János Eifert - Photographer

Törökországi napló, Isztambul, Topkapı Sarayi, 2008. november 2.

Törökország, Isztambul, Topkapi Sarayi - Photo: Eifert János, 2008. november 2.

(Lisa Horvath és Eifert János felvételei)

Napló, Törökország, Isztambul, Topkapı Sarayi, 2008. november 2.

Isztambul, Topkapı palota (törökül: Topkapı Sarayı, azaz „Ágyúkapu palota”) 1465 és 1853 között az Oszmán Birodalom adminisztratív központja volt. Építésére II. Mehmed szultán (a Hódító) adott utasítást 1459-ben és 1465-ben fejezték be.  A palota az Aranyszarv-

öböl és a Márvány-tenger között fekszik az ún. Szeráj Csúcson (Seraglio Point). Több kisebb épületből áll, és négy udvar veszi körül. Az Első Udvar (Alay Meydanı) a Szeráj csúcson terül el és magas falak veszik körül. Másik neve Janicsárudvar. A főkapu elnevezése Bab-Hümayun, azaz Birodalmi  Kapu. Itt található a régi pénzverde (1727-ből), a Hagia Eirene templom, az Isztambuli Archeológiai Múzeum (19. századból) valamint láthatunk még szökőkutakat, pavilonokat (pl. az izniki csempével díszített Çinili Pavilion-t) és virágoskerteket (pl. a Gülhane azaz Rózsaparkot) is. A szökőkutak közül említésre méltó a Hóhér Szökőkútja, ahol a hóhér megmosta a kezét és a bárdját egy-egy lefejezés után. A bejáratot jelmezes férfiak “őrzik”, legfőbb tevékenységük azonban a turistákkal való fényképezkedés. Lisával mi is beállunk a sorba – és mosom kezeimet – készültek amolyan igazi turistafotók is.

Napló, Törökország, 2008. november 2.
Isztambul, Topkapı palota (törökül: Topkapı Sarayı, azaz „Ágyúkapu palota”) 1465 és 1853 között az Oszmán Birodalom adminisztratív központja volt. Építésére II. Mehmed szultán (a Hódító) adott utasítást 1459-ben és 1465-ben fejezték be.  A palota az Aranyszarv-
öböl és a Márvány-tenger között fekszik az ún. Szeráj Csúcson (Seraglio Point). Több kisebb épületből áll, és négy udvar veszi körül. Az Első Udvar (Alay Meydanı) a Szeráj csúcson terül el és magas falak veszik körül. Másik neve Janicsárudvar. A főkapu elnevezése Bab-Hümayun, azaz Birodalmi  Kapu. Itt található a régi pénzverde (1727-ből), a Hagia Eirene templom, az Isztambuli Archeológiai Múzeum (19. századból) valamint láthatunk még szökőkutakat, pavilonokat (pl. az izniki csempével díszített Çinili Pavilion-t) és virágoskerteket (pl. a Gülhane azaz Rózsaparkot) is. A szökőkutak közül említésre méltó a Hóhér Szökőkútja, ahol a hóhér megmosta a kezét és a bárdját egy-egy lefejezés után. A bejáratot jelmezes férfiak “őrzik”, legfőbb tevékenységük azonban a turistákkal való fényképezkedés. Lisával mi is beállunk a sorba – és mosom kezeimet – készültek amolyan igazi turistafotók is.