Dr. Rapcsák András néhai hódmezővásárhelyi polgármesterre, országgyűlési képviselőre emlékeztek születésének 70. évfordulója alkalmából. Hódmezővásárhely, 2013. július 14.
Dr. Rapcsák András (1943-2003)
Dr. Rapcsák András néhai hódmezővásárhelyi polgármesterre, országgyűlési képviselőre emlékeznek születésének 70. évfordulója alkalmából, a Kossuth téren felállított szobránál (Eifert János felvételei)
Rapcsák András 1990-től haláláig, 2002-ig volt Hódmezővásárhely polgármestere. A tisztséget 1990-től függetlenként, 1994-től a Polgári Szövetség Hódmezővásárhelyért, 1998-2000-ben a Polgári Szövetség Hódmezővásárhelyért-Fidesz-MDF-MKDSZ, 2000 decemberétől pedig a Fidesz-MKDSZ-Egységes Hódmezővásárhelyért Egyesület jelöltjeként töltötte be. Országgyűlési képviselőként 1994-től 1997 júliusáig a KDNP, majd kéthónapnyi független képviselői munka után, 1997 szeptemberétől a Fidesz színeiben politizált.
A megemlékezés vasárnap 14 órakor kezdődött a Rapcsák-szobornál. Köszöntőt mondott Lázár János országgyűlési képviselő, államtitkár, beszédet mondott Kövér László az Országgyűlés elnöke, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a megemlékezésen elmondta, hogy Rapcsák András olyan politikai és városépítő teljesítményt tett le az asztalra, amelyhez mérhetőt azóta is keveset találni az országban. Egy szürke településből európai várost, annak lakosságából újra polgárságot csinált. Kitért arra, hogy Rapcsák András nem egy párt polgármestere volt, hanem az egész városé. Tette azt, amit kellett, mindig úgy, ahogy a legjobbnak gondolta, szívós kitartással, teljes erőbedobással, maximális elvárással önmagával és munkatársaival szemben. Az élet és a választók akarata pedig időről időre őt igazolta – fogalmazott a házelnök.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, Rapcsák András lokálpatrióta, igaz magyar hazafi és bölcs politikus volt. Elsőként lépett föl a parlamentben a külhoni magyarok honosítását akadályozó bürokratikus szabályok ellen, felszólalt a közműszolgáltatók privatizálásával szemben, s kiállt a jobbközép erők összefogása mellett.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki a polgármesteri és az országgyűlési képviselői poszton is a 2002-ben elhunyt Rapcsák András utóda lett, azt mondta, Hódmezővásárhely jó cáfolata annak, hogy csak csődöt és összeomlást jelenthetett a rendszerváltozás a vidéki Magyarország számára. Kiemelte: a település meg tudta ragadni az esélyt és sikeres várossá tudott válni, ehhez szüksége volt egy karizmatikus polgármesterre, aki kompromisszumok nélkül különbséget tudott tenni a kommunista diktatúra és a demokratikus lehetőség között.
A rendezvény után a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban bemutatták a Hittel, akarattal, a tudás erejével – 70 éve született Dr. Rapcsák András című dokumentumfilmet, amelyet Csorba Mária rendezett. 17 órakor a Kincses temetőben, a néhai politikus síremlékénél, tisztelői elhelyezték az emlékezés virágait. 18 órától Új vizeken járok címmel emlékestet tartottak a Bessenyei Művelődési Központban, ahol beszédet mondott Almási István polgármester. Az esten közreműködik Hegedűs Endre, és Szabadi Vilmos, valamint Trokán Péter színművész. (Forrás: kormany.hu)
Néhány kép az archívumomból, amelyek Rapcsák András emlékét idézik. A fotók a Vásárhelyről elszármazottak találkozóján készültek, Mártélyon, 1997. augusztusában. A fenti képen a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumben rendezett retrospektív kiállításom katalógusával “dicsekszem” dr. Rapcsák András polgármesternek, körülöttünk Rapcsák Kati (háttal), valamint lányaim, Eifert Kata Nóra és Walters Lili és feleségem, Lőrinc Katalin. (Archív felvételek)
Eifert János tárlatvezetése az Alföldi Galériában, Hódmezővásárhely, 2013. július 14.
Walters Lili, promenad.hu és Eifert János felvételei
Egy alkotó ne dicsérje a saját művét
Feltöltő: Megyeri József / 2013-07-14 15:27:40
Ötven éves munkásságát mutatta be az érdeklődőknek Eifert János fotóművész az Ars Poetica – Ötven év fotográfiái című életmű-kiállítás tárlatvezetésén vasárnap a vásárhelyi Alföldi Galériában.
Eifert János, a hazai fotóművészet egyik legismertebb képviselője az Ars Poetica – Ötven év fotográfiái című életmű-kiállításán tartott tárlatvezetést július 14-én.
– A kiállítás célja, hogy megmutassam a szülővárosomnak, öt évtized alatt mit is tettem a fotográfia területén – kezdte beszélgetésünket Eifert János. Hozzátette, a galériában úgy próbálta csoportosítani az ötven év fotográfiáit, hogy tematikus termeket alakított ki; tánc, test és természet témájú képek tekinthetők meg az intézményben.
A fotóművész elmondta, a tárlatvezetés előtt izgult, annak ellenére, hogy számtalan képelemzésen és bírálaton van túl. – Az alkotó ne beszéljen a saját műveiről és ne dicsérje őket, ezt a feladatot bízza a nézőkre. Viszont adhat információkat, segíthet, példát nyújthat, hogyan kell egy képet komponálni – hallhattuk Eifert Jánostól.
A tárlatvezetés során kiderült, a művész Mártélyon készítette első alkotásait, valamint szóba került a táncos múltja is.
Megyeri József
A hazai fotóművészet egyik legismertebb képviselőjének Ars Poetica – Ötven év fotográfiái című életmű-kiállítása szülővárosában, Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Galériában július végéig látható.
Fotó: VH
A kilenc teremben, a kiállítás közel száz képét végignézve három fogalom jut azonnal eszünkbe: tánc, akt és természet. Ezt maga is bevallja, a mozgás mindig is inspirálta. Ahogy mondja, „a befogadó élménye azért fontos, mert minden gondolat hiteltelenné válik, ha nem érződik mögötte a szenvedély, a képzelet, az a fajta vizuális élmény, ami nélkül egy kép legtöbbször csak unalmas és tárgyszerű lehet.”
Hogy milyen gondolatok és inspirációk vezérelték az elmúlt évtizedeket felvonultató képek készítése közben, megtudhatják az érdeklődők július 14-én, vasárnap délelőtt 11 órakor, Eifert János tárlatvezetésén. Különleges élménynek ígérkezik, szóban és képben egyszerre megismerni a hetvenéves fotóművész ars poetica-ját.
„A művészet törekvés arra, hogy az ember által megformált anyag véges mennyiségébe bevigye a teljes univerzum végtelen szépségének mását. ” (Simone Weil) – Bányai Béla festő műtermében, Hódmezővásárhely, 2013. július 14.
Bányai Béla festőművész műtermében, Hódmezővásárhely, 2013. július 14.
Bányai Béla 1955-ben született Hódmezővásárhelyen. a Bethlen Gábor Gimnáziumban végzett középiskolai tanulmányok után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet. Alkotó munkája mellett a Corvin Mátyás Szakközép és szakiskolában végez művészetpedagógiai tevékenységet. 2000 – től a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola vezetője.
Alkotói világát a szűkebb haza képezi: tájképek, utcarészletek jelentenek számára ihlető forrást. Ezeket az élményeit írja át, teremti újjá rá jellemző finom, párás, ködös, sejtelmes árnyalatokban. Festői világának átszellemítettsége a misztikus realisták körébe sorolja. Egyben azonban a romantika sem teljesen idegen tőle. Fentiekben vázolt egyéni megjelenítési módja sajátos színfolttal gazdagítja a vásárhelyi művészet változatos egészét.
Eifert János felvételei