Archive for June, 2013
Az utolsó előadás… A Nemzeti Színház Alföldi Róbert vezette társulata 2013. június 30-án végleg elbúcsúzott…
Több ezren búcsúztak vastapssal Alföldi Róberttől, a Nemzeti Színház leköszönő igazgatójától. A június 30-án, vasárnap rendezett gálaestre június elején rekord idő alatt, húsz percen belül elfogyott az összes jegy, így a szervező, a CSAK-Akciócsoport, úgy döntött a színház előtt, a Jászai Mari-parkban kivetítőn bárki követheti a műsort. A Mohácsi János által rendezett gálán neves színészek, írók, művészek köszöntötték a társulatot és Alföldi Róbertet. A gálán a 2008-2013 között együtt dolgozó társulat a közelmúltban elhunyt tagjairól is megemlékezett: Bánfalvi Eszter a felvételről hallható Hollósi Frigyessel énekelt duettet, Garas Dezső játékát pedig filmfelvétellel elevenítették meg újra. Törőcsik Mari, a nemzeti színésze, és Alföldi Róbert leköszönő igazgató felavatták Kállai Ferenc mellszobrát. Mind a ketten hangsúlyozták: ez az alkotás már az új vezetéssel egyeztetve és egyetértésben kerülhetett a helyére. Alföldi Róbert a színház jellegzetes homlokzatáról, hajóorrból meghajolva is elbúcsúzott közönségétől, s a több ezres egybegyűlt tömeget látva elmondta: “úgy tűnik, van remény.” A közönség több perces vastapssal búcsúztatta a Nemzeti Színház elmúlt időszakát. (SzeretlekMagyarország.Hu)
„Hogy stílusos legyek, nincs elég meleg” – mondta Alföldi Róbert a Nemzeti Színház gálaelőadása után a teátrum előtti téren összegyűlt tömegnek. És valóban hideg volt, erős és hűvös szél fújt, de a mondat egyértelműen Kerényi Imre korábbi kijelentésére utalt, mely szerint az új igazgató, Vidnyánszky Attila kinevezésével a Nemzeti majd nem „a buzikról fog szólni”. Alföldi Róbert megköszönte mindenkinek, hogy eljött. Korábbi nyilatkozataival, a gálaelőadással, és az este elhangzott néhány mondatával méltósággal búcsúzott öt év után a Nemzeti Színház igazgatói székétől.
A Nemzeti Színház előtt több ezren vettek részt azon a pikniken, amelyen a rajongók elbúcsúztatták Alföldit. A szimpatizánsok egy kivetítő segítségével követhették a teátrumban zajló gálaműsort, amelyen részleteket villantottak föl a legsikeresebb előadásokból, de tiszteletét tette a színpadon számos vendégművész is.
Eifert János felvételei
A népi táncból művészi lett, a táncból pedig fotóművészet. Eifert János a Rádió 7 szerkesztőségében sem tette le gépét, egy kisebb fotoriport is készült a Szőttes műsor kapcsán, miközben Molnár Attila műsorvezetővel beszélgetett. Hódmezővásárhely, 2013. június 30.
http://promenad.hu/cikk/a-szabalyok-azert-vannak-hogy-megtanuljuk-majd-atlepjuk-130393
A szabályok azért vannak, hogy megtanuljuk, majd átlépjük
Feltöltő: Molnár Attila / 2013-06-30 14:10:11
A népi táncból művészi lett, a táncból pedig fotóművészet. Eifert János a Rádió 7 szerkesztőségében sem tette le gépét, egy kisebb fotoriport is készült a Szőttes műsor kapcsán.
A háború utáni években nem voltak „egyenlőbbek” a családok, gyerekek között, mindenki szegény volt, de mégis szépnek látja gyermekkorát Eifert János. Június utolsó vasárnapjának Szőttes vendége szívesen emlékszik vissza nagyanyja juhtúróval töltött paprikájára, édesanyja tejlevesére.
Első három gimnáziumi évét a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban töltötte, akkoriban a zenetanulás mellett a népi tánc művészetét gyakorolta Lutor Gyula kezei alatt, mígnem ő maga mutatta be Badasi Tibornak, a Honvéd Táncegyüttes akkori vezetőjének. Így került 17 évesen Budapestre hivatásos táncosként, a gimnáziumot pedig levelező tagozaton fejezte be, illetve egy közgazdasági technikusi végzettséget szerzett, melyet gyakorlatilag soha sem használt.
17 évig táncolt, egyik legkedvesebb szerepét Szigeti Károly Pásztortánc című ember-természet kapcsolatát bemutató rendezésében táncolta. Táncos évei során kapott ajándékba bátyjától egy Zorkij-4 típusú kisfilmes gépet, amellyel utazásaik során fotózta az együttes tagjait, és a nevezetes helyeket. Egyszerre csak arra lett figyelmes, hogy egyre több képet kérnek tőle azok közül, amelyeket nem a táncosokról készített. Ezen felbátorodva, és a bíztatások hatására kezdett képeket küldeni pályázatokra.
Első fotóspályázati díját Békéscsabán nyerte 1967-ben, az óta 190 önálló kiállítása volt világszerte. Anyagait a világ 40 országából gyűjtötte, melyekből két egyforma kiállítás sem született, mind egy kicsit más, még ha sok azonos kép is szerepel azokon. Legnagyobb hatással a nyugat-kínai Xinjang volt rá, ahol a jórészt mohamedán hitvallású emberek olyan földalatti öntöző rendszereket építettek ki, amelyek az éves 19 mm-es csapadékmennyiség mellett is virágzó mezőgazdaságot tesznek lehetővé a hegyekből leolvadó hó vizének összegyűjtésével.
Gyermekei közül mindenki jól fotózik, de csak kevéssé követik a művészeti ágban. András fia 16 esztendős, ő a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola diákja, a festészet felé orientálódik. Kata lánya 18 esztendős, ugyan jól táncol és fotóz, de inkább a divattervezés fogta meg. Anna lánya forgatja hivatásszerűen a kamerát, de csak egy szegmensben: ő kutyákat fotóz legszívesebben, és szakújságíróként dolgozik.
Életműtárlata múlt vasárnap nyílt meg az Alföldi Galériában. A kiállításra ötven éves fotográfiai tárlatát szedte rendbe. Az érdeklődők az „Ars Poetica” című kiállításon a tánc, a test és a természet témaköreiből láthatnak műveket július 22-ig.
Tanít, órákat is ad, ennek kapcsán megjegyezte, hogy még ma is igaz, hogy aki fotózással szeretne foglalkozni, – hozzá hasonlóan – a klasszikus festészet tanait ismeri meg, majd a szabályokat, műfaji határokat már tudatosan, kifejező eszközként lépi át.
Amellett, hogy napjainkban is folyton kattogtat, most azzal tölti szabadidejét, hogy a milliós számokban mérhető eddig összegyűlt fotóit újraválogatja, mert mint mondja: akkor, amikor azok készültek, mindig egy bizonyos szempontból emelt ki néhányat, és bizony sok szempontból van még nagyon sok bemutatásra, felfedésre méltó közöttük.
Molnár Attila
“Vagy bé Molduvába vagy Törökországba” – Guessous Majda Mária klubkoncertje. Vollnhofer ArtStudio, Budapest, 2013. június 24. 18:30
“Vagy bé Molduvába vagy Törökországba” – Vollnhofer ArtStudio (1137 Budapest Szent István krt. 12/c (59-es kód), III. 5.), 2013. június 24. 18:00
„A népzenén keresztül összekötő „híd” szeretnék lenni a különböző emberek és kultúrák közt. Az élet és az ének természetességét a népdalokon keresztül tudom leginkább megélni és kifejezni, remélve azt, hogy ezzel nem csak én, hanem mások is szárnyra kapnak.” (Guessous Majda Mária)
„A júniusi klubkoncertem vendége Dr. Sipos János török népzenekutató, aki tanárom volt a Zeneakadémián. Az ő hatására indultam el a török népzene irányába, amely azóta is mélyen foglalkoztat.
A koncerten a hallgatók elé tárulnak a török zenei világ színei, a magyar népzenével való kapcsolata, emlékezve Bartók Bélára, akinek kutatásait Dr. Sipos János folytatta. A hallgatók nem csak csodálatos dallamokat hallhatnak, hanem informálódhatnak is a dalok kutatási hátteréről. Nagyon izgalmas utazásra hívunk Mindenkit!:)” Guessous Majda Mária
Guessous Majda Mária édesapja marokkói származású, édesanyja magyar. Jelenleg a Zeneakadémia Népzene Tanszékének végzős hallgatója. A magyar népzene mellett török népzenével is foglalkozik. Erasmus program keretén belül fél évet Isztanbulban töltött, ahol szakemberek szeretetteljes odafigyelése révén megismerkedett a török népzene elméleti alapjaival és egyben gyakorlatával is (ének és hangszer). A török és magyar népzene találkozása már 2008-ban megihlette és férjével az OKM ” A kultúrák közötti párbeszéd európai éve” program keretén belül a Mi-Egy-Más kreatív pályázaton III. helyezést ért el. 2010-ben a Zeneakadémia CIB Ösztöndíjában részesült. Török és magyar népzenei ismereteit próbára téve jelentkezett a Folkbeats tehetségkutató versenyre, ahol 2011-ben megosztott I. helyben részesült. További eredményei 2011-ben: Erste Ösztöndíj, a Zeneakadémia Népzene Tanszakának elismerő ösztöndíja, illetve Köztársasági Ösztöndíj. Jelenleg pedagógusként dolgozik a Zeneakadémián és a kecskeméti Kodály Iskolában.
Eifert János és Magyar Emil felvételei
Viharos kalandok Vásárhelyen… Szent Iván éji tűztánc – diaporáma bemutató és tárlatvezetés Eifert Jánostól az Alföldi Galériában, Vásárhelyi pillanatok címmel kiállítás nyílik tíz év fotószimpóziumaiból, Museum on the Wall címmel zenés életképeket vetítenek a Tornyai-múzeum száz évéből a Múzeumok Éjszakáján, Hódmezővásárhelyen, 2013. június 22-én, este hattól éjjel egyig
Még éppen száraz lábbal érkeztek a látogatók a Tornyai-múzeumba, ahol a 10 éves fotószimpózium válogatott képeit tekinthették meg, távozni viszont már nem száraz lábbal távoztak. A termekben 223 fotót állítottak ki. Kószó Péter alpolgármester arról beszélt, a fotográfia a kerámia és a festészet mellett a leggyorsabban fejlődő művészet. Időközben kint jégeső zúdult a városra. Nagy Imre, a múzeum igazgatója meg is jegyzete: ennyire különleges napra nem számítottak. A hatalmas esővel nem bírtak a csatornák, a múzeum földszintjén is megjelent a víz. Úgy volt, hogy a gyerekeknek az udvaron tervezett rézkori sír „feltárását” is elmossa az eső, végül mégsem maradt el a program. (Délvilág)
A Tornyai János Múzeumban Vásárhelyi pillanatok címmel kiállítás nyílik tíz év fotószimpóziumaiból; ismét megtekinthetik a látogatók az ország neves fotográfusainak felvételeit a várost övező tanyákról, a kerékpár(os)okról, a helyi mesterségekről. Ugyanitt sötétedéstől Museum on the Wall címmel zenés életképeket vetítenek a Tornyai-múzeum száz évéből. Láthatóak lesznek ellesett múzeumi pillanatok a raktárak titkos zugaiból, soha nem látott műtárgyak, a kiállítás-rendezések kulisszatitkai és emlékképek a múzeumtörténet nagyjairól. Az est folyamán “fordított” tárlatvezetésen mutatja be Sonkoly Tibor festőművész a fotószimpózium kiállítását, valamint a fotográfusok meglátásait hallhatják a résztvevők a folyton Úton lévő festő műveiről, Dozvald János fotóművész felvezetésében. Az Alföldi Galériában Eifert János a hazai fotóművészet egyik legismertebb képviselője tart diaporáma-digiráma bemutatót és tárlatvezetést Ars Poetica – Ötven év fotográfiái című kiállításában. (S. Faragó Gyöngyi)
Szent Iván éji tűztánc – diaporáma bemutató és tárlatvezetés Eifert Jánostól (Nagy István, Katona Péter és Barabás Ferenc felvételei)
Egyéjszakás kaland… Táncoló Filmkockák / Eifert János fotókiállítása/ Tűzzsonglőr show a Múzeumok Éjszakáján a Nemzeti Táncszínházban, 2013. június 22-én
Közel kétezer ember élvezte a programot – Táncoló Filmkockák / Eifert János fotókiállítása/ Tűzzsonglőr show – a Múzeumok Éjszakáján a Nemzeti Táncszínházban, 2013. június 22-én
Lakatos János Nívódíjas koreográfus, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára, Táncoló Filmkockák című népszerű előadás-sorozatával várta közönségét, ahol szórakoztató formában mesélt a film- és táncművészet közös történeteiről. Tánc- és filmtörténet, ahogy még nem hallottad… Vetítés és szórakozás, sok meglepetés…
ARS POETICA 50 év fotográfiája – Eifert János kiállítása. Kétezren látták a Múzeumok Éjszakáján…
“Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És jelenti a világ megismerésének lehetőségét,…” EJ
18:00 – 19:00
Táncoló Filmkockák 1. rész: Híres párok és híres párosok a táncfilmekben.
20:00 – 21:00
Táncoló Filmkockák 2. rész: Déjá vu – avagy ctrl+C. Ki másolt, kiről, mit? És egyáltalán ki volt az eredeti?
22:00 – 23:00
Táncoló Filmkockák 3. rész: Best of Dance – a leghíresebb és legkedveltebb filmek szereplőiről és jeleneteiről
24.00
Tűzzsonglőr bemutató a színház előtti füves területen
Mi a múzeum? Egy olyan otthonos épület, amely bejárást biztosít a történelembe és kulturális örökségünkbe. Segít abban, hogy megértsük, kik vagyunk, és mi dolgunk a világban. A múzeum épülete mozdulatlanul áll, ugyanakkor mozgásba hozza a képzeletünket, és védelmet ad. Védelmet ad, ahogy a szülőházunk is. A múzeum a kulturális és nemzeti örökségünk otthona.
Otthonunk azonban nem csak vitrinekből, tárlókból és falra akasztott képekből áll, ahogy múzeumaink sem pusztán tárgyakkal berendezett terek. A múzeum általunk lesz intézmény: azáltal, hogy továbbgondoljuk a tárgyak történeteit, belakjuk tereit.
Budapesten tizenegyedik, vidéken kilencedik alkalommal rendezzük meg a Múzeumok Éjszakáját. Az időpont az év legrövidebb éjszakájához, Szent Iván napjához igazodik.
A nyári napforduló ünnepe a kultikus tűzgyújtások ideje. A Szent Iván-éji tűzgyújtásról azt tartották, hogy megvéd a betegségektől. A Múzeumok Éjszakája a feledéstől véd meg minket, képzeletbeli tüze megvilágítja felhalmozott ér tékeinket, és újra helyzetbe hozza azokat.
Idén országszer te több mint háromszáz helyszínen várják több ezer programmal az érdeklődőket. Számos intézmény részt vett már az elmúlt évek rendezvényein, de szerencsére mindig vannak új jelentkezők is, akik vállalják a szervezéssel járó munkát. Mára az esemény túlnőtt önmagán: könyvtárak, levéltárak, színházak, művelődési központok ugyancsak kínálnak programokat ezen az estén. A cél közös: becsábítani a nagyközönséget a közgyűjtemények, intézmények falai közé, és felülírni azt a rossz beidegződést, hogy egy múzeumban poros, élettelen tárgyakat láthat unalmas séták alkalmával az ember. Végiglapozva ezt a kiadványt, meggyőződéssel mondhatom: a múzeumi szakma is felvette a ritmust a XXI. századi ember igényeivel: színes, izgalmas, látványos formában kínálják a látogató számára az ismeretanyagot, s bebizonyítják, hogy szórakoztató formában is bővíthetjük tudásunkat.
Bízom benne, hogy ez a rendezvény is hozzásegít bennünket ahhoz a nem titkolt célunkhoz, hogy a magyar emberek számára divat legyen múzeumba járni, s nemcsak a mozik, hanem a múzeumok bejáratai előtt is kígyózó sorokban várják, vágyják a bejutást.
A Múzeumok Éjszakája minden résztvevőjének pozitív és inspiráló élményeket kívánok erre az estére!
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere
Ez itt nemcsak a reklám helye: Tó Wellness Hotel – felfrissülés és kikapcsolódás a festői Bánki tó partján… Bánk, 2013. június 19-20.
Ez itt nemcsak a reklám helye: Tó Wellness Hotel – felfrissülés és kikapcsolódás a festői Bánki tó partján… 2013. június 19-20.
Az 58 szobás Tó Wellness Hotel*** Superior (2653 Bánk, Petőfi út 73.) Budapesttől 60 km-re, a 2/a és a 2-es főúton haladva Váctól mindegy 20 percre, a Börzsöny és a Cserhát találkozásánál, a festői Bánki tó partján fekszik.
A szállodai szolgáltatásokon (étterem, kávézó, különtermek, Wellness-világ) kívül többek között a szabadidő eltöltését szolgáló különféle lehetőségek (Kalandpark, teniszpálya, horgászás, csónakázás, kerékpározás) nyújtanak feledhetetlen élményeket.
Bánki tóra néző, természetes megvilágítású, technikai eszközökkel tökéletesen felszerelt különtermeink alkalmasak céges tanácskozások, továbbképzések megtartására, de alkalmasak családi rendezvények lebonyolítására is.
Táncra perdült a saját kiállításának a megnyitóján. Vásárhelyi Hírek, 2013. június 16. vasárnap
Táncra perdült a saját kiállításának a megnyitóján
„Hódmezővásárhelyen indult az életem, azóta elég sok élmény van már mögöttem. Az, hogy a világ 44 országban jártam, jelzi a kíváncsiságomat. Vallom, hogy a tudomány, a művészet és a hit segít megismerni a világot, én a művészetet választottam.“ mondta Eifert János.
Fotók: Lőkös Sándorné
A hazai fotóművészet egyik legismertebb képviselőjének Ars Poetica – Ötven év fotográfiái címmel nyílt életmű-kiállítása szülővárosában, az Alföldi Galériában június 16-án, vasárnap délben.
A kilenc teremben, a kiállítás közel száz képét végignézve három fogalom jut azonnal eszünkbe: tánc, akt és természet. Ezt maga is bevallja, a mozgás mindig is inspirálta. Ahogy mondja, „a befogadó élménye azért fontos, mert minden gondolat hiteltelenné válik, ha nem érződik mögötte a szenvedély, a képzelet, az a fajta vizuális élmény, ami nélkül egy kép legtöbbször csak unalmas és tárgyszerű lehet.”
Eifert János kameráját is legtöbbször szenvedély és a zene vezérelte. Mint képeinken is látható, a megnyitó közepette Olasz Flóra hárfazenéje táncolásra inspirálta a fotóművészt, mondván, képes ebből is ihletet meríteni, szinte rabul ejti a zene.
A muzsika egyébként is mindig meghatározó volt, hiszen egykoron fuvolázni tanult, – ahogy mondta, – abban a számára szerencsés időszakban, amikor Steiner Béla volt a zeneiskola igazgatója. Eifert János bevallottan mindig is ezer szállal kötődik Hódmezővásárhelyhez, a fotószimpóziumok elmaradhatatlan résztvevője, és mint azt az életmű-kiállításon Almási István polgármester bejelentette, Eifert János 31 fotóját felajánlotta szülővárosának.
„Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat, és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni: ez a képíró, fotográfus feladata, miközben egyensúlyozik a képzelet és a valóság határán.” foglalta össze alkotói hitvallását a most hetvenéves fotóművész, akinek kiállítását az Alföldi Galériában július végéig lehet megtekinteni.
VH
Vásárhelyi Hírek, 2013. június 16. vasárnap
http://www.vasarhelyihirek.hu/tancra_perdult_a_sajat_kiallitasanak_a_megnyitojan
Bornemissza Péter: Táncra perdül a fotóművész. Tánc, test és természet – ötven év fotográfiái címmel nyílt meg Eifert János fotóművész kiállítása vasárnap délben, Hódmezővásárhelyen az Alföldi Galériában. Delmagyar.hu, 2013. június 16. 15:56
Bornemissza Péter / delmagyar.hu felvételei
Delmagyar.hu – http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/tancra_perdult_a_fotomuvesz_/2337802/
Táncra perdült a fotóművész
Tánc, test és természet – ötven év fotográfiái címmel nyílt meg Eifert János fotóművész kiállítása vasárnap délben, Hódmezővásárhelyen az Alföldi Galériában.
Bornemissza Péter – 2013.06.16. 15:56
Nagy Imre művészettörténész, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója és Almási István, Hódmezővásárhely polgármestere köszöntötték a megnyitóra ellátogatókat.
A város első embere hangsúlyozta, hogy a Vásárhelyen született fotós képeivel megmutatja érzéseit és a nézőt gondolkodásra készteti. Gratulált a színvonalas kiállításhoz. A kiállítást Árva László, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola igazgatója nyitotta meg. Olasz Flóra hárfa játéka után, maga a fotóművész is köszöntötte a megjelenteket és elmondta, hogy a fotó olyan, mint a tánc: csak rá kell érezni a pillanatra, mint a táncnál a zenére – ezt be is mutatta pár tánclépéssel. Majd elmondta, hogy életműve legfontosabbnak ítélt darabjait felajánlotta a városnak. Végül rövid tárlatvezetésre invitálta a közönséget.
Eifert János ARS POETICA – Ötven év fotográfiái. Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely, 2013. június 16 – július 22.
Kedves Közönség! Hölgyeim és Uraim!
Megtisztelő és ugyanakkor zavarba ejtő a feladat, amire felkértek. Eifert János helye a magyar kortárs művészetben és az elmúlt ötven esztendő kiemelkedő munkáit bemutató retrospektív kiállítása talán műértőbb megnyitó személyt kívánt volna. Én ugyanis nem tanultam művészetet sem esztétikát, így nem ismerem a titkokat, amellyel a művész világokat varázsol elénk. Ezért nem vállalkozhatok elemzésre, még kevésbé értékelésre. Ehelyett szavaimat próbálom tisztelgő rendbe állítani, hogy méltóak legyenek ahhoz az emberi és művészi úthoz, amely ebből a városból indult, és amelynek kimagasló értékeit láthatjuk ezekben a termekben.
Elolvastam ugyanakkor eddigi életem során sok-sok szót és mondatot, amelyek valahol mind ugyanarra keresték a választ; mik is vagyunk, és miért vagyunk mi emberek, és miért van az emberi életnek az a sok, haszonra nem váltható fényűzése, mint a filozófia, a vers vagy a képzőművészet. Azaz miért vannak az emberiség ősi korától fogva még a mai napig is olyanok, mint Eifert János, akik – Nagy László gyönyörű szavait idézve –: művelik a csodát és nem magyarázzák, akik lángot lehelnek deres ágra, és felfeszülnek a szivárványra…
Dömötör Mihály, Délmagyar.hu és Eifert János felvételei
Ha van hitünk, hogy értelmezzük zsidó-keresztény mitológiánk jelképeit, elfogadhatóvá válik az a magyarázat, amely szerint az eredendő bűnnel megfosztattunk ugyan a halhatatlanságtól, de megkaptuk cserébe a teremtő értelmet és annak felelősségét. Így maradhattunk, Vörösmartyval szólva – ha csak röpke néhány évtizedre is – a föld és az ég fia.
Talán itt kereshető a válasz az imént fölvetett miértre. Az ember teremtő hajlama ölt formát rajzban, képben, elrendezett szóban vagy éppen a tudomány titokfejtésében. Minden lelkünket megragadó képben, szóban, mozdulatban annak a bizonyos tiltott gyümölcsnek a keserédes ízét érezzük újra, és ez boldoggá tesz, mert eggyé tudunk válni a teremtett világ minden szépségével, és elborzaszt egyben, mert eszünkbe juttatja, hogy ennek ára az elmúlás.
„Az ember feljő, lelke fényfolyam,
A nagy mindenség benne tükrözik.
Megmondhatatlan kéjjel föltekint,
Merőn megbámul földet és eget;” – írja Vörösmarty létértelmező filozófiai drámájában.
A művészet a teremtés csodájának az analizátora és – részletekben ugyan – a teremtés csodájának reprodukciója. Nézzék meg Eifert János egyik korai fotóját; A kertész kezét! „Sártól, naptól, nehéz munkától kérges tenyerek, óvó sátorként fogják körül az elültetett életet.” – írja róla mély líraisággal Szenti Tibor, aki maga is sok-sok ilyen kezet szorított meg életében. Majd idézzék maguk elé Rodin plasztikáját, az Isten kezét, és a teremtés titkai feltárulnak a szemlélő előtt.
Még talán ebben a mai prózai korban sincs embertársunk, aki ne keresné a válaszokat ezekre a kérdésekre, vagy akit ne nyugtalanítanák létezésünk titkai. És vannak a művészek, akik – Platón gondolatmenetére utalva – kisebbet kortyoltak a felejtés folyójának vizéből, mielőtt lelkük a testükbe költözött, és ezért sok mindent megőriztek onnan túlról az ideák világából.
Eifert János egészen bizonyos, hogy éppen csak megízlelte ennek a folyónak a vizét. Ezért létezésének esszenciája a művészet. Pályáját táncművészként kezdte. A tánc a legősibb művészetek egyike, és egészen bizonyos, hogy átjárót jelent föld és ég között. Eszköze Isten teremtésének legnemesebbike, az emberi test, hiszen tudjuk, hogy az embert az Úr saját hasonlatosságára teremtette. A tánc ugyanakkor az idő és a tér művészete is. Innen vezetett azután útja a fotóművészethez, amely a tánccal szemben egy pillanatban rögzít teret, időt és mozdulatot. Művészi tehetségének és kreativitásának szolgálatába állította az új művészeti ág minden technikai lehetőségét. Mindig hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a művészi kép készítése nem technikai, hanem szellemi, gondolati, érzelmi folyamat, az jóval az exponálás pillanata előtt kezdődik, és utána ér véget.
Kivételes technikai tudását kezdettől fogva szívesen osztja meg másokkal. Munkásságának meghatározó része a tanítás. Képírás című kötete alapmunka minden a fotózás és a fotóművészet iránt érdeklődő fiatal számára. A szó valódi értelmében vett művésztanár. 2008-ban a vásárhelyi fotószimpóziumon iskolám diákjai számára is emlékezetes foglalkozást vezetett.
Ám tanít művészként is. Látni tanít. Nem nézni, illetve nemcsak nézni, hanem látni. Ahogyan írja egy helyen: „ A szemünkkel nézünk, az agyunkkal látunk”. A látás képessége az értelmes, álságoktól mentes emberi élet feltétele. A látás segít abban, hogy képesek legyünk újra arra, amire a gyermekkorukban képesek voltunk, éljük és érezzük a minket körülölelő világ szépségeit, hogy észrevegyük a rohanás közben ránk pillantó kutya tekintetében a szépséget és az értelmet. Vagy, ahogyan Nagy László írja Szent Ferenc-i tisztasággal:
„csodában élünk: az édes nyálat
fűszálak ablakká húzzák körénk
s ne félj a sorstól, ne félj a rongytól
gúnyánkat megtermi ránk a fény”
Akik látni tanítanak, élni tanítanak.
Ezzel a kiállítással köszöntjük Eifert Jánost, a vásárhelyről induló művészt. Bizonyára véletlen, hogy három kiemelkedő fotóművész (Plohn József, Elkán László és Eifert János) biográfiájának is vannak vásárhelyi kötődései. Jó lenne hinni, hogy ebben szerepe van az itteni ember sajátos világlátásának is. Kiss Lajos a vásárhelyi vásároknak a városba utazó falusi, tanyai emberek életében betöltött szerepéről írja: „a világpanorámákban, sztereoszkópban külországok tájait, őserdeit, nagyvárosainak díszes épületeit, különféle nevezetességeit, csaták, messinai földrengés okozta romokat nézegetve, a nép más világot látott, más életformát. Komolyan nézte azt, mást és többet jelentett neki, mint az olvasott embernek. Odahaza is el tudta mondani, milyen különös, furcsa dolgokat látott a komédiában. Tanulni mögy az embör a vásárba – mondogatták.”
A szülőváros indíttatásáról Eifert János így vall:
„Szülővárosomnak óriási szerepe volt eszmélésemben, kibontakozásomban, hogy nemzetközi elismertségű táncművészként, majd fotóművészként emlegessenek, hiszen a jó művek létrehozásához nemcsak fotográfiai ismeretek, fotó-esztétikai és -technikai tudás szükséges, hanem a más művészetekhez és leginkább az élethez való közelség, legfőképpen az emberség szükséges. A szüleim, a barátaim, az iskoláim, a tanáraim, a munkahelyeim – köztük a Bethlen Gábor gimnázium, Grezsa tanár úrral az élen, a Zeneiskola Steiner Béla irányításával, a Vásárhelyi Népi Együttes Lutor Gyula koreográfus vezetésével, a Németh László Városi Könyvtár olvasóterme, könyvtárosai, a Tornyai János Múzeum – az Őszi tárlatok színhelye – Dömötör János igazgató úrral, és a legfontosabbat utolsóként említve – Szenti Tibor író, néprajzkutató barátom mind ott vannak bennem, mögöttem, szellemi értelemben a műveimben, a könyveimben és az előadásaimban.”
Hódmezővásárhely városa büszke arra, hogy művészetének egyik alkotóelemét, az emberséget adhatta útravalóul.
Eifert János, ahogyan a valódi művészek, szabad ember. Ezt jelzi, hogy pályája során 44 országban járt. E szabadság művészi lenyomatait ezen a kiállításon is láthatják. Útjainak azonban van egy állandó vonzáspontja, a szülőhaza. Ennek a hűségnek gyönyörű kifejezője a felhőkarcolók közé elhelyezett nagyiváni parasztház képe, amelynek pislákoló fényei minden magasból és minden távolból látszanak, akkor is (vagy éppen akkor igazán), ha az ember lehunyja a szemét.
Alkotó, teremtő és tanító munkájához az elkövetkező évtizedekre is kívánok sok erőt, örömet és sikert. És zárszóként megköszönöm neki, hogy munkásságával, személyiségével hitet ad nekünk ahhoz, amit John Lukács, az egyik legnagyobb élő magyar történész így fogalmazott meg: „Az emberi szabadság nem körülmény, hanem feladat”. Árva László
(Elhangzott Eifert János ARS POETICA – Ötven év fotográfiái című kiállításának megnyitóján, az Alföldi Galériában, Hódmezővásárhelyen, 2013. június 16-án, délben.)
Sajtó:
http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/tancra_perdult_a_fotomuvesz/2337802/
http://www.vasarhelyihirek.hu/tancra_perdult_a_sajat_kiallitasanak_a_megnyitojan
http://www.vjm.hu/kultura/vagtato-kuvaszok/9507/
http://nol.hu/lap/tv/20130614-ahol_a_tanc_terem
http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/eifert-kiallitas_az_alfoldi_galeriaban/2337280/
http://promenad.hu/cikk/tanc-test-es-termeszet-otven-ev-fotografiai-eifert-janostol-129610
http://promenad.hu/cikk/tanc-test-es-termeszet-otven-ev-fotografiai-eifert-janostol-129637
http://kulturhod.info/tanc-test-es-termeszet-otven-ev-fotografiai-eifert-janostol/
http://www.szuperinfo.hu/hodmezovasarhely/szulovarosaban-nyilik-eletmutarlata-a-vasarhelyi-szuletesu-fotomuvesznek/2289353
http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/06/otven-ev-fotografiai-eifert-janostol.html
http://promenad.hu/cikk/50-ev-jelenik-meg-elottunk-129712
http://www.vasarhelyihirek.hu/eszkoz_a_fenykep_- otven_ev_fotografiai_eifert_janostol
http://radio88.hu/fotokiallitas_nyilik_vasarhelyen
http://www.hodmezovasarhely.hu/cikkek/eifert-janos-alkotasaibol-nyilik-kiallitas-hodmezovasarhelyen-8770
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/06/12/16/Eifert_kiallitas_Hodmez_vasarhelyen_.aspx
http://szeged.hir24.hu/programok/2013/06/12/eifert-janos-munkai-hodmezovasarhelyen
Kiállításom rendezés az Alföldi Galériában, Hódmezővásárhely, 2013. június 11-15.
Ma már betáncolhattam az ötszáz négyzetméternyi kilenc termet… Közel egy hete kezdtük a kiállításom rendezését az Alföldi Galériában. Kranj-ból hazahoztam a kiállításomat, a MekkoraPrint-nél időben elkészültek az új nyomatok, az ADECO Pomázon gyorsan elkészítette a keretezést. A Táncszínházban átrendeztem a kiállításomat, mert néhány nagyméretű képet elhoztam onnan. Hétfőn kisteherautóval szállították Budapestről Hódmezővásárhelyre a képanyag nagyrészét, a többit én “fuvaroztam”, sőt tegnap este még Ildi vonaton “szállította” az utolsó vászontekercset. Ma a képcímeket szerkesztettem, notebook-kal végigjártam a kilenc termet, és pontos listát készítettem a kiállításra kerülő képekről. Cím, szöveg magyar-angol, készítés helye, dátuma… Holnap megnyitó!
Eifert János : ARS POETICA – 50 év fotográfiái Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely, 2013. június 16 – július 22.
Kiállított képek jegyzéke:
1. terem:
Tánc-Test-Tanulmány 1. / Dance-Body-Study 1.
Budapest, Magyarország/HUNGARY 2010
Táncmontázs 1-2. / Dance Montage 1-2.
Maori Táncegyüttes
Preisinger Éva (Domino Pantomimegyüttes)
Kairói Táncegyüttes (Egyiptom)
Ladányi Andrea (LA Dance Company)
Szibériai Táncegyüttes (Szovjetúnió)
Budapest, Veszprém, Magyarország/Hungary 1970-2004
Black Dance
Budapest, Magyarország/Hungary 2009
Lőrinc Kati, Katával / Katalin Lőrinc with Kata
Budapest, Magyarország/Hungary 1995
Táncmontázs 3-4. / Dance Montage 3-4.
Közép-Európa Táncszínház (Budapest)
Uhrik Dóra (Verdi-Eck: Requiem, Pécsi Balett)
Ramshorn Gizella (Honvéd Együttes)
Panja & Putto
Budapest, Pécs, Szeged, Magyarország/Hungary 1967-2005
Marcel Marceau
Párizs, Franciaország/France 1968
Cirkusz / Circus
Köllö Miklós, Budapest, Magyarország/Hungary 1984
Tánc / Dance
Avas Táncegyüttes, Miskolc, Magyarország/Hungary 1971
Táncmontázs 5-6. / Dance Montage 5-6.
Bach-Fodor: Preludium és fuga
(Állami Operaház Balett együttese)
Marcel Marceau
Dózsa Imre és Kékesi Mária (Hidas-Seregi: A Cédrus)
Sztavinszkij-Béjart: Tavaszünnep
(Állami Operaház Balett együttese)
Hamigway-Köllö Miklós: Az öreg halász és a tenger
(Preisinger Éva, Domino Pantomim Együttes)
Antonio Gades
Budapest, Magyarország/Hungary 1968-1974
Táncmontázs 7-8. / Dance Montage 7-8.
Barokk, másképp (Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola végzős balettnövendékei)
Lőrinc Kati, Katával
Galambos Tibor: matyó lakodalmas (Miskolci Avas Táncegyüttes)
Boszorkánytánc (Hexentanz)
Markó Iván: XX. századi misztériumjátékok
(Ladányi Andrea és Demcsák Ottó, Győri Balett)
Színpadterv egy elektronikus baletthez (Szekeres József)
Győr, Miskolc, Budapest, Fehérvárcsurgó,
Magyarország/Hungary 1971-1984
Táncmontázs 11-12. / Dance Montage 11-12.
Vasas Táncegyüttes
Közép-Európa Táncszínház
Nederlands Dance Theatre (Amsterdam)
Sztavinszkij-Béjart: Tavaszünnep (Dózsa Imre, Állami Operaház)
Törekvés Táncegyüttes
Maina Gilgeaud és Jorg Donne (XX: Század Balettje, Bruxelles)
Budapest, Magyarország/Hungary 1968-1992
Angyalok tánca / Dance of the Angels
Budapest, Magyarország/Hungary 2003
Mozgásban / In Motion
Sebesvíz, Magyarország/Hungary 2002
Tánc-Test-Tanulmány 2. / Dance-Body-Study 2.
Budapest, Magyarország/Hungary 2013
2. terem
Magdi tóban 1-7. / Magdi in the See 1-7.
Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1992
Az aktmodell polaroiddal 1-3. / Nude Figure with Polaroid 1-3.
Soltau, Németország/Germany 1995
Titkok barlangja / The cave of Secrets
Bayreuth, Németország/Germany 2001
A Nő – Képnovella 1. / The Women – Short Story 1.
Installáció
Magyarország/Hungary 2003
Kezek, vágyak/Hands and Desires
Sebesvíz, Magyarország/Hungary 2004
Láthatatlan esemény / Invisible scene
Sebesvíz, Magyarország/Hungary 2003
Mágia 2. / Magic 2.
Budapest, Magyarország/Hungary 2002
Akt lehetetlen helyzetben/Nude in Oukward Position
Sirok, Magyarország/Hungary 2002
Fekete-Fehér tanulmány / Black and White Study
Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1996
3.terem
Hajnal / Dawn
Montagne-au-Perche, Franciaország/France 1984
A világ végén / At the End of the World
Bakony, Magyarország/Hungary 1982
Nyáj / Herd
Pécsvárad, Magyarország/Hungary 1978
A kertész keze / Hand of the Gardener
Tarnaméra, Magyarország/Hungary
A Világ végén / End of the World
Balatonfelvidék, Magyarország/Hungary 1982
Vágta / Galop
Budapest, Magyarország/Hungary 1968
Fák temploma / Temple of Trees
Versailles, Franciaország/France 1984
A Yuntai mountains álmomban / Yuntai mountains in my dream
Henan, Kína/China 2002
Meg/Kitalált udvar / Find /Made up court
Zágráb, Horvátország/Croatia 2006
Köröspart, behavazott fákkal / Trees snowed at the river Körös
Nagyvárad, Romania 2002
Fák tánca / Dance of the trees
Mártély, Magyarország/Hungary 1980
Három kacsa / Three Duckes
Limni Kastoriás, Görögország/Greece 1991
4.terem
ÚjraKépek # 60 / Recycled Pictures # 60
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 42 / Recycled Pictures # 42
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 16 / Recycled Pictures # 16
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 62 / Recycled Pictures # 62
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 19 / Recycled Pictures # 19
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 06 / Recycled Pictures # 06
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 19 / Recycled Pictures # 19
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 54 / Recycled Pictures # 54
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 49 / Recycled Pictures # 49
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 34 / Recycled Pictures # 34
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 38 / Recycled Pictures # 38
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 36 / Recycled Pictures # 36
Budapest, Magyarország/Hungary 1993/2010
ÚjraKépek # 57 / Recycled Pictures # 57
Budapest,5.terem
Tűztánc / Fire Dance
Sirok, Magyarország/Hungary 1993/2002
Roncsolt aktok 1. / Fractured Nudes
Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1993
Roncsolt aktok 2. / Fractured Nudes
Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1993
Op – Art tanulmány / Op – Art Study
Kötschach – Mauthen, Ausztria/Austria 1993
A férfi / The Man
Miskolc-Tapolca, Magyarország/Hungary 1996
Sirály a Niagara felett / Seebird Over the Niagara
Niagara-Budapest, Canada, Magyarország/Hungary 1978-2006
Fodor József festőművész 1-4. / József Fodor Painter 1-4.
Hódmezővásárhely, Magyarország/Hungary 2004
6.terem
La Defense 1-4.
Párizs, Franciaország/France 2004
Este / Evening
Nagyiván, Magyarország, Hungary 1980
Brooklyn Bridge
New York, Manhattan, USA 1977
Mágia1. / Magic 1.
Mohács-Vác, Magyarország/Hungary 1983
Harmatcsepp / Dewdrop
Bükkfennsík, Magyarország/Hungary 1989
Három kocka / Three Cube
Győr, Magyarország/Hungary 2003
7-8-9.terem
Kína, Selyemút
1.folyosó
Hármasképek / Triptichons
2.folyosó
A Föld álma / Dream of the Earth
Magyarország/Hungary 1984
Gyertyák bemozduló fényei
Budapest, Magyarország/Hungary 2005
Múlt idő / Past Time
Hédervár, Magyarország/Hungary 2002
Budapest, Hősök tere
Magyarország/Hungary 2002
Ünnepi menük 1-5.
Képek a könyv anyagából
Sajtos csendélet / Still Life with Cheese
Budapest, Magyarország/Hungary 1996
Trencsényi Zoltán: Ahol a tánc terem… Népszabadság Magazin, 2013. június 14.
Népszabadság, 2013. június 14.
http://nol.hu/lap/tv/20130614-ahol_a_tanc_terem
Trencsényi Zoltán
Ahol a tánc terem
HÁROM TÉMA
Eifert János mesélte, hogy hódmezővásárhelyi diákként úgy úszta meg a kötelező nyári krumpliszedést, hogy jelentkezett a helyi néptáncegyüttesbe, ahol egész nap próbálnia kellett. Később Budapestre, a Honvéd együttesbe került, tizenhét évig volt hivatásos táncos.
Közben elkezdett fényképezni, naná, hogy legelőbb táncot, később aztán főként női testet és természetet. Azt nyilatkozta egyszer: „Ezzel a három témával meg is lehet mutatni az egész világot. Az ősember vadászat előtt egy zenés, táncos szertartáson lepróbálta a hadállásokat, a várható eseményeket, kérte az égiek segítségét a sikeres vadászathoz. A zene ritmust és erőt adott neki, a tánccal pedig fokozta az erejét.”
Bár 190 önálló, 700 csoportos kiállítással, 170 díjjal, diplomával és 40 országban készített sok tízezernyi felvétellel a háta mögött volna miből válogatnia, ezúttal a számára különösen kedves táncképeit (életműve fontosabb darabjait) láthatjuk a Nemzeti Táncszínházban. Az Ars poetica című kiállításon öt évtized anyagának ötven nagyméretű, Eifert munkásságát meghatározó felvételét láthatjuk. Képek a Domino Pantomim együttesről, a Pécsi Balettről, a Győri Balettről, a Szegedi Kortárs Balettről, Béjart együtteséről – jelenetek és álomszerűvé alakított pillanatok.
Eifert János a napokban töltötte be hetvenedik életévét, mégis elmondhatjuk róla: az egyik legfiatalosabban gondolkodó művész, aki mindig erős figyelemmel van a technika kínálta lehetőségekre is. Híresek diaporámái, és a digitális képalakítás kínálta mai lehetőségeket is bátran használja. Ez kiderül a tárlaton látható képekből, de kiderül abból a nagyon szép és értékes könyvből is, amely Képírás – Fotóakadémia címmel talán fél évvel ezelőtt került a boltokba, és amelyben Eifert János úgy beszél a fényképezésről, hogy érti a kezdő is, és újdonságot nyújt a profinak is.
I!
BEZÁR: 06. 22.
HELYSZÍN: Nemzeti Táncszínház (Budapest I., Színház utca 1–3.)
CÍM: Hármas képek Eifert János kiállítása
BELÉPÉS: ingyenes
SZERZŐ: Eifert János
CÍM: Képírás – Fotóakadémia
KIADÓ: Kossuth, 156 oldal
ÁR:5990 Ft
Sajtótájékoztató az Alföldi Galériában, Hódmezővásárhely, 2013. június 12.
Sajtótájékoztató a kiállításom színhelyén, az Alföldi Galériában. A képen: Vass Ramóna szerkesztő-műsorvezető a Vásárhelyi Televízió számára készít interjút Eifert Jánossal és dr. Nagy Imre múzeumigazgatóval.
http://promenad.hu/cikk/tanc-test-es-termeszet-otven-ev-fotografiai-eifert-janostol-129610
http://promenad.hu/cikk/tanc-test-es-termeszet-otven-ev-fotografiai-eifert-janostol-129637
http://kulturhod.info/tanc-test-es-termeszet-otven-ev-fotografiai-eifert-janostol/
http://www.szuperinfo.hu/hodmezovasarhely/szulovarosaban-nyilik-eletmutarlata-a-vasarhelyi-szuletesu-fotomuvesznek/2289353
http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/06/otven-ev-fotografiai-eifert-janostol.html
http://promenad.hu/cikk/50-ev-jelenik-meg-elottunk-129712
http://radio88.hu/fotokiallitas_nyilik_vasarhelyen
http://www.hodmezovasarhely.hu/cikkek/eifert-janos-alkotasaibol-nyilik-kiallitas-hodmezovasarhelyen-8770
Eifert János: ARS POETICA, Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely, június 16 – július 22.
A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves ismerősét 2013. június 16-án, vasárnap déli 12 órára az Alföldi Galériába
Eifert János: ARS POETICA – Ötven év fotográfiái című kiállításának ünnepélyes megnyitójára.
Köszöntőt mond: ALMÁSI ISTVÁN polgármester – A tárlatot megnyitja: ÁRVA LÁSZLÓ iskolaigazgató – Közreműködik: OLASZ FLÓRA hárfa
A kiállítás megtekinthető július 22-ig, hétfő kivételével minden nap 10 és 17 óra között. ALFÖLDI GALÉRIA (6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 8.), Telefon: +36 62 245 499
Tánc, test és természet – ötven év fotográfiái Eifert Jánostól, Promenad.hu, Hódmezővásárhely, 2013. június 10.
Tánc, test és természet – ötven év fotográfiái Eifert Jánostól, Promenad.hu, Hódmezővásárhely, 2013. június 10.
„Ha nem érződik egy képen a szenvedély és a képzelet, akkor az csak unalmas és tárgyszerű lehet.” – vallja Eifert János a hazai fotóművészet egyik legismertebb képviselője, akinek Ars Poetica – Ötven év fotográfiái címmel nyílik életmű-kiállítása szülővárosában, az Alföldi Galériában június 16-án, vasárnap déli 12 órakor. Az érdeklődők a tánc, a test és a természet témaköréből láthatják a mára már emblematikussá vált Eifert-fotókat nagyméretű, a legjobb mai technikával készült nagyításokban…”
http://promenad.hu/cikk/tanc-test-es-termeszet-otven-ev-fotografiai-eifert-janostol-129610
Ötven év fotográfiái Eifert Jánostól, SZEGEDma.hu, 2013. június 10.
Ötven év fotográfiái Eifert Jánostól
Tánc, akt és természet – ez a három fogalom jut azonnal eszébe Eifert János nevéről a fotóművészet ismerőinek. Az idén hetven éves művész a Honvéd Táncegyüttesben kezdte a pályafutását táncosként. Vidéki és külföldi útjain állandóan fényképezett, erre bíztatta az együttes akkori koreográfusa, Novák Ferenc is. A nemzetközi fotós életbe Vágta című, vágtató kuvaszokat megörökítő fotójával robbant be, azóta 180 önálló kiállítása volt, 700 csoportos tárlaton szerepelt, képeivel 168 díjat, nagydíjat, különdíjat és diplomát nyert. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelennek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban.
Pályájáról, művészi ars poeticájáról az alábbiakat nyilatkozta Eifert egy interjúban: „Hódmezővásárhelyen indult az életem, azóta elég sok élmény van már mögöttem. Az, hogy a világ 44 országban jártam, jelzi a kíváncsiságomat – vallom, hogy a tudomány, a művészet és a hit segít megismerni a világot, én a művészetet választottam. Két határozott irány van az életemben: egyrészt a megörökítés, a fényképezés tárgyilagossága, egyfajta dokumentarista őszinteség, ugyanakkor egy új világ teremtése. Eifert szerint a fotográfia olyan játék, melyben a képzelet és valóság határán egyensúlyozik a képíró. Alkotásait és kiállításait a nézők szemszögéből közelíti meg: “A befogadó élménye azért fontos, mert minden gondolat hiteltelenné válik, ha nem érződik mögötte a szenvedély, a képzelet, az a fajta vizuális élmény, ami nélkül egy kép legtöbbször csak unalmas és tárgyszerű lehet” – vallja a neves fotográfus.
Eifert János kiemelkedő életművének csöppet sem unalmas fotográfiáit július végéig tekinthetik meg az Alföldi Galériába ellátogatók.
SZEGED.ma – http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/06/otven-ev-fotografiai-eifert-janostol.html
Varga Kinga: Ars Poetica – Eifert János fotókiállítása a Magyar Nemzeti Táncszínházban, Kulturprojekt, 2013. június 5.
Kulturprojekt.hu, 2013. június 5.
Ars Poetica – Eifert János fotókiállítása a Magyar Nemzeti Táncszínházban
„Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat, és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni; ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben ellensúlyoz a képzelet és valóság határán.”
Művészi hitvallás. Mégis mi más fejezhetné ki jobban az alkotói pályamű összegzésének gesztusát? Ez nem jelent befejezettséget, ahogy a kiállítás megnyitóján Eifert János szavaiból kiderült, egyszerűen csak tablót az elmúlt ötven évből, ahol az első kép és az eddigi utolsó is szerepel, illetve sok olyan, amely már számtalan kiállítást megért, bejárta a világot.
A fotók elrendezői egy-két kivételtől eltekintve mellőzték az aláírásokat, így nem zárják ki a szabad asszociációt azok számára, akik nem ismerik a keletkezés körülményeit, ugyanakkor az egyes darabokkal már találkozóknak az időben megoszló válogatás különleges csemegét ígér.
Egyértelműen a táncoló testek dominálnak, ami nem meglepő annak tudatában, hogy a képek alkotója 17 évig volt tagja a Honvéd Táncegyüttesnek. Ezek a táncoló testek hol egy konkrét előadás pillanatát örökítik meg – Novák Ferenc szerint tele drámaisággal – hol pedig absztrahálódnak, mértani alakzatokká változnak. A főszerepet, ezen a kiállításon legalábbis, a női test, a női akt játssza.
A megnyitón Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, egykori Honvéd Együttes-beli pályatárs és Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus méltatták az alkotót. Fenyves Márk, Lőrinc Katalin és Pálosi István táncművészek teremtettek kapcsolatot a képek és a kiállító tér között, mozdulataikkal azt a hatást érve el, mint ha a fotókon ábrázolt táncosok lépnének ki a falon függő keretekből. Mindezt erősítette az, ahogy az aula tartóoszlopaira erősített fehér anyagsávokat fokozatosan lecsavarták, hosszában kiterítették, majd diadalittasan végigsétáltak rajta. A kör azzal zárult be, hogy a megnyitó alkalmából megjelent sajtó-munkatársak illetve fotóművészek gépeikkel kattintgatva most ezekről a táncosokról készítettek felvételeket.
Varga Kinga
A kiállítás megtekinthető június 22-ig a Nemzeti Táncszínházban.
Fotók: Eifert János
Forrás: Nemzeti Táncszínház
Eifert János: ARS POETICA – Ötven év fotográfiái a Nemzeti Táncszínházban, Budapest, 2013. június 4-22.
A Nemzeti Táncszínház tisztelettel meghívja Önt és partnerét Eifert János ARS POETICA című kiállításának megnyitójára, amelyet Novák Ferenc, Kossuth-díjas koreográfus nyit meg, 2013. június 4-én, 18 órakor. Közreműködnek Lőrinc Katalin, Fenyves Márk és Pálosi István táncművészek. A kiállítás megtekinthető 2013. június 22-ig, minden nap 13:00–18:00-ig, előadás napokon 21:00-ig, június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján pedig egész éjszakás kaland… (Nemzeti Táncszínház, H-1014 Budapest, Színház utca 1–3.)
Képek a megnyitóról és a kiállított művekről (Darányi Zsolt, Peti Péter, Kapusy György, Móger Ildikó, Csorba Károly, Várnai György, Dozvald János és Eifert János felvételei)
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/06/03/19/A_tanc_a_test_es_a_termeszet_Eifert.aspx
Eifert János fotóművész ötven év munkáiból válogatott fotókiállítása a tánc, a test és a természet témaköréből Ars poetica címmel kedden nyílik a Nemzeti Táncszínházban. MTI | 2013. június 03. hétfő 19:44 |
A tánc, a test és a természet Eifert János fotókiállításán
Forrás: MTI | 2013. június 03. hétfő 19:44 |
Eifert János fotóművész ötven év munkáiból válogatott fotókiállítása a tánc, a test és a természet témaköréből Ars poetica címmel kedden nyílik a Nemzeti Táncszínház kerengőjében.
Eifert János elmondta az MTI-nek, hogy öt évtized anyagából ötven nagyméretű emblematikus képet válogatott, például Marcel Marceau világhírű pantomimművészről, a cirkuszról, a táncról. Látható lesz a Vágta című, vágtató kuvaszokat megörökítő fotója, amellyel berobbant a nemzetközi fotós életbe.
A Honvéd Táncegyüttesben kezdte a pályafutását táncosként. Vidéki és külföldi útjain állandóan fényképezett, erre bíztatta az együttes akkori koreográfusa, Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus is, mindenki “Tatája”, aki most megnyitja Eifert János tárlatát.
A megnyitón táncművészek is közreműködnek, köztük Lőrinc Katalin, akit kislányával, Katával ugrás közben 1995-ben lefotózott; a kép látható lesz a kiállításon. Táncolni fog Fenyves Márk és Pálosi István is, akiket szintén lefényképezett korábban.
Látható lesz fotó a Köllő Miklós által vezetett Domino Pantomim együttesről, a Pécsi Balettről és vezető táncosáról, Uhrik Dóráról, a Győri Balettről és Ladányi Andreáról, a Szegedi Kortárs Balettről, Béjart együtteséről, a Hidas Frigyes zenéjére és Seregi László koreográfiájára Cédrus című darabból, magáról a libanoni cédrusról, amely Csontváryt is megihlette.
Költők, mint Bella István, zeneszerzők, köztük Szokolay Sándor, Lendvai Kamilló és Gombár Judit jelmeztervező fotója is látható a tárlaton, és kiállítja a Fák temploma című képet, amely a Versailles-i kastély parkjában készült az évszázados fákról.
Eifert János számára – ahogy elmondta – a fotográfia komoly játék, a világ megismerésének lehetőségét adja, találkozásokat és azt a szabadságot, hogy gondolatait saját képi nyelvén közölhesse.
A kiállítás június 22-ig látható a Nemzeti Táncszínház kerengőjében.
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/06/03/19/A_tanc_a_test_es_a_termeszet_Eifert.aspx
Egy szép nap a Bledi tónál, Szlovénia, 2013. június 1.
Bled. A település területe már a kőkorszak óta lakott. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozó levelében található, mikor Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket. Az 1278-as Mars mezei csata után Habsburg Rudolfhoz került, mikor legyőzte II. Ottokár cseh királyt. 1364-től Bled a Krajnai Hercegség része volt, majd 1809 és 1816 között a Napóleon által létrehozott Illír provinciákhoz tartozott.
Az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése után a területet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz kapcsolták, Bled Karađorđević kormányzó nyári rezidenciája lett. Ezt a hagyományt Josip Broz Tito is folytatta, mikor itt építtette fel nyári lakhelyét (ma ez az épület egy luxusszálloda). Bled 1996-ban lett önálló község. 2000-ben ide tette székhelyét a IEDC-Bled School of Management, a „dél-és közép-európai Harvard”.
Eifert János és Móger Ildikó felvételei
Stane Jagodič: ARS NUCLEUS c. kiállítása, Galerija Prešernovih Nagrajencev za Likovno Umetnost, Kranj, Szlovénia, 2013. május – június
Stane Jagodič: ARS NUCLEUS c. kiállítása, Galerija Prešernovih Nagrajencev za Likovno Umetnost, Kranj
Stane Jagodič művei