Simon Krejan felvételei

   Simon Krejan és Eifert János felvételei

Magyar Tudományos Akadémia http://mta.hu/ – a Magyar Tudományos Akadémia Honlapja, amelyet az MTA Kommunikációs Főosztálya készít. Felelős szerkesztő: Takách Zsuzsanna főosztályvezető, Vezető szerkesztő: Velancsics Béla, Szerkesztőség: Molnár-Vizi Csenge és Bordás Veronika

 Dr. Szentágothay János professzor, a “vívódó értelmiségi” 

(Eifert János felvétele)

Szentágothai, a “homo politicus”

“Történelmi körülményeink között tisztességesnek (…) maradni” – ez volt Szentágothai János pályájának sarokköve. Ez az ars poeticájaként is felfogható gondolat fémjelezte a hazájához haláláig hű tudós mozgalmas közéleti pályáját. A háborúkkal és diktatúrákkal sújtott 20. századi magyar történelmet humanista értelmiségiként élte végig, és ez a létmód határozta meg minden tettét.

 Szentágothai János nem pusztán a “tisztességesnek maradni” elvéhez ragaszkodott az embert próbáló időkben. Többet akart: aktívan és következetesen cselekedni egy jobb, élhetőbb világ megteremtése érdekében, legyen szó akár egy kis kutatói közösségről, akár az egész nemzetről. Jakab apostollal vallotta: “Aki pedig valami jót tehetne, de nem teszi, bűne az annak” (Jak 4.17). Ő tette. Akkor is, amikor nemcsak a karrierjét, az egzisztenciáját, hanem akár az életét is kockáztatta az, aki szembeszállt a hatalommal. A második világháború idején szimbolikus gesztusként, a nácizmus elleni tiltakozásul szász eredetű családnevét – Schimert – 1940-ben Szentágothaira magyarosította. Azután, a Rákosi-korszak akadémiai történéseinek egyik legemlékezetesebb és legmegalázóbb epizódjában, amelynek végén Sántha Kálmán orvost politikai okokból megfosztották akadémiai tagságától, Szentágothai azon kevesek egyike volt, aki fel mert szólalni. “Feleségem hetekig nem is mert aludni, mert vártuk a szürke Pobedát, ami esetleg soha viszontlátásra vitt volna el az akkor már sejthető sorsra” – idézte fel a meghurcolt tudóstárs melletti kiállást követő időszakot egy, a rendszerváltást követő parlamenti felszólalásában.

Ugyancsak az Országház volt a helyszíne a professzor legnagyobb visszhangot kiváltó, politikai témában elmondott beszédének. Ebben a magát a rendszerváltás előtti időszak emblematikus politikai ügyévé kinövő bős-nagymarosi vízlépcsőről monda el véleményét 1988-ban. Minden vonatkozásában aggályosnak ítélte a tervet, és nyomatékosan azt ajánlotta a kormánynak, mondjon le róla, vagy hosszú időre függessze fel a megvalósítását. A professzor azt is kifogásolta, hogy a beruházás előkészítésével kapcsolatos munkák a nyilvánosság kizárásával folytak. “A parlamentben csúfosan alulmaradtam” – vonta meg a szavazási eredményt értékelve akkori erőfeszítéseinek mérlegét emlékiratában. A rendszerváltoztatás vitáiban azonban ezt követően is aktívan részt vett, az 1990-es választásokon pedig a győztes MDF jelöltjeként szerzett mandátumot. Bár csodálta Antall József miniszterelnök “karizmatikus bátorságát”, és elismeréssel adózott Szabad György házelnök “tudós politikai elkötelezettsége iránt”, az 1990-1994 közötti parlamenti ciklusban mint törvényhozó már tudatosan egyre inkább a háttérbe vonult. Közéleti emberként azonban továbbra is számos társadalmi szervezet munkájában és irányításában részt vett. Elnöke volt egyebek mellett a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesületnek, a Páneurópai Unió magyar tagozatának és alelnöke a Magyar-Zsidó Keresztény Baráti Körnek.

 “Aki pedig valami jót tehetne, de nem teszi, bűne az annak” – az egész életében vallott elvet utolsó éveiben is következetesen képviselte, miközben mindvégig kritikus és vívódó értelmiségiként próbált meg javítani hazája közállapotain.

Magyar Tudományos Akadémia Honlapja, http://mta.hu/cikkek/szentagothai-a-homo-politicus-129327

2. PUHARJEVI DNEVI / 2nd PUHAR DAYS Mednarodna fotografska kolonija / International Photo Camp, Kranj, Slovenia. Ma estére minden kiállítás, előadás készen áll a közönségnek szóló bemutatásra: Herman Čater, Slovenija; Janos Eifert, Madžarska; Izidor Gašperlin, Slovenija; Rok Godec, Slovenija; Romain Nero, Luksemburg; Andreja Peklaj, Slovenija; Tihomir Pinter, Slovenija; Boro Rudić, Makedonija lesz műsoron. Az ARS POETICA című kiállításom a gyönyörű, modern Városi Könyvtárban lesz, és éppen most készültünk el a rendezéssel, amelyben Vasja Doberlet és a Janez Puhar Fotóklub tagjai segítettek. Tizenkét nagyméretű vászonkép került a falra, köztük a Magdi a tóban, Tánc/Test/Tanulmány 1-2., Kezek és vágyak, Akt lehetetlen helyzetben, Mozgásban, Táncoló fák, A Yuntai Mountains álmomban, Meg-, Kitalált udvar. Ma este hét órakor lesz a megnyitó, és kíváncsian várom, hogyan fogadják – Petra Puhar, a könyvtár vezetője szerint – extravagáns kiállításomat és előadásomat.

   Eifert János felvételei

Ars poetica. Photography for me is a game, but a very serious one. It means to have a possibility to get a wider knowledge of the world, it means emotion challenges and the freedom of expressing myself on my own visual language. I gathered on an immense archive during 45 years, subjects from 45 countries, portraits of artists, politicians, celebrities. There are press photographs, book illustrations, documentation and there are those pictures with special messages which are difficult to fit in to any categories at all. They sometimes just happened accidentally, but mostly are the results of researches, of experimentation of challenging different ways. These ideas are all supported by the creative possibilities of digital technique. I’m trying to make the most out of it as well. (János Eifert)

Janos Eifert (Hungary, 1943) one of the well known representatives and determinative personality of his profession and art at home and abroad. His works cannot be sorted in a category of solid style, he tries different ways. He is versatile, renews his art constantly and finds experimental forms. His fame based on his photos in different themes like dance, nude, nature and applied photography. He is working as a teacher, performer, specialist writer and expert. He has had 190 own exhibitions and 700 group exhibitions, won 170 awards, prizes and diplomas. His photos, photoreports and articles had been published in the specialist press and magazines at home and abroad, in books and publications, in the electronic media. His photos were used as scenery and sets in theatres and also in movies and several television programs. He wrote introductions, prewords to several photoalbums and exhibiton catalogs, opened exhibitions and held performances, publishing the written version of them. (Károly Kincses, photography historian, museologist)

János Eif ert, AFIAP, ESFIAP (Madžarska / Hungary) Kljub temu, da je meni fotografija igra, je to zelo resna igra. Daje mi možnosti pridobivanja širšega vedenja o svetu, kar pomeni izziv čustvenega in svobodnega izražanja sebe v mojem lastnem vizualnem jeziku. V 45 letih sem zbral ogromen arhiv portretov umetnikov, politikov in znamenitosti iz 45 držav sveta. Tu so reportažne fotografije, knjižne ilustracije, dokumentarne in fotografije s svojimi posebnimi sporočili, ki jih ni mogoče kategorizirati. To so fotografije, ki se sicer enostavno zgodijo, so pa plod raziskovanja in eksperimentiranja na različne načine. To so ideje, ki so podprte s kreativnimi možnostmi, ki jih ponuja digitalna fotografija. Iz tega skušam potegniti čim več. (János Eifert)

Janoš Eifert (Madžarska 1943) je dobro poznan značilen predstavnik svoje stroke in umetnosti doma in v tujini. Njegovih del se ne da kategorizirati po nekem ustaljenem stilu. On je prilagodljiv in svojo umetnost neprestano spreminja. Njegov sloves sloni na njegovih fotografskih delih različnih tem kot so ples, akt, narava in uporabna fotografija. Dela kot učitelj, igralec, pisec in kot ekspert. Imel je 190 samostojnih razstav in sodeloval je na 700 skupinskih razstavah, prejel je 170 nagrad in pohval. Njegove fotografije, fotoreportaže in prispevki so bili objavljeni v strokovnih revijah doma in v tujini ter v knjigah in elektronskih medijih. Njegove fotografije so bile uporabljene v scenah v gledališčih, filmih in televizijskih programih. Napisal je mnoge uvodnike raznim foto albumom in razstavnih katalogov. (Károly Kincses, photography historian, museologist)