János Eifert - Photographer

Archive for február, 2013

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a vendég a XXI. Század Társasága összejövetelén, 2013. február 28.

2013.02.28.-Mesterházi-Attila-MSZP-elnök

A XXI. Század Társasága összejövetelén, 2013.02.28. (Eifert János felvétele) A XXI. Század Társasága összejövetelén, 2013.02.28. (Eifert János felvétele) A XXI. Század Társasága összejövetelén, 2013.02.28. (Eifert János felvétele) A XXI. Század Társasága összejövetelén, 2013.02.28. (Eifert János felvétele)

Kocsis András a XXI. Század Társasága összejövetelén, 2013.02.28. (Eifert János felvétele) A XXI. Század Társasága összejövetelén, 2013.02.28. (Eifert János felvétele) A XXI. Század Társasága összejövetelén, 2013.02.28. (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

A Mannheim Társaság és a XXI. Század Társaság összejövetelén beszélgetés Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége székházában, Budapet, 2013. február 28.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke (Photo: Eifert János) Mesterházy Attila, az MSZP elnöke (Photo: Eifert János) 2013.02.28. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke (Photo: Eifert János) 

A Mannheim Társaság és a XXI. Század Társaság szervezésében SOKSZEMKÖZT beszélgetés Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével. Helyszín: VDSZ (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) 1068, Bp., Benczúr u. 45. Időpont: 2013 február 28-án 16:00

Résztvevők (Photo: Eifert János)

Kérdező (Photo: Eifert János) Huszár Tibor szociológus  (Photo: Eifert János) Kérdezők (Photo: Eifert János) Kocsis András Sándor  (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Kezek / Jelek / Csigavonal [spirál] – Egyetemes, ősi és elemi mozgásjel. A ceruzát fogó gyermekkéz első koordinált mozgása köröket, csigavonalat ró a papírra…

Felhívtam a minap Szenti Tibor barátomat, segítsen megfejteni a nyakamban hordott lánc motívumának jelentését…  kaptam tőle egy e-mailt, benne a gyors válasz, csatolt fájlokban a megfejtés…Kezek-Jelek-Spirál-Eifert-János-Photo-Domonkos-Zsuzsanna-Lisa-Horvath Csigavonal [spirál]
Egyetemes, ősi és elemi mozgásjel. A ceruzát fogó gyermekkéz első koordinált mozgása köröket, csigavonalat ró a papírra. A jel kialakulását természeti formák (indakacs, csigaház, kígyó, bélrendszer), s a talán a világszerte ősidőktől fogyasztott hallucinogén anyagok is elősegítették; a hallucináció kezdeti, ún. geometrikus fázisának jellegzetes mintája a csigavonal.

Spirál-a-havon 2012.12.01-Csiga-metszet (Photo: Eifert János) Eifert János: Samarrai minaré (Irak, 1975)

A csigavonal nem csak díszítmény lehet, hanem épületek („bábeli tornyok”, amilyen az iraki Szamarra 9. sz.-i mecsetjének minaretje), munkaeszközök (fúró, orsó) funkcionális és jelképi jellemzője, rituális mozgásformák (labirintustánc) alakzata, gyerekjátékok (ugróiskola) alaprajza. A síkbeli, kétdimenziós spirál eredendően útjelkép. A csigavonal kétértelmű jel, kétirányúságát a kettősspirál-ábrázolások jelzik. Kozmikus szinten a csigavonal időciklusok (világkorszak, napév, holdhónap) jelképe, a természet évenkénti meghalásának és újjászületésének szimbóluma, vagyis a mitikus „világtörténelemé”, mely a teremtéstől a világ végéig tart.

Út- és időjelkép a térbeli csigavonal is, mely hol egy-, hol kétirányú, egymással ellentétes erők, mozgások kifejezője lehet.

(Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, 1994.)

A kéz- és karmozdulatok számtalan variációja segít a közlés megerősítésében, és önálló kommunikációra is alkalmas. Egy részük nemzetközileg is ismert, más részük kultúrafüggő. Jól közvetíti a közlő és befogadó feszültségét egyaránt. A kéz gesztusaival cselekvéseket, gondolatokat egyaránt kifejezhetünk. A köszönés, üdvözlés egyik fontos közlője. Ez is kultúra- és ideológiafüggő: a fasizmus karlendítése, a munkásmozgalomban a forradalmár magasba lendített ökle, keresztvetés, meghajlás keresztbe tett kézzel – mind-mind mást jelent.
A kézen levő ujjak – melyek rendkívül kifinomult végtagunk – segítségével rengeteg jelet lehet közölni. Az ujjakkal való mutogatás változatai:
Felfelé emelt mutatóujj a figyelemfelhívás, míg előre-hátra történő mozgatása fenyegetést, oldalra történő mozgása tagadást, füllentést jelenthet.
A hüvelykujj felmutatása Európában számolás esetén az egyes szám jele. (Az angolszász országokban ez az ötös számot jelenti.) Ezenkívül jelenthet stoppolási szándékot vagy összesúgást is. Amennyiben hirtelen le vagy fel történik a mozgatás, úgy trágár, obszcén értelmezést jelent. A hüvelykujjal való nem felfelé történő mutogatás általában a becsmérlés, lenézés jele. A zárt marokból felfelé mutató hüvelykujj a minden rendben gesztusa, míg ha a hüvelykujjat hirtelen felfelé lendítjük, akkor a másik fél részéről kedvezőtlen reakcióra számíthatunk.
A karikaformára görbített hüvelyk és mutatóujj az angolszász országokban az OK, az a minden rendben kifejezést jelenti. Más országokban nullát, pénzt, jelent. A V jelzés a mutató és középső ujj általi formázása megint többértelmű. Kifelé fordított változata a győzelmet, a kettes számot, míg a befelé fordított változata trágárságot jelent. Az esküre emelt kéz ujjai (általában a mutató és középső ujjal történik) hasonló az iskolások tanórai jelentkezéséhez. A cserkészköszöntés viszont négy felemelt ujjal történik. Az ujjakkal történő gesztusokat az alábbi ábra mutatja be.
Forgó Sándor: A kommunikációelmélet alapjai (Eszterházy Károly Főiskola, 2011)

Kezek / Jelek / Eifert János (Mexikó, 2008.07.28.) Photo: Lisa Horvath

Kézjelek. A kéz- és karmozdulatok számtalan variációja segít a közlés megerősítésében, és önálló kommunikációra is alkalmas. Egy részük nemzetközileg is ismert, más részük kultúrafüggő. Jól közvetíti a közlő és befogadó feszültségét egyaránt. A kéz gesztusaival cselekvéseket, gondolatokat egyaránt kifejezhetünk. A köszönés, üdvözlés egyik fontos közlője. Ez is kultúra- és ideológiafüggő: a fasizmus karlendítése, a munkásmozgalomban a forradalmár magasba lendített ökle, keresztvetés, meghajlás keresztbe tett kézzel – mind-mind mást jelent.

Gyászoló Eifert János: Várkonyi Zoltán (1975) Eifert János: Marcel Marceau (1968) XXI.-Század-Társaság-összejövetele-13

Eifert János: A kertész keze (Tarnaméra, 1978) Kathakali táncosnő (Bombay, India 1974) Kezem, szívárványfényben (Novi Sad, 2012) Eifert János felvételei

A kézen levő ujjak – melyek rendkívül kifinomult végtagunk – segítségével rengeteg jelet lehet közölni. Az ujjakkal való mutogatás változatai: Felfelé emelt mutatóujj a figyelemfelhívás, míg előre-hátra történő mozgatása fenyegetést, oldalra történő mozgása tagadást, füllentést jelenthet.

A hüvelykujj felmutatása Európában számolás esetén az egyes szám jele. (Az angolszász országokban ez az ötös számot jelenti.) Ezenkívül jelenthet stoppolási szándékot vagy összesúgást is. Amennyiben hirtelen le vagy fel történik a mozgatás, úgy trágár, obszcén értelmezést jelent. A hüvelykujjal való nem felfelé történő mutogatás általában a becsmérlés, lenézés jele. A zárt marokból felfelé mutató hüvelykujj a minden rendben gesztusa, míg ha a hüvelykujjat hirtelen felfelé lendítjük, akkor a másik fél részéről kedvezőtlen reakcióra számíthatunk.

A karikaformára görbített hüvelyk és mutatóujj az angolszász országokban az OK, az a minden rendben kifejezést jelenti. Más országokban nullát, pénzt, jelent. A V jelzés a mutató és középső ujj általi formázása megint többértelmű. Kifelé fordított változata a győzelmet, a kettes számot, míg a befelé fordított változata trágárságot jelent. Az esküre emelt kéz ujjai (általában a mutató és középső ujjal történik) hasonló az iskolások tanórai jelentkezéséhez. A cserkészköszöntés viszont négy felemelt ujjal történik. Az ujjakkal történő gesztusokat az alábbi ábra mutatja be.

Forgó Sándor: A kommunikációelmélet alapjai (Eszterházy Károly Főiskola, 2011)

Eifert János: Ars poetica

Hadd szóljon! Szimpátia tüntetés a Klubrádióért és a szólásszabadságért a Batthyány-örökmécsesnél. Budapest, 2013. február 24.

2013.02.24. Hadd szóljon! Tüntetés a Klubrádióért és szólásszabadságért (Photo Eifert János)

A Batthyány-örökmécsesnél tartottak szimpátia tüntetést  a Klubrádióért és a szólásszabadságért aggódók. Az ideiglenes engedélyekkel működő rádió vezetője, Arató András a rádió vezérigazgatója és Pikó András, az egyesület elnöke kérte a gyűlés résztvevőit, írják alá a Hadd szóljon Egyesület petícióját, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsához címeztek. A köztársasági elnököt pedig arra kérte: kezdeményezzen társadalmi párbeszédet egy új médiaszabályozás kidolgozása érdekében.

2013.02.24.-Hadd-szóljon-Arató-András-PhotoEifert 2013.02.24. Hadd szóljon! Tüntetés a Klubrádióért és szólásszabadságért (Photo Eifert János) Haddv szóljon! Pikó András (Photo: Eifert János) 2013.02.24. Hadd szóljon! Tüntetés a Klubrádióért és szólásszabadságért (Photo Eifert János)

Arató András, a rádió vezérigazgatója azt mondta: rádiója az elmúlt években a sajtószabadság szimbólumává vált, amivé a médiahatóság tette. “Elérték, hogy a Klubrádió legyen a világhírű magyar adó” – fogalmazott, a rádió egyik szlogenjére utalva. Felidézte a csatorna elmúlt kétéves történetét, amely alatt az általuk használt hullámhosszra zenei rádiós pályázatot hirdetett a médiatanács. “Unortodoxiának” nevezte, hogy a hatóság máig nem adott tartós sugárzási jogot a rádiónak, és kijelentette: a médiahatalom célja a rádió gazdasági tönkretétele. Közölte azt is: 2012-ben a médiatanács és a rádió között a frekvenciáikkal kapcsolatos jogvitákban “hat bírósági ítélet állapította meg, hogy a hatóság törvényt sértett”.

2013.02.24.-Hadd-szóljon-Haraszti-Miklós-PhotoEifert 2013.02.24. Hadd szóljon! (Photo: Eifert János) 2013.02.24. Hadd szóljon! Tüntetés a Klubrádióért és szólásszabadságért (Photo Eifert János)

2013.02.24.-Hadd szóljon! Szmpátia tüntetés a Klubrádióért (Photo: Eifert János)

Haraszti Miklós, az EBESZ korábbi médiafelelőse azt mondta: azért folyik a véget nem érő bírósági eljárás a Klubrádióról, “mert az egypárti médiahatóság egyszerűen semmibe veszi az eddigi ítéleteket”. Ungváry Rudolf író úgy fogalmazott, “olyan hatalommal állunk szemben, melynek hazug voltához képest az összes eddigi hatalom önkénye eltörpül”.

A rendezvényen Hernádi Judit színművész és Bródy János zenész, továbbá Gács Anna az Oktatói Hálózat nevében is szólt a jelenlévőkhöz. A felszólalások között olyan közéleti személyiségek képét vetítették ki a színpadon, akik hangüzeneteikben álltak ki a Klubrádió mellett. Köztük volt Parti Nagy Lajos író, Jancsó Miklós filmrendező, Esterházy Péter író és Iványi Gábor lelkész.

2013.02.24. Hadd szóljon! Ungváry Rudolf író felszólal (Photo: Eifert János) 2013.02.24. Hadd szóljon! Tüntetés a Klubrádióért és szólásszabadságért (Photo Eifert János) 2013.02.24. Hadd szóljon! Tüntetés a Klubrádióért és szólásszabadságért (Photo Eifert János)

Hadd szóljon! A Klubrádió munkartársai a színpadon (Photo: Eifert János) Hadd szóljon! A Klubrádió munkatársai közt Konc Zsuzsa és Vicsek Ferenc (Photo: Eifert János) Hadd szóljon! Csillag Ádám megörökíti az eseményeket (Photo: Eifert János)Eifert János felvételei

2013.02.24. Hadd szóljon! Tüntetés a Klubrádióért és szólásszabadságért (Photo Eifert János)

A Klubrádió frekvenciajogosultsága 2011 februárjában járt le a budapesti 95,3 MHz-es frekvencián, azóta működik ideiglenes, 60 napos engedélyekkel. A médiatanács a budapesti frekvenciára 2011 júliusában írta ki a pályázatot, és decemberben az Autórádiót hirdette ki nyertesnek. A döntést azonban a Klubrádió a bíróságon megtámadta, amely alaki érvénytelenség miatt kizárta az Autórádiót. A hatóság azonban később a Klubrádiót – és a többi pályázót is – kizárta ugyanezen okokból. A rádió az elmúlt bő egy évben számos bírósági eljárást indított a hatóság határozatai ellen, végleges döntés azonban még nem született. (origo.hu)

Filmgyári capriccio az Országos Széchényi Könyvtárban, Budapest, 2013. február 20 – április 30.

Filmgyári capriccio

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Művészeti Akadémia tisztelettel meghívja Önt a Filmgyári capriccio c. fotókiállításra 2013. február 20-án szerdán 16 órára (Budapest, I. ker. Budavári Palota F épület VI. emelet)

Köszöntőt mond: Dr. Sajó Andrea az OSZK főigazgatója, A kiállítást megnyitja: Törőcsik Mari hangja és Koltai Lajos Oscar díjas filmoperatőr – A kiállítást rendezte: B. Müller Magda – A kiállítás fotósai: Bakos Zoltán, Bartók István, Buray Zsuzsanna, Csépány Sándor, Csicsai Claudia, Csoszó Gabriella, Demeter Miklós, Domonkos Sándor, Endrényi Egon, Gáspár Miklós, Gothár Péter, Grunwalsky Ferenc, Halász Gábor, Hegyi Gábor, Inkey Alice, Inkey Tibor, Jávor István, Kalászi György, Kende Tamás, Kiss Julianna, Klotz Miklós, Kristóf Éva, Markovics Ferenc, Mohos Angéla, Morvay Pálma, Pap Ferenc, Réger Endre, Szabó Róbert, Szaladják István, Szilágyi Lenke, Szomszéd András, Szóvári Gyula, Zaránd András

2013.02.20.-B.-Müller-Magda-a-megnyitón

Filmgyári capriccio címmel több mint négyszáz standfotóból nyílt kiállítás szerda délután az Országos Széchényi Könyvtárban. Az április 30-ig látható tárlat a magyar rendezőket, operatőröket mutatja be munka közben fel-felvillantva a leghíresebb magyar filmek képkockáit is.

A tárlat képeit B. Müller Magda fotográfus, az OSZK munkatársa válogatta ki, a kiállított fényképek mintegy felét ő készítette. A legismertebb magyar standfotós az MTI-nek elmondta: a mintegy tízezer fotóból válogatott kiállítás témakörönként mutatja be a magyar filmművészetet az 1960-as évektől a 2000-es évek elejéig. Külön falakat szentelt például Szabó Istvánnak, Sára Sándornak, Jancsó Miklósnak, – mint fogalmazott – “a legjobbaknak”, akikkel együtt dolgozott.

Felidézte, hogy a válogatás egy teljes évet vett igénybe. Azt szerette volna, hogy minden rendező, operatőr és a fotósok zöme szerepeljen a kiállításon. “Gyönyörű munka volt, könyv lenne belőle a legszebb” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy miért nincsenek fotók az utóbbi években készült filmekből, azt felelte, hogy azért, mert csaknem megszűnt a standfotózás.

Filmgyári-capriccio, kiállításmegnyitó (Photo: Eifert János) Filmgyári capriccio, kiállításmegnyitó (Photo: Eifert János) Sándor Pál beszélget (Photo: Eifert János) Filmgyári capriccio, kiállításmegnyitó (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

“Nincsenek fotósok, a filmesek megspórolják a fotózást” – vélekedett B. Müller Magda, aki szerint ennek az a veszélye, hogy ezek az alkotások “kikerülnek a történelemből”. “A filmekből ugyan ki lehet szedni utólag kockákat, de a rendezőkről, operatőrökről nem lesznek képek” – magyarázta. Felidézte, hogy a korábban a képeket gondozó Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány 2011 nyarán került az OSZK-ba. Tervei között szerepel jövőre egy hasonló méretű tárlat a magyar színészekről, színésznőkről, de mint fogalmazott, a további munkát a nyugdíjazása nehezíti.
  
A kiállítást megnyitó Koltai Lajos rendező-operatőr kiemelte: a tárlat túlmutat a standfotózáson és a werkfotózáson, hiszen a képek a filmcsinálás magányos, legintimebb pillanatait is megmutatják. A Kossuth-díjas alkotó Törőcsik Mari színésznőt idézve úgy vélte, hogy a bemutatott képek “időt megállító, varázslatos pillanatokat” ábrázolnak. “A filmcsinálás ma kompromisszumok sorozata, hogy meglegyen a film, a nap, a jelenet, hogy el tudunk-e jutni a színész szívéig” – vélekedett Koltai Lajos, aki szerint a tárlat a filmkészítés közben érzett kétségeket is megragadja.
 
Sajó Andrea, az OSZK főigazgatója kiemelte, hogy a tárlat a Magyar Művészeti Akadémia társrendezésében jött létre. A képek a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjteményből származnak, szerinte a tárlat “a magyar filmes világ nagyjai előtt kíván tisztelegni”. Megjegyezte, a fotók révén a nézők “bepillanthatnak az alkotás folyamatába”, de megismerhetnek “kulisszatitkokat” is. Hozzátette, hogy a kiállításhoz kapcsolódik A fiatal magyar film útjai című, csütörtökön délelőtt kezdődő konferencia. (Magyar Hírlap Online)

Eifert János kiállítás nyílt Zágrábban – FotoVideo magazin Online Fotográfia, Budapest, 2013. február 20.

2013.02.20.-FotoVideo-magazin-Online-Fotográfia Eifert János kiállítás nyílt Zágrábban

Eifert János híres és elismert magyar fotográfus a világon. A fotózással 1968 óta foglalkozik, amikor még “csak”, mint a Honvéd Táncegyüttes hobbi fotósa készített képeket. Azóta sok évtized eltelt és a legjobb alkotásaiból nyílt egy kiállítás.

Az évek során számos újságnak dolgozott fotósként, vagy képszerkesztőként. Dolgozott többek között a Búvár, a Képes Extra, a Muzsika, az Új Tükör és számos más újságnak is.  Fotóinak témája szerteágazó, nincs egy konkrét irányzat, ami mellett esküt fogadott. Fotózott már táncot, aktot, természetet is. Tanárként is segített a fiatal feltörekvő fotós nemzedéknek tudását átadni, és még a mai napig oktat.

150 önálló kiállítása volt, 650 csoportos kiállításon szerepelt, 168 díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 33 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Írásai, fényképei folyamatosan jelennek meg a sajtóban. Számos könyvet is írt, interneten, tévéadásokban, esetenként színpadi díszleteknél is találkozunk képeivel. Ismert hazánkban és a világon mindenhol.

Munkásságának utóbbi 10 évéből készült most egy nagyszabású kiállítás Zágrábban.

Szép sikere van Eifert János zágrábi kiállításának. Ott nagyon „erős” a fotográfia, és miután a nemzetközi vérkeringésbe jobban belekapcsolódtak, kitekintést is jelent a világra. Megmérettetni ott, ahol a 170 éves Fotoklub Zagreb népszerűséget, hozzáértő közönséget teremtett a fotóművészet számára, komoly szakmai és művészi kihívás jelent művekkel megjelenni. Úgy hírlik azonban, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel meghosszabbítják a kiállítást Eifert János egy levelet is eljuttatott szerkesztőségünknek.

“Számomra szinte babonásan fontos ez a jó indítás, hiszen ez volt a nyitánya a jubileumi kiállítás-sorozatomnak, ugyanis 70 éves leszek hamarosan, és régi-új műveimnek a bemutatásával vizsgázok és köszönöm meg mindazoknak, akik pályám során biztattak, ösztönöztek, segítettek. Leginkább szüleimnek szól ez az üzenet, akik már nem élnek ugyan, de talán megkapják az én földi jelzéseimet. És természetesen ez a köszönet Hódmezővásárhelynek is szól, hiszen szülővárosom sajátos és nagy múltú szellemi-kulturális környezetével alakította világlátásomat, életfilozófiámat, és a későbbiekben fontossá váló művészi kifejezőerő eszközeire való ráérzésemet. Különös erről beszélni, mert önkéntelenül is romantikus álpátosznak tűnhetnek szavakba formált érzéseim. Pontosan azt szeretném mondani, hogy szülővárosomnak óriási szerepe volt eszmélésemben, kibontakozásomban, hogy nemzetközi elismertségű táncművészként, majd fotóművészként emlegessenek, hiszen a jó művek létrehozásához nemcsak fotográfiai ismeretek, fotó-esztétikai és -technikai tudás szükséges, hanem a más művészetekhez és leginkább az élethez való közelség, legfőképpen az emberség szükséges.

A szüleim, a barátaim, az iskoláim, a tanáraim, a munkahelyeim – köztük a Bethlen Gábor gimnázium, Grezsa tanár úrral az élen, a Zeneiskola Steiner Béla irányításával, a Vásárhelyi Népi Együttes Lutor Gyula koreográfus vezetésével, a Németh László Városi Könyvtár olvasóterme, könyvtárosai, a Tornyai János Múzeum – az Őszi tárlatok színhelye – Dömötör János igazgató úrral, és a legfontosabbat utolsóként említve – Szenti Tibor író, néprajzkutató barátom mind ott vannak bennem, mögöttem, szellemi értelemben a műveimben, a könyveimben és az előadásaimban. Én még a vásárhelyi politikusoktól – Rapcsák András, Lázár János, Almási István – is sokat tanultam, hiszen ők a közösség képviseletében, gondolkodásukban, megszólalásaikban a kultúrát, a művészeteket az élet más területeivel – az ipar, mezőgazdaság, tudomány, közélet, stb. – egyenrangú és az életünket meghatározó elemeként említették. A műveim, könyveim, előadásaim – amelyben az ő szellemiségük és lelkük is benne rejtőzik – kétségtelenül bejárták a világot, és a hazai fotóművészetnek, szülővárosomnak és természetesen nekem pontosan 44 országban szereztek elismerést.

Az idén májusban leszek hetvenéves, szerencsére nem fáradtam el, most is készülök a következő kiállításaimra:

  • “Puhar’s days” International Photo Camp, Kranj, Slovenia, 2013. április 2-6.
  • Nemzeti Táncszínház, Budapest, 2013. június 1-15.
  • Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely, 2013. június 15 – július 17.

Továbbá folynak az időpont egyeztetések: Erdélyi Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy), Gömöri Fotóklub Galériája (Rimaszombat, Szlovákia), Művészetek Háza (Szekszárd), Szófiai Magyar Kulturális Intézet és Primorszko (Bulgária), Collegium Hungaricum (Berlin)…

Legnagyobb gondot persze nem az időpontok összehangolása, hanem a szállítás, utazás, katalógus, nagyítások, továbbá életem első fotóalbumának előállítási költségeinek az előteremtése, pályázatok és támogatók segítségével.”

A XXI. Század Társaság összejövetelén, a Pallas Páholyban a téma a szakszervezetek helyzete és lehetőségei, vendégünk Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, és a hozzászólók, köztük Tóth András, az Európai Munkaügyi Kutatások Központjának igazgatója, Budapest, 2013. február 19.

XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János)

A XXI. Század Társaság összejövetelén a téma a szakszervezetek helyzete és lehetőségei, vendégünk Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Pallas Páholy (Bp., V. Alkotmány u. 15.), 2013. február 19-én 18 órakor.

XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János)

XXI.-Század-Társaság-összejövetele-13 XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János)

XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János)

 XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János) Kocsis András és Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Bodor Pál (Photo: Eifert János) Gergely Beatrix (Photo: Eifert János) Harsányi László (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság összejövetele, Pallas Páholy, 2013. február 19. (Photo: Eifert János) 

Eifert János zágrábi kiállításáról a Klubrádió 95,3 MHz – Mecénás c. műsorában, 2013. február18., 14:21

2013.02.18. Klubrádió, Mecénás, Eifert-zágrábi-kiállításáról

Klubrádió 95,3 MHz

Eifert János zágrábi kiállításáról a Klubrádió Mecénás c. műsorában, 2013. február 18., 14:21

Műsorvezető: Balog József

 

2013.01.29-JÁNOS-EIFERT-IZLOŽBA-FOTOGRAFIJA-pozivnica

Balog József, Klubrádió, a Mecénás műsorvezetője Balog József /44/
2002 óta az SZTE BTK Médiatudományi Tanszék munkatársa. Rádiózást és Szépírást oktat.
1988-2002 Magyar Rádió Munkatársa. Vezette a Magyarországról jövök Szerkesztőségét és a Szegedi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztőséget.
Riporter, publicista, műsorvezető.
Dolgozott a Duna Televízió kulturális műsoraiban, jelenleg a Gong műsorvezetője.
Szegeden tizenöt esztendeje igazgat egy nyári színházi fesztivált, a THEALTER International, Szabad Színházak Nemzetközi Fesztiválját.
Játszik és rendez a szegedi Pinceszínházban.
Irodalmi folyóiratokban, esszéket, kritikákat, portrékat publikál.
Magyar-történelem tanári diplomát kapott 1988-ban a JATE BTK-án.
Alapítója Szeged első civil rádiójának, a 2005-ben indult RÁDIÓ MI stábjának.
2004. decembere óta a Klubrádió, KultúrTipp című műsorát vezeti.
Huszonegy éve nős.
Három fia van.

Hézső Ferenc jubileumi kiállítása az Emlékpont Galériában és Rozina asszony krumplilevese a festőművész műtermében, Hódmezővásárhely, 2013. február 17.

Alföldi-Galéria-kiállítóterem (Photo: Eifert János) Az Alföldi Galéria kiállítóterületének alaprajza Az autóm, a Citroen Xsara Picasso a Virág , az Alkotóház előtt (Photo: Eifert János) A Virág utcai vendégházban összepakolok, a pénzt az asztalra teszem, ráfirkantom egy papírlapra, hogy köszönöm a tiszta szobát, az otthonos vendéglátást. Egész délelőtt fényképeztem a városban, majd az Alföldi Galériában felmértem a terepet, június-júliusi kiállításom színhelyét. 509  négyzetméter áll rendelkezésemre, hogy életmű-kiállításomat bemutathassam.  Felhívom Hézső Ferit, Facebook-on már egyeztettünk, jubileumi kiállításának megnyitójára nem tudtam lejönni, de most itt vagyok, találkozzunk. Az Emlékpont Galériában együtt nézzük meg képeit, rendkívüli tárlatvezetését nagyon élvezem. Meghív otthonába, Rozina asszony ebéddel kínál. Krumlileves, túróscsusza, még most is összefut a nyál a számban, ha az ízekre gondolok. Feri műtermében folytatjuk a beszélgetést, a világot megváltjuk, közben fényképezek, portrét csinálok róla.  Közben megcsörren a mobilom, Ildi hív Prágából, gyors beszámoló, te hogy vagy, hosszú próba volt ma, holnapután bemutató a prágai  Új Színházban, majd Bonnban a Brotfabrik-ban.  Hamarosan indulnok Budapestre, Poci kutya vár a sétáltatásra. Festőművész barátom búcsúzóul könyvét dedikálja: “Jánosnak, barátsággal a közös találkozásunk alkalmából: Hézső Ferenc, Hódmezővásárhely, 2013. február 17.”

2013.02.17.-Hézső-Ferenc-műtermében

Hézső Ferenc festőművész 1-3. (Photo: Eifert János) “Aki kápráztatni kíván, megelégszik a ragyogással, de aki a lélekbe akar hatolni, annak az érték a tökéletes”  Lu-Csi

2013.02.17.-Hézső-Ferenc-festőművész-Hódmezővásárhely

Hézső-Ferenc-alkotása-02 Hézső Ferenc alkotása Hézső-Ferenc-Tél-Winter-oil-1969

2013.02.17.-Hézső-Ferenc-1-3

Hézső Ferenc festőművész (Hódmezővásárhely, 1938. január 26.–)
A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre, Pap Gyula növendéke 1957–1962 között. 1962-től a Vásárhelyi Művésztelep tagja. Ettől kezdve Mártélyon és Makón szakkört vezetett, bekapcsolódott a tokaji művésztelep munkájába. 1966–1975 között a vásárhelyi Bethlen Gimnáziumban, 1975-től a szegedi Tanárképző Főiskolán tanított. 1982–1992 között tanszékvezető, 1984–1987 között főigazgató-helyettes volt. 1963–1986 -ig a Makói Képzőművészeti szakkör vezetője, 1968-1991-ig a Mártélyi Országos Képzőművészeti tábor vezetője volt. 1976-tól állandó résztvevője a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepnek, 1986-tól a Hortobágyi Alkotótábornak, 1997-től a Cívis Nemzetközi Művésztelepnek. Művészete a vásárhelyi és alföldi népélet iránt elkötelezett. Az átalakuló tanyavilágot, a változásban lévő életformát újszerűen jeleníti meg. Tiszteli a vásárhelyi képzőművészeti hagyományt, de formailag nem követője senkinek. Újszerű vizuális rendszert alakított ki képein, egységes látványba fogja a tér- és idősíkokat. Síkszerűen fogalmaz, dekoratív és konstruktív szemlélet jellemzi. Sajátos szimbólumrendszert teremtett, ennek elemeit montázsszerűen rendezi el jórészt temperával készített képein. A 70-es évek második felétől a szimultaneizmus, a geometrikus absztrakció, az op-art eszközeivel is él. A 80-as években ikonszerű elrendezést is alkalmaz művein (Rekviem egy jó parasztért, 1982), itt a központi portrét 11 kis kép veszi körül. Vonzódik a monumentalitáshoz, több muráliát készített.

Hézső Ferenc jubileumi kiállításán (Photo: Eifert János) Hézső Ferenc kiállítása az Emlékpontban (Photo: Eifert János)

Első, saját költségén létrehozott önálló kiállítását idő előtt bezárták 1967-ben, hogy egy érdektelenségbe fulladó tárlatot rendezzenek egy Szárján nevű örmény festőnek – derült ki több ügynökjelentésből. A 75. születésnapját szombaton ünneplő Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművésznek a hatvanas-hetvenes években készült és az ominózus első tárlatán is szereplő alkotásaiból nyílt kiállítása a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.

Hézső-Ferenc-alkotása-03 Hézső-Ferenc-Kapuban-At-the-Gate-oil-1977 Hézső Ferenc: Alföld /Lowland (1970)

A kommunista diktatúra időszakával foglalkozó közgyűjtemény történésze, Mészáros Tamás a tavalyi nagy sikerű Megfigyelt művészet kiállítás kutatásai közben bukkant rá “Joó János” és “Szabó Gáspár” fedőnevű ügynökök jelentései között a bevezetőben már említett kiállítászárás sztorijára. A jelentésekből kiviláglik, hogy a művésztársak, Fejér Csaba és Németh József mélységes felháborodásuknak adtak hangot, hogy a későbbi Tornyai-plakettes és Munkácsy-díjas Hézső első egyébként se túl hosszú időtartamú kiállítását megrövidítették. A Tornyai-múzeum legendás igazgatója, Dömötör János még Moszkvával is beszélt az ügyben, mindhiába. A két művész éles hangon elítélte a pártbizottság “partizánakcióját”, sőt Németh József kijelentette, hogy azért hozták vissza a szovjet határról Martirosz Szárján kiállítását a pártfunkcionáriusok, hogy jófiúnak tűnjenek a magasabb rangú elvtársak szemében. A jelentésekből az is kiderült, hogy alig voltak – művész pedig egy sem – a megnyitón, pedig Vásárhelyen minden kiállítás kiemelt eseménynek számít(ott). Az ügynöknek az volt az érzése, hogy tüntetőleg maradtak el az emberek.

Hézső Ferenc képeiről beszél (Photo: Eifert János)

Hézső-Ferenc-alkotása-01 Hézső-Ferenc-Üres-istálló-Empty-stable-oil

Az Emlékpont legújabb, Hézső Ferenc munkássága előtt tisztelgő időszaki kiállításán a falakra került néhány, az idő előtt bezárt kiállítatáson is szerepelt műve a 75 éves festőművésznek. Hézső 1962-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Kezdettől fogva tagja volt a Vásárhelyi Művésztelepnek. 1966 és 1975 között a Bethlen Gábor Gimnáziumban, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékén tanított 1975 és 2005 között, melynek két évtizeden át tanszékvezetője is volt. Művészete a vásárhelyi és az alföldi népélet iránt elkötelezett. Tiszteli a helyi képzőművészeti hagyományt, de formailag nem követője senkinek. A pusztulásra ítélt tanyavilágot, a külső kényszerek hatására megváltozott tanyai életformát újszerűen jeleníti meg. Sajátos szimbólumrendszert teremtett, mellyel – saját elmondása szerint – “pofán akarja vágni” képei nézőit. Munkásságát több díjjal, többek között Tornyai-plakettel és Munkácsy-díjjal is elismerték. (Forrás: Port.hu)

“40 éve a zenetanári pályán” – BORSOS ANNAMÁRIA Príma és Péczely Attila díjas zongoratanár jubileumi koncertje a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ színháztermében, Hódmezővásárhely, 2013. február 16.

“40 év a zenetanári pályán” címmel Borsos Annamária Príma és Péczely Attila díjas zongoratanár Jubileumi Hangversenye növendékei és kollégái társaságában, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ színháztermében. Hódmezővásárhely, 2013.február 16.

Bessenyei-müv.-központ-színházterme (Photo: Eifert János)

Európa különböző részeiről tértek haza a fellépők, hogy együtt játszanak egykori mesterükkel február 16-án este Borsos Annamária Príma djías és Péczely Attila éremdíjas zongoratanárral, a „40 év a zenetanári pályán” című jubileumi hangversenyen. A teltházas rendezvényen Almási István, Hódmezővásárhely polgármestere és Vágó János, a Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója köszöntötte a zenetanárt. Almási István szerint Borsos Annamária gimnazista korában jól döntött, amikor az orvosi pálya helyett a zenét választotta. A negyven éves tanári pályafutás egy példaértékű életútról tanúskodik, és egy olyan emberről, aki a hivatása iránti rajongását könnyen átadja környezetének. Manapság ez olyan erénynek számít, ami becsülendő, követendő. A rendezvény tiszteletadás egy kiváló pedagógusnak, egy irigylésre méltó karriernek, és számtalan kiváló művésznek – tette hozzá a polgármester. (Megyeri József, Promenad.hu)

Almási István polgármester köszöntőt mond (Photo: Eifert János) Vágó János, az intézmény igazgatója virágcsokorral köszönti Borsos Annamáriát (Photo: Eifert János) A-konferanszié-és-Borsos-Annamária (Photo: Eifert János) Aranyossi-Tóth feleségével (Photo: Eifert János)

R. Schumann: A két gránátos - előadja Bátki Fazekas Zoltán operaénekes (Photo: Eifert János) Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt - előadja Kónya Krisztina operaénekes (Photo: Eifert János) 2013.02.16.-Zoltán Péter klarinéton Astor Piazzola Oblivion-ját adja elő (Photo: Eifert János) Almási István és Szenti Tibor feleségeikkel (Photo: Eifert János)

Borsos Annamária egyik tanítványával négykezest játszik (Photo: Eifert János) Borsos Annamáriát tanítványai köszöntik (Photo: Eifert János)

A műsor: Johann Sebastian Bach – Kurtág György: Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit: Sonatina, BWV 106 (Borsos Annamária – Tunyoginé); Mozart Wolfgang Amadeus Mozart: Sonate C-dur, K 19d II.-III. tétel (Borsos Annamária – Tóth Imre); Ludwig van Beethoven: Sonate D-dur Op. 6. (Borsos Annamária – Boleman Kata); Franz Schubert: Fantaisie f-moll Op. 103. (Borsos Annamária – Gulyás-Szabó Gergely); Johannes Brahms: Keingők  Op. 39. (Borsos Annamária – Horváth Magdolna); Antonin Dvořák: 2. Szláv tánc Op. 46. No. 2. (Borsos Annamária – Ádók Anita); Johannes Brahms: Magyar táncok V. és VI. (Borsos Annamária – Gulyás-Szabó Szilveszter); Robert Schumann: A két gránátos (Bátki Fazekas Zoltán – Borsos Annamária); Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt… (Kónya Krisztina – Borsos Annamária); Astor Piazzola: Oblivion (Zoltán Péter – Borsos Annamária); Camille Saint-Saëns: Ave Maria (Kónya Krisztina – Bátki Fazekas Zoltán – Borsos Annamária); Johann Sebastian Bach: Zendülj lelkem, énekszóval… (Városi Vegyeskar, vezényel: Búza András, közreműködik: Borsos Annamária)

Városi vegyeskar a színpadon (Photo: Eifert János)

Eifert János felvételei

Következő oldal »