Napló, Budapest, sajtótájékoztató a Nemzeti Táncszínházban, 2009. április 24.
A Nemzeti Táncszínház április 24-én megtartotta sajtótájékoztatóját, az épület magántőke bevonásával tervezett hasznosításával kapcsolatban. A sajtótájékoztatón a nagy számban megjelent újságírók mellett a táncszakma szinte valamennyi jeles képviselője részt vett.
Az újságírókat Török Jolán a Nemzeti Táncszínház Kht. ügyvezető igazgatója, Mihályi Gábor, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke, Kiss János, a Győri Balett igazgatója és a Nemzeti Táncszínház Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Novák Ferenc, koreográfus-etnográfus tájékoztatta a Budavári Kht. levele és az MNV. Zrt. szándékai miatt kialakult bizonytalan helyzetről.
Kiköltöztetnék a várból a Várszínházat, de hová?
“Azbesztmentesítésre szorul a Nemzeti Táncszínház (NT) hajléka, a műemléki védettségű budai Várszínház. Eközben kiderült, hogy az épülethez csatlakozó karmelita kolostort, amelyben a teátrum öltözői, kiszolgálóhelyiségei vannak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a jövőben privatizálni kívánja.
Török Jolán, a táncszínház igazgatója elmondta, hogy szerinte az azbesztmentesítés puszta ürügy.
Februárban levelet intézett az épület kezelőjéhez (MNV), miszerint tudomására jutott, hogy az 1977-ben beszerelt színházgépészeti berendezés, azaz a ponthúzó a folyamatos karbantartás ellenére olyan állapotba került, hogy veszélyezteti az előadások biztonságát, s ezért cserére szorul. Arról is tájékoztatott, hogy az ellenőrzéskor a szakértő megállapította, hogy a kupolában még most is ott van az azbesztburkolat. Jó állapotban ugyan, de az uniós törvények szerint ezt el kell távolítani. Megírta azt is, hogy a beruházás finanszírozására engedélyt kért a minisztériumtól.
Az igazgató utánajárt annak is, hogyan lehet ezt technikailag a leghatékonyabban megoldani. Kiderült, van egy kapszulás technológia, ami sokkal olcsóbb a teljes lebontásnál, amit vele korábban közöltek. Nem lenne tehát szükség arra, hogy emiatt kiköltöztessék a teátrumot. Az április 7-i válaszlevélben ugyanis arról tájékoztatta Török Jolánt az épület kezelője, hogy az MNV még április folyamán a karmelita rendház épületére hasznosítási pályázatot kíván kiírni, s ezért kérik, mielőbb szabadítsa föl a színház ott lévő kiszolgálóhelyiségeit, és írásban juttassa el a kiürítés, az átadás ütemtervét. Az MNV közleményéből az is kiderül, hogy a budai vár turisztikai fejlesztését célzó, 2005-ös projekt alapján a karmelita kolostort magántőke bevonásával kormányvendégházként kívánják hasznosítani.
A hír hallatán a táncművészeti szövetség vezetői fölemelték szavukat az NT megóvásáért. A színház vezetőségétől értesült a tényállásról a kulturális tárca is, az igazgató ugyanis nyomban átküldte nekik az MNV levelét. Ezek után a minisztérium egyeztetést kért a vagyonkezelő zrt.-től, és közleményben tudatta az MTI-vel, hogy a tárca ismervén az előadó-művészet speciális ágának, a táncművészetnek a sajátosságait, anyagi lehetőségeihez mérten, kiemelten kezeli az NT helyzetét. Itt tartanak most.
Török Jolán lapunknak elmondta, ha ki kell költözniük – színház ugyanis nem képzelhető el öltözők, kiszolgálóhelyiségek nélkül – szeretné, ha biztosítanának számukra megfelelő csereingatlant, és mert erre alkalmasat nem ismer Budapesten (évi négyszáz előadásukból százat így is a Művészetek Palotája fogadott be), el kellene gondolkodniuk az illetékeseknek arról, hogy építsenek föl számukra egy új hajlékot a Városliget azon területén, ahol annak idején a volt Thália Körszínháza állt. Akkor legalább a Szépművészetivel és a Műcsarnokkal együtt a vizuális művészetek idegenforgalmi körletét kínálnák.
Metz Katalin, Magyar Hírlap