https://www.zaol.hu/helyi-kultura/2022/08/megvedte-cimet-a-kanizsa-fotoklub?utm_source=facebook&fbclid=IwAR2LtIGBZyj2p47bPxqhsMSohLgnIyzlqORSPVuS7ePGEXOz12Xxh8sUANo

Megvédte címét a Kanizsa Fotóklub

Az idei országos XXXIX. Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) Szalon versenyében a Kanizsa Fotóklub a tavalyihoz hasonlóan aranyérmet nyert, s magánál tartotta a vándorserleget.

A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségét (MAFOSZ) 1983-ban Szolnokon alapította meg 33 fotóművészeti alkotócsoport. Napjainkban közel száz tagszervezetében 2000 különböző életkorú, foglalkozású autonóm alkotó tevékenykedik. Az ország jelenleg egyetlen olyan szervezete, amely közösségi fotóművészeti tevékenységet folytat, tagszervezeteiben tevékenykedő fotósok széles köre egymástól is sokat tanulhat, ahol a kreatív módon alkotni akaró fényképészek társakra találhatnak.

A szakmai szervezet az idén is meghirdette országos versenyét, melyre 44 klub közel 1000 fotóval nevezett. A kanizsaiak vezetője, Varga Szilárd „Szilu” elmondta: a szövetség alapító tagjaiként a 66 éves klub minden évben nevez a rangos viadalra. Az elmúlt időszakban mindig a legjobb öt között végeztek, ám azzal, hogy tavaly megszerezték az aranyérmet, elindultak egy úton.

Az első helyezett csapat tagjai: Kovács Krisztián, Olasz Ágnes, Szabó Zsolt, dr. Simán László, Ujhelyi Zsolt, Eifert János és Tollár Eszter.

A Kanizsa Fotóklub válogatott fényképeiből augusztus 29-én (hétfő) 18 órakor nyílik kiállítás a HSMK-ban. A Magyar Fotográfia napja alkalmából ezúttal Tollár Eszter és Varga Szilárd az elmúlt tíz év fotóit veszi egy csokorba „X+X” című ingyenesen látogatható tárlatán.

BENEDEK BÁLINT

ZAOL

Zala megyei Hírportál, 2022. augusztus 25.

.

Népújság, Marosvásárhely, 2022. augusztus 23., kedd

Látni és láttatni a valóság és képzelet határán

Eifert János fotóművész kiállítása Marosvásárhelyen

Nem túlzás azt állítani, hogy a marosvásárhelyi vár Szűcsök bástyájában a marosvásárhelyi Marx József Fotóklub vendégeként Magyarország – és nem csak – egyik legismertebb fotóművésze állította ki munkáit. Eifert János Ars poetica c. kiállítását Nagy Lajos fotóművész nyitotta meg, miután Both Gyula, a Marx József Fotóklub elnöke köszöntötte a vendéget. Az alkotó igazi fotóművészeti leckét tartott, szinte mindegyik munkáról beszélt, elárulta elkészítésének titkát és azt az üzenetet, amelyet a fényíró „megrajzolt”. A tárlaton különlegesen érdekesek az aktfotók, a triptichonok és a szokványostól eltérő módon – nem szabványkeretben, óriásmolinón – tálalt felvételek és sok más. 

Nem véletlenül áll Eifert János fotóművészetének középpontjában az emberi (női) test, hiszen 1960 és 1977 között a Honvéd Együttes hivatásos táncosa volt, és itt a testábrázolás mozgásformái jelennek meg. A táncművészettel felhagyva is közel maradt a témához, hiszen számtalan alkotása nemcsak a test szépségét, eleganciáját fejezi ki, hanem – amint a marosvásárhelyi tárlaton is elmondta – absztrakt érzéseket – mint az öröm, a szomorúság – is megörökített, a Szűcsök bástyájában látott néhány alkotáson az emberi lét, a test univerzalitása is megjelenik a négy alapelem (föld, tűz, víz, levegő) kíséretében. Eifert János igazi „ravasz” alkotó, aki fényképein továbbgondolja az ábrázolt világot. Játszik a perspektívával, a formákkal, a fényekkel, mindeniknek külön, de egyben is megvan a célzott helye a fotón. Szöveggel, idézetekkel egészíti ki az egyszerűnek tűnő alkotást, így új ablakot nyit a gondolat továbbfonására. A nézőre bízza a képelemek rejtett vagy nyilvánvaló üzenetének megfejtését. Eifert János a vásárhelyi kiállításon, munkái között sétálva elmondta, az az igazi fotóművész, akinek a képei előtt akár egy évszázaddal a halála után is legalább néhány másodpercre megáll a néző. Tegyük hozzá, ezt a hatást különösön nehéz ma elérni, hiszen a fotós a felvételkészítést követően már nem a sötétkamra varázsában alkot. A különböző képfeldolgozó programok ismerete nem akadály, ugyanakkor vizuális igényeinket is kielégítik a telefonos keccintések. De mindez nem elég maradandót alkotni. Ahogy a kiállított pannón lejegyezte, tulajdonképpen Eifert János ars poeticája minden fotóművészé lehet: „Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni: ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben egyensúlyozik a képzelet és valóság határán.”

Valójában az az igazi művészi alkotás, amikor a nézőben is elmosódik a határ a valóság és a képzelet között, és saját emlékezeti, tapasztalati tárához viszonyítja a látottakat, elsajátítva, tovább gondolva mindazt, amit lát. Eifert János alkotásai ilyenek. Nem csak „három másodpercet” érdemes megállni előttük, hanem többet is. És oda kell figyelni a részletekre is. Mert amint a tárlatnyitón a mester elmondta, ezek az apróságok sokat emelnek egy-egy fotó művészi értékén, vagy ronthatnak is. Azt is bevallotta, megtörtént, hogy többhetes kínlódás után a neki tetsző munkát másként értékelte a közönség. Ilyenkor a miértek merülnek fel egy alkotóban. De pontosan az ezekre keresett, időnként megadott válaszok teszik egyetemessé mindazt, amit belegondolt, és fénnyel megírt a fotóművész. Eifert János kiállítása elrendezésében is művészet. Nem mindegy, hogyan, hova, milyen megvilágításban, társításban, sarokban vagy kiemelt helyen áll az alkotás. Erre is érdemes odafigyelni. Tegyük hozzá, mindez csak egy nagyon kis szelete annak a több évtizedes munkának, több ezer alkotásnak, amelyek eljutottak szerte a nagyvilágba. Néhány fotót a kiállatottakon kívül a tárlatnyitóra érkezettek kivetítve is láthattak, és talán egy alkalom nem is lett volna elég ahhoz, hogy mindegyiket megnézzék a jelenlevők, netán ha az alkotó még egy-két kulisszatitkot is elárul, egy hetet tartó – egyáltalán nem unalmas – tárlatmegnyitót is szervezhettek volna a vendéglátók. S hogy miért ezek a szuperlatívuszok? A választ erre néhány szakmai adat, referencia adja meg. Eifert János 1978-tól dolgozik fotósként, képszerkesztőként. A Magyar Fotóművészek Szövetsége szakkollégiumának, mesterkurzusának vezető tanára, 1998-2003 között elnöke. Műveivel a világ rangos nemzetközi diaporámafesztiváljain számos díjat, grand prix-t nyert. Magyarországi nemzetközi fotókiállítások és fesztiválok művészeti vezetője, a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció ötletadója és társalapítója, első művészeti vezetője; a Hungart alelnöke, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja, az Artphoto Galéria internetes kiállítóhely art direktora, a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájának művészeti vezetője. Több fotómagazin szerkesztője, alkotója. Eifert Jánosnak 247 önálló kiállítása volt, 2000 csoportos tárlaton szerepelt világszerte. Kell-e ennél jobb ajánló?

Eifert János ott van a nagy magyar fotográfusok sorában, Brassai (Halász Gyula), André Kertész, Moholy Nagy-László, Robert Capa (Friedmann Endre), Kornis Péter, Keleti Éva és mások mellett. Nemcsak fotográfusoknak, a vizuális művészetek kedvelőinek, hanem bárkinek ajánlott megnézni a kiállítást. A kiállítás önmagában is fotóművészeti lecke.

A tárlat egy hónapig, szeptember 18-ig látható.

Fotók: Vajda György

A marosvásárhelyi vár Szűcsök bástyájában Eifert János fotóművész Ars poetica című művészfotó-kiállítása nyílt meg 2022 augusztus 18-án. A videó a művész rendhagyó, workshop jellegű tárlatvezetését örökíti meg.

(Karácsonyi Zsigmond)

.

Augusztus 18-án 18 órakor nyílt meg a marosvásárhelyi vár Szűcsök bástyájában Eifert János Balogh Rudolf-díjas fotóművész Ars poetica című művészfotó-kiállítása. Both Gyula a Marx József Fotóklub elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd rövid ismertető után Nagy Lajos fotóművész nyitotta meg a kiállítást, amelyet rendhagyó módon a művész tárlatvazetése követett.

  . 

.

.

 .  

.

Eifert János fotóművészeti workshopjai a Művészetek Völgyében
Helyszín: MANK Artporta – Kalapos Kert (Kapolcs, Kossuth utca 55.)
Időpontok:
2022.07.22. péntek – 16:00
2022.07.28. péntek – 16:00

„A jó portré nemcsak felszínes, külső jegyeket ábrázoló arckép, mellkép, egészalakos, páros- vagy csoportkép,
hanem az egész ember belső tartalmát, személyiségét tükröző emberábrázolás (jellemrajz, jellemkép),
formai megoldása pedig sokféle lehet.” Eifert János fotóművész a klasszikus és kreatív portréfotózás rejtelmeibe vezeti be a látogatókat.

Részvétel saját fényképezőgéppel ajánlott.

.

.

.

.

.

.

Dear Janos Eifert,

Congratulations !

Your PIDC Galaxy 4 application is now approved. Look for your name in a future issue of the PSA Journal.

Attached are:

• Your Verified application Excel File. Please note that this is the verified copy and all the Verified Sheets in the file are locked by password; KEEP THIS FILE!

• Your Galaxy Certificate in pdf format, for printing and ROPA application.
KEEP THESE FILEs!

When you are ready to submit your next Galaxy application:

• Use the attached Excel File;

• DO NOT remove any sheets or Change the Protected Sheets Tabs, they will be used by SRD;

• Put New Acceptances and Titles on the “New Acceptances” and “New Titles” sheets ;

• Email the Galaxy Application Excel File to PIDC Co-ordinator.

Please follow instructions and samples in the latest version of the Applications Information & Instructions available on the PSA website.

Sincerely,

Achinta Kumar Saha, APSA¸GMPSA,
PSA Star Rating Director- PIDC

.

.

Photographic Society of America
procected Image Division of Merit
For 25 new titles with 3 acceptances each, leading to a cumulative total of
196 titles and 588 acceptances in Recognized Projected Image Exhibitions

Janos Eifert, EPSA
Is herebly designated a
4
GALAXY EXHIBITOR, Color Class
Issued this day of July 2022

Achinta Kumar Saha, APSA¸GMPSA,
PSA Star Rating Director- PIDC

Christine Pence QPSA
CCHAIRPERSON, PROJECTED IMAGE DIVISION

Székelyföldi jegyzetek

  Székelyföld, (románul: Ținutul Secuiesc (ritkábban Secuimea), németül: Szeklerland, latinul: Terra Siculorum) alatt az Erdély területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék).
Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület):
Felső-Fehér vármegye peselneki járása Tusnádfürdő és Kézdivásárhely között. A mai értelemben vett Székelyföld[3] nem tartalmazza Aranyosszéket, de magába foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, a Felső-Fehér vármegye peselneki járását. Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.

.

Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett.
Az 1940-es második bécsi döntéssel a mai értelemben vett Székelyföld visszakerült Magyarországhoz (Aranyosszék Románia része maradt), 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el,
az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.

Románia 1950-es régiósításánál néhány település, illetve a székelyföldi megyékhez tartozó falvak külterületei Neamț (Csíkszéktől) és Bákó (Csík- és Háromszéktől) megyékhez kerültek.
Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül – figyelmen kívül hagyva Aranyosszéket, mely nagyrészt elrománosodott – jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben
(arányuk 71,4% volt 2002-ben, 71,72% 2011-ben).

 .  . 

Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Szekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium Romániában Kovászna megyében.
A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá.
Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.
A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elő. Már a rómaiak idején a Praetoria Augusta nevű település volt itt. A római kortól folyamatosan vásáros hely volt, melyet az Ojtozi-szoros felőli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házából 421 leégett.
Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll.
1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomórészt magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
2002-ben 20 488 lakosából 18 841 magyar, 1607 román, 19 német és 8 cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
2011-ben 18 491 lakosából 16 597 magyar, 1280 román, 9 német és 6 cigány volt. 597 fő nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról.

.

Gyimesek (Ghimeş)
Gyimes sajátos “Patakország” az egykori Csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál.
Nemcsak a Tatros völgyében, hanem annak jobb és bal oldali mellékágaiban is egymást érik a tipikus hegyvidéki települések, meredek domboldalak, zöldellő legelők és sötét fenyvesek alatt.
A Tatros völgyében (Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok) élnek a gyimesi csángók, akik részben a korábban Moldvába menekült, részben az Erdélyben maradt székelyekből származnak.

Gyimesbükk, a 30-as őrház az Ezeréves határon (Bilibók Ágoston vasúttörténeti múzeuma)
Kalibák a Gyimesekben
Úzvölgyi katonatemető – Székelyföld és Moldva határán a hegyek közt fekvő Úzvölgye osztrák-magyar katonai temetőjében

.

Kászon: szűk, hegyi medence Kézdivásárhelytől É-ra a Csíki-havasokban, a Kászon-patak völgyében. Székely lakói valószínűleg a 12. sz.-ban települtek meg.
Kászonszék néven előbb önálló székely szék, majd a 15. sz.-tól Csíkszék fiúszéke volt. Népe szűk hegyi határa miatt elsősorban havasi gazdálkodással és fakitermeléssel foglalkozik. Öt községben: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonjakabfalva, Kászonimpér, Kászonújfalu él. Periferikus fekvése és elzárt helyzete a székely népművészet hagyományos formáit legtovább őrizte meg.

Memorial Trail of the 32nd Border Defense
Csíkszenttamás, Kurta sarok Szentdomokos, Rézteje, Kondrakereszt, Kovás patak, Tatros, Gyimesbükk…

Eifert János ARS POETICA c. kiállítása Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Ház dísztermében.
A kiállítást megnyitja: Nagy Lajos fotóművész, 2022. május 16-án, 18:00 órakor

.

 .  . 

.

.

Eifert János életrajzi előadása a Vigadó Művelődési Ház Nagytermében
2022. május 17-én, 18:00 órakor
jegyár: 10 Lej

.

Kerti parti 51.0 – Kreatív fényképezés és képelemzés, 2022. május 5. 18:00 – 21:00

Helyszín: Eifert János mesterkurzusa, 1147 Budapest, Öv utca 152. fszt. 8.

Mint már korábban is említettem, a kerti parti egy virtuális szellemi teret jelent, ahol nem a grillezés, az ételek és italok fogyasztása, hanem a fényképezés teszi oldottabbá a hangulatot.
Természetesen a grillezést sem vetjük meg, most azonban a különleges portré-fényképezés, a kreatív fotográfia, a fotóművészet esztétikai és technikai ismereteiről való beszélgetés, és a frissen kipattanó ötletek tehetik élménnyé a jelenlétet. No meg a képelemzés…

Mit értünk kreatív fényképezés alatt? Azt, hogy a hagyományos módszerek és eszközök helyett a különleges, a meglepő, a kipattanó ötletekre építő konceptuális művészet terében mozogva – fénnyel, tűzzel, természeti elemekkel játszva – mesét, kitalált történetet, filozófiai gondolatokat megformáló új pszichikai- és metafizikai karaktert hozunk létre. Egy új gondolatot teremtünk…

A különleges kreatív fényképezéshez akár mi magunk leszünk a modellek, saját arcunkkal, kreativitásunkkal és egyéni ötleteinkkel veszünk részt ebben a különleges játékban.

Közben (fényképezés előtt, közben, vagy után) példákat nézegetünk, és a hagyományos képelemzés, képbírálat, felkészülés pályázatokra is belefér az időnkbe.

Szerelmem, a Tánc!
Eifert János fotókiállítása
BERCZIK SÁRA BUDAI TÁNCKLUB
2022. április 23 – május 31.

Megnyitó 2022. április 23. szombat 11.00 H

A fotó-kiállítást, és a tánc- és képzőművészeti kulturális rendezvényt, amelyet 2011 óta rendez meg
a Berczik Sára Budai Táncklub a Tánc Világnapja alkalmából,
Dr. Lőrinc Katalin, Harangozó Gyula díjas és a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjével kitüntetett táncművész,
koreográfus, újságíró, egyetemi tanár nyitja meg.
Beszédet mond Eifert János Balogh Rudolf-díjas és a Magyar Érdemkereszt Tisztikeresztjével kitüntetett táncművész, fotóművész.
Performance Bocsi Eszter táncművész, táncpedagógus részvételével.

BERCZIK SÁRA BUDAI TÁNCKLUB (1027 Budapest, Kapás u. 55.)

Meghívó Fekete Attila Fattila TANYAFAL című kiállításának megnyitójára 2022. április 13-án 18 órakor a Kispont Galériába.
A kiállítás a Budapest FotóFesztivál 2022 hivatalos programjának része.

A kiállítást megnyitja: Eifert János, Balogh Rudolf-díjas fotóművész

A kiállítás megtekinthető: 2022. április 13. – 28. között a Kispont Galériában (Budapest, Ráday utca 9.)
Hétfő – péntek: 16.00 – 20.00

.

.

.

.

.

.

TEST-KÉPEK
A Fészek Fotóklub kiállítása
2022. április 12., kedd 18.000, KÖSZI Kő-Café Galéria
————————————-
A kiállítást Eifert János Balogh Rudolf-díjas fotóművész nyitja meg.
Közreműködik: Fábián Franciska költő, előadóművész

A kiállítás május 31-éig tekinthető meg.
———————————————–
Fészek Fotó és Filmográfiai Alkotó Egyesület
Köszi Kő-Café (1105 Budapest, Előd utca 1.)
—————————————————-
Kiállítók és műveik:

Barkó Rózsa – Hasadás
András Cser – Kezek
Eifert János – A tánc misztériuma
József Fehér – Miért
György Fonyó – A perszóna és az Én
Gimesi András Gime – Ozmonda
Pál Gosztonyi – Perspektíva
Janik Zoltán – AbsztrAkt
Zsolt Juhász – lány a lóval
Éva Judák – A Nő
Kovács Ferenc – Metropolis Tribute
Kovács Gábor – Pepita
Annamária DrKristó – Egy mozdulat dinamikája
Sára Majer – Következő felvonás
Péter János – Reclining Naiaddolo
Pljesovszki Gábor – Magány
Pollák László – Szigorú portré
Agi Sagi – Szívemben béke van
Seiner Krisztián – Felemelkedés/Ascension
Seybold Anita Beatrix – Érzelmi hullámok
Sipos István – Sebesség
Ildiko Sopronfalvi – Szögletes romantika
Tót Rózsa – Újjászületés
Zagróczky Andrea – Merengő

.

.

.

A Magyar Költészet Napját minden év április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és – versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. Én a Pilinszky Jánosról készített fotóim közreadásával teszem azt.

.

 . 

.

.

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas.
A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról, mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon.
Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg,
1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).
Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek.
A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.

Díjátadó május 4-én a Spinoza Színházban. Tizenhatodik alkalommal került átadásra az Év Alkotása Díj vers, próza és kép kategóriákban, otthontalan tehetségeknek a Fedél Nélkül művészeti pályázatának keretében.
A Fedél Nélkül című újság Magyarországon megjelenő, hajléktalanok által írt, szerkesztett és terjesztett „utcalap”. Alapvető célja olyan olvasható, közérdeklődésre számot tartó lapot adni az olvasóknak, mely – egyedi jellegzetességeinek megőrzése mellett – kívül-belül méltó társa lehet a Nyugat-Európában már sok helyütt létező, népszerű utcalapoknak. 1993 tavaszán született az ötlet, hogy a sajtó szűkszavúsága miatt a hajléktalanoknak saját lapot kellene kiadni. Ungi Tibor alapító-főszerkesztő a Menhely Alapítvány támogatásával indíthatta el a Fedél Nélkül című utcalapot. Az első szám 1993. júliusában került utcára.

Az Év Alkotása Díjátadó a Fedél Nélkül utcalap legnagyobb éves művészeti eseménye. A Fedél Nélkül utcalap kezdeményezésére az első, 2004-es kiírás óta 450 szerző több mint 11.000 alkotása érkezett be az szervezethez.

A művészeti pályázat célja, hogy az alkotók a pénzjutalom mellett szakmai elismerésben is részesüljenek. A Fedél Nélkül utcalap és kiadója, a Menhely Alapítvány a pályázók kortárs művészeti életbe való bekapcsolódását is igyekszik segíteni, alkotásaikat önálló kiállításokon, lapjukban, kötetkiadással és színházi együttműködések mentén is népszerűsítik.

A díjátadón vers, próza és kép kategóriában ismeri el az előző év legjobbjait a kortárs művészekből álló zsűri:

Fekete András zsűri elnöke, a Pagony kiadó munkatársa
Tóth Krisztina, Garaczi László és Németh Gábor – vers és próza kategória
Balogh Tibor, Szász Lilla és Eifert János – kép kategória
A nyertes alkotásokat előadja: Libor Laura, Pokorny Lia és Lengyel Tamás színművészek

Szakmai díjazottak
Év Prózája – Buksika: A halál mosolya
Év Verse – hágyépé: Tócsában
Különdíj – Bursztyn Budapeszt Bernstein Emil: TÁJ
Év Képe – Kovács Béla: cím nélkül
Közönségdíjas művek
próza kategória – Buksika: A halál mosolya
vers kategória – Németh Anikó Ködmadár: Pepita
kép kategória – Juhi: cím nélkül

.

 . 

 . 

Tisztelettel meghívjuk Önt
Dajka Margot Judit EMÓCIÓ c. kiállításának megnyitójára
2022. március 28-án, 17 órakor a keszthelyi Balaton Színház Simándy termébe.
A kiállítást megnyitja: Eifert János, Balogh Rudolf-díjas fotóművész

A kiállítás megtekinthető: 2022. március 28. – április 19.
Balaton Színház – Keszthely, Fő tér 3. – 83 515 230 – www.balatonszinhaz.hu

 Dr. Nátyi Róbert művészettörténész, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar dékánja megnyitja Sárkány Győző VÉGTELEN SZÍNJÁTÉK – DANTE 700 c. kiállítását

.

 .  .

.

 . 

 .

Sárkány Győző grafikusművész VÉGTELEN SZÍNJÁTÉK – DANTE 700 c. könyvét D. Udvardy Ildikó művészettörténész, egyben a kiállítás kurátora bemutatja be (Eifert János felvétele)

 . 

.

. 

.

 .  . 

.

Háborúban hallgatnak a múzsák.
Inter arma silent Musae.
Музи слухають на війні.
In the war the Muses keep silent.
Dans la guerre les muses se taisent.
Wenn die Waffen sprechen, schweigen die Musen.
Ko orožje govori, umetnost molči.
Keď rinčia zbrane, múzy mlčia.
Když mluví zbraně, mlčí múzy.

Budapesten a Kálvin téren, a református templom előtt álló Kálvin-szobor mellett ha lenézel a lábad elé, ezt olvashatod:

“Jaj a világnak, ha Krisztust inkább akarja harcra bírni, mint az általa nyújtott békét magához ölelni.” (Jean Calvin)

A 2021. ÉVI 37. VIZUÁLIS MŰVÉSZETI HÓNAP FOTÓPÁLYÁZAT DÍJAZOTTJAINAK KIÁLLÍTÁSA
MEGNYITÓ: 2021. FEBRUÁR 22. 18.00
A kiállítást megnyitja: EIFERT JÁNOS fotóművész
BUDAPESTI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1119 Budapest, Etele út 55.
Tel.: 1-371-2760, www.bmknet.hu

.

A Budapesti Művelődési Központ alapfeladatai közé tartozik a fővárosi amatőr művészeti élet támogatása, eredményeinek bemutatása.
Ennek keretében évente Vizuális művészeti hónap címmel pályázatot hirdet budapesti amatőr alkotók számára,
akik a képző- és iparművészet, valamint a fotóművészet területén nyújthatják be pályaműveiket.
A 2021. év fotópályázatára 22 fotográfus jelentkezett, képeiket két témában – IDŐ és KÖTETLEN téma – nyújthatták be.
Az internet útján beérkezett műveket (188 alkotást, amely 40-60 százalékban oszlott meg a két kategória között, a nagyobb arányt a kötetlen témakör képviselte) kéttagú zsűri bírálta el, s 18 pályázó 50 fényképének kiállítása mellett döntött, amely tárlat 2021. decemberében került megrendezésre.

A ZSŰRI TAGJAI VOLTAK: EIFERT JÁNOS fotóművész, ZSITVA TIBOR fotóművész
(Mindkét zsűritag hosszú évek óta kíséri figyelemmel az amatőr fotográfia fejlődésének folyamatát.)
A zsűri kategóriánkként 3-3 művet díjazott, s további 3-3 alkotást oklevéllel jutalmazott.
A díjazott alkotók – 5 pályázó – most egy kisebb csoportos kiállításon vehetnek részt, s 7-7 fényképüket tárhatják a látogatók elé.

 DR. KRISTÓ ANNAMÁRIA

(A pályázat II. helyezettje a Kötetlen kategóriában.)
„Gyerekkora visszavezethető fotós előzményekről nem tudok beszámolni, hiszen minden időmet, energiámat lekötötte az eljövendő hivatásomra való felkészülés.
Készülődve az utolsó nagy „pályamódosításra” – nyugdíjas évek – tudatosan, komoly szándékkal a nulláról kezdtem el 2017-ben a fotózást.
Elvégeztem Imre Tamásék fotós iskolájában a kezdő-haladó alkotó, majd a kezdő-haladó PS tanfolyamokat, és a világítástechnikai mesterkurzust.
Rendszeresen járok Eifert János mesterkurzusára, az általa vezetett workshopokra. A kreatív, alkotó fotózás áll igazán közel hozzám, ebben tudom
leginkább kifejezni a képekbe átültetett érzelmeimet, hasznosítani az életem során a balettszínpadon és a képzőművészeti kiállításokon elsajátított látásmódot.
Hobby fotósnak tartom magam a szó legnemesebb értelmében. Szerelemből szeretném csinálni, örömet jelent az együtt fotózás,
a hasonló érdeklődésű emberekkel való találkozás.
2019 szeptemberében kezdtem el országos fotópályázatokon részt venni. A pályázatokon képeim befogadást nyernek,
és több képem lett első, második helyezett, különdíjban részesített, és az itt kiállított „Lány opartban” című képemet FIAP Gold medállal díjazták.”

.
A jelen kiállításon szereplő felvételei: Maszkok, Szerelem, Lány opartban, Képmás, Cogito ergo sum,
Elfújta a szél, Belső harmónia

.

© Kristó Annamária

.

© Kristó Annamária: Cogito ergo sum

.

  DR. TÓTH-PIUSZ ISTVÁN
“2005 körül kezdett komolyabban érdekelni a fotózás. Eleinte épületfotózással foglalkoztam. Később bővült a repertoárom.
Például minimál fotókkal, „vizes” témákkal (tükröződések, eső), de közel áll hozzám a street-fotózás és szívesen „kapom el” az arra érdemes pillanatokat is.
Törekszem képeim geometriai egyszerűségű megkomponálására, szerkesztésére és – mint minden fotós – a téma nem szokványos nézőpontból való bemutatására, jóllehet Ansel Adams szerint „Nincsenek szabályok a jó fotók készítésére, egyszerűen vannak jó fotók”.
A hazai fotópályázatok rendszeres résztvevőjeként, képeim számos díjat és elfogadást nyertek.
2019-ben például a Magyarország 365 fotópályázaton, az Életképek kategóriában 3., 2021-ben a VIII. Ökumenikus Fotópályázaton első,
a Magyar Építész Kamara fotópályázatán pedig második helyezést értem el. Az Országos Miniatűr Fotópályázaton egyik képem harmadik lett.
Részt vettem néhány nemzetközi pályázaton is, ahol képeimet elfogadták kiállításra. A 2020-Fotópályázaton egyik képem harmadik lett.
Részt vettem néhány nemzetközi pályázaton is, ahol képeimet elfogadták kiállításra. A 2020-as kolozsvári Sapixel fotópályázaton 1. helyezést értem el.
A nagyváradi Black White fotópályázaton pedig bekerültem a pályázat 3 legjobb fotósa közé.
2019 szeptembere óta tagja vagyok az Óbuda Fotóklub Egyesületnek.”
Kiállított felvételek: A fény felé, Korkülönbség, Metamorfózis, Utca…kép, Egy kiállítás képei, Hídminimum, Impresszió

.

© Tóth Piusz István: Impresszió

 . 

.

©Tóth-Piusz István: A fény felé

.

 … 

© Kristó Annamária

.

© Medgyesy Gábor: A vízi futóbajnok

MEDGYESY GÁBOR
(A pályázat III. helyezettje a Kötetlen kategóriában.)
„Budapesten születtem és jelenleg is itt élek, dolgozok. A fényképezés számomra nem pénzkeresetről szól,
hanem – ahogy az egyik oktatóm szokta mondani – „mindenben meglátni a szépet”.
Igyekszem úgy fényképezni, hogy meg is találjam és a fotóimon keresztül meg is mutassam a „szépet”, legyen táj vagy állatok, vagy egy portré.
A fotózással Nagyapám ismertetett meg, Ő idegenvezetőként rengeteget fényképezett, a filmtekercseket Ő hívta elő és nagyította a képeket.
Sokat voltam vele segíteni a sötétszobában, megtanultam az analóg fényképezés, előhívás, nagyítás alapjait, technikáit,
és sok éven át fényképeztem analóg filmes fényképezőgépekkel. A filmes korszak alatt tanultak is nagy segítségemre vannak
a mai digitális gépekkel való fényképezés során.
Az elmúlt kb. 10 évben több neves fotóművész oktatásain vettem részt, tanultam természet-, stúdió-, épületfotózást, szociofotográfiát,
portré-készítést, de a legkedvesebb témám a természet-fotózás.”

Most látható fényképei: Budapest, Te csodás, Álomból valóság, Napkelte vihar után, Ugrás közben, Jégmadártánc, A vízi futóbajnok, Meghoztam az ebédet

©Medgyesy Gábor: Napkelte vihar után.

    MÉSZÁROS CSABA (A pályázat első helyezettje az Idő kategóriában.)
„Fotózással régóta foglalkozom, de nem munkának tekintem, foglalkozásom matematikus.
Amatőr fotósként olyan képeket készítek, amik nekem tetszenek és számomra van mondanivalójuk. A fotográfia számomra    egy izgalmas játék, egy nagy, kísérletezésre való terepasztal. Nagy örömömre szolgál, ha néhány felvételem felkelti számomra    idegen emberek figyelmét is.”

A mostani kiállításon a tánc, a mozgás, a női test szépsége ihlette fotói láthatók.

SZŐNYI ISTVÁN (A pályázat II. és III. helyezettje az Idő kategóriában.)
„Irodalom- és művészettörténész végzettségű fotográfusként műemlék- és épületfotózással foglalkozom. 2014-ben három    reprezentatív albumban jelentek meg képeim.
A Metszet című építészeti folyóiratban az én 15 fotóm illusztrálja a Várkert bazárt ismertető tanulmányt.
A Magyar Nemzeti Múzeum a reformáció 500 éves évfordulója tiszteletére megrendezett Ige-Idők kiállításának    katalógusához készítettem közel kétszáz fotót, és a kiállítás enteriőrfotóit is én fotografáltam. 2019-ben a Wroclawi Egyetem    Protestáns építészet Európában című kiadványához készítettem több száz fotót: a magyarországi és a felvidéki protestáns    emlékanyagot tárgyaló fejezeteket az én fotóim fogják illusztrálni.
A műemlékfotózás mellett 2013 óta számos fotópályázaton és kiállításon szerepeltek a képeim, melyeket a különböző zsűrik    eddig 23 első, 17 második, 13 harmadik díjjal, illetve 22 különdíjjal jutalmaztak.
Eddigi legnagyobb sikeremet 2013-ban, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ „Capa-projektjén” értem el, ahol a    nemzetközi zsűri az öt díjazott közé a Robert Capa’s masterworks – politically correct & censored edition című pályázatomat is beválasztotta.”

Kiállított felvételei: A katinyi mártírok emlékére, Élni akarás, Vagyok, aki vagyok, Groteszk Narcisszusz, A legvidámabb barakk, Kolontári mementó, Kísértetek    háza

Az Eifert Art Gallery weboldalt Eifert János Balogh Rudolf – díjas fotóművész alapította 2021-ben azzal a céllal, hogy zárt sorozatban (limited edition) , sorszámozva és garanciával ellátva értékesítse díjnyertes alkotásait.
Az eladásra felkínált alkotások csak az Eifert Art Gallery weboldalon vásárolhatók.
Eifert János fotóművész további alkotók meghívását is tervezi az Eifert Art Gallery weboldalra. A meghívottak a mai kor ismert és elismert fotóművészei, akik képeikkel nemzetközi szalonokon díjakat nyertek, és rendszeresen szerepelnek hazai és nemzetközi pályázatokon, kiállításokon.
Az Eifert Art Gallery weboldal tervezi egyéb művészeti ágakból is alkotók meghívását, így a közel jövőben festők és iparművészek megjelenése is várható.

<a href=“https://eifertartgallery.hu” target=“_blank”>Eifert Art Gallery</a>

EXPO FOTO

CSÍKI JÁNOS

Momente Maestrului EIFERT JÁNOS Mester pillanatai

Curator / Kurátor: Stefan Tóth István AFIAP, ESFIAP

Invitati / Meghívottak:
Eifert János EFIAP – Budapest (HU)
Thurzó Sándor József (Viola / brácsa)

Galeria “Stefan Vilidár István” Galeria Centru Expoztitional EFA Oradea – Romania / EFA Kiállítási Központ Nagyvárad – Románia / Cetatea medievala Oradea (Palatul Princiar, Corpul C. etaj 1.) / Nagyváradi középkori Vár (Fejedelmi Palota C épület, I. emelet)
19.02 – 10.03.2022 Vernisaj / megnyitó: 19.02. 2022, ora 18:00 óra

https://www.facebook.com/EuroFotoArtAssociation

Csíki János fotóművész egyéni kiállítása Nagyváradon, a “Ștefan Vilidár István” Galériában nyílik meg “Eifert János mester pillanatai” címmel.

Csíki János fotográfus második egyéni kiállításának a „Ștefan Vilidár István” Galéria, EFA Exhibition Centre Oradea – Románia ad otthont a „Nufărul” Photography kezelésében lévő Nagyváradi Citadella Fejedelmi Palotájából (C épület, 1. emelet). Club Oradea város.

A február 19-én, szombaton nyíló kiállítás “Eifert János mester pillanatai” címet viseli. Az ismert nagyváradi galéria falaira 50, kizárólag Csíki János fotóművész által készített fekete-fehér fénykép kerül.

A kiállított fényképek az ismert budapesti fotográfus, Eifert János kiállításának megnyitóján készültek a nagykárolyi Károlyi-kastély kiállítótermeiben, 2021. november 13-án. Csíki János képei kifejező sorozatot mutatnak be. A neves művész, magyarországi fotográfus pózai, akit Romániában is számos művész és a fotózás szerelmesei ismernek. A kiállítás képeit az egyesület honlapján, a https://www.eurofotoart.com/efa-exbhibitions-halls/01/ címen lehet megcsodálni.

Csíki János fotós 1952-ben született Paleuban, ahol ma is él. Már kiskorában vonzotta az analóg fotózás, ezért 1964-ben, hatodikosként csatlakozott a nagyváradi Úttörők Háza (ma Gyermekek Háza) Fotóköréhez. 2019-ben végzett az „Euro Photo Art” Nemzetközi Egyesület által szervezett Fotóművészeti és Technológiai Tanfolyamon, 2021-ben pedig az AIEFA által a szegedi Kárpát-medencei Intézettel közösen szervezett online nemzetközi műszaki és fotóművészeti tanfolyamon.

A Nagyvárad – Debrecen portálnak (dehir.hu) a fotóriportere. Munkái sikeresen szerepeltek az idén októberben megnyíló “Románia és Japán emberei és tájai” című nemzetközi kiállításon, illetve Tokióban, a hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Bihar – Hajdú Eurorégió Bihar fotóriporterek kiállításán, amelyet a debreceni “Partium” Házban nyitnak meg március 15-én. Mindkét nemzetközi versenyen a zsűri “Carol Pop de Szathmári – Szathmári Pap Károly” plakettet adományozott neki.

Az “Eifert János mester pillanatai” című kiállítás megnyitójára február 19-én, szombaton 18:00 órakor kerül sor a budapesti Eifert János fotográfus jelenlétében. Az eseményt élőben közvetítjük az egyesület Facebook-oldalán. A megnyitó preambulumában 17:00 és 18:00 óra között a ZOOM platformon találkozóra kerül sor Eifert János fotóssal, valamint az AIEFA és a Kárpát-medencei Magyar Fotográfusok Szövetségének tagjaival, Ştefan Tóth István AFIAP, ESFIAP fotóművész moderálásával. A zenei pillanatokat Sándor József Thurzó művész kínálja, aki a nemzetközi repertoár több darabját is előadja: Carlos de Almeida “Two Miniatures”, Ewerton Santos Silva “Love Song” és Sérgio Kuhlmann “Bicinia” című darabokat. Feldolgozás brácsára: Alexandru Zilahi).

Az „Euro Photo Art” Nemzetközi Egyesület és a Nagyvárad és Térségei Turizmusfejlesztési Egyesület (APTOR) együttműködésében rendezett új kiállítás március 10-ig várja a látogatókat, naponta 8:00-20:00 óráig. A belépés ingyenes. (Camelia Buşu)

.  .  . 

Expoziţie personală a artistului fotograf Csíki János, la Oradea

DeCamelia Buşu

la 15 februarie 2022 12:30 Reactualizat la: 15 februarie 2022 14:23

Expoziţia intitulată „Momentele Maestrului Eifert János” va fi vernisată în Galeria „Ștefan Vilidár István”.

Cea de a doua expoziţie personală a artistului fotograf Csíki János va fi găzduită de Galeria „Ștefan Vilidár István”, Centru Expozițional EFA Oradea – România, din Palatul Princiar al Cetății Oradea (Corpul C, etajul I.) administrată de Clubul Fotografic „Nufărul” Oradea.

Expoziţia care va fi vernisată sâmbătă, 19 februarie, se intitulează „Momentele Maestrului Eifert János”. Pe simezele cunoscutei galerii orădene vor fi instalate 50 de fotografii alb-negru realizate în exclusivitate de către artistul fotograf Csíki János.

Fotografiile expuse au fost realizate cu ocazia vernisajului expoziţiei cunoscutului artist fotograf Eifert János din Budapesta în sălile de expoziție ale Castelului „Károlyi” din Carei, care a avut loc în 13 noiembrie 2021. Imaginile realizate de Csíki János prezintă o serie ipostaze expresive ale reputatului artist fotograf din Ungaria, cunoscut și în România de foarte mulți artiști și iubitori ai fotografiei. Imaginile din expoziţie se pot admira pe site-ul asociației, https://www.eurofotoart.com/efa-exbhibitions-halls/01/.

Artistul fotograf Csíki János s-a născut în 1952 în Paleu, unde locuiește și astăzi. A fost atras de fotografia analog din fragedă copilărie, motiv pentru care în anul 1964, ca elev în clasa a VI-a, s-a înscris în Cercul fotografilor din cadrul Casei Pionerilor (actualula Casa Copiilor) din Oradea. Este absolvent al Cursului de tehnică și artă fotografică organizat de Asociația Internațională „Euro Foto Art” în anul 2019, respectiv al cursului internațional online de tehnică și artă fotografică organizat în 2021 de către AIEFA în parteneriat cu Institutul Bazinul Carpatin din Seghedin.

Este fotoreporter corespondent la portalul Oradea – Debrețin (dehir.hu). Lucrările sale au participat cu succes la expoziția internațională „Oameni și peisaje din România și Japonia”, care urmează să fie vernisată anul acesta, în luna octombrie, și la Tokyo, respectiv la ediția a VII-a a Expoziției fotoreporterilor din Euroregiunea Bihor – Hajdú Bihar, care va fi vernisată și la Casa ”Partium” din Debrețin pe 15 martie. La ambele concursuri internaționale, juriul i-a acordat plachete „Carol Pop de”Szathmári – Szathmári Pap Károly”.

Vernisajul expoziției „Momentele Maestrului Eifert János” va avea loc sâmbătă, 19 februarie, de la ora 18:00, în prezența artistului fotograf expozant și a artistului fotograf Eifert János din Budapesta. Evenimentul va fi transmis live pe pagina de Facebook a asociației. În preambulul vernisajului, între orele 17:00 şi 18:00, va avea loc o întâlnire pe platforma ZOOM cu artistul fotograf Eifert János şi membrii AIEFA și cei ai Asociației Fotografilor Maghiari din Bazinul Carpatinin, întâlnire moderată de către artistul fotograf Ştefan Tóth István AFIAP, ESFIAP. Momentele muzicale vor fi oferite la violă de către artistul Thurzó Sándor József, care va interpreta mai multe piese muzicale din repertoriul internațional: „Două miniature” de Carlos de Almeida, “Canzonetta de dragoste” de Ewerton Santos Silva și “Bicinia” de Sérgio Kuhlmann (prelucrare pentru violă de Alexandru Zilahi).

Noua expoziție organizată de către Asociația Internațională “Euro Foto Art” în parteneriat cu Asociația pentru Promovarea Turismului din Oradea și Regiune (APTOR) va rămâne la dispoziția publicului vizitator până la data de 10 martie, zilnic între orele 08:00 – 20:00. Accesul publicului este gratuit.