag! 🎵

Rejtett Ferencváros – Válogatás Lugosi Lugo László fényképeiből
Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény (1092 Budapest, IX. kerület, Ráday utca 18.), 2019. december 4 – 2020. február 01.
Megnyitó: 2019. december 4-én, 17:00 órakor
Megnyitja: Eifert János fotóművész

Lugosi Lugo László és a városkép remekül működő párost alkotnak.
melyet számos könyv és kiállítás bizonyít.
Fényképeit tökéletes technikai tudás és a lényegre koncentráló elbeszélő stílus jellemzi.
Figyelmét többnyire az elmúlás folyamata ragadja meg, fotóin jól tükröződik e törekvés, de a finoman kidolgozott részletek az ábrázolt téma átfogó megjelenítésére is képesek.
A kiállításra összeállított munkáin Ferencváros izgalmas helyszínei, részletei kerülnek bemutatásra.

.

A VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház és Könyvtár és a MÁV Fotókör tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, ismerőseit a
VI. Országos Miniatűr Fotópályázat kiállítás megnyitójára és díjátadójára, 2019. november 30-án 15.00 órára
A kiállítást megnyitja: Bödő Viktória, E-MAFOSZ fotóművész
A rendezvény háziasszonya: Molnár Lászlóné, VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház és Könyvtár Intézményvezetője
A kiállítás megtekinthető: 2019. november 30 – 2019. december 31-ig, az intézmény nyitva tartási idejében
Helyszín: VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház és Könyvtár (8000 Székesfehérvár, Mártírok útja 2.), bejárat Lövölde u. 46.

.

.

.

Bödő Viktória E-MAFOSZ fotóművész szövege, amely elhangzott a kiállítás-megnyitón:

“Köszöntöm a kedves megjelenteket a VI. Országos Miniatűr fotópályázat megnyitóján! Megtisztelő ennek a felkérésnek eleget tenni.  Részt vettem a zsűrizésben, ezért alkalmam volt többször végig nézni a beküldött anyagot.

Érdekes volt a laptopom monitorán keresztül látni, hogy fognak mutatni kis méretben, és az jutott eszembe a mai megalomániás világban, amikor lépte nyomon óriás plakátokba botlunk, vajon az emberek észreveszik és megértik az apró képeket? Egészen mást láttat egy miniatűr kép az óriás Góliáttal szemben. Aztán eszembe jutott, amit egyszer régen olvastam Suzan Sontag  A fényképezésről című könyvében, már az író is így említi:  „ A fényképezőgép miniatürizálja, az élmény látvánnyá alakítja a történelmet”. Végig nézve a kiállításon, esztétikailag is jól mutatnak a kasírozott fotók, lényegtelen mit ábrázol, és hogy milyen méretű az egységes formanyelv és különleges kompozíciók, szemet gyönyörködtető színek, fények és hangulatok kerültek előtérben a képeken. Még egy szép gondolatot szeretnék felidézni Helmut Gernsheim tollából: „A fénykép az egyetlen olyan „nyelv” melyet a világ minden részén megértenek, amely hidat ver nemzetek és kultúrák között, és összekapcsolja az emberiség családját”.

Ezúton szeretnék gratulálni a díjazottaknak és kiállításon szereplő fotósoknak. Kívánok minden alkotónak szép fényeket, jó egészséget, és szárnyaló ihletet az elkövetkezendőkben. Szeretettel megnyitom a kiállítást!”

.

.

Eifert János: Két bűvészinas

Eifert János: Felszedett sínek

.

Eifert János: Utazás, élmény

Eifert János: Varga László képzőművész

.

Eifert János: Kettőstudat / Dual Consciousness 2. (2019)                                                                      II. helyezett

A Művészetek Háza Gödöllő szeretettel várja a Konferencia termébe a XIX. Magyar Nemzetközti Fotószalon 2019. című kiállításának megnyitójára.

Időpont: 2019. november 27. (szerda) 18.00 óra, Megnyitja: Danis János EFIAP/p fotóművész, az MFVSZ etikai bizottságának elnöke

A kiállítás megtekinthető 2020. január 16-ig

. ... 

 .. ..

.. 

© Ambrits Tamás

.

JELEK ÉS JELKÉPEK
Adománygyűjtő kiállítás 2019. december 1-től december 31-ig

A kiállítást megnyitja: 2019. december 1-án vasárnap 17,30 órakor
Gáspár István plébános és Heinczinger Balázs polgármrester és NAGYMAROSI LAUDATE

Sigil Galéria és Kávézó
Nagymaros, Váci út 21 (bejárat a Magyar utca felől)
Megtekinthető december 31-ig hétfő kivételével minden nap 10-21 óráig

Nagymarosi kilenc darab köztéri kőkeresztek restaurálásának támogatására és értékmentésére tervezzük a negyedik adománygyűjtő kiállítást.
Alkotók a művek eladásából befolyt összeget, a kőkeresztek restaurálására ajánlják fel.

Kiállítók:
Andresz Gréti képzőművész
Antal Márti textilszobrász
Ambrits Tamás fotőművész
Apáti-Tóth Sándor fotóművész
Attila Meenghan fotográfus
B. Tóth Klára festőművész
Békefi András grafikus
Bészabó András festőművész
Brátán Vera fotográfus
David Balazic cipőszobrász
Eifert János fotóművész
Ekési Orsi fotográfus
Ézsiás István szobrászművész
Faragó Laura énekművész -népdalénekes
Fekete István fotográfus
Flamich Gábor fotográfus
Györffy Sándor képzőművész
Gimesi András Gime fotóművész
Gulyás László festőművész
Hamvasné Bohák Márta képzőművész
Jankovics János László festőművész
Kocsis István Tamás fotóművész
Kiss Ilona grafikusművész
Köblitz Birgit üvegművész
Lányi G. Csaba festőművész
Lukács István szobrász
Magyar János festőművész
Márton Bence képzőművész
Mihályfi Márta festőművész
Nagy Attila szobrászművész
Nagy Gábor György festőművész
Nagy Ottó festőművész
Németh Zoltán Pál fotográfus
Németh Zsuzsa festőművész
Olasz Ágnes fotóművész
Olasz Ferenc fotóművész
Pénzes Géza grafikus
Péter László grafikus
Perei Zoltán grafikusművész
Pieronymus Kosch grafikusművész
Puha Ferenc festőművész
Roszkos János fotográfus
Sam Matysen fotográfus
Somogyi György festőművész
Syporka Whandal festőművész
Szalay Ákos fotográfus
Szécsi András képzőművész
Székács Zoltán festőművész
Szepessy Béla grafikus
Szigethy István(+) festőművész
Szuharevszky Mihály festőművész

Kiállítást megnyitja: 2019. december 1-án vasárnap 17,30 óra
Gáspár István plébános és Heinczinger Balázs polgármrester és NAGYMAROSI LAUDATE
Sigil Galéria és Kávézó
Nagymaros, Váci út 21 (bejárat a Magyar utca felől)
Megtekinthető december 31-ig hétfő kivételével minden nap 10-21 óráig

IV. MŰVÉSZEK A HETI BETEVŐÉRT kiállítás és jótékonysági aukció

A kiállítás megnyitó időpontja: 2019. november 22. 18:00
A kiállítást megnyitja: Nyáry Krisztián
Zenél: Vázsonyi János
Helyszíne: Godot Kortárs Művészeti Intézet, 1036 Budapest, Fényes Adolf utca 21.

A kiállítás megtekinthető:
2018. november 22. – november 29.
12.00 – 19.00 óra között
Godot Institute of Contemporary Art / Godot Kortárs Művészeti Intézet
(1036 Budapest, Fényes Adolf utca 21.)

.

A Thúry György Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait
2019. november 12-én, csütörtökön 17.00 órára (Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-16.)

A CSEND HANGJA
Olasz Ágnes fotóművész

kiállításának megnyitójára.

A vendégeket köszönti: Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója
A kiállítást megnyitja: Eifert János fotóművész
Közreműködik: Kollonay Zoltán zongoraművész

1961-ben születtem Nagykanizsán. Vidéki kézműves emberek között nőttem fel, akik
nagy hatást gyakoroltak rám., így én is az lettem. Hallgattam történeteiket, figyeltem
az arcuk rezdüléseit, testbeszédüket. Nagymamám sokat mesélt nekem, megszépítette
a lelkemet. A fotózást önerőből sajátítottam el, később Eifert János lett a mestere.
Mindig érdekelt a múlt történéseinek képi világa, most rajtam a sor, hogy meséljek…

(Olasz Ági)

A Budapesti Művelődési Központ tisztelettel meghívja Önt és barátait

a 2019. évi 35. VIZUÁLIS MŰVÉSZETI HÓNAP FOTÓPÁLYÁZAT nyertes alkotói fotókiállításának megnyitója a BMK Galériában
Időpont: 2019. november 19. (kedd) 18:00
Helyszín: BMK Galéria (1119 Budapest, Etele út 55.)
A kiállítást megnyitja: EIFERT JÁNOS fotóművész

Kiállítók: BURKUS ALEXANDRA, FARKAS IMRE, FEKETE ATTILA, HÉTHELYI LAJOS, HODOSSY ILONA, KELE JÁNOS, KOZMA CECÍLIA, KŐSZEGI GÁBOR, LACZKÓ-MAGYAR GYÖRGY, DR. MANN JUDIT, MÉSZÁROS CSABA, NERHAFT ANTALNÉ, ORDÓDI GYÖRGYNÉ, R. KÓRÓDI ZSUZSA, SÁRINGER MÁRTA, SZŐNYI ISTVÁN, DR. TÓTH-PIUSZ ISTVÁN, URBÁN TIBOR, ZÁCS ÁGOSTON

A kiállítás 2019. december 5-ig tekinthető meg az intézmény nyitvatartási rendjében.

1ST ASIA “AB&RP” INTERNATIONAL PHOTO CIRCUIT, China

PSA 2018-469; GPU L180074; AB&RP-2019-227; CCPP1907; CIIO3A126

This competition has been certified by 5 organizations, including Photographic Society of America (PSA 2019/475), Global Photographic Union (GPU-L190139), Asian Belt And Road Photography Major League (AB&RP-2019-227), Beautiful China Image Daily (CCPP1907) and Hong Kong CIIO Research Institute (CIIO3A126).

Eifert János: Megfékezhetetlen démonok / Indomitable demons (Budapest, 2018)                                                                                        GPU Silver medal

OPEN COLOR – PIDC 彩色公开组获奖名单

Eifert Janos Hungary      Indomitable Demons                    GPU Silver medal

Eifert János: A szépség keretben / The beauty frame (2018)                                                          CCPP Gold medal

Portrait 人物组获奖名单

Eifert Janos Hungary      The Beauty Frame                          CCPP Gold medal

Eifert Janos Hungary      Girl In A Poppy Field                     Acceptance

Eifert Janos Hungary      Girl With Beautiful Eyes              Acceptance

Eifert János: Lány pipacsos mezőben / Girl in a poppy field (2018)

Eifert János: Fiatal lány gönyörű szemekkel / Girl with beautiful eyes (Budapest, 2014)

  JUDGES

• Judge 1
  Name: Mr. Ye Wei, President of China International Imaging Study of Original Ecology (CIIO)
  Email address: yuwei117@163.com
  Location: China
• Judge 2
  Name: Mr. Peng Bo, President of the art photography society of Gui Zhou province, China
  Email address: pengbo@163.com
  Location: China
• Judge 3
  Name: Mr. Eng Chuen Fui
  Email address: cfeng1388@gmail.com
  Location: Malaysia
  Honours: ARPS, ARPST, APVS, FPSM, FPSNY, Hon.PSM
• Judge 4
  Name: Mr. Soo Wee Ming
  Email address: sooweeming@gmail.com
  Location: Malaysia
  Honours: EFIAP, ARPS, PSA 4 STAR. (PPD), FPSM, FAPS, FSPS, FAPAS, FMPC, FSWAN, EUSPA, EFMPA, MEPSP, MEFIP

ORGANIZER

China International Imaging Study of original ecology

CONTACT US

0086 15051919519

ccpp360@163.com

Room 001, jinjiang star hotel,

no.76 huansha road, Yunyan district,

Guiyang city, Guizhou province, China

CALENDAR

• Entry Closing: 31st December 2018
• Judging’s: 12th January 2019
• Report cards: 24th January 2019

Catalogue: 21th February 2019

——————————————————————————————————————————————————————

A GPU Silver medal kapcsán beszéljünk arról, hogy kicsoda-micsoda ez a díjfelajánló szervezet?

Let us introduce to you: “Global Photographic Union”, shortened as GPU.

At the outset, it must be said that GPU is not a replacement for local “club” photography where photographers attend on a regular basis and take a full and active role in their “club” or for regional, federation or national level photography.

GPU is formed for those photographers who wish to take part in a truly international organisation where photographic art allows and encourages cultural exchange.

GPU operate its own distinctions scheme where photographers collects points from acceptances, mentions and awards in international exhibitions ; members can apply for GPU “crowns” without further submission of work or gaining more “acceptances”.

Mi is az a “Global Photographic Union”, rövidítve: GPU?

El kell mondani, hogy a GPU nem helyettesíti a helyi „klub” fotózást, ahol a fotósok rendszeresen részt vesznek és teljes és aktív szerepet vállalnak „klubjukban”, illetve a regionális, szövetségi vagy nemzeti szintű fotózásban.

A GPU azon fotósok számára jön létre, akik valóban nemzetközi szervezetben kívánnak részt venni, ahol a fotóművészet lehetővé teszi és ösztönzi a kulturális cserét.

A GPU saját megkülönböztetési rendszerét működteti, ahol a fotós pontokat gyűjt a nemzetközi kiállításokon elfogadott befogadások, megemlítések és díjak alapján; A tagok GPU-koronákra jelentkezhetnek anélkül, hogy további munkát beadnának, vagy további “elfogadásokat” szereznének.

GPU is a truly international photographic organisation – with GPU inspired and managed BY photographers and managed FOR photographers. The management board is currently represented by 8 internationally renowned photographers from 7 countries with members of GPU from 4 continents. Each country has a dedicated GPU national “delegate” who is the local contact point for all issues related to GPU.

A GPU egy valóban nemzetközi fényképészeti szervezet – a GPU inspirálja, kezeli a fotósokat és a FOR fotósokat. Az igazgatótanácsot jelenleg 8 nemzetközileg elismert fotós képviseli 7 országból, a GPU tagjai pedig 4 kontinensen vannak jelen. Minden országnak van egy külön GPU-nemzeti delegáltja, aki a GPU-val kapcsolatos kapcsolattartást jelenti.

Kíváncsiságból utánanéztem az Interneten, hogy a nemzetközi pályázatot szervező, és a kiállítást bemutató város hol található, és milyen? Ime az eredmény:

Guiyang a délnyugat-kínai Guizhou tartomány fővárosa. A tartomány központjában fekszik, a Yunnan – Guizhou-fennsík keleti részén és a Nanming-folyó északi partján, a Wu-folyó egyik ágában. A város magassága körülbelül 1100 méter (3600 láb). A terület 8.034 négyzetkilométer (102 négyzetkilométer). [1] A 2010. évi népszámláláskor népessége 4 324 561 volt, ebből 3 037 159 lakott a 7 városi körzetben.

A nedves szubtrópusi éghajlattal rendelkező várost Guiyang hegyek és erdők veszi körül. A terület, amely legalább a tavaszi és őszi időszak óta lakott, 1413-ban a Yuan-dinasztia hivatalosan a környező tartomány fővárosává vált. A város ad otthont Miao és Bouyei etnikai kisebbségeknek. Guiyang gazdaságának diverzifikációja van, hagyományosan az alumíniumgyártás, a foszfátbányászat és az optikai műszerek gyártásának központja; reformok után azonban a város gazdasági teljesítményének nagy része a szolgáltatási szektorban működik. 2015 óta célzott beruházásokat hajt végre a nagy adatokba, és gyorsan helyi innovációs csomópontjává vált.

Guiyang is the capital of Guizhou province of Southwest China. It is located in the center of the province, situated on the east of the Yunnan–Guizhou Plateau, and on the north bank of the Nanming River, a branch of the Wu River. The city has an elevation of about 1,100 meters (3,600 ft). It has an area of 8,034 square kilometers (3,102 sq mi).[1] At the 2010 census, its population was 4,324,561, out of whom 3,037,159 lived in the 7 urban districts.[2]

A city with humid subtropical climate, Guiyang is surrounded by mountains and forest. The area, inhabited since at least the Spring and Autumn period, formally became the capital of the surrounding province in 1413, during the Yuan dynasty. The city is home to a large Miao and Bouyei ethnic minority population. Guiyang has a diversified economy, traditionally a center for aluminum production, phosphate mining, and optical instrument manufacturing; however, following reforms, the majority of the city’s economic output in the services sector. Since 2015, it has seen targeted investments into big data and quickly emerged as a local innovation hub.

(Wikipedia)

1980-ban indult Szentesen a Csongrád Megyei Fotókiállítás, 1981-től Dél-Alföldi Fotószalon néven rendezték meg. 1990-től az egész alföldi területen csak ez az egy fotókiállítás biztosított évente rendszeres bemutatkozási lehetőséget a fotósoknak, ezért az alföldi fotóklubok vezetőivel megegyezve 1995-től ALFÖLDI FOTÓSZALON néven ment tovább a kiállítás. 2010-ig az ország alföldi részéről lehetett képeket küldeni a pályázatra, majd 2011-től országos fotópályázat lett belőle.

Az Alföldi Fotószalon célja, hogy a művészi igénnyel készített fotóknak megjelenést biztosítson minden évben a legmagasabb szakmai szinten megrendezett fotópályázaton. A valós képekből álló pályázati képanyag zsűrizésére professzionális fotóművészeket kérünk fel, akik a tudásukkal a legjobb alkotásokat választják ki a beküldött pályamunkákból. Minden évben a rendezvény összes képét tartalmazó nyomtatott katalógus készül az Alföldi Fotószalon kiállításról.

A Szentesi Művelődési Központ és a Szentesi Fotókör meghívja Önt és kedves barátait

a Tokácsli Galériába, 2019. október 23-án (szerdán) 15 órakor bemutatásra kerülő

XXV. ALFÖLDI FOTÓSZALON megnyitó ünnepségére  

.

A kiállítást megnyitja: Király László György  kecskeméti fotóművész

A megnyitón közreműködnek: Seres Antal és növendékei

A kiállítás megtekinthető: 2019. november 23-ig, keddtől péntekig 9-13 és 15-17 óráig, szombaton 9-13 óráig (Szentes, Kossuth Tér 5. I. emelet.)

A kiállításon képeikkel szereplő alkotók: Baán Katalin (Cegléd), Bán Miklós (Budapest), Baráth Gábor (Törökbálint), Blaskovics Zoltán (Szentes), Dr. Blahut Károly (Békéscsaba), Bojtár Tamás (Szekszárd), Bolvári Csilla (Baja), Eifert János (Budapest), Gábor Béla (Budapest), Gálfalvay Hilda (Szentes), Gálos László (Salgótarján), Gazsóné Virág Éva (Békéscsaba), Görbe Anita (Hódmezővásárhely), Gyarmati József (Nagykőrös), Gyeviki Hajnal Csillag (Szeged), Dr. Gyeviki János (Szeged), Györgyi László (Kistelek), Héjja Gabriella (Schellenberg), Horosnyi Sándor (Baja), Horváth Endre (Sopron), Illés Gábor (Debrecen), Jámbori Tamás (Körmend), Juhászné Fajka Cecília (Algyő), Kis Ilona (Hódmezővásárhely), Kőszegi Gábor (Budapest), Kozma Anita (Szentes), Lantos Imre (Szentes), Maczik Eleonóra (Békéscsaba), Marton Ferenc (Mindszent), Mazán Erzsébet (Békéscsaba), Meggyesi Mónika (Göd), Méhész Balázs (Debrecen), Monostoriné Hrabovszky Éva (Orosháza), Nagy István (Szentes), Nagy Krisztián (Nagykőrös), Német Gabriella (Makó), Novák Mihály (Szabadka), Oláh Tamás (Szeged), Pálma István (Szekszárd), Pető István (Jászfényszaru), Rózsa Tamás (Győr), Ruppert Géza (Tatabánya), Sarusi István (Csongrád), Svihrán Éva (Kecskemét), Szabó János (Tatabánya), Szabó Maya (Kecskemét), Szaszkó Antal (Kunszentmárton), Szőnyi István (Budapest), Tandari Anita (Szeged), Tarjáni Antal (Tatabánya), Török Tibor (Kalocsa), Virág Mihály (Békéscsaba).

A megnyitó után a szokásunkhoz híven próbálunk egy közös fotós szakmai eszmecserét folytatni, ha már az ország több részéről eljönnek Szentesre a kiállító fotósok. Először a díjazott alkotók mutatkoznak be röviden, majd Király László György gondolataival elindítunk egy beszélgetés, amihez bárki csatlakozhat. A tervezett témakör: Amatőr, műkedvelő, profi? Hol vannak a határok, vannak-e egyáltalán határok?

XIX. Nemzetközti Magyar Fotószalon

Dunaszerdahely, Csallóközi Népművelési Központ, 2019. október 2 – 20.

A Magyar Fotóművészek Világszövetsége által meghírdetett pályázat kiállítását a Csallóközi Népművelési Központ munkatársa PhDr. Dagmar Madarásová nyitotta meg. A résztvevőket magyar nyelven Dunaszerdahely város képviselőtestületének tagja, az oktatási és kulturális bizottság elnöke Gútay László köszöntötte. A versenyről, annak eredményeiről Nagy Tivadar (a kiállítás társszervezője) a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke beszélt.

A Magyar Fotóművészek Világszövetsége által meghírdetett pályázaton a következő kategóriákat jelölték meg: Általános, II. Rákóczi Ferenc, Magyar etnikai csoportok a Kárpát-medencében, Természet, Játszunk. 112 szerző, 1470 fényképpel jelentkezett be a versenyre. A zsűri 289 fotót választott ki a kiállításra. Szlovákiából hat fotós 22 műve lett díjazott. A CsNK galériájában három sikeres nyertesnek adták át a díjakat: Horesnyik Ervinnek, Bajtáról, (Újvári járás), Toldi Zoránnak Újvárból, Sedliak Pálnak Martosról, akinek kiállítása tavaly volt látható a Galley Novában.

A kiállítás megnyitóját szebbé tette a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola diákjainak szép kulturális programja. Kosztra Dóra és Tóth Sára fuvolán játszott. Mgr. Horváthová Bazsó Zuzana készítette fel a diákokat. Pongrácz Pál Barnabás és Cséfalvay Emma szavalókat Madocsai Kardoš Klaudia készítette fel. A kiállításmegnyitót megtisztelte Dunaszerdahely alpolgármestere Karaffa Attila, de más járásból is érkeztek vendégek. Ez alkalommal színes katalógust is adtak ki. A kiállítás 2019. október 20-ig tart, azután Komáromban, Léván, Naszvadon, Párkányban valamint Ózd városában lesz látható.

https://www.osvetads.sk/hu/xix-nemzet-kozti-magyar-fotoszalon-kiallitasanak-megnyitoja-gallery-novaban

XIX. Nemzetközti-Magyar Fotószalon 2019

A Magyar Fotóművészek Világszövetsége szervezésében

Radisson Blue Béke Hotel (1067 Budapest, Teréz körút 43., 1 emelet) 2019. szeptember 28 – október 20.

Megnyitó: 2019.09.28. 16 óra

A vendégeket köszönti:

Ács Erzsébet PR manager Radisson Blue Béke szálló

Megnyitja: dr. Patrus Sándor MFVSZ elnök

A kiállítás megnyitón kerül átadásra a fotószalon anyagából készült katalógus is.

 ..  

.

.

Eifert János: Kettőstudat 3. / Dual Consciousness 3.

Nagy érdeklődés kísérte Simonyi Tamás „Kamerával a világ körül” című kiállítását, amely 2019. szeptember 17-én (kedden) 18 órakor nyílt meg a Magyar Sajtó Házában (Budapest VI. kerület, Vörösmarty utca 47/A). A megnyitón Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket és Emri Zsuzsanna, a KPMG HR-igazgatója, valamint Raúl Alfredo Salazar Cosio, Peru budapesti nagykövete mondottak beszédet és nyitották meg a kiállítást. A kiállítás kurátora Keleti Éva, Kossuth-díjas fotóművész, támogatója pedig a KPMG Corporate Finance.

.

.

.

.

Simonyi Tamás, a KPMG Corporate Finance osztályának vezetője szorgalmas világjáró és lelkes fotográfus. Néhány évvel ezelőtt a KPMG támogatásával jelent meg két fotóalbuma, melyeket a cég legfontosabb ügyfelei kaptak karácsonyi ajándékként.

De hát ki is ez a Simonyi Tamás, az üzletember fotográfus? A kiállításmegnyitón elhangzottakból idézek: „A rendszerváltás előtt a Praktika nevű, NDK-ban gyártott fényképezőgép jelentette a lelkes amatőrök által leginkább kedvelt fényképezőgépet. Ez még mindig sokkal jobb volt, mint egy Pajtás, vagy egy szovjet gép és Simonyi Tamás is ezzel kezdte pályáját, mint a Közgáz egyetemi újságjának fotósa. Aztán egy spanyol vonat fülkéjében egy éjszaka a gépnek lába kelt és ezután Tamás minden megtakarítását egy álomgépnek számító Canon-ba ölte, azzal járva az egyetemi táborokat, valamint az Inter-Rail ifjúsági vasútigazolvánnyal meglátogatható európai városokat.

.

.

.

.

.

A Közgazdász című lap egyik száma címlapon hozta Tamás fotóját, amelyet akkora megtiszteltetésnek tartott, hogy innen már nem volt megállás – végigfotózta diákkorát. Az egyetemi évek után hosszú ideig nem képekkel, hanem tollal fogalmazott – gazdasági lapoknál magyarázta a helyzetet. Egy ösztöndíjjal – még a rendszerváltás előtt – Tokióban találta magát és ott aztán megint le se vette az ujját az exponáló gombról. A következő 6 év alatt hatszor költözött, így aztán ezek a történelmi fotók sajnos eltűntek valamely konténer belsejében. Japánt Németország, majd Ausztrália követte, ahol Tamás és felesége le is telepedtek. Elképesztő változást mutatnak a 30 évvel ezelőtti és a mai Sydneyben készített fotók – az utóbbiak már számítógépen, nem pedig fakuló diákon és papírképeken láthatóak.

A változásnak nem utolsó sorban az is oka, hogy Tamás 10 évvel ezelőtt áttért a digitális fényképezésre és elkezdett tudatosan komponálni. A korai turistaképeket egyre inkább a képi fogalmazványok váltották fel. A szívesen és gyakran látogatott fotótanfolyamok és mentorok megtették a hatásukat. Tamás munkája és kíváncsisága révén bejárt 5 kontinenst és folyamatosan kísérletet tesz arra, hogy megmutassa az ember és környezetének világát. Az utcai- és a portréfotózásban, valamint a természetben érzi igazán otthon magát, kiderül ez az itt bemutatott képeiből is.

.

.

.

.   

.

.

.

Jóllehet Tamás digitális fotógyűjteménye több tízezer képet őriz, ezt a kiállítást elsősorban a Tibetben, Dél- és Kelet-Ázsiában, az Antarktiszon, Peruban és az Ecuadorban készített képekből válogattuk össze. A gyűjtemény vezérfonala az ember és lakóhelyének kapcsolata egy empatikus kívülálló szemével. Édesapja – akinek 1955-ös, kiváló Leicája szintén odaveszett az idők viharában – alighanem büszke lenne fiára: Simonyi Tamás néhány éve Peruról majd a Víz címmel adott közre fotóalbumot, most pedig első kiállításával jelentkezik. Eddigi nyilvános alkotásait cége, a KPMG támogatta, nincs ez most sem másként.

Tamás a gazdasági élet nagyágyúival dolgozik és küzd meg a napi feladatokkal. A fényképezés számára legalább akkora kihívás – csak másfajta képességeit teszi próbára. Így érzi egyensúlyban magát.”

.

Ezek után joggal lehetünk kíváncsiak a képeire, amelyeket Kínában, Peruban, Ecuadorban, Indonéziában és az Antarktiszon készített. A fő motívum az ember és környezete, amelyet Tamás nagy empátiával és nem szűnő kíváncsisággal térképezett fel. A falra került 60 képet a kiállítás kurátora, Keleti Éva, Kossuth-díjas fotóművész válogatta. A kiállítás megtekinthető október közepéig a Sajtóház nyitvatartási idejében, hétköznap 8 és 19 óra között. (Kivételt képeznek azok az időpontok, amikor a teremben rendezvény van. Kérjük, erről érdeklődjön a 478-90-40-es központi telefonszámon.) A belépés díjtalan.

Forrás: www.eifert.hu

A megnyitóról készült képek Eifert János felvételei

A pályázat MAFOSZ védnökségű, támogatja a Pécsi Tudományegyetem (kiemelt támogató), a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. és Pécs városa.
A rómaiak által közel kétezer éve alapított Sopianae, majd a frank uralom idején Quinque Ecclesiae névre hallgató város ókeresztény síremlékei, kápolnái ma az UNESCO világörökség féltett kincsei. Szent István püspökséget alapított itt, a Pécs városnév 1093-ban bukkan fel először írott emlékeinkben. Nagy Lajos itt alapítja meg 1367-ben az ország első egyetemét, amely 2017-ben ünnepelte 650 éves jubileumát. Ebben a humanista szellemi központban élt Janus Pannonius is, itt nyílt meg az ország első közkönyvtára. Pécs a török hódoltság idején is közigazgatási központ maradt, számos máig fennmaradt építészeti emlékekkel. Nagyhírű kulturális intézményei (Nemzeti Színház, Kodály Központ, Pannon Filharmonikusok), művészeti gyűjteményei (pl. Zsolnay, Csontváry, Vasarely, Amerigo Toth, Martyn Ferenc), pezsgő kulturális élete révén méltán nyerte el 2010-ben az „Európa Kulturális Fővárosa” címet. Pécs az UNESCO kulturális örökségének listáján is szerepel.
A 2016-ban útjára indított „Sopianae Int’l Photo Salon” a 60-as, 70-es évek pécsi fotográfiai sikereire alapozva szeretné a város, az egyetem kulturális életét napjainkban is színesebbé, vonzóbbá tenni.

Zsűritagok:

TáncKépek – táncművészet a kortárs fotográfiában
Kiállítás a MANK Galériában, 2019. augusztus 28 – szeptember 25.

  Eifert János megnyitóbeszéde:

Testből font jelbeszéd

A MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja Önt és kísérőit a

TáncKépek                                          .              Táncművészet a kortárs magyar fotográfiában

című kiállításának megnyitójára.

IDŐPONT

2019. augusztus 28., szerda 18:00

HELYSZÍN

MANK Galéria (Szentendrei Régi Művésztelep) 2000 Szentendre, Bogdányi u. 51.

KÖSZÖNTŐT MOND

Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója

A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA

Eifert János fotográfus, a kiállítás kurátora

A KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓN KÖZREMŰKÖDNEK

Zenei improvizáció: Lőrinszky Attila, nagybőgő

Tánc improvizáció: Pirók Zsófi, Bacsó Gabriella, Hoffmann Luca, Rácz Réka, Lukács Levente, Lőrinc Katalin, Horváth Attila, Taba Benjámin (A fellépő táncművészek a kiállított fényképeken is megjelennek.)

A kiállításmegnyitó performansz ötletadója: Lőrinc Katalin

KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK

Aczél Péter, Agócs József, Andrea Paolini Merlo, Baán Katalin, Bobál Katalin, Csillag Pál, Csorba Károly, Csörögi Dóra, Darab Dénes, Dudás Ágnes, Dudás Nándor Emil, Dusa Gábor, Dusha Béla, Eifert János, Fejér István, Futár Ernő,

Gimesi András Gime, Huisz István, Kálmándy Pap Ferenc, Kincses Gyula, Koncz Dezső, Kőműves Kata,

Körtvélyesi László, Máthé András, Mészáros Csaba, Montvai László, Olasz Ági, Palotai Misi, Pethő Bertalan, Ritter Antal, Sáfrány Levente, Sági Ági, Siklós Péter, Simon Csilla, Szabó Béla, Szedő Iván, Szendrei Tibor, dr. Tóta Krisztián, Tóth Brigitta, Törköly József, Urbán Tibor, Váncsa Domokos, Vas Péter, Volpach-Bors Szilvia, Zsila Sándor, továbbá vetített képeikkel Antal Malvina, Bakki Zsolt, Dajka Margot Judit, Fülöp Jenő, Gergely Beatrix, Gordon Eszter, Jókúti György, Kovács Gábor, Módos Gábor és dr. Seres Géza.

Kortárs fotográfusok táncművészeti munkáiból válogatva nyújt reprezentatív kiállítást a MANK Galéria. A mozgás ábrázolása mindig is a fotóművészet nagy kihívásai közé tartozott, különlegesen igaz ez a művészi mozgásra, a tánc- és mozgásművészetre. A lépés, az ugrás, a tartás, a mozdulat energiáját, a pillantás, az érintés szuggesztióját fotográfiára fordítani óriási feladat, technikai, kompozíciós tehetséget követel. A válogatásban szereplő képek mindegyike különleges egyediséggel fogja meg az élő mozdulat elillanó pillanatának katarzisát, sűríti be a teret és az időt, miközben széles spektrumát mutatja be a jelen táncművészeti törekvéseinek.

A kiállításon 45 fotográfus 74 képe lesz látható, 12 fotográfus 30 képe pedig vetítéssel jelenik meg.

A kiállítás 2019. szeptember 25-ig tekinthető meg hétköznap 9 és 17, hétvégén 10 és 17 óra között.

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata és a Kondor Béla Közösségi Ház meghívja Önt, családját és barátait a

KÖZÉPISKOLÁSOK ORSZÁGOS FOTÓMŰVÉSZETI PÁLYÁZATÁNAK kiállításmegnyitó és díjkiosztó ünnepségére

2019. április 26-án, pénteken 17 órára a
Kondor Béla Közösségi Házba (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.)

A rendezvény fővédnöke: Ughy Attila polgármester.
Védnöke: Galgóczy Zoltán alpolgármester

Az alkotásokat értékeli, a kiállítást megnyitja: Eifert János fotóművész, a zsűri elnöke.

Közreműködnek az 50 éves Dohnányi Ernő Zeneiskola művésztanárai Makó Rita fuvolaművész és Draskóczy Zoltán gitárművész, valamint a Botafogo táncegyüttes.

Cím: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.
Megközelíthető a 3-as metró Kőbánya-Kispest végállomásától a 136E jelzésű busszal (7 megálló).
A kiállítás megtekinthető május 6-ig, ünnepnap kivételével 9-19 óra között.

Eifert János: ARS POETICA

A klasszikustól a modernig – válogatás 50 év fotóiból

Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház Corvin Galériája
(1165 Budapest Hunyadvár u. 43/c.), 2019. április 2 – május 5.
Köszöntőt mond: Szabó Csilla igazgató
Közreműködik: Nagy Judit fuvola, Papp Tímea hárfa

.

.

 „Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni; ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben ellensúlyoz a képzelet és valóság peremén.” – vallja Eifert János fotóművész az Ars Poetica című albumában, mely a kiállítás címadója is.

Eifert János (1943-) szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik.

236 önálló kiállítása volt, több mint kétezer csoportos kiállításon szerepelt világszerte, számolatlan díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel és diaporámáival.

A FIAP (Fédération Internationale de l’Art Photographique), a világ legnagyobb fotóművészeti szövetsége, amely 94 országot, és közel másfélmillió fotóst foglal magában, EFIAP (Kiváló Művész) és ESFIAP (Tiszteletbeli Kiválóság) kitüntetéssel ismerte el munkásságát. A PSA (Photographic Society of America) öt csillagos kiállítóművésze az Open Color, és Open Monochrome kategóriákban, a PSA által adományozott PROFICIENCY (PPSA), és az EXCELLENCE (EPSA) díj tulajdonosa.

A világ 40 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, Interneten. Filmekben, televíziós műsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és TV-műsorokban, sorozatokban.

Portréfilmjei:

Zseni és János, portréfilm. 50 perc, Magyar Televízió, 1992 (Riporter-szerkesztő-rendező: Gém György, operatőr: Bogdán László)

Első könyvem – Eifert János portré. 55 perc, MTV, 2003 (Rendező: Kálmán János, szerkesztő-riporter: Bayer Ilona, operatőr: Sibalin György)

Családmesék: Eifert család. 40 perc, HÍR TV, 2006 (Műsorvezető: Borbás Mária, Vezető operatőr: Markert Károly, Gyártásvezető: Berényi Péter, Felelős szerkesztő: Fehér Zsuzsa, Rendező: Dobronay László)

ARCmás – beszélgetés Eifert Jánossal. 50 perc, Vásárhelyi VTV, 2013 (Szerkesztő-riporter: Csorba Mária, Operatőr: Miklós András)

A Család-barát vendége: Eifert János fotóművész. Duna TV, 2015 (Műsorvezetők: Gaskó Balázs és Kurucz Éva, rendező: Komlós András, társszerkesztő: Szabó Zsóka, Szerkesztő: Kozári Réka, felelős szerkesztő: Gáspár Monika)

„Számomra játék a fotográfia.” (Tánc, Test, Természet: Eifert János) – Szerelmes földrajz. 28 perc, Duna TV, 2016 (Rendező-operatőr: Dala István, szerkesztő-riporter: Hollós László)

Könyvei:

BodyArt Portfolio – 111 Meisterwerke von Zseni Jung und János Eifert. (Julien Biere szerkesztésében, CD-ROM és könyv, Verlag Photographie, 1994)

Eifert János: Első könyvem… (Turczi István, Fenyvesi Félix Lajos, dr. Végvári Lajos és a szerző szövegével, digitális nyomtatással, Radex Communications, 2004)

Eifert János: Aktfotográfia (Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2007)

János Eifert: Aktfotografie (Schenk Verlag, 2007);

Eifert János: Képírás – Fotóakadémia (Kossuth Kiadó, Budapest, 2012)

Eifert János: Ars Poetica (Markovics Ferenc bevezetőjével, Artphoto Galéria, Budapest, 2014)

.

Minimál 1x 2x

Klebersberg Kulturkúria (1028 Budapest, Templom u. 2-10.)

A MAOE Fotóművészeti Tagozata kiállításának megnyitója
2019. március 21. csütörtök 18 óra
A kiállítást Dozvald János fotóművész nyitja meg

A kiállítás 2019. március 19 – április 6. között látogatható,
megtekinthető díjtalanul naponta 10-18 óra.

A kiállítás a Budapest Fotó Fesztivál rendezvénye

.

Eifert János: A kör és négyzet érzékisége / Circle and square sensuality (2018)

.

Kiállító művészek:
A Fehér Vera, Agócs József, Ambrits Tamás, Balla András, Baricz Katalin, Berényi Gyula , Budavári Csaba, Chochol Károly, Czimbal Gyula, Cserkuti György, Csortos Szabó Sándor, Deim Balázs, Dobóczky Zsolt, Dozvald János, Eifert János, Fekete István, Fuchs Lehel, Gábor Béla, Gál András, Gáti György, Gedeon Péter, Hupján Attila, Ilku János , Izápi Laura, Kocsis István Tamás, Kiss-Kuntler Árpád, Mándi Emese, Mandur László, Máthé András, Neumann Ildikó, Patyi Árpád, Pfliegel Bálint, Rákoskerti László, Réthey Prikkel Tamás, Ribényi Csaba Alfonz, Ries Zoltán, S. Faragó Gyöngyi, Seres Géza, Soltész Boglárka, Szél Ágnes, Tóth József, Vajda János, Varga Tamás, Vizúr János, Zsila Sándor

Eifert János Nagy utazás Ujgurföldön Marco Polo nyomdokain

LIPTÁK GALÉRIA (Lipták Villa, 1146 Budapest, Hermina út 3.) 2019. március 20 – április 16.

Megnyitó: 2019. március 20. 18:00 óra

Megnyitja: Turczi István József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Prima Primissima díjas költő

Naplójegyzeteimből:

 Joggal gondolhatják, hogy a fotóművész, vagy természetfotós, amikor utazása élményeit feldolgozza, az ember és természet viszonyát kutató, faggató „fotográfus tudósként” rendezi, válogatja képeit és mutatja be azokat. Most tekintsenek el ettől, hiszen a közölt képek nem tárgyszerű leírások, hanem egy nagy szerelem képei, melynek középpontjában ugyan a hegyek, a folyók, a sivatagok, a falvak és városok, az itt élő emberek arcai állnak, de mind-mind egy csodálatosan szép ujgur lány arcát idézik (aki persze meg sem jelenik a képeken) akinek vonzása, szerelme, szenvedélye fejeződik ki a táj- és zsánerképekben. Hogyan kezdődött ez a szenvedély, ami újból és újból visszavonz, visszahív, találkozásra késztet Kínával, azon belül az Ujgurfölddel?

2006. júliusában mobiltelefonon kerestek a Chinese Photographers Associationtól, hogy augusztusban mennék-e fényképezni Xinjiangba. 2002-ben, Henan tartományban már részt vettem egy hasonlón a szervezésükben, így rögtön igent mondtam. 2006. szeptemberében-októberében nagy kedvvel mentem, egy nemzetközi csapat résztvevőjeként – amelybe a világ legjobb fotográfusait igyekeztek összeválogatni, természetesen a kínaiakat is – Ujgurföldön, Marco Polo nyomdokain haladva, Xinjiang tartományban az északi és déli Selyem utat jártuk végig. Mintegy 10 ezer kilométert gépkocsin, 12 ezret repülőn, s gyalogosan számolatlan utat megtéve egy csodálatos utazás részese lehettem.

A Selyemút, mint ismert, az ősrégi kínai civilizáció Nyugat felé terjesztésének fontos csatornája volt, híd szerepet játszott a kínai-nyugati gazdasági és kulturális cserekapcsolatokban. Selyemút néven leggyakrabban azt az utat emlegetjük, amelyet a Nyugati Han-dinasztia által kiküldött Zhang Qian császári megbízott az akkori fővárostól, Changantól nyugatra haladva megtett, és amely Rómáig terjedő szárazföldi út volt, két, északi és déli ággal. A déli út Dunhuangtól indult, a Yangguan bástyán, a Kunlun hegylánc mellett a Congling hegygerincen keresztül nyugatra a Dayuezhi-ig (a mai Afganisztán északkeleti részéig), Anxi-ig (a mai Iránig) és Tiaozhi-ig (a mai Arab-félszigetig) terjedt.

Az északi út pedig egykor Dunhuangtól indulva a Yumen bástyán, a Tienshan hegylánc mellett a Congling hegygerincen, a Dawan-on, a Kangju-on (ma mindkét helység közép-ázsiai országban található) keresztül délnyugat felé haladt egészen addig, amíg találkozott a déli úttal. Mind a két szomszédos utat „Szárazföldi Selyemút”- nak hívják. Az én utam – ahogy már korábban jeleztem – Kína legnagyobb tartományában, Xinjiangban vezetett, ahol Marco Polo nyomdokain haladva fényképeztem a Tienshan hegység, Taklamakan sivatag és a Tarim-medence által határolt területet. Az ujgúr főváros, Ürümqi volt a kiindulási pont, ahonnan – nem haladási sorrendben – Kasgár (Kashi, Kashgar, Qäshqär), Atush, Tumshuk, Xianglonghu, Kucsa (Ku Che, Kuqa), Baluntai, Bayanbulak füves puszta, Korla (Kuerle), Gongnaisi, Turpan, Changji , Miquan, Sanshiutan, Heizvilig érintésével. Ujgur, tadzsik, mongol, azerbajzsán, han kínai népekkel találkozva egy teljesen más Kína-kép kerekedett ki előttem.

Leginkább az ejtett ámulatba, hogy az itt élő népek – földrajzi és éghajlati szempontból – nehéz viszonyok között virágzó városokat, gazdag mezőgazdasági kultúrát teremtettek.

A földalatti csatornarendszer, amelynek segítségével a Tienshan olvadó hósipkáiból vízzel látják el a hatalmas területeket, az egyedülálló a világon. No meg a zene és a tánc! Én magam kicsit megtanultam az ujgur, mongol táncokat. Csodálatos tartomány, érdekes és rokonszenves emberekkel. Nem túlzás, ha azt állítom, a világ történelmét idézi a jelen.

Képeimből kitűnik talán, hogy nemcsak a közhelyeket vettem észre a természeti szépségekben gazdag, etnikailag sokszínű és különlegesen rokonszenves világukból: az embert környezetében, a maga valóságában. Mindezt a legegyszerűbb, letisztultabb képi megfogalmazásban, és elkerülve a szépséges szép képek esztétikai csapdáját, a nyers valóság felmutatása volt a célom.

Amit láttam és fényképeztem, megtapasztaltam, mondhatni részletekben az egész. A Turfáni-mélyedéstől északra emelkedő, vörös homokkő alkotta hegyoldalak a napsütésben szinte lángolni látszanak, innen a nevük. Tiszta időben 100 kilométer hosszan, 500 méter magasan szívják magukba a perzselő nyári nap hevét, amitől 80 °C-ra is felmelegszenek. Napnyugta idején azután visszasugározzák az elnyelt meleget.

A Lángoló hegyek nyugati oldalában a vörös homokkőbe az erózió fél kilométer széles, 8 kilométer hosszú észak-déli lefutású völgyet vájt, amely öntözőcsatornái és dús vegetációi révén a nyári hőségben igazi oázist jelent Turpan lakóinak.

A 220 hektárnyi szőlőültetvényen termesztett számos fajta közül a mag nélküli fehér szőlő és a rozé a legkedveltebb. A magas cukortartalmú, zamatos, különleges ízű szőlőből kitűnő mazsolát készítenek.

Miután a szőlőültetvények a sivatag által körülvett oázisokban teremnek, nincs szükség a vegyszerezésre, permetezésre, ezért kitűnő biotermékek, melyek nagy keresletnek örvendenek a világpiacon.

A Xinjiang területén kétezer évvel ezelőtt létrehozott karezt, azaz földalatti kutak rendszerét a Nagy Fal és a Nagy Csatorna után Kína harmadik építészeti csodájaként emlegetik. Xinjiang 1600 árok, gát és földalatti csatorna alkotta kútjából kb. ezer Turpanban és környékén található. Ezek a földalatti kutak a Tienshan hegység olvadó hósapkáiból származó talajvizet gyűjtik össze. A vízgyűjtőárkok átlagos mérete 3 méter, de a leghosszabbak elérik a 30 méteres hosszúságot is. A belőlük kiinduló csatornák a völgyek veteményeseit és szántóföldjeit öntözik. A csatornák összesített hossza meghaladja a 3 ezer kilométert, amelyek évente több mint 600 millió köbméter vizet szállítanak. Ezek a földalatti öntözőcsatorna rendszerek öntözik a Turpan-oázis termőföldjeinek több mint 80 százalékát.

Az ujgurokról, és történelmükről

Az ujgurok Nyugat-Kínában, a hatalmas kiterjedésű Hszincsiang (Xinjiang) tartományban élnek, az ősi Selyemút mentén, ahol Európa, Ázsia és Oroszország találkozik. Névleg autonómiában. Hatezer éve. Őseik között a hunokat is számon tartják. A sámánizmust gyakorolták. És hogy még jobban bosszantsanak egyes tudósokat, mentéjükön még a tulipán is fellelhető. Egyik kedvenc ételük a dapandzsi, amelyet, ha valaki megkóstol, soha nem felejti el. Egyfajta átmenet a pörkölt és a paprikáscsirke között. Tartozékai: a csirke, hagyma, fokhagyma, édes zöldpaprika, a bogyiszlóihoz hasonló erős paprika, krumpli, római kömény, őrölt szecsuáni bors, olaj, szójaszósz és – igen – sör, noha a legtöbb ujgur muzulmán. Az ujgurok hazájukat Kelet-Turkesztánnak nevezik. Nyelvük a türk nyelvcsaládhoz tartozik. A vendégszerető, családközpontú nép kultúrája tele van zenével, tánccal. Hagyományszeretetük közmondásos.

Ma mintegy húszmillió ujgur él világszerte. Ebből mintegy 8 millióan maradtak még hazájukban. A kínaiak mindent megtettek és megtesznek a terület erőszakos asszimilációjáért.

Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres Selyemút révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt. Az ujgurok több vallást is gyakoroltak. Eleinte buddhisták voltak, ezt igazolják a máig fennmaradt buddhista templomok és kolostorok. A 10 században főleg török hatásra felvették az iszlám hitet. Kínai források szerint az ujgurok már ebben az időszakban is híres gyógyítók voltak, az akupunktúrát is ők fedezték fel. Jártasok voltak az építészetben a művészetekben és a zenében. Magas szintű volt írásbeliségük, még a legegyszerűbb foglalkozású ember is tudott írni és olvasni. Az ujgurok már évszázadokkal Gutenberg előtt ismerték a könyvnyomtatást.

A nomád népek közül egyedül a magyarokat tekintik rokonaiknak. Az ujgurok eredetileg Mongóliában éltek, elődeik tagjai lehettek a hunok által ismert törzsszövetségnek. Ezt a helyiek is igazolják, az ujgur falu lakói egymás után sorolják az általunk is ismert szavakat.

Kelet-Turkesztán több mint ezer éven át szabad állam volt. Hol Kína oldalán, hol ellenségeként, de véres csaták árán sikerült megőriznie függetlenségét. 1876-ban a kínai császári seregek elfoglalták területüket. Ujgur források szerint a kínaiak a betörés során egymillió őslakost mészároltak le. Az ujgurok azonban nem adták meg olyan könnyen magukat. 1884 óta, amikor hivatalosan is a Hszincsiang tartomány részévé váltak, 65 éven át 42-szer szerveztek fegyveres felkelést a kínai császári megszállók ellen. Kétszer is kivívták önállóságukat. 1933-ban létrehozták a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, és 1944-ben kihirdették a Második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az előbbi 3, az utóbbi öt évig állt fenn. (forrás: ujgur.hu)

A nyárfa – az ujgur ember szimbóluma

Elviseli a tűző napsütést, a hideget, a szárazságot, dacol a széllel és a homokkal (jelképesen: a hatalommal, az elnyomással). A magas sótartalmú, szikes homoktalajokban éppúgy megél, mint a vízparti területeken.
A Tarim-medencében található eufráteszi nyárfa (Populus euphratica) erdőt alkotva, 180 000 hektárnyi kiterjedésben, Kína teljes erdőterületének 24%-át adja. Mondják a világ legnagyobb nyárfa-erdejének is, amelyet összefüggő ökoszisztéma jellemez, és tanulmányozására sok országokból érkeznek kutatók. A nyárfát az ujgurok a sivatag lelkének mondják (és a békés együttélés, meg a türelem mintaképének), hiszen 60 különféle növénnyel együtt (köztük vörös fűz, keskenylevelű ezüstfa, vadkender) képes eltűrni a legszélsőségesebb időjárási viszonyokat is.  Mint tudjuk, a Tarim medencében, amely mérsékelt égövi kontinentális sivatag, a nyár forró (július 28°C), a tél hideg (január -10°C), az éves abszolút hőingás több mint 70°C. Az éves csapadék kevesebb, mint 100 mm; a terület nagy részén kevesebb, mint 10 mm. Gyakoriak a porviharok. A tipikusan azonális, orográfiai sivatagok a tenger messzesége és a medence zárt jelleg miatt alakultak ki.

Eifert János: Ősz Xinjiangban / Autumn in Xinjiang (2006)
China, Xinjiiang, Sept 23. – October 09. 2006
Photo: János Eifert

Kína, Xinjiang, Ujgúr-föld

شىنجاڭ ئۇيغۇر ئاپتونوم رايونى
Shinjang Uyghur Aptonom Rayoni
新疆维吾尔自治区

Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület vagy Xinjiang Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya

新 xīn – új
疆 jiāng – határvidék
“új határvidék”

Területe: 1 660 000 km²

Népessége: 19 630 000

Földrajzi helyzete

Kína észak-keleti régiójában található Xinjiang tartomány. Északon Oroszország, észak/észak-keleten Mongólia, keleten Kína, délen Tibet, nyugaton India (Kasmír), Afganisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán határolja.

Természeti értékei és éghajlata

Délen a Himalája északi hegyvonulata határolja a Kunlun. Az ország közepén nyugat-kelet irányban a Tien-San hegyvonulat húzódik, ahol a legmagasabb pontja 7719 méter magas Kongur Shan hegycsúcs. Két nagy medencéje van: Dzsungária és a Takla-Makán, melynek legnagyobb része a Tarim-medence. Kevés folyója van. A leghosszabb a Tarim-folyó. Nyolc tava van, a legnagyobb tava a Lop-Nór-tó, de vannak időszakos tavai is. A szárazföldi kontinentális éghajlatnak köszönhetően a terület nagy része sivatag, csapadék alig esik, évi 250-500mm átlagosan.

Nyelve

Hivatalos a kínai és az ujgur nyelv, de beszélnek még kazah, altaji és kirgiz nyelven. Az ujgur nyelv az Altaji nyelvcsalád török ágába tartozik.

Főbb nemzetiségek:

Ujgur – 45%
Han – 41%
Kazah – 7%
Hui – 5%
Kirgiz – 0,9%
Mongol – 0,8%
Dongxiang – 0,3%
Tadzsik – 0,2%
Xibe – 0,2%